Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-18 / 166. szám

1997. július 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Életigenlő programok Szeptember 1-jén megkezdi te­vékenységét Kaposváron a me­gyei és városi mentálhigiénés programiroda. A hírt tegnap erősítette meg dr. Bleyer Er­zsébet, a pécsi regionális köz­pont vezetője. A somogyi és a kaposvári közgyűlés támogatta az iroda nyitásának tervét: előbbi elfogadta a megye men­tálhigiénés programját, és bizto­sítja a helyiséget; utóbbi 300 ezer forintot szavazott meg az idei költségekre. Az iroda mű­ködéséhez az országos központ is hozzájárul havi 20 ezer forint­tal. Az iroda tervei között szere­pel, hogy elkészítse a települé­sek mentálhigiénés térképeit; felméije az intézmények és szervezetek igényeit, és megta­lálja az összhangot az egyházak lelki programjaival. (Katona) Szakácsok, pincérek és „színpadi előadóművészek” buktak le Éjszakai fekete-razzia Éjszakai razziát tartott a Balaton-parton a Somogy Megyei Munkaügyi Központ munkabiztonsági és munkaügyi fel­ügyelősége, a megyei rendőr-főkapitányság segítségével. A kétnapos akció kedden kez­dődött, akkor napközben kilenc vendéglátóhelyet és egy építke­zést ellenőriztek végig a fel­ügyelőség munkatársai. Nyolc feketén, munkaszerződés nél­kül foglalkoztatott dolgozó mi­att szabtak ki négy helyszíni bírságot és egy — akár százez­res nagyságrendű — munkaü­gyi bírságot. Szalontai Sándor munkabiz­tonsági és munkaügyi fel­ügyelő elmondta: eddig az el­lenőrzések többségét nappal tartották, de több bejelentés ér­kezett, hogy az éjszaka nyitva tartó szórakozóhelyeken is elő­fordul feketemunka. A mostani akcióhoz zalaegerszegi és Szolnok megyei kollégáik is csatlakoztak, valamint rend­őrök is elkísérték őket, bizto­sítva védelmüket. Éjszaka két csoportban dol­goztak az ellenőrök és a rend­őrök. A Siófok térségét végig­látogató csoport a .vártnál ki­sebb eredménnyel járt, mert jól működött a „hírlánc”. Fonyó­don és Balatonlellén ellenőrzött a másik csapat. Fonyódon egy kínai étteremben a két kínai szakácsnak nem volt munka­vállalói engedélye, itt a külföl­diek engedély nélküli foglal­koztatásáért kirótt bírság ösz- szege személyenként legkeve­sebb 85 ezer forint. Enyhítő kö­rülményként vették figyelembe az ellenőrök, hogy bizonyítha­tóan mindössze néhány napja foglalkoztatták a két szakácsot. Lellén, egy éjszakai bárban ti­zenöt, 18-23 éves hölgy alkal­mazott szerződésével volt gond. A hiányos öltözetű „színpadi előadóművészek” és a felszolgálók szerződése ugyanis csak négy órára szólt, s egész éjszaka dolgozniuk kel­lett. Itt — mivel több munka- vállalót érint — nagyobb ösz- szegű munkaügyi bírságra lehet számítani. J. E. A fejlődés legfőbb akadálya a hiányzó infrastruktúra Kész a somogyi toplista (Folytatás a 3. oldalról) Az összességében mintegy 30 százalékos növekedés akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük a 18-20 százalékos ipari és ke­reskedelmi inflációt. A top 50 első tíz helyén hét kaposvári, két siófoki és egy zselicszentpáli vállalkozás áll: a Pini Hungary Kft 11 milliárd 874 millió forint­tal vezeti a rangsort, utána kö­vetkezik a Dél-Dunántúli Gabo­naipari Rt, a Sió Eckes Kft, a Sanovita Rt, az Inter Trade Agro Rt, a Kőolajvezeték Építő Rt, az Agro Central Bt, a Kaposvári Villamossági Gyár Kft, a Dél- viép Kft, valamint a Kaposvár és Vidéke Áfész. — Somogybán az országos át­lagnál ötször jobban nőtt az öt­ven főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelése. Az összes értékesítés csaknem felét a kivitel adta — mondta Varga József, a Somogyi Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke. — Előnynek bizonyult, hogy a megyében nem voltak nagyipari központok, mert a ki­sebb szervezetek rugalmasab­ban tudtak alkalmazkodni a vál­tozásokhoz. Ugyanakkor na­gyon alacsony a beruházások értéke, az országos állomány 1 százaléka található csak So­mogybán. A külföldi működő tőke szintén messze elkerülte eddig a térséget. Ennek a leg­főbb oka, hogy nagyon elmara­dott a közlekedési infrastruktú­ránk. Amíg a megálmodott déli autópálya, vagy az S9-es gyors- forgalmi út és az M7-es új sza­kasza, . valamint a taszári repü­lőtér polgári hasznosítása meg nem valósul, nem is várható változás. Katona József SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája A gyerekek éltetik a tábort Teremi József: A megye vagyonát gyarapítjuk Gönczy János, a Balatoni Halászati Rt vezérigazga­tója kérdezte Teremi Jó­zseftől, milyen módszerek­kel érte el, hogy a másutt megfeneklett ifjúsági üdül­tetést továbbra is magas színvonalon szolgálja az ál­tala vezetett intézmény? Mit talált ki annak érdekében, hogy a fiatalok második otthonra találnak nála a nyári időszakban? — Mindenekelőtt nagyon örü­lök annak, hogy ismeretlenül kérdez tőlem Gönczy János, és egy egészen más területen dol­gozó szakember is felfigyel a törekvéseinkre. Ami a kérdését illeti: azért tudjuk sikeresen szolgálni a gyerekek táborozta­tását, mert jó hírünk van nem­csak idehaza, hanem külföldön is, és évtizedek óta töretlenül telt házzal dolgozhatunk. Eh­hez kellett egy stabil és elköte­lezett pedagógus gárda, akik a táborok mindennapjait, prog­ramjait szervezik. A munkatár­saim megbízható, korrekt em­berek, akik a tennivalókra koncentrálnak. Meg tudjuk fi­zetni és becsülni őket, mert eh­hez van bevételünk. — A rendszerváltozással megszűnt a táborozás állami támogatása. Hogyan tudtak tovább lépni? — Felismertük, hogy új utat kell járni. Nem sírtunk, de tud­tuk, ha nem találjuk meg az új utat, a tábor léte veszélybe ke­rül. Elindultam és mindenkit megkerestem, akivel korábban kapcsolatunk volt. Ismertem az egész országot, hiszen 1962- től 1990-ig az országos turisz­tikai szakbizottságban dolgoz­tam, az úttörő mozgalomban, részt vettem a vándortáborok létesítésében, és országos szin­ten ismertem a gyermektábo­rokat. Tíz évig Csillebércen szerveztem a kulturális és sportéletet. Egyszóval szemé­lyesen kerestem meg minden­kit, idehaza és külföldön is. A rendszerváltás utáni első évben sem volt kevesebb gyermek mint azelőtt. Németországban működik egy Balaton Reisén nevű iroda, amelyik nekünk is dolgozik. A gerai textilgép­gyárral harminc éve kialakult cserekapcsolatot alakítottunk át. 1990 óta évente 1500 német gyermek jön hozzánk nya­ranta. Azóta már cseh és len­gyel irodák is dolgoznak ve­lünk. S van több olyan magyar iskola, amely 18 éve minden nyáron ide hozza a