Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-17 / 165. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. július 17., csütörtök Segítség cigány gyerekeknek Ösztöndíjjal tanulhat az ősz­től négy kisbajomi cigány- gyerek érettségit is adó ka­posvári és nagyatádi közép­iskolákban; havnta ötezer fo­rintos támogatást kapnak ta­nulmányaikhoz. Az Etnikai Cigányszervezet pályázaton nyerte a pénzt, s tíz hónapig folyósítják a diákoknak. A tanulók egészségügyi, keres­kedelmi képesítést szereznek, festő- és lakatosként kapnak így szakmunkásbizonyítványt. Néptánctábort nyit Nagyatád Néptáncos volt valaha Szőke József, a nagyatádi művelő­dési ház igazgatója is. Ami­kor az intézmény élére került, szomorúan állapította meg: az atádi fiatalok nem igazán lelkesednek a néptáncért. Ezért is szervezte meg három éve az első nyári tábort. Ab­ban bízott, hogy a város kis­diákjai csapatostul jelentkez­nek. Nem így történt: jöttek ide a néptánctáborba a megye minden részéből, csak épp a város iskolásai hiányoztak.- A kezdeményezés ennek ellenére sikeres volt. Sőt, ma már a nagyatádi gyerekeknek is fontos ez. Az idén hetven résztvevőt várunk, s a leg­több táborozó nagyatádi diák lesz - mondta büszkén az igazgató. Ez azt is jelenti: a néptánchagyományt a város­ban is továbbviszik. A július 27-én nyíló táborban Szabó Zsolt koreográfus és Szigeti Angéla, a siófoki gyermek- tánccsoport vezetője irányítja a szakmai munkát. Az első táborban a somogyi, majd a dél-alföldi s a rábaközi tán­cokkal ismerkedtek meg a gyerekek. Most a rimóci tán­cokat tanulják. S bár délelőtt- délután is tartanak foglalko­zásokat, esténként táncházat nyitnak, és nem marad el a strandolás sem. Sok élményt ígér ez a táncos táborozás. Befuccsolt a rinyabesenyöi puccs - Költözik az egyetlen értelmiségi Lemondtak a polgármesternek (Folytatás az 1. oldalról) — A polgármesterrel nem lehet együttműködni, mindig kész döntések elé állított bennünket, amiket nekünk meg kellett sza­vaznunk - mondta Orsós Sán­dor képviselő, akit gombázás­ból jövet értem el. Előtte a neje csak annyi mondott ura tettének indíttatásáról: nem bírta az em­ber, fölmondott. Rinyabesenyőn 265-en él­nek, a lakosság zöme cigány. Munkahelye alig néhány em­bernek van, dologtalanul lézen­genek az életerős fiatalok is. — Ez mind a polgármester sara, ő tette tönkre a falut - ber­zenkedik a kenyeres Barkasra váró középkorú férfi. - Az em­berek, ha cigányok is, akkor sem hülyék. Nem dőlnek be mindennek. A képviselők meg a rokonságuk között nagy az összefonódás, egymás közt osz­togassák a segélyeket. Az első embert meg Lábodról, a jegy- zőségből vezérlik. Nem csoda, hogy egyszer régen már le is pofozták... — Aztán pedig másodszor is megválasztották. — Abban valami sunda- bunda volt, vitték a dobozt min­denfelé - csapódik mellénk a kétnaponta aktuális kenyérárat következő vevője. - Épeszű em­ber nem szavaz olyasvalakire, aki dzsungelt csinált a faluból. Nézze, emberes gaz terpeszke­dik mindenfele, a jövedelempót­lósok össze-vissza maszekolnak a közmunka helyett. Besenyőn meglehetősen ala­csonyan röpködnek a választó- polgári rosszallások, szépet s jót nemigen hallani. Egy ember akad, aki ha már nem tud vagy nem mer dicsérőt, marasztalót sem mond: fehér férfi túl a hat­vanon. Fehér Györgyné lábodi kör­jegyző a rinyabesenyöi konflik­Farkas Sándor. Első ember ­tus nyomós okát az intézmény- vezetői pályázatban látja. A te­lepülés 1-3. osztályos iskolájá­nak élére egyedül az eddigi igazgató-pedagógus, Bodnár Gábor adott be pályázatot, ez azonban - már csak a régi és fénymásolt erkölcsi bizonyít­vány miatt is - érvénytelen volt. így öt év helyett egy évre bízták volna meg az iskolaveze­tőt, aki ezt nem fogadta el, s - mint lemondott képviselő is - állítólag elhagyta faluját. — Szerettük a Gábort, jó ta­nár volt. Műveltebb, mint mi, s ez nem tetszett a polgármester­nek - tartják a faluban. Farkas Sándor értetlenül áll az őt ért vádak előtt. Önfejű polgármester lenne, akivel nem lehet együtt dolgozni? Szótla­nul rázza a fejét a nagyatádi gépgyár marós-esztergályosa. