Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-19 / 167. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. július 19., szombat Levélben üdvözölte Tony Blair brit kormányfő Horn Gyulát abból az alkalomból, hogy a madridi NATO-csúcsta- lálkozó meghívta hazánkat a csatlakozási tárgyalásokra. A levél kiemeli a sikeres magyar részvételt a békepartnerségben és az SFOR-misszióban. Oroszország idővel szeretne belépni az Európai Unióba - közölte Viktor Csemomirgyin orosz miniszterelnök tegnap Brüsszelben. 1998. április 1-jétől válik Ausztria a schengeni országok teljes jogú tagjává. Viktor Kiima osztrák és Helmut Kohl német kancellár, valamint Ro­mano Prodi olasz miniszterel­nök Innsbruckban megállapo­dott, hogy ekkortól megszünte­tik kölcsönösen szárazföldi ha­táraik ellenőrzését. Megalakult Brüsszelben a NATO-Orosz Állandó Közös Tanács. A testület létrehozását a kétoldalú kapcsolatokat ke­retbe foglaló „Alapító Okirat” helyezte kilátásba. Ismét működik a Mir, de a mostani személyzet már nem javítja ki a sikertelen dokkolási műveletnél megsérült Szpektr modult. A feladat valószínűleg az augusztus 5-én induló fran­cia-orosz legénységre vár. 11. Alekszlj sürgeti a vallá­sokról szóló törvény aláírását. Az orosz ortodox egyházfő arra kérte Borisz Jelcin elnököt, úja alá a duma által múlt hónapban jóváhagyott törvényt a vallá­sokról, hogy az mielőbb ha­tályba léphessen. Mint ismere­tes: II. János Pál pápa levélben tiltakozott Jelcinnél a római ka­tolikusok elnyomása miatt. Az orosz cári család, a bol­sevikok által 1918-ban Jekatye- rinburgban kivégzett II. Miklós és hozzátartozói ünnepélyes el­temetésére, elsősorban pénz­hiány miatt, az idén már nem kerülhet sor - közölte Andrej Szebencov, a cári család azono­sítására és az újratemetés meg­szervezésére létrehozott állami bizottság titkára. Öngyilkossággal fenyegető­zik Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezér arra az esetre, ha megkísérelnék őri­zetbe venni. A Svet című szerb hetilapnak kijelentette: inkább meghal, semmint hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék bör­tönében sínylődjék. Gyorsítani akarja Netanjahu a Golán betelepítését. Az izraeli kormányfő a telepesekkel együtt ünnepelte a harmincadik évfordulóját annak, hogy az 1967-es arab-izraeli háborúban hazája megszállta a Szíriához tartozó fennsíkot. Az együttműködés megkönnyíti az utat a csatlakozáshoz A visegrádi hármak és a NATO Kovács László külügyminiszter Prágában, cseh és lengyel kollégájával fotó: feb/reuter Csehország, Magyarország és Lengyelország egyetért abban, hogy a NATO madridi csúcsértekezlete után, amely ezt a há­rom országot elsőként szólította fel a szervezethez való csat­lakozásra, mindhárom félnek érdeke a rendszeres és szoros együttműködés, a folyamatos tapasztalatcsere és a csatlako­zási folyamatban szükséges további lépések összehangolása. Ezt Josef Zieleniec cseh kül­ügyminiszter jelentette ki pén­tek délután Prágában azt köve­tően, hogy a cseh fővárosban tanácskoztak az érintett orszá­gok külügyminiszterei. Zieleniec elmondta: a három ország további lépéseinek ösz- szehangolásán kívül a megbe­szélés másik fő témáját a regio­nális együttműködés alkotta. Elsősorban az, hogyan működ­jenek továbbra is együtt azok­kal az országokkal, amelyek kimaradtak a NATO-bővítés első köréből. A cseh diplomácia vezetője leszögezte, hogy a meghívott három ország nem alkot sem­miféle „blokkot”, de a szoros együttműködést és a csatlako­zási lépések összehangolását egybehangzóan rendkívül fon­tosnak tartják. Ezt a véleményt Kovács László magyar és Dariusz Ro- sati lengyel külügyminiszter is megerősítette. Egy Szlovákiá­val kapcsolatos kérdésre Zie­leniec kifejtette: egyetértettek abban, hogy a jószomszédi kapcsolat Szlovákiával a tér­ség minden országa számára egyformán fontos. „Szeret­nénk Szlovákiát is az euro-at- lanti szervezetekben látni” - szögezte le. Kovács László hozzátette: Magyarország támogatja Szlovákia csatlakozását a NATO-hoz, de a belépési fel­tételek teljesítése nem Buda­pesten, hanem Pozsonyon mú­lik. Hasonló álláspontot fo­galmazott meg a lengyel dip­lomácia vezetője is. Az esetleges közös fegy­vervásárlást firtató kérdésre Zieleniec leszögezte: a felek rendszeresen és részletesen tá­jékoztatni fogják egymást el­képzeléseikről. A külügyminiszteri talál­kozó elején Zieleniec és Ro- sati kormányuk nevében kö­szönetét mondtak a cseh és a lengyel árvízkárosultaknak nyújtott magyar segítségért. Özönvízszerű eső és újabb áradások Felső-Ausztriában a nagyobb folyókon, mint a Dunán vagy az Innen, azonban ennek ellenére még nincs árvízveszély. Németország­ban viszont az Odera és a Neisse több helyen településeket öntött el fotó: feb/reuter A HÉT PORTRÉJA Az új ukrán kormányfő Igazi reformfolyamat kezdődik vagy csak a dnyepropetrovszkiak klánjában hajtanak végre váltást? így is feltehetnénk a kérdést az­zal kapcsolatosan, hogy új miniszterelnököt választott a kijevi par­lament. Az eddigi kormányfőnek, Pavel Lazarenkónak távoznia kellett a színről. Nemcsak a gazdasági átalakulások fékezésével, a statisztikák meghamisításával vádolták, hanem olyan nagyság- rendű korrupcióval is, amely állítólag kétszázmillió dollárnál töb­bet hozott a magánszámlájára. Lazarenko beteget jelentett, és így távollétében váltották le. A lelépő kormányfőt annak a Dnyepr-klán emberének tartották, amely a korábbi szovjet nehézipari érdekeltségek utódjaként megha­tározó az ukrán politikában. Csakhogy a hivatalba lépő új miniszter- elnök, az ötvenesztendős Valeri Pusztovejtenko éppúgy Dnyepropet- rovszkban született, akárcsak pártfogója, Leonyid Kucsma. 1994-ben ő volt az elnök választási kampányfőnöke, később pedig tárca nélküli miniszter lett. Szürke eminenciásként „súgott” Kucsmának, ám a bél­és gazdaságpolitikában vajmi kevés történt. Az új miniszterelnök programja annál becsvágyóbb. A leglényegesebb célok közé sorolta a reformok folytatását (vagy inkább elindítását), szabályszerűen fo­lyósítani kellene az elmaradt béreket és a nyugdíjakat. De vajon mi lesz a háttérben meghúzódó Dnyepr-klán magatartása? Honnan lesz pénz az ígéretek megtartására? Réti Ervin Molotov parancsára tették Ötven éve ölték meg Raoul Wallenberget Szovjet belügyi okiratok sze­rint csütörtökön volt Raoul Wallenberg halálának ötve­nedik évfordulója. A svéd diplomata, aki számta­lan magyarországi zsidót men­tett meg a biztos haláltól, 1947. július 17-én halt meg egy moszkvai börtönben. Wallenberg 1945. januárban kapott meghívást Debrecenből az ott állomásozó szovjet csa­patok parancsnokságától. Mi­előtt elindult volna, barátaival közölte: nem tudja, hogy ven­dégségbe vagy fogságba hív- ják-e. A szovjet hatóságok egy ideig minden tájékoztatástól el­zárkóztak, majd később Wal­lenberg végzetes „szívroha­mára” hivatkoztak. A londoni The Express csü­törtöki száma cikket közöl egy megjelenés előtt álló könyvről, amelyben Genagyij Szokolov történész új adalékokkal szol­gál. Eszerint Ivan Szeröv KGB- tábomok 1990-ben bekövetke­zett halála előtt egy inteijúban elismerte, hogy Vjacseszlav Molotov szerepet játszott Wal­lenberg meggyilkolásában. Sztálin külügyminisztere személyesen adta ki a likvidá- lási parancsot. Az erre vonat­kozó kompromittáló iratokat később Szeröv megsemmisí­tette, amiért megbüntették. A svéd diplomatával minden va­lószínűség szerint méreginjek­ció végzett. Földi maradványait a moszkvai Donszkoj kolostor­ban földelték el. Egyre több az orosz a gazdagok toplistáján Közel a húsosfazékhoz Az évente közreadott Forbes- jelentés változatlanul a Mic­rosoft vezérét, illetve Brunei szultánját nevezi a világ két leggazdagabb emberének. A kétszázas listán történt né­hány helycsere, a legnagyobb meglepetést azonban az oro­szok megjelenése okozta. Az amerikai folyóirat hárommil- liárd dollárra teszi Borisz Bere- szovszkij vagyonát, amellyel si­került maga mögé utasítani a pénzmágnás Rothschildot és az olajmágnás Rockefellert. Ä Forbes listáján 97. helye­zett egykori matematikatanár­nak, a ma gépkocsi-kereskede­lemmel foglalkozó Logovaz fő­nökének meghatározó részese­dése van a Transaero és az Aeroflot légiközlekedési válla­latokban, övé a Szibneft olajtár­saság, és nagy a befolyása az orosz médiavilágban is. Az orosz társadalom újsütetű kapitalistái meghatározó szere­pet játszottak Jelcin elnök vá­lasztási kampányában, és most növekvő számban kapcsolód­nak be a politikai életbe. A pénzvilág, a gazdasági élet vezető személyiségei között ott van a Londonban élő Vladimir Gusszinszkij. Az üzletember dollármilliókat áldozott az el­nök kampányára, s ma már ko­moly részesedése van a gázüz­letben és a média világában is. A gazdagok toplistáján to­vábbi öt orosz szerepel. FEB Százéves a mesterséges indigó Nélküle nem gyárthatnák a közkedvelt farmernadrágot Tizenhét évig tartott a munka, tizennyolc millió akkori arany­márkát fordítottak a kutatásokra. Száz éve, 1897. július 17-én a BASF ünnepélyesen bejelentette: sikerült szintetikus úton előállítania az addig csak messziről behozható indigót. A farmer őse a múlt századi aranyláz idején rendszeresített kezeslábas. Elteijedése a német Levi-Straussnak köszönhető, aki 1847-ben vándorolt ki a tengerentúlra, és aranyásó al­kalmazottjainak kötelező mun­karuhává tette a viseletét. Ám a jeans csak századunk közepén jött divatba Európában. A BASF rövidítésű német cég egy évszázada egész létét kockáztatta: a kutatásokra for­dított tizennyolc millió arany­márka többet ért akkor, mint a vállalat egész alaptőkéje. Vol­taképpen csak akkor nyugodtak meg a kedélyek, amikor a Csá­szári Szabadalmi Hivatalnál be­jegyeztették a mesterséges in­digó előállításával kapcsolatos eljárást. Éppen idejében ahhoz, hogy megelőzzék William Per­kin brit vegyészt, aki kátrányból kivont anilinnal folytatott biz­tató kísérleteket. Az indiai indigótermesztők évente átlagosan 8,6 millió ki­lót exportáltak, ám a tekintélyes mennyiség a mesterséges in­digó feltalálása után - 1913-ra - félmillió kilóra esett vissza. Az ezzel foglalkozó indiai pa­rasztok pedig az éhhalál küszö­bére kerültek. A BASF-nek megérte a befektetés. A századforduló után az in­digó világforgalma elérte az évi százmillió aranymárkát. Akko­riban a BASF 148 jól képzett vegyésszel vezette a gyártást, de hamarosan veszélyes vetély- társra talált azoknak a kelme­festőmestereknek a személyé­ben, akiknek műhelyéből az időközben szintén világhírűvé vált Hoechst-konszem kinőtt. Európába ez a jellegzetesen amerikai divat 1949-ben jutott el, akkor kelt el az első 300 da­rab jeansnadrág. Az első euró­pai farmer 1958-ban jött ki: ez volt a német Mustang, amely akkor húsz nyugatnémet már­kába került. Harmat Endre Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Will Smith Michael Jackson újra a címlapokon Michael J. Fox csak a családjának él Broadwayi hangulat az Operett Színházban Madonna sokadmagával Vanessa Angel titka Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Thumbnails
Contents