Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-03 / 153. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. július 3., csütörtök Finisben a nyugdíjreform A jövő héten szavaznak a javaslatokról Célegyenesbe került a nyug­díjreform. A többhetes par­lamenti vitában elhangzott javaslatokról a képviselők a jövő héten szavaznak és az Országgyűlés várhatóan még a nyári szünet előtt dönt a nyugdíjtörvény egészéről is. Az előterjesztők - mint tegnap a Pénzügyminisztériumban el­hangzott - nem kétlik, hogy a honatyák a kormány által java­solt, tőkefedezeti elemet is tar­talmazó vegyes nyugdíjrend­szer mellett foglalnak állást. Akar László államtitkár sze­rint a parlamenti vitában igazán figyelemreméltó érveket nem hoztak fel ellene, az ellenzéki pártok, illetve képviselők pedig saját elképzeléssel, valós alter­natívával végképp nem álltak elő. A legtöbben azért aggód­tak, hogy az új rendszer miatt kezelhetetlen hiány jelentkezik az államháztartásban, mert a já­rulékok egynegyede nem a tár­sadalombiztosításhoz, hanem a magánnyugdíjpénztárakhoz ke­rül. Mások alkotmányossági szempontból bírálták e befize­tések kötelező jellegét. Nem helytállóak a felvetések - mondta Akar László -, mert az államháztartás hiánya pél­dául a legkedvezőtlenebb években sem haladja majd meg a nemzeti össztermék egy szá­zalékát, és ez könnyen pótol­ható. - A tőkefedezeti rendszer kötelező volta miatti kifogá­sokra így reagált: - A megtaka­rítás kötelező, ám az állampol­gárok szabadon választhatnak a pénztárak közül. Higgadtan a stresszről Milyen hatással van a szerve­zet ellenálló-képességére a munkanélküliségtől való féle­lem, a vizsgadrukk, és hogyan tudják ezeket a változásokat mérni laboratóriumi körül­mények között? Ezek a főbb témái a keddtől szombatig tartó budapesti Stressz Vi­lágkonferenciának, amelyen mintegy nyolcszáz - nyu- godtnak látszó - szakember vesz részt a világ hatvan or­szágából. A konferencia második napján, szerdán Csermely Péter pro­fesszor Selye János orvosbioló­gusra, a stresszelmélet megala­pítójára is emlékezve elmondta: a világkongresszus az első olyan stresszel foglalkozó nemzetközi tudományos ta­nácskozás, amely egyszerre, egy időben a kutatás minden ágával foglalkozik. A tudományterület kiváló kutatója, Georg P. Chrousos a nagy tudósra emlékezve ki­emelte Selye János munkássá­gából, hogy ő írta le először azokat az általános jegyeket, amelyek egyformán jellemzőek minden stresszben szenvedő beteg emberre. Kopp Mária professzor arról beszélt, milyen meghatározó szerepük van a gyermekkori hatásoknak ab­ban, hogy mennyire alakul ki az úgynevezett ősbizalom álla­pota, amely az önmagunkba és környezetünkbe vetett bizalom, kezdeményezőképesség hosszú távú alapja. Súlyos élettani és pszichológiai következmé­nyekkel jár, ha számunkra ér­zelmileg negatív helyzeteket megoldhatatlannak minősítünk. Graffitibúcsúztató Megkezdődött a falfirkák eltávolítása a Lánchíd kőborításairól, acélszerkezeteiről, sőt a láncszemek­ről és a kőoroszlánokról is. A munka több hétig tart, és a szak­emberek az ötezer négyzetméternyi felületet egyben védőré­teggel is bevonják. fotó: feb Óvatosságra int a Magyar Nemzeti Bank elnöke Az első félév gazdasági folyamatai alapján a jegybank elnöke jó esélyt lát arra, hogy az év végére az infláció a tervezett 17 százalék körüli mértékre csökkenjen, ehhez