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR — Ennek még az ellenkezője is közelebb áll a valósághoz: képtelen voltam őket aktivi­zálni - mondja. A polgármester - aki jövőre már nem jelölteti magát - eltökélten keresi a le­hetőségét, hogy tanévkezdésig pedagógusra leljen. Máskülön­ben lábodi ingázás vár a bese­nyői családok nebulóira. És hát megoldásra vár az ÁNTSZ-vizsgálat nyomán megszűnni látszó napközis ellá­tás is. Az iskolai étkezés feltéte­lei ugyanis hagynak maguk után némi kivetnivalót. Farkas Sándornak meggyőződése, tiszta vizet lehet önteni a bese­nyői badellákba, de ha még­sem, akkor is csak a napközi működése kerül veszélybe. Az értelmiségi elköltözésé­vel ennél sokkal több. Balassa Tamás utoljára Telefon nélkül az ezredforduló küszöbén Darvaspuszta égető gondja Telefon nélkül maradt Darvaspuszta. Van ugyan egy nyilvá­nos készülék, a bolt falán, de az már régóta nem működik. Darvasnak csak nappal van kapcsolata a külvilággal. S hiába sürgetik gondjuk orvoslását, egy év óta semmi változás.- Csak akkor tudunk telefo­nálni, ha nyitva a bolt. Ott van a puszta egyetlen telefonja - mondta Skruth Zoltán alpol­gármester, maga is a Kaszóhoz tartozó Darvaspuszta lakosa. A vezetékes, nyilvános tele­font leszerelték, helyette nem kaptunk másikat. Áldatlan ez az állapotot. Elemi igénye az itt lakóknak, hogy az emberek a bajban segítséget kérhesse­nek; mentőkért, tűzoltókért te­lefonálhassanak. Hetven lakosa van a Kaszó- tól hat kilométerre levő kis te­lepülésnek. Ha bezár a bolt - esténként, hét végeken - Dar­vaspuszta el van zárva a külvi­lágtól. Az alpolgármesternek van ugyan egy mobiltelefonja, de sokszor ő sem érhető el. Ilyenkor Kaszóba kell menni telefonhoz, ha éppen van mi­vel. - Kétezer forintomba ke­rült, hogy beteg gyerekemet vasárnap gyorsan a nagyatádi kórházba kellett vinni - mondta az egyik apa.- Egy éve írtuk az első leve­let a megyei távközlési üzem­hez, segítséget kérve a darva- siaknak - mondta Pintér Rezső körjegyző. - Választ sem kap­tunk a kérelemre. A végleges megoldást egy kártyával működő telefonfülke felállítása jelentené a kis tele­pülésen. A telefonkártyák áru­sítását megoldhatnák a ve­gyesboltban is. (Németh) Megbízás Háromfán új iskolaigazgatónak A háromfai képviselőtestület Horváth Attilát bízta meg a Mó­ricz Zsigmond Általános Iskola irányításával. A korábbi igaz­gató, Kordé Sándomé öt évre szóló megbízatása ugyanis a hó­nap végén lejár. A tantestület és a szülők bizalmát is elnyerő új intézményvezető augusztustól látja el az igazgatói teendőket. Versenyre kész nagyatádi mesterszakácsok Nagyszakácsiba, a királyi szakácsok nyomdokain rendezett ve­télkedőre készülnek a nagyatádi mesterszakácsok. Tokaji Fe­renc, Faragó Tibor és Peti Ferenc tavaly bronzkanalat nyert, s az akkori alkalmi társulás az idén is indul. Már hetek óta „edze­nek” a versenyre, de addig titokban tartják, hogy milyen étek­sorral lépnek színre az augusztus 2-i rendezvényen. Annyit azonban tudunk, hogy helybeli vállalkozók is segítik felkészü­lésüket, s az önkormányzat legutóbbi döntése szerint harminc­ezer forinttal támogatja a versenyen való részvételüket. Bakházán elkészült a község játszótere Harmincezer forintot költött a község játszóterének befejezé­sére a bakházi önkormányzat. A futballpálya mellett létesített játszótéren most végeztek a munkálatokkal: felállították a hin­tákat, kész a mászóka, ezenkívül homokozó és egyéb játékok is várják a háromfai óvodából és iskolából hazatérő gyerekeket. Gyermekrajz-kiállítás nyílt a galériában Nagyatádon a művelődési ház galériájában szeptember elejéig látható a tehetséggondozó gyermek-képzőművészeti tábor részt­vevőinek legjobb munkáiból rendezett tárlat, melyet a hét végén nyitott meg Szőke József igazgató. Az idén harminc kisdiák dol­gozott Nagyatádon művész-tanárok irányításával. Szakmát szerzett két tucat munkanélküli Huszonnégyen végeztek a Tudományos Ismeretterjesztő Társa­ság nagyatádi tagozatának tavasszal indított kazánfűtői tanfolya­mán. A