gyerekeit. — Ön mióta van a tábor élén? — 1979-ben kerültem ide. 19 évig matematika-testneve- lés-fizika tanárként tanítottam Kadarkúton. Az iskolaigazga­tói széket cseréltem fel a tá­borvezetőivel. Bár nem kellett a munkakörömhöz, azonnal beiratkoztam és megszereztem a felsőfokú vendéglátói és áru­forgalmi képesítést, mert sze­rintem szükség volt rá. — Nyilván a tábort sem ke­rülik el az évenkénti áremelé­sek. Mégis nyereséges az in­tézmény. Hogy tudják még tá­mogatni is a gyerekeket? — Ez a tábor valóban nye­reséges. Idén 6 millió forinttal támogatjuk a somogyi gyere­kek nyaraltatását, fenntartjuk a fonyódi alkotóházat és 3 millió forintot befizetünk a megyei közgyűlés kasszájába. A nye­reséget mindig visszaforgatjuk a tábor fejlesztésére. Idén 15­20 milliót költöttünk építkezé­sekre. Folyamatosan bővítjük a szálláshelyeket és javítjuk a körülményeket. Szerencsénk van, mert a közgyűlés eddig minden évben elfogadta a ter­veinket, amelyeket meg is va­lósíthattunk. Igaz, mi a megye vagyonát gyarapítjuk. Azért tudunk nyereségesek lenni, mert szeretnek ide jönni a gye­rekek és jól érzik itt magukat. A somogyi szülők 5600 forin­tot fizetnek 10 napra, a magyar gyerekek 8600-at. A külföl­diek napi 17-20 márkát. Nekik ez még elfogadható ár, nekünk jó bevétel. Minden szállítót versenyben választunk ki, mert nekünk 1 forintos árkülönbö­zet is sokat jelent. Természete­sen a megbízhatóság is szem­pont a kiválasztásnál. — A most átadott építkezé­sekhez évekig gyűjtötték a pénzt és a szükséges anyagot. Évekkel ezelőtt megvette a cserepet, tudta hova lesz. Hogyan képzeli a tábor életét 2000-ben? — Beadtam a megyei köz­gyűlésnek egy 2000-ig szóló tervet, amit el is fogadtak. Úgy képzelem, hogy lesznek még sátraink a romantika kedvéért, de szép faházakat építünk és fokozatosan kiváltjuk a sátra­kat. Újabb hatvan férőhelyes szállónk lesz a lapostetős épü­leten. És vendég is lesz. — Kinek adja tovább a kérdésstafétát? — Dr. Seffer István kapos­vári főorvostól az orvostudo­mány kandidátusától kérde­zem, hogy napjainkban, ami­kor az egészségügy általános válságban van, hogyan lehet mégis minden állami és egyéb támogatás nélkül fennmaradni a magánszférában? Gáldonyi Magdolna Tűzelhalással fertőzött fákat vágtak ki és égettek el Ku­tason. A laborvizsgálati eredmény alapján az érintett kertben karantént, azaz növényegészségügyi zárlatot rendelt el a hatóság. Hír a Somogyi Hírlapból) MIT SZÓL HOZZÁ? Tűzelhalás Somogybán Vörös Lajos, kutasi gazda­jegyző: - Kutason még nincs pánikhangulat a tűzelhalás mi­att, de mindenki megszívlelte a tanácsokat. A gazdák tudják, a betegség óriási kárt okozhat, egész gyümölcsösök mehetnek tönkre. A növényegészségügyi zárlat a térség termelőinek érde­két szolgálja, hiszen mindenáron meg kell akadályozni a fertőzés tovább terjedését. Böröcz Ottó, nemesdédi gazda: - A fertőzés terjedése fel­tehetően összefügg a kamioná­radattal. A külföldi teherautók a porral együtt behozhatják a bak­tériumot. A szeszélyes időjárás, és a nagy páratartalom is meg­könnyíti a fertőzés terjedését. Sajnálom a kutasi gazdákat, együttérzek velük. Nemesdéden is sokan foglalkoznak almater­mesztéssel — nekem is van 800 négyszögölön — így mindany- nyiunkat érdekel, hogy milyen megoldást találnak a fertőzésre. Torma Sándor tanácsos, a megyei agrárkamara munka­társa: — A lehető legszigorúbb intézkedést kell foganatosítani, csak így lehet elkerülni a to­vábbi fertőzést. Ahol a betegség megjelent, karantént kell kiala­kítani. A fertőzött fa kivágásáról és elégetéséről sem szabad meg­feledkezni. Ezért azonban kár­pótolni kellene a gazdákat. Emi­att is fontos, hogy hazánkban létrehozzák a katasztrófaalapot. Tarr Attila, toponári növény- védelmi szakmérnök: — Komo­lyan kell venni a fertőzésve­szélyt, hiszen óriási kárt okozhat a betegség. A megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Az ültetvé­nyek zártságának megőrzése fontos feladat, mivel általában a forgalmas, útmenti helyeken je­lenik meg a fertőzés. A védeke­zéskor réztartalmú növényvédő­szert célszerű használni. Persek András, iharosberényi gazda: — Elengedhetelen a sza­porító anyag folyamatos ellen­őrzése, és a növényvédelmi munkák maradéktalan elvég­zése. Ezzel kiküszöbölhető a fer­tőzés tovább teijedése. A kör­nyéken nem hallottam még tűz- elhalásról, a kutasi illetve a zalai eset viszont megdöbbentett. (Harsányi) „Svéd” pályázatot készített Mesztegnyő Színvonalas az öko-project (Folytatás az 1. oldalról) A munkacsoport tagjai hazánk­ban és Svédországban is több­ször találkoztak már egymással. Tegnapra az együttműködés eredményeként megszületett az a pályamű, amellyel a négy somogyi község a megyei terü­letfejlesztési tanácshoz, a kör­nyezetvédelmi és vízügyi ala­pokhoz, valamint különböző céltámogatási forrásokhoz egy­aránt szeretne pályázni, hogy minél több forráshoz juthasson. Mint Benkes László, Mesz­tegnyő polgármestere el­mondta: a svédek megelégedet­tek voltak a pályamunkával, hi­szen az nyugat-európai mércé­vel mérve is magas színvonalú és főképpen energiatakarékos, olcsó megoldásokat kínál va­lamennyi területen. A megvaló­sításhoz már csak a pénz hiány­zik: az előzetes számítások sze­rint a négy somogyi település­nek, álmaik valóra váltása há­rom év alatt háromszáz millió forintjába kerülne. B. Zs. A marcali nagygyűlés visszhangja Torgyán Suchmantól kért tájékoztatást A Somogyi Hírlap információja szerint dr. Suchman Tamás, marcali országgyűlési képviselő rendőrségi feljelentést tett is­meretlen tettes ellen a július 11-i marcali nagygyűlésen elhang­zott és személyét érintő kijelentések miatt. Információnkat a rendőrségen megerősítették. Dr. Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke levél­ben kérte dr. Suchman Tamást, hogy tájékoztassa, mennyiben látja érintettnek a Marcaliban történtekkel kapcsolatban a Független Kisgazdapárt szere­pét. Mint ismeretes, július 11-én többpárti nagygyűlést szerveztek Marcaliban és azon dr. Suchman Tamás szerint olyan antiszemita és egyéb, becsületsértő, valamint a jó hírnevet veszélyeztető kije­lentések is elhangzottak, ame­lyeket a képviselő nem kívánt szó nélkül hagyni. Dr. Torgyán József levelében azt úja, hogy megdöbbenéssel értesültem arról, hogy az ön állí­tása szerint a közelmúltban egy olyan MIÉP által kezdeménye­zett gyűlést tartottak Marcaliban, melynek szervezésében — az ön állítása szerint a KDNP és a Független Kisgazdapárt is részt vett és azon önt