azonban to­vábbra is szigorú pénzügyi politikára lesz szükség. Surányi György tegnapi sajtó- tájékoztatóján elmondta, hogy az esztendő első hónapjainak gazdasági mutatói a várakozá­soknak megfelelően, vagy an­nál jobban alakultak. Az inflá­ció mértéke jóval alatta maradt a tavalyinak, júniusban - nem végleges adatok szerint - 17,4 és 17,8 százalék közé csökkent. A nominálbérek 22-23 száza­lékkal, a tervezettnél 2-3 száza­lékkal nagyobb mértékben nö­vekedtek. A jelenleg rendelke­zésre álló egyéb adatok szerint is valószínűsíthető, hogy az idén 2-3 százalékkal emelkedik a gazdaság teljesítménye, 2 milliárd dolláron belül marad a fizetési mérleg hiánya, tovább nő az export és a beruházások aránya. Surányi György mind­emellett figyelmeztetett arra: több olyan jelenség is érzékel­hető, amely az év hátralévő ré­szében és jövőre kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdasági növekedést, az infláció csök­kenése ellen hathat. Intő jel például a társadalombiztosítás tervezettnél rosszabb helyzete, vagy például az, hogy a terme­lékenység növekedése lassúbb volt a bérnövekedésnél. A jö­vőre tervezett 13,5 százalékos inflációval például legfeljebb 15-16 százalékos keresetnöve­kedés járhatna együtt. Óvatosan kell bánni az ál­lamháztartás kiadásaival, a kamatok meghatározásával, és ajánlatos az „önmegtartózta­tás” az árucikkek egész sorára befolyással lévő úgynevezett vezető termékek, valamint szolgáltatások árainak megál­lapításánál. Kedvező feltételek esetén a jegybank tovább mérsékelheti a forint leértékelési ütemét is, a két esztendeje tartó csúszó leér­tékelés azonban még jó ideig fennmarad. D. G. Sokan feketén dolgoznak Örvendetes, hogy tovább csökken a munkanélküliség ha­zánkban - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter kedden tartott sajtótájékoztatóján. A tárca felmérései szerint júni­usban 459 ezer állástalan volt Magyarországon. Ebbe a számba beletartoznak azok, akik ha kapnának állásajánla­tot, akkor azonnal elfogadnák azt. De ugyanide sorolják a „válogatósabbakat” is, akiknek száma 100 ezerre tehető. Májusban 10,3 volt a munka­nélküliségi ráta, amely nem­zetközi viszonylatban is jó át­lagosnak mondható - közölte a miniszter. - Ez azért is lé­nyeges, mert az EU-csatlako- zás egyik sarkalatos pontja a gazdasági helyzet, s ezen belül is a foglalkoztatáspolitika. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ felmé­rései szerint a gazdálkodók mintegy 20 ezerrel több em­bert vennének fel, mint ahá­nyat el kívánnak bocsátani. Az adatokból kiderül, hogy a 30-39 éves korcsoportban található a legtöbb munkanél­küli. Valószínűsíthető azon­ban - állapította meg a minisz­ter -, hogy éppen e körben sok az illegális, vagy félillegális munkavállaló. A gazdálkodók saját beval­lásuk szerint a nem kívánt munkaerő 57 százalékától akarnak véglegesen megsza­badulni, mintegy 20 százalé­kot pedig azonnal áthelyezné­nek másik munkakörbe. A munkavállalók 22-25 száza­lékával kötnek, átlagosan 6 hónapra szóló, határozott idejű munkaszerződést, ami elég magas arány. Adózási meg­fontolásból a vállalatok 20 százaléka foglalkoztat alvál­lalkozói, vagy szerződéses formában dolgozókat. Változatlanul nagy problé­mát jelent a pályakezdők munkába állítása. Ezért a munkaügyi tárca egy 5 milli­árd forintos világbanki hitel­ből az ifjúság szakképzését kívánja