Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-16 / 164. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. július 16., szerda Forró napok a Balkánon Slobodan Milosevicset jugoszláv elnökké választották A jugoszláv szövetségi parlament Belgrádban megválasz- lölte a szövetségi államfői tóttá Slobodan Milosevicset Jugoszlávia elnökévé, aki két pe­rióduson keresztül a szerb tagköztársaság államfője volt. A választásból végül is szava­zás lett, minthogy Slobodan Milosevics szerb elnök - a vá­lasztási bizottsága határozata értelmében - egyedül indulha­tott a jugoszláv államfői tiszt­ségért. A bizottság öt másik politikus jelölését hiányosnak minősítette, és elutasította. Most már csak az kérdés, miként alakul az államszövet­ség sorsa: egyre nagyobb ugyanis a montenegrói kor­mánypárton belül a meghason- lás. Milosevics mostani „győ­zelme” nem feledtetheti, hogy Montenegró valójában nem tekinti vezetőjének. Milo Dju­kanovics montenegrói kor­mányfő elégedetlen az állam- szövetséggel: nyugati típusú reformokat és több autonómiát követel. A montenegrói hatalmi harcnak köszönhetően Milo- sevicsnek most sikerült felül­kerekednie, ám azt nem érte el, hogy az alkotmányt meg­változtatva több jogkörrel ru­házzák fel az alapvetően csak jelképes hatalommal rendel­kező jugoszláv elnököt. Milosevicset a kormányzó Szerbiai Szocialista Párt je­posztra, miután az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy har­madszor is induljon a szerbiai elnöki tisztségért. Korlátozott hatalma ellenére Milosevics Jugoszlávia meghatározó poli­tikai személyisége marad, ami újból felforrósíthatja a politi­kai légkört Belgrádban. Kelet-Szlavóniában az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat hónappal meghosszabbította a horvátországi Nyugat-Sze- rémségben és Dél-Baranyában állomásozó ENSZ-erők man­dátumát. A határozat értelmé­ben csökkentik az ENSZ je­lenlétét a horvát Duna mentén. A misszió mandátuma 1998. július 15-én jár le véglegesen. Che Quevara hazatért A gerillavezérként Bolíviában kivégzett legendás kubai forra­dalmár földi maradványait szülőhazájában helyezik végső nyugalomra. Fidel Castro fejet hajt az egykori harcostárs koporsója előtt fotó: feb/reuter Jelcin vodkaháborút indított Megint pult alól mérik a nemzeti italt Jelcin rendelete értelmében megszűnt Oroszországban a vodka „parttalan árusítása”. A hónap elejétől tilos utcán és köztéri kioszkokban árusítani a „vizecskét”, és mindazon ita­lokat, amelyek alkoholtartalma eléri a 28 százalékot. Régi-új költségvetés az ENSZ-ben Főtitkári takarékoskodás 2000 után újabb kormányközi konferencia megtartását java­solja a brüsszeli bizottság az Európai Unió tagállamainak, mert a csatlakozási tárgyalások után, Magyarország, Csehor­szág, Lengyelország, Észtor­szág, Szlovénia és Ciprus felvé­telével a közösség huszonegy tagra bővülne. Árvízadó bevezetését fontol­gatja a lengyel kormány. Né­hány hónapig minden állam­polgár 15 zloty árvízadót fi­zetne. Az áradások eddig már 39 ember életét követelték, megrongáltak közutakat, hida­kat és lakóépületeket. A kár kö­rülbelül 1 milliárd dollár. Japán aggódik a kínai és az észak-koreai fegyverkezés mi­att. Peking mind nagyobb hangsúlyt fektet atomerejének és haditengerészetének fejlesz­tésére. Észak-Koreában gőz­erővel folyik a Nodong-1 ra­kéta továbbfejlesztése. Erich Priebke felmentését kérte a védőügyvéd. Giosué Naso azzal érvelt, hogy bár a náci háborús bűnös részt vett 1944 márciusában 335 polgári személy kivégzésében, két em­bert ő maga lőtt agyon és nála volt a kivégzendők listája, de parancsra cselekedett. Elhalasztotta az irányítóköz­pont a Mir űrállomáshoz csat­lakoztatott Szpektr modul szombatra tervezett javítási munkálatait. A szerelést egy későbbi időpontban végzik el