Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-22 / 169. szám
1997. július 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Adatbank a világháború áldozatairól Mérlegen a kormány munkája Két pártelnök találkozott tegnap az újságírókkal. A koalíciós miniszterelnök-helyettes pozitívan értékelte a kormány munkáját, az MDF első embere a világháborúban elesett honvédek emlékét idézte. Jelentős áldozatok árán, de megteremtődtek az egyenletes fejlődés hosszú távon biztosítható feltételei Magyarországon - mondta a kormány elmúlt hároméves tevékenységét értékelve Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, belügyminiszter, tegnapi sajtótájékoztatóján. Hangoztatta, hogy mind a gazdasági mutatók, mind pedig hazánk jó nemzetközi megítélése azt bizonyítja, hogy alaptalanok voltak a kormány intézkedéseit ért ellenzéki kritikák. Kuncze szerint az ellenzéki bírálatok nagy része a valós folyamatok ismeretének hiányáról tanúskodott. Az ellenzék - elsősorban a Fidesz - véleményével és jóslataival ellentétben mára világossá vált, hogy érdemes volt vállalni az áldozatokat, mert a szigorú intézkedések létjogosultságát az elért eredmények igazolják. Amennyiben nem sért személyiségi jogokat, akkor a Lakitelek Alapítvány szeretné CD- ROM-on megjelentetni a második világháborúban elesett és megsebesült honvédek adatait - közölte Lezsák Sándor újságírók előtt. Az MDF elnöke úgy vélekedett, hogy jó lenne, ha a magyar népnek is lenne saját „siratófala”, s képletesen tiszteleghetne az elhunytak emléke előtt. Az állam is beszáll az autópálya-koncessziókba A felmondás rossz megoldás Sokan, sokféleképp vélekednek a hazai úthálózat fejlesztését, korszerűsítését célzó programról. Abban azonban teljes a nézetazonosság, hogy a már működő és a most épülő autópályák úthasználati díja nagyon magas. Számos olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy föl kellene mondani a befektetőkkel megkötött a koncessziókat. Van-e erre lehetőség, s ha igen, milyen feltételekkel? Erről beszélgettünk Szálai Bélával, az autópálya-program miniszteri biztosával.- Természetesen fölbontha- tók a megállapodások, ám akkor ki kell fizetnünk az építés költségeit - hangzott a válasz. - Konkrétan: az Ml-es teljes beruházási költsége 40 milliárd, az M5-ösé 70 milliárd forint. Ha csupán az eddig elvégzett munkák díját térítenénk meg, akkor „csak” 50-50 milliárd forintot kellene kivennünk az államkasszából.-A koncesszorok is banki hitelből építettek. Nem volna jobb, kifizetni amit eddig törlesztettek és a többi hitelt átvállalni?- Ez még többe kerülne, mert a hitel kamatait is fizetnünk kellene. Ennél talán az is olcsóbb megoldás volna, ha az állam venne fel hitelt a koncesszió visszavásárlására, csakhogy így az államadósság növekedne. Fölvetődhet továbbá az is, hogy sztrádák építésére valamiféle külön adót lehetne bevezetni. De hát miért fizessen ilyen adót az az állampolgár, aki nem autózik?- Mi tehát a megoldás?-A kormány úgy döntött, hogy a továbbiakban is koncesszióval épülnek az autópályák - például az M7-es is -, de az állam bizonyos százalékban részese lesz a koncessziónak, így beleszólhat a pályadíjak kialakításába. Arról, hogy mekkora részt vállaljon a koncesz- szióban, még az idén széles körű társadalmi egyeztetést tervezünk. Koós A mérések szerint a fogyasztók tévedtek Nem romlott a fűtőérték A Magyar Energia Hivatal ellenőrző mérései nem igazolták a fogyasztók gyanúját, hogy romlott a földgáz fűtőértéke - állapította meg hétfőn Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója. A főigazgató többek között elmondta: a tavaly őszi fűtési idénytől kezdődően megszaporodtak a földgáz minőségével kapcsolatos lakossági panaszok. A fogyasztói bejelentések közül a Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi osztálya kiválasztott tíz budapesti és hat vidéki esetet, továbbá a Főgáz Rt. Budapestet ellátó négy gázátadó állomását. A hivatal független szakértőt és az Országos Mérésügyi Hivatal képviselőjét bízta meg azzal, hogy e helyeken ellenőrző méréseket végezzen. A mintavételeknél jelen voltak az érintett gáz- szolgáltató vállalatok szerelői is. A mérések eredménye nem tért el lényegesen a havi elszámolásnál felhasznált fűtőértékektől. Kiderült viszont, hogy a a vízmelegítők, a cirkok sok helyen kormosak, vízkövesek, s ezért fogyasztanak több gázt. Ugyanakkor megállapították azt is: a panaszok egy részét a téli hónapokban jelentősen megnövekedett földgázfogyasztással összefüggő nyomáscsökkenés okozta. Ezekben az esetekben azonban egyértelműen kizárható a hibás számlázás, hiszen az óra a nyomáscsökkenéssel párhuzamosan kevesebbet mér. Három grácia A Luciano Pavarotti nevével fémjelzett énekversenyek győztesei, Kathleen Cassello, Kálién Espe- rian és Cynthia Lawrence szerdán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon népszerű operaáriákat, zenésjáték-, valamint operettrészleteket adnak elő fotó: feb/stefler balázs Szülő a gyerek betegágya mellett Ha a parlamentben elfogadják az új egészségügyi törvényt, akkor 1998. január elsejétől bővülnek Magyarországon a betegek jogai, s 2000-től valamennyi egészségügyi intézményben munkába állnak az úgynevezett betegjogi képviselők - tudtuk meg dr. Kapocs Gábortól, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől, a törvényt előkészítő operatív csoport vezetőjétől.- Mibe lesz beleszólási joguk a betegeknek?- Csak a beleegyezésével lehet vizsgálatakor vagy a műtét alatt tanítási célra „felhasználni” a betegségét, különben a vizsgálatnál a szükséges személyzeten kívül nem lehet jelen más. Joga lesz mindenkinek megtudni, hogy milyen szakképzettségű és milyen beosztású egészségügyi dolgozók kezelik. Amit kiemelnék még: a jövőben nem az orvosok vagy az intézmény mérlegelésén, jóindulatán múlik az, hogy valaki a kiskorú vagy netán a haldokló hozzátartozója mellett maradhasson. Törvény adta jog lesz ez. Egy széket, egy fehér köpenyt és térítés ellenében meleg ételt még a legszegényebb kórházban is biztosítani lehet. Nagyon sok helyen ezt már amúgy is régen megoldották.-Nemrég felmérés készült arról, hogy az egészségügy területén „hol szorít legjobban a cipő”, milyen ügyekben várható, hogy a betegjogi képviselőkhöz fordulnak?- A Sonda Ipsos szerint a legtöbb panasz a tisztasággal és a szolgáltatások színvonalával kapcsolatban merült fel. Gond még a hosszú várakozás és a megkérdezettek 43 százaléka kifogásolta, hogy soron kívül hívnak be betegeket.- Mit tehet a beteg, ha sérelem éri?- Panasszal fordulhat az intézmény vezetőjéhez vagy a kórház fenntartójához. Ha az intézményen belül, a betegjogi képviselőt értesíti, akkor még a névtelenségét is megőrizheti, s nem kell félnie esetleges „bosszútól”. Németh Zsuzsa Sok a kollégista, kevés a kollégium Támogatásra várnak az otthonuktól távol tanuló diákok Az egyetemi, főiskolai hallgatók száma több mint a kétszere- A HÖOK és a FEKOSZ sére emelkedett. A létszámnövekedéssel azonban nem tartott lépést a támogatási rendszer és a kollégiumi hálózat bővülése. így egyre több az olyan fiatal, aki jogosult ugyan diákotthoni elhelyezésre, de nem jut kollégiumi helyhez. Megoldást csak az jelenthet számukra, ha a kormánytól lakhatási támogatást kapnak. Erről tartott vitanapot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Felső- oktatási Kollégiumok Országos Szövetsége, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a problémára. A felsőoktatási törvény szerint a hallgatóknak előirányzott összegek tartalmazzák a kollégiumi elhelyezést, vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatást. A meglévő 40 ezer kollégiumi hely a 80-as években még csaknem 50 százalékos ellátottságot jelentett, ám napjainkra ez az arány 20 százalékra csökkent. A kollégiumra jogosultak - azok a nappali tagozatosok, akik nem a lakóhelyükön tanulnak - eddig semmilyen támogatást nem kaptak lakásköltségeik fedezésére. egyebek közt indítványozza: a támogatást pályázat útján ítéljék oda a kiírók és az intézményi vagy kari hallgatói önkormányzatok által létrehozott bizottságok, amelyekbe a kollégiumi önkormányzatok is delegálhatnának tagokat. Az intézmények dönthetnének arról, hogy a lakhatási támogatás mekkora részét fordítják bérlemények fenntartására és e költségek mekkora hányadával terhelik a hallgatókat. Célszerű lenne, ha a kollégiumnak alkalmas bérleményeket az intézmények megvásárolnák és diákszállássá alakítanák. (Szombathelyi) Értelmiség ’97. Ma már egyértelmű, hogy Magyarország be fog kerülni a fejlett Európába s ebből következően az országnak körülbelül egy évtizedes dinamikus felzárkózási programot kell elkészítenie - hangsúlyozta Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezér- igazgatója az Értelmiség ’97 Nyári Egyetem hétfői megnyitóján. Kellenek a szárnyvonalak. A Magyar Közlekedési Klub ellenzi a közlekedési tárca és a MÁV tervét, hogy megszüntetik a hazai vasúti mellékvonalakat. A környezetvédelmi civil szervezet tegnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában kéri: azonnali hatállyal függesszék fel a szárnyvonalak folyamatban lévő megszüntetését és az ezzel kapcsolatos propagandát. Munkaterv. A kormány szeptembertől megkönnyíti az alkalmi munkavállalást, lehetővé teszi új rehabilitációs munkahelyek kialakítását, s különös figyelmet fordít a pályakezdők elhelyezkedésére. Erről Kiss Péter munkaügyi miniszter számolt be hétfőn. Elmondta, hogy az alkalmi munkavállalás megkönnyítésével munkanélküliek tízezrei szerezhetik meg a munkanélküli ellátó rendszerben maradásukhoz, illetve visszajutásukhoz szükséges 180 napos biztosítási időt. Mennyi a 22 millió? Pénteken lejár a Magyar Televízió Rt. aktuális műsorainak főszerkesztői posztjaira kiírt pályázatok határideje. A beadványokat augusztus 1-jéig bírálják el - hangzott el a tévé elnökének tegnapi tájékoztatóján. Peták István nem kívánta kommentálni azt a lapértesülést, amely szerint Sárközy Erika, az rt. leköszönt alelnöke távozásakor 22 millió forint végkielégítést kapott volna. Megszűnik a KDNP frakciója. Keddtől nincs országgyűlési képviselőcsoportja a Kereszténydemokrata Néppártnak, tíz képviselő július 22-i hatállyal kilép a frakcióból. Ezzel a testület létszáma 13 főre csökken, ami a képviselőcsoport megszűnését jelenti. Megkezdődnek a tárgyalások az új KDNP- frakció megalakítása ügyében. A képviselőcsoportban elképzelhető, hogy független képviselők is helyet kapnak majd. Udvari ismét járható. Hétfő hajnalban ismét megnyílt a nemzetközi forgalom számára az udvari határátkelő. Ennek köszönhetően az úgynevezett Baranya háromszög csaknem minden települése megközelíthető, csak a Vukovárra való bejutáshoz szükséges a békefenntartók engedélye. Nincs közvetlen veszélyhelyzet A gátak egyelőre jól állják az áradó Duna ostromát Zavaros, haragos és zabolátlan ezekben a napokban legnagyobb folyónk, a Duna. Erről tudósítónk tegnap saját szemével is meggyőződhetett, amikor helikopterrel - Budapesttől mintegy kétszáz kilométert megtéve - végigkövette a Duna Rajkáig tartó szakaszát, a Készenléti Rendőrség, a Légirendészet és a Dunai Vízi Rendészet szakembereinek társaságában. A szentendrei Lupa-szigetnél vízben állnak a házak, változatlanul ez a megáradt folyó támadásának egyik legveszélyesebb frontszakasza. A másik a Szigetköz. Ami a kilátásokat illeti: a prognózisok szerint a hamarosan várható tetőzés valószínűleg meghaladja a pár nappal ezelőttit. A Duna felső területén erős a vízsodrás, s már most olyan területek is víz alá kerültek, amelyek korábban szárazon megúszták az előző árhullámokat. A négyórás szemleút során csupán két-három evezőst láttunk, de őket is csak a Táti- és a Szentendrei-ágban, ami arra utal, hogy a vízisportok szerelmesei megszívlelték a figyelmeztetést: nem ajánlatos az áradó vízre szállni. Ez kiváltképp érvényes a következő két- három napban, amikor újra tetőzni fog a Duna, méghozzá a korábbinál magasabban. Nagymaros alatt feltűnt néhány bárka, a Kecske-zátony környékén pedig egy gazdátlan kenu - a magasból nem lehetett megállapítani, hogy ezeket honnan sodorták el a habok. Az almásfüzitői timföldmező közepén a medence egy része csurig telt vízzel - ez azonban nem az áradás rovására írható. Az csak abban ludas, hogy az iszapolóban - a talajvíz emelkedése miatt - a vízszint a szokásosnál magasabbra emelkedett. A Duna szabályozottságának köszönhetően a vízi rendészek biztosak abban, hogy közvetlen veszélyhelyzet sehol nincs. Az árterületek némelyikénél ugyan csak a fák csúcsa kandikál ki a hullámokból, de a lakott részeket övező gátak egyelőre jól állják a vízár ostromát. Csernyánszki Judit A vízszint megint emelkedik, az ártérre biciklivel sem ajánlatos behajtani fotó: feb/stefler