fejleszteni. Szalóky Eszter Luxushotel vagy tanyasi ház Július l-jétől új rendelet szabályozza a fizető-vendéglátást és a falusi szállásadást. A magánszálláshelyek idegenforgalmi jellegű hasznosításáról szóló kormányrendelet azonban ve­gyes érzelmeket váltott ki a leginkább érintettek, a vidéki vendégváró-vendéglátó családok körében. A Magyar Falusi-Tanyai Ven­dégfogadók Országos Érdek- képviseleti Szövetsége máris jelezte: ha az új jogszabály „működni kezd”, negatív ha­tása rövid időn belül érezhető lesz, s visszaveti a kívánatosnál amúgy is lassabban fejlődő zöldturizmust.-A kormány döntése nyomán várhatóan drágulni fog a falusi­tanyai vendégfogadás, a város­lakók közül egyre kevesebben tudják majd megfizetni ezt a szolgáltatást. Ezért kérni fog­juk a falusi üdültetést hátrányo­san érintő rendelkezés módosí­tását - nyilatkozta lapunknak Csáky Csaba, az érdek-képvi­seleti szövetség elnöke. Az új szabályozás szerint idegenfor­galmi célú fizető-vendéglátás­nak minősül az a falusi szál­lásadás is, ahol 10-nél keve­sebb ágy várja a vendégeket. Vagyis a mindössze néhány szálláshelyet kínáló tanyasi ház gazdái ugyanolyan elbírá­lás alá esnek, mint a többcsil- iagos hotelek vagy a nagy for­galmú magánszállások tulaj­donosai. Azt is kimondja a jogszabály, hogy a magánszál­lásadóknak vendégkönyvet kell vezetniük. Jó néhány olyan előírást tar­talmaz a jogszabály, amely kedvezőtlenül érinti az agrár­vendégfogadókat. Jellemző példa erre az a passzus, amely kötelezővé teszi a szálláshe­lyekről szóló tájékoztató táb­lák kihelyezését. Könnyű be­látni, hogy ez a vendéglátók­nak komoly tehertételt jelent, hiszen egy-egy ilyen tábla el­készíttetése körülbelül negy­venezer forintba kerül. Pedig a vendégfogadó helyekről álta­lában katalógusokból tájéko­zódnak a pihenni vágyók. Huzavona Tocsik-ügyben. A törvényhozás Tocsik-bizottsá- gának szerdai ülése teljes ku­darcba fulladt, mert a kor­mánypárti képviselők nem vol­tak hajlandóak megszavazni az ÁPV Rt és az önkormányzatok között a belterületi földekkel kapcsolatos, Tocsik-ügyként elhíresült botrányt vizsgáló par­lamenti bizottság napirendjét. Szabó Albert izgatott. Kö­zösség elleni izgatás bűntette miatt Szabó Albertet bűnösnek mondta ki szerdán az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Bí­róság. Varga Zoltán büntetőta­nácsa a Magyar Népjóléti Szö­vetség vezetőjét egy év börtön- büntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását háromévi próba­időre felfüggesztette. Zárt ülés a pánikról. Egy­órás nyílt eszmecsere után zárt ülést rendelt el szerdán az Or­szággyűlés Gazdasági Bizott­sága, amely a Postabank ügyé­ben hallgatta meg a Pénzügy­minisztérium, a bankfelügyelet és a Postabank képviselőit. Az ülés elején a képviselők azt fir­tatták, hogy az ominózus tö­megpánikot miért nem lehetett elkerülni, illetve annak kialaku­lásában milyen tényezők ját­szottak szerepet. Ellenzéki aggodalom. A Nemzeti Szövetség Magyaror­szágért Egyesület aggódik, hogy a kereskedelmi tévécsa­tornák elosztása után olyan egészségtelen, túlhajszolt ver­seny alakulhat ki a hazai mé­diapiacon, amely végül a jelen­legi veszteseket juttatja nyerő pozícióba - közölte Balaton Pé­ter, a tömörülés soros elnöke. Főszerkesztői pályázatok. Hamarosan megjelenik a Ma­gyar Televízió aktuális műso­rainak főszerkesztői posztjaira kiírt pályázat - közölte László József, az MTV Rt. alelnöke szerdán. A pályázatokat július 21-ig lehet benyújtani és a hó­nap végéig bírálják el. Bányászkongresszus. A Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége (BDSZSZ) kö­vetkező kongresszusát ez év novemberben tartja. A tegnapi szövetségi tanácsülésén el­hangzott, hogy addig foglal­kozni kell a bányaipar legfőbb gondjaival: az adósságfelhal­mozódással, a termeléscsökke­néssel és a bányabezárásokkal. Vita a BB körül. A Pénzügy­minisztérium megkapta az Ál­lami Számvevőszék (ASZ) elő­zetes jelentését a Budapest Bank privatizációjáról lefolytatott vizsgálatról és sok tekintetben vitatja azt. A tárca konzultációt javasol, s a végleges jelentés kézhezvételét követően fogja tá­jékoztatni a nyilvánosságot az ügyben kialakított álláspontjáról. Az MSZP előrelépett, a Fidesz és az FKGP hátrább került Változik a pártok népszerűsége Ösztöndíj roma diákoknak A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium tandíj-tá­mogatási pályázatot hirdet a következő szemeszterre a felsőoktatási intézmények­ben tanuló cigány hallgatók számára - jelentette be teg­nap Budapesten Magyar Bá­lint művelődési és közokta­tási miniszter. A pályázat ke­retében a roma fiatalok a kö­vetkező tanév első félévére igényelhetnek tandíjtámoga­tást. A kérelmeket szeptember 30-ig juttathatják el a hallga­tók a minisztérium Kisebb­ségi Főosztályának címére (1055 Budapest V., Szalay u. 10-14.) A beadványokat elő­reláthatólag október végéig bírálják el. A Dunántúlon júniusban a Magyar Szocialista Párt va­lamelyest előrelépett, míg a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Független Kisgazdapárt hátrább került a pártok nép­szerűségi listáján. Az MSZP 17 százalékot, a Fidesz 13 százalékot, az FKGP 12 szá­zalékot ért el. Ez azt jelenti, hogy az MSZP a nyugati megyékben három hó­nap alatt 7 százalékkal növelte támogatói számát. Ebben a térségben az SZDSZ és az MDF 4-4 százalékot ka­pott, a KDNP pedig 2 százalé­kával elérte idei negatív rekord­ját. A Magyar Demokrata Nép­pártra viszont alig figyelnek a választók: rokonszenv- és el­lenszenvmutatója csak tized százalékokban mérhető. Országosan a múlt hónapban a megkérdezettek 17 százaléka szavazott volna az MSZP-re. 15 százalék a Fideszre és 14 száza­lék az FKGP-re. Őket az SZDSZ 5, az MDF 3 és a KDNP 2 százalékkal követné. A múlt hónapban a dunántúli választók alig fele volt bizo­nyos abban, hogy részt venne egy most vasárnap tartandó vá­lasztáson. A legtöbben már el­döntötték, melyik pártra sza­vaznának. A biztos szavazók és a pártot tudatosan választók vé­leménye alapján a Magyar Szo­cialista Párt most 36 százalék­kal nyerné meg a választást. Ebből a körből a Függgetlen Kisgazdapárt 17 százalékot, a Fidesz 15 százalékot kapna. A Szabad Demokraták Szövet­sége 9, a Magyar Demokrata Fórum 8 százalékot érne el. A két vezető párt egyben a legellenszenvesebb is a válasz­tópolgárok szemében: az MSZP 22 százalékkal, az FKGP 21 százalékkal áll az el­lenszenvlista első két helyén. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. jú­nius 6-17. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampol­gár. A minta 327 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, ön melyik pártra szavazna? a nyugati országrész adatai: nem szavazna, bizonytalan 43 országos adatok:

Next

/
Thumbnails
Contents