az űrhajósok, mert a szívére panaszkodó Vaszilij Ciblijev parancsnoknak még pihenésre van szüksége. El kell adnia a Malév-részvé- nyeit az Alitaliának. Az Euró­pai Unió központja csak akkor engedélyezi az olasz kormány­nak, hogy állami tőkeinjekciót adjon a nemzeti, légitársaság­nak, ha az Alitalia pénzzé teszi Malév-részesedését. Összedőlt egy híd a Tel-Aviv melletti Rámát Gam stadion közelében, közvetlenül a XV. Makkabi Játékok megnyitója előtt. Két ausztrál állampolgár életét vesztette. A balesetben összesen 43 személy sérült meg. A gyalogjáró hidat külön erre az alkalomra építették. A szerkezet akkor omlott össze, amikor a 370 tagú ausztrál nemzeti csapatot képviselő küldöttség átvonult a hídon. Kerti ünnepélyen gratulálhat­tak kedden a vendégek EL Er­zsébet brit királynőnek és fér­jének, Fülöp hercegnek arany­lakodalmunkhoz. A Bucking- ham-palota parkjába meghívott négyezer házaspár a királyi csa­ládhoz hasonlóan szintén 1947- ben vonult az oltár elé, s azóta is együtt élnek. Elképesztően nagy nyereséget hoz a vodka, de hatalmas ösz- szegek folynak be az ipari célra előállított alkoholok el­adásából is. A bevétellel egyenes arányban nő a tragé­diák száma. Legutóbb a szibé­riai Krasznojarszkban történt tömeges mérgezés. Jelcin elnöki rendeletét „kis júliusi forradalomnak” csúfol­ják. A hónap első napjától a nagy piacokon is tilos a vod­kaárusítás. Csak állami zár­jeggyel ellátott üvegben és ál­lamilag ellenőrizhető kereske­delmi egységekben hozható forgalomba. Korlátozza az el­nöki rendelet a vodkaimportot is, amelyet mindeddig megle­hetősen liberális előírások szabályoztak. A csupán Moszkvában több tízezer embernek munkát adó italkioszkokat apró boltokká építették át, hogy a tilalmat kivédjék. A kirakatokból el­tűntek a vodkásbutéliák, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne bőséges az innivaló-választék. Az orosz főváros Kijevi pá­lyaudvarának egyik árusa nem titkolja: mintegy harmincszá­zalékos felárral és pult alól to­vábbra is méri a vodkát. Nem valószínű, hogy belát­ható időn belül eltűnik a pan­csolt ital az oroszországi kíná­latból. Az utcán, kapualjakban és minden félreeső helyen mért méreg továbbra is kap­ható lesz, mert olcsóbb, mint a bolti, és nincs annyi rendőr, hogy ellenőrizni lehessen a ha­talmas piacot. Ferenczy Europress Sokat halogatott esemény színhelye lesz az Egyesült Nemzetek Szervezete. Az alig egy éve megválasztott főtit­kár, Kofi Annan ismerteti karcsúsítási intézkedéseit. Butrosz Gálinak, az ENSZ előző főtitkárának - főleg az Egyesült Államok nyomására - azért kellett megválnia posztjá­tól, mert elmulasztotta meg­hozni a régóta várt takarékos- sági intézkedéseket. Washing­toni megfigyelők szerint Annan mostani terveinek középpont­jában az áll, hogy nem fogja megengedni az ENSZ éves költségvetésének, az 1,3 milli­árd dollárnak, a túllépését. Nem fognak új embereket felvenni arra a mintegy 100 ál­láshelyre, amely jelenleg betöl­tetlen. A papírmunka - fogad­Nehezen békéinek meg egyes honatyák Romániában az ok­tatási törvény módosításáról kiadott, tegnaptól hatályos kormányrendelettel. A bukaresti szenátus rendkívüli ülésszaka anélkül ért véget, hogy a keddtől végrehajtandó törvényrendeletet megvitatta volna. A román parlament csak ősszel fogja áttekinteni a nem­zeti kisebbségeket érintő, az anyanyelvhasználat eddigi kor­látozásait feloldó kormányren­deletet, s így már az új előírá­sok szerint kezdődhet meg az új tanév, kifüggeszthetőek a két­nyelvű feliratok. A vita elmaradása azonban nem jelenti, hogy a rendeletnek ne lennének ellenzői. Liviu kozik az új főtitkár - 25 száza­lékkal csökkenni fog, és az új működési szabályzat nem en­gedi meg sem az ENSZ szerve­zeteinek, sem a munkatársak­nak az anyagi nagyvonalúságot. Még