zsidózták. Kép­viselő úr nehezményezte, hogy a Független Kisgazdapárt elnöke (de közelebbről nem határozta meg, hogy az országos vagy a helyi elnökre gondol-e) nem ha­tárolódott el a zsidózástól úgy, mint 1990-ben tette. Miután én a fent leírtak szerint most értesül­tem az ön állításáról, ezért tájé­koztatom arról, hogy ez ügyben a Független Kisgazdapárt So­mogy megyei elnökétől azonnali írásos tájékoztatást kértem... az ügyre vonatkozólag semmilyen ismereteim és arra vonatkozó adataim sincsenek, ezért kérem, hogy szíveskedjék engem konk­rétan tájékoztatni arról, hogy a Független Kisgazdapárt szerepét ön mennyiben látja érintettnek a Marcaliban történtekkel kapcso­latban.” Dr. Suchman Tamás a Somo­gyi Hírlap kérdésére válaszolva elmondta: Torgyán József leve­lét megkaptam, értelmeztem és megköszöntem. Megismertem a különböző megyei pártszerveze­tek vezetőinek nyilatkozatait is a Somogyi Hírlapból. Ha min­denki úgy akaija és mindenkinek az a célja, hogy egy demokrati­kus polgári Magyarországot építsünk a demokrácia játéksza­bályai szerint, akkor jogosan te­szem föl a kérdést: hogyan tör­ténhet meg, hogy létrejönnek Magyarországon a július 11-i marcali rendezvényekhez ha­sonló események és ki gondolja azt, hogy politikusként szó nél­kül hagyom ezt? Gyümölcstermesztők Siófokon Csongrád és Somogy megye gyümölcstermesztéssel fog­lakozó szakemberei jöttek össze tegnap a 7. őszibarack vándorgyűlésen a siófoki Ezüstpart hotelben. Elhang­zott, egyre újabb növény­védő szerek jelennek meg, melyeket nem vagy csak kis mértékben alkalmaznak. A tanácskozáson betegségek­ről, kártevőkről is hallhattak előadásokat. Az érdeklődők megtudták: olajos szerekkel lehet a leghatékonyabban védekezni a zöld őszibarack levéltetűvel szemben. / Álláslehetőségek Csurgó környékén A munkaügyi központ teg­napi tájékoztatása szerint a csurgói kirendeltségen több álláslehetőség várja a mun­kanélkülieket. A faipari kft angol/német tolmácsot, a Mercurius bt egy - általános gépszerelő szakképesítésű - román tolmácsot keres. Az Aranyi vállalkozás cukrász­ban, a Volán autóbuszveze­tőben szenved hiányt - egy- egy helyet kínálnak. A gyé- kényesi iskola történelem- tanárt, az iharosberényi taní­tót keres. Biztosítási üzlet­kötőket a Generali és a Pro­videncia biztosító is alkal­mazna ezen a környéken. Ukrán szendvicsben a magyar Clio Sorozatos koccanások jel­lemezték tegnap a Balaton­part közlekedését. Ezek kö­zül kiemelkedik az egy bala- tonkeresztúri eset, amikor a 7-es főúton egy bosnyák kamionos forgalmi okokból lassított, ám a mögötte ha­ladó ukrán kollégája már tudott megállni és belesza­ladt. Az őket követő magyar Renault Clio ugyan időben lefékezett, ám az a mögött haladó újabb ukrán kamion az előtte veszteglő teherau­tóknak préselte a személy- kocsit. Személyi sérülés szerencsére nem történt. Azonosították a holttestet Tegnap a szülei azonosítot­ták annak a 22 éves lánynak a holttestét, aki kedden éj­szaka a Balatonba fulladt Fonyódligeten. A rendőrség felhívást tett közzé, így je­lentkeztek a szülők, akik nem tudták, hová tűnt el a lányuk. A depresszió miatt pszichiátriai kezelés alatt álló lány valószínűleg egye­dül utazott a Balatonra.

Next

/
Thumbnails
Contents