résztvevők között volt öt munkanélküli is, aki ezzel nö­velte esélyeit; a tanfolyamot végzetteknek sikerült elhelyezkedni. Húszán tettek vizsgát a kaposvári kereskedelmi és szakmunkás- képző kihelyezett tagozatán is, felszolgálói és szakács szakmák­ban. Többségük idénymunkát vállalt, Balaton-parti vendéglőkben. Többmilliós fejlesztés, számítógépekkel Újabb négy és fél millió forintos beruházással fejlesztette köz­pontját a D. Back kft a nagyatádi ipartelepen; a Gyár utcai iroda­házba költöztették át a cég adminisztrációs központját is, közös rendszerre kapcsolva a számítógépeket, melyeket Hajdú Klára és Alcsák Mónika (képünkön) kezel. fotó: simon ottóné Más szakemberek fektették le a gázvezetéket Ötvöskónyi nagy beruházását a nyár elején kezdték. A gázveze­ték-építésről két alkalommal is írt júniusban a Somogyi Hírlap, de a tudósító tévesen nevezte meg az alvállalkozót: a munkát nem kaposszerdahelyi szakemberek végezték. A kaposszerdahelyi ön- kormányzatnak ugyanis nincsenek műszaki szakemberei, követ­kezésképpen nem is vehetnek részt a gázvezeték-építésben. Az ötvöskónyi gázépítésnél a Kögáz Kanizsa Épszer kft a kivitelező. Erdők, területfejlesztési terv a Rinya mentén Lábod, Kutas is pályázik A Rinya menti területfejlesz­tési önkormányzati társulás Sziágypusztán tartotta soros megbeszélését. Lábod vendége volt a tizenhat település pol­gármestere, és megvitatták a térséget érintő erdészeti és táj­fejlesztési terv elkészítését A tájékozatatón Lassú István lá­bodi polgármester elmondta: a program célja a hatvannyolc­ezer hektáros terület természeti értékeinek védelme, az élővilág megőrzése. Ennek érdekében el­határozták, hogy számba veszik a Rinya mentén az új erdőtelepí­tési lehetőségeket is. A fásítási terv elkészítése egyébként nem terheli a települések költségve­tését, mivel ezt a Földművelő­dési Minisztérium finanszírozza. Az önkormányzatok és a föld- használók az egységes szemlé­letű terv elkészítése után pá­lyázhatnak elképzeléseik meg­valósításának támogatására. Ormai István nagyatádi pol­gármester előadásában tájékoz­tatót hallgattak meg a települé­sek első emberei az idei terület- fejlesztési pályázati lehetősé­gekről. Ezzel több falu is élni kíván. Lábod, illetve Nagyatád, Ötvöskónyi és Kutas önkor­mányzata például közösen nyújt be pályázatot a település közvi­lágítási hálózatának korszerűsí­tésére. Erre ösztönzi őket a se- gesdi példa is. A gazdaságtalan higanylámpáknak a kicserélésé­vel ugyanis évente - kiszámol­ták - mintegy 40-60 százalékos áramdíj-megtakarítást érnek el. Somogyi pásztormintákért díj - országos versenyen Fát farag a szobi vasutas Kovács János díszdobozt farag Több kiállításon is részt vett már a somogyszobi Kovács János fafaragó. Legutóbb Nagykanizsán a vasutas amatőr művészek országos versenyén ért el második helyezést. Akotásai kö­zül többet megvásároltak. Most falu­jának dolgozik.- Legszívesebben a somogyi pásztormin­tákat faragom, legjobban a virágokat kedvelem - mondta a somogyszobi vasu­tas. A legtöbb munkámon ezek láthatók. Nemrég Somogyszobon is bemutatkoz­tunk; jöttek fazekasok is, de a vártnál ki­sebb volt az érdeklődés. Az utóbbi hóna­pokban többnyire dísztányért meg ostor­nyelet faragtam, s egy nagy falipolcot. Udvarán dolgozott, a diófa árnyéká­ban. Háromméteres tölgyfaoszlopokat csiszolt. Elmondta: hirdetőtábla lesz a szobi JEK (Jókedv, Egészség, Kultúra) körnek. Ennek ő is tagja, s most társa­dalmi munkában dolgozik. A JEK-napra - a jövő vasárnap rendezik meg - már áll a hirdetőoszlop.- Fazsindely fedi majd, az már kész, s a hirdető felőli részt virágokkal díszítem. Vasat nem használok hozzá, minden csapolása fából lesz - mondta. - Nagyon jó ehhez a tölgy. A kisebb tárgyakhoz vi­szont puhább fát használok: vadkörtét, diót. Jól lehet faragni az almafát is, kü­lönösen tányérnak. Kovács János udvarán több égerfarönk is szárad. Még a tavasszal vágták. Ezek­ből is lesz valami. Nem komoly faragás, mert, mint mondta, az éger nem időtálló, és hamar szuvasodik. Németh István

Next

/
Thumbnails
Contents