Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-21 / 168. szám

1997. július 21., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Fokozott kormánytámogatás a helyi tervekhez Falumegújulás összefogással Kiterebélyesedik a falumegú­julási mozgalom az elkövet­kező években - nyilatkozta a hét végén egy rendezvényen a környezetvédelmi miniszter. A helyi kezdeményezések tá­mogatásához megvan a kor­mányzati szándék.- Elindult az a folyamat, amely­nek révén az emberek képesek kezükbe venni saját sorsuk irá­nyítását - mondta Baja Ferenc Tiszabábolnán, ahol a két szom­szédos községgel, Tiszadorog- mával és Tiszavalkkal együtte­sen rendezték meg a 9. Magyar- országi Falumegújulási és Falu­képvédelmi Napokat. Az ese­ményre az ország minden részé­ből érkeztek a mozgalom képvi­selői, közöttük a különböző ré­giók településfejlesztéssel foglalkozó főépítészei, politiku­sok, országgyűlési képviselők, szakértők. A miniszter rámuta­tott: a települések felismerték; csak akkor van jövőjük, auto­nómiájukat és saját közösségi körüket csak akkor tudják meg­őrizni és eredményesen gazdagí­tani, ha saját maguk fognak ösz- sze. Tiszabábolna, Tiszado- rogma és Tiszavalk már évekkel ezelőtt szövetkezett természeti értékeik megóvására és idegen- forgalmi hasznosítására.-A falvakban élők részéről természetes igény a központi támogatás, de a helyi összefo­gás, a megalapozott jövőválasz­tás legalább ennyire fontos. A kormány fokozott támogatást nyújt a helyben megfogalmazott tervek végrehajtásához - mondta a miniszter. A miniszterelnök a nemzetgazdaság állapotáról, a jövő évi kilátásokról Madridból nézve jól áll a szénánk A NATO és az Európai Unió döntésével hitelesítette mindazt, amit Magyarország az elmúlt évek során tett - hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök a hét végén Mosonmagyaróvá­ron, egy, az MSZP által szervezett lakossági fórumon. A közép-európai térségben ha­zánk az első helyen áll a gazda­ság helyzetének javításában, megszilárdításában, az átalaku­lás és a reformok végigvitelé- ben - jelentette ki a kormányfő. - A madridi döntés hitelesítette azt is, amit szomszédsági poli­tikánkban tettünk - fűzte hozzá, s emlékeztetett arra: a kor­mánykoalíció volt az, amely következetesen cselekedett és kitartott e politika mellett. A nemzetgazdaság állapotá­ról szólva beszámolt arról, hogy jelenleg az összes külföldi vál­lalat adja a termelés 25 százalé­kát és az export felét. A Ma­gyarországon megjelent kül­földi tőke 16 milliárd dollárra becsülhető, és az egész ország rendbetételét, modernizálását szolgálja. Horn Gyula elismerte, hogy a stabilizáció árát Magyaror­szágon a nyugdíjasok, a kiske­resetűek, a családosok fizették meg. Ha azonban a kormány az elmúlt években nem ilyen kö­vetkezetesen tette volna meg a sokszor népszerűtlen, ám mégis szükséges lépéseket, most ezeknek a társadalmi rétegek­nek is sokkal rosszabb lenne a helyzete. A miniszterelnök nyomatékkai szólt arról, hogy a kormány a társadalom külön­böző csoportjaival, így a szak- szervezetekkel és a munkavál­lalókkal is írásbeli megállapo­dást kötött. Ezeket betartja, de különengedményekre, külön­állóikra nem hajlandó. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjak reálértéke az elmúlt 6 évben 26 százalékkal csökkent. Ezt a folyamatot sikerült megál­lítani, ebben az évben már 1,5 százalékos lesz az emelkedés, jövőre pedig - a lehetőségek, il­letve a teljesítmények függvé­nyében - ennél is többre szá­míthatnak a nyugdíjasok. Baráti jobb a közép-európai árvízkárosultaknak Megérkezett az újabb segítség A viszonylag szolid indulás után mind több adomány ér­kezik a közép-európai árvíz- károsultak megsegítésére. A Magyar Vöröskeresztnél el­mondták: sok vállalattól kaptak - nemegyszer több kamionnyi - adományt. Az árvíz sújtotta terü­leteken jelenleg tartós élelmisze­rekre, bébiételre, oltóanyagra, tisztasági és egészségügyi esz­közökre, gyertyára, lámpára, va­lamint fertőtlenítő- és gyógysze­rekre van a legnagyobb szükség. A Polgári Védelem Országos Parancsnokságán arról számol­tak be, hogy az első, Magyaror­szágról indított segélykonvoj pénteken este megérkezett Wroclawba. Tegnapra virradóan célba ért a második csoport is, a magyar kormány által felajánlott 15 nagy teljesítményű szivattyú­val, világítóeszközökkel, mű­szaki mentéshez szükséges be­rendezésekkel. A Fővárosi Csa­tornázási Művek péntek óta Wroclawban tartózkodó szak­emberei szombaton beindították a városi kórházat ellátó víztisz­tító berendezést, tegnap óta pe­dig három szivattyúval segítik a helyi munkálatokat. Eközben a magyar szakemberek megkezd­ték a közeli Nysa városában a megsemmisült telefonhálózatot helyettesítő kommunikációs rendszer telepítését. A Polgári Védelem „Baráti kéz” elnevezésű akciója kereté­ben a hét első napjaiban várha­tóan elindíthatnak egy vasúti se­gélyszállítmányt is. Sok az ittas vezető Nőtt a közlekedési balesetek száma Az év első négy hónapjában a közutakon 4 és fél ezer szemé­lyi sérüléses baleset történt. A halálos balesetek száma 8 százalékkal, a súlyos sérülése- seké 2, a könnyű sérüléseseké pedig 15 százalékkal emelke­dett az előző évhez képest. Személyi sérüléses közúti köz­lekedési baleset következtében január és április között 336 személy vesztette életét, 7 szá­zalékkal több mint 1996 első négy hónapjában. Súlyos sérü­lést több mint 1900-an szenved­tek, könnyebben csaknem 4 ez­ren sérültek meg. A balesetek 70 százaléka a települések belterületén történt. A közúti forgalomban 2 ezer esetben jármű ütközött, ebből 12 alkalommal vonattal. Négy hónap alatt ezerkétszáz olyan baleset történt, amely során gyalogost ütöttek el, és ebből 116 volt halálos. A járművezetők által okozott balesetek 31 százalékának fő oka a sebesség nem megfelelő megválasztása volt. Az irány- változtatás, haladás és bekanya- rodás szabályainak megszegése miatt következett be a balesetek 23, az elsőbbség meg nem adása miatt pedig 22 százaléka. Száz balesetből 12 az ittas­sággal függött össze, az ilyen balesetek száma 7 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. Nem lesz hiány tankönyvekből Legmélyebben a gimnazisták szüleinek kell a zsebükbe nyúlniuk Már az iskolákban várja a szeptemberi becsöngetést a tan­könyvek egy része, de a java augusztus második felében ér­kezik majd az oktatási intézményekbe. ígéretük szerint a ki­adók mindent elkövetnek, hogy időben megjelenjenek a könyvek és az árak se nagyon haladják meg a tavalyiakat. Az iskolaigazgatók a várha­tó tanulólétszámok alapján már hónapokkal korábban el­juttatták megrendeléseiket a könyvműhelyekhez, a teijesz- tőkhöz, a beíratások után pe­dig kiegészítették, pontosítot­ták az igényléseket.- Az államilag garantált hi­telt a kiadók késve kapták meg, de ennek ellenére remél­hető, hogy minden tankönyv időre elkészül - mondta Durst Győző, a művelődési tárca főosztályvezető-helyettese. - Tavaly 106 kiadó tevékenyke­dett a piacon, mára 128-ra nőtt a számuk. Igaz, a teljes meny- nyiség kilencven százalékát 10 nagyobb cég jelenteti meg. A választék gazdag. Első osztályos olvasókönyvből például tízféle van a piacon, s ezek általában egy-egy írás­olvasástanítási módszerhez kapcsolódnak. A korábbiaktól eltérően nincs hiány hiteles történelemkönyvekből sem. Az idén a tavalyinál, ta­valyelőttinél kisebb mérték­ben drágultak a tankönyvek, állítja Durst Győző. Sőt a he­tedikesek sorozatának mérsék­lődött az ára. A legolcsóbb el­sőosztályos könyvcsomag 1986, a legdrágább 4888 fo­rintba kerül. Legmélyebben a gimnazisták szüleinek kell zsebükbe nyúlniuk; egy-egy elsős kollekció például több mint 7800 forint.-A költségvetési támoga­tásra az iskolák pályázhattak. Egy-egy általános iskolásra az idén átlagban 760, gimnazis­tára 1140 forint jut, amit az is­kolák differenciáltan oszthat­nak szét. (Deregán) Az európai gyakorlathoz igazodik a készülő új menekülttörvény Szélesebbre nyitjuk a kapukat A törvényhozás őszi ülésszakán várhatóan a honatyák egyik legelső feladata az új, korszerű menekültügyi törvény meg­alkotása lesz. A jogszabály tervezete már elkészült, s a téma szakértői szerint nagy a valószínűsége annak, hogy „épség­ben” jut majd túl a bizottsági és a plenáris megmérettetésen. Dr. Világosi Gábor, a Bel­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára elmondta:- Hazánk az úgynevezett ke­leti blokk országai közül első­ként, 1989-ben csatlakozott a genfi egyezményhez. Igaz, ak­kor még - érthető óvatosságból - bizonyos megkötésekkel. Ne­vezetesen azzal, hogy előírásait csak kontinensünk országaiból érkező menekültekre vonatko­zóan tekintjük magunkra nézve kötelezőnek. Azóta azonban a környező országok közül töb­ben is elfogadták területi szűkí­tés nélkül az egyezményt, így elérkezett az ideje annak, hogy Magyarország is alkalmazkod­jon az európai gyakorlathoz. Mindemellett a nálunk mene­déket keresőknek csak elenyé­szően kis százaléka származik más földrészekről.-Az új törvény hatálybalé­pését követően sem ad azonban Magyarország minden azt igénylőnek automatikusan me­nedékjogot - mondta az állam­titkár. - Továbbra is eltérően ítéli meg a csak átmenetileg menedéket keresőket a nálunk végleg megtelepedni kívánó menekültektől. Az elmúlt hét év alatt 2700 más földrészről érke­zett ember kért menedékjogot, de az ENSZ Menekültügyi Hi­vatalának véleménye szerint csupán tíz százalékuk felelt meg a szigorú nemzetközi kö­vetelményeknek. A törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. Várható - az eddigi bizottsági ülések alapján -, hogy széles körű egyetértés alakul ki a tör­vénytervezet körül. (Tardos) Tűzszerészek halála. Két tűzszerész meghalt tegnap dél­után Dunaharasztiban, amikor felrobbant egy második világ- háborús aknagránát. A katonák éppen hatástalanítani próbáltak egy 82 milliméteres lövedéket, amikor a töltet felrobbant. Egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd életét vesztette. Szafari park hazánkban. Egy élelmes vállalkozó hazai és egzotikus külföldi állatokkal népesíti be a Szentendrei-sziget egy korábban kempingezésre használt részét. Jövőre itt ala­kítja ki hazánk első, 35 ezer négyzetméteres szafari parkját, ahol az állatvilág sokféle kép­viselőjével ismerkedhetnek majd meg a látogatók. Hatvan perc szabadság. Megszökött a váci fegyház külső munkahelyéről Botos Jó­zsef 25 éves nagyoroszi lakos, aki rablás miatt töltötte öt év, négy hónapos büntetését, s két év múlva szabadult volna. A meglépett fegyencet azonban szökése után alig egy órával a verőcefenyvesi vasúti megálló­ban elfogták a rendőrök. Iparos-expo. Erdélyi iparosok mutatkoznak be két hónapon át azon a vasárnap délután meg­nyílt mini expón, amelynek kissé rendhagyó módon a szol­noki Damjanich Múzeum ad otthont. A Várhegyi Attila pol­gármester által megnyitott kiál­lításon Marosvásárhelyről és Sepsiszentgyörgyről érkezett bútorgyárak, s egy márvánnyal és gránittal foglalkozó szintén marosvásárhelyi cég tette köz­szemlére termékeit. Százéves zsinagóga. A helyi zsinagóga felavatásának száza­dik évfordulója alkalmából megemlékezést tartanak vasár­nap Szekszárdon. Délelőtt a vá­ros vezetői fogadják az emlé- kezőket, akik ezután a mártírok sírjainál róják le kegyeletüket. Kora este a két évszázaddal ez­előtt létrejött közösség hajdani központjában - a másfél évti­zeddel ezelőtti renoválása óta a Művészetek Háza néven mű­ködő egykori imahelyen - ren­deznek emlékünnepséget, ame­lyen részt vesznek a társegyhá­zak helyi képviselői is. Szegedi tárlat. A szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárá­ban megnyílt a Dél-Alföld kép­zőművészeti életének egyik legrangosabb seregszemléje, a 29. Szegedi Nyári Tárlat. A há­romévtizedes múltra visszate­kintő kiállításon a régióban élő alkotók mellett az ország más vidékeiről meghívott művészek is bemutatják legújabb munká­ikat. A kortárs magyar képző- művészetről 69 festmény, 27 grafika és 36 szobor, illetve érem ad átfogó képet. Beszélgetőpartnerünk: Paudits Béla, aki két végén égeti a gyertyát Régi kuplékkal járja az országot A bennfentesek szerint az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb színpadi tehetsége. Ám néhány évvel ezelőtt bejelentette, hogy felhagy a színészettel, Amerikában él majd feleségével és ékszerész lesz. Azóta a szerelemből barátság lett, az éksze­részetet sem tanulta ki. Inkább hazajött. Paudits Béla mit sem változott, csak egészsége nem a régi.-Régen kezdődött a baj: fára­dékony lettem és izomláz gyö­tört, fájt a hátam és a nyakam. Kiderült, hogy a gerincemmel, a nyakcsigolyámmal van prob­léma. A gyógyszerek mellékha­tásait nehezen viseltem. Toron­tóban találtam egy remek csontkovácsot: annak idején ezért is mentem el. Most itthon rászántam magam egy kivizs­gálásra. Csak részeredménye­ket tudok, azok jók. Az orvo­saim szerint az a bajom, hogy két végén égetem a gyertyát.-Ez alighanem régi „beteg­sége ”, hisz sok mindenbe bele­vágott már. A Színművészetire képzett asztalosmesterként ke­rült, néhány éve pedig vendég­látó-ipari diplomát is szerzett.- Ma sem bánom, hogy kita­nultam az asztalosmesterséget. Nagyapám is az volt, gyönyörű bútorokat faragott. Nemrég meghívtak az iskolába, ahol annak idején asztalos lett belő­lem: jól esett. Igazából belső- építésznek készültem. Most ezt is kipróbálhatom, hiszen nagy fába vágtam a fejszémet: házat építek. Aki pedig ebbe belevitt, az Paudits Emília Anna. Másfél éves és gyönyörű: szerencsére az édesanyjára hasonlít.- Közben vissza-visszatér a színpadra is.- Igen. Mikes Lilla hívó szava nyomán a Korona Pó­dium színpadára. Mi tagadás, eleinte nagyon izgultam. Sze­rencsére a közönség változatlan szeretettel fogadott. >&zóta ^ régi kupiéval!,ibékeoeíj slágere­ket énekelek, széké gz ország­ban. . \ j ' : :- CD-ről'is hallhatjuk a jól ismert slágereket*? 1- Igen, már be is fejeződtek a felvételek, s úgy érzem, egé­szen jól sikerültek, v- Család, házépítés, fellépé­(hiszerakom, map am fotó: FEB sék. Jut idő valamikor nyara­lásra is?- Következő műsorom cí­mével szólva: „összerakom magam”, azaz művészileg és egészségileg egyaránt igyek­szem teljes értékűvé válni. Sajó Yvette Tudósok hátrányos helyzetben Negyvenezren dolgoznak a kutatásban Tudományos kutatásra, fej­lesztésre tavaly 46 milliárd forintot fordítottak ha­zánkban. Ezt a tetemes, ám az igényekhez mérten mégis kevés pénzt 1460 tudomá­nyos műhelyben mintegy 40 ezren „költötték” el. A teljes és részmunkaidőben kutatással, fejlesztéssel fog­lalkozók körében végzett adatgyűjtést márciusban egy munkacsoport. Főleg a tudo­mányos fokozattal rendelke­zők élet- és munkakörülmé­nyeire voltak kíváncsiak. A több mint 13 ezer hazai tudományos minősítéssel rendelkező személytől a többi között tudományos pályájuk körülményeiről érdeklődtek. Figyelmet érdemlő kép kere­kedett ki. A megkérdezettek véleménye szerint a hazai ku­tatóhelyek az anyagi, techni­kai feltételek tekintetében je­lentősen elmaradnak a nem­zetközi színvonaltól. Ami az anyagi helyzetüket, jövedelmüket illeti, számot­tevőek a különbségek, ennek ellenére fogyasztási szokásaik eléggé egyformák. Mond­hatni sajátosak, miután köny­vekre, folyóiratokra és más kulturális célokra fordított ki­adásaik jóval a hazai átlag fö­lött vannak. Megállapították azt is, hogy háztartásuk felszerelt­sége és lakáskörülményeik némileg kedvezőbbek, mint az értelmiségi átlagé.

Next

/
Thumbnails
Contents