mielőtt hivatalosan nyilvánosságra kerültek volna az „Annan-irányelvek”, New Yorkban máris az a szóbeszéd járta, hogy az intézkedések ko­rántsem elégítik ki az ENSZ kérlelhetetlen kritikusait, első­sorban az Egyesült Államok szenátusának befolyásos politi­kusait. Márpedig az ENSZ további működőképességének előfelté­tele az amerikai hozzájárulás, a korábbi pénztartozások befize­tése. Ezt pedig a kongresszus egészen mostanáig az ENSZ takarékosabb gazdálkodásától tette függővé. Maior volt oktatási miniszter rögtönzött sajtóértekezleten os­torozta a kormányrendeletet, és helytelenítette a vita őszre ha­lasztását. A szenátor különösen azt kifogásolja, hogy Románia történelmét és földrajzát ezen­túl magyarul tanulják a magyar tannyelvű iskolákban. A Bolyai egyetem újbóli létrehozása Li­viu Maior szerint a „horthysta és sztálinista hagyományokhoz való visszatérést jelentené”. Ion Iliescu volt államfő pártja a szavakról áttért a tettekre: az oktatási minisztérium elé tünte­tést hirdetett meg a tanügyi tör­vény módosítása ellen. Buka­resti megfigyelők rámutatnak: a volt kormánypárt így .jobbról előzte” a szélsőséges naciona­lista pártokat. Meggyilkolták Gianni Yersacét A világhírű olasz divattervező a Miamiban lévő villájában kitört lövöldözés­ben vesztette életét. Versacére szerdán Rómában főszerep várt volna: az ő ruhái nyitják meg az olasz fővárosban ren­dezendő nagyszabású divatbemutatót fotó: feb/reuter Történelemórák magyarul Életbe lépett a román kormányrendelet Hol legyen Picasso világhírű festménye, a Guernica? Hatvan évvel a bombázás után Hatvan esztendeje „bombázták vissza a kőkorszakba” a fa­siszta Németország harci repülőgépei a baszk városkát, ami azóta a spanyol polgárháború iszonyatának szimbóluma. A század egyik spanyol antifa­siszta géniusza, Pablo Picasso megfestette Guernica pusztulá­sát. A közeli baszk nagyváros, Bilbao mindig is azt vallotta, hogy a Guernicára ledobott bombaterhet Hitler a stratégiai­lag jelentősebb Bilbaónak szánta. Erre hivatkozva a város ve­zetése és népe szerint a Pi- casso-remekműnek náluk lenne a méltó helye. Most, hogy 1997. október 3-án látványos külsőségek között megnyílik a bilbaói Guggenheim-múzeum, a város lakói úgy érzik, eggyel több az okuk, hogy követelésük végre teljesüljön. A baszk poli­tikusok, a Baszk Nemzeti Párt vezetőivel az élen, támogatják a követelést. Azt vallják, hogy a Guerni­cának a bombázástól függetle­nül is az ő földjükön kellene lennie, mert „ők szenvedték a legtöbbet a Franco-rendszer konszolidálása után is”. A mester végrendeletében meghagyta: műve csak a diktá­tor halála és a demokrácia hely­reállítása után kerülhet vissza Hispániába. Ez így is történt. 1981-ben hozták vissza a képet a New York-i Modem Művé­szetek Múzeumából és tíz éven át 15 centis páncélüveg alatt volt látható a Prado melletti Pa- lacio del Buen Retiro báltermé­ben. 1992-ben innen került a madridi Reina Sofiába. Most viszont a parlament Bilbao mel­lett döntött. A szakértők azonban aggód­nak a szállítás óhatatlan viszon­tagságai miatt. A nyolc méter hosszú és három és fél méter magas festmény Bilbaóba jutta­tása csak szuperprofik segítsé­gével képzelhető el. Claude Pi­casso, a művész fia osztja az aggodalmakat. Emlékeztetett arra, hogy a művön máris ki- sebb-nagyobb sérülések van­nak. Beavatottak szerint a par­lamenti döntést még felülvizs­gálhatják, addig a Guernica to­vábbra is Madridban marad. Orosz katonai szakértők Iránban Mintegy 9 ezer orosz kato­nai szakértő dolgozik Irán­ban. Tevékenységük össze­függésben áll azzal a törek­véssel, hogy Oroszország ismét a közel-keleti térség országainak vezető fegyver­szállítója legyen. Izraeli, amerikai, francia és német politikusok értesülései sze­rint Irán több milliárd dol­lárt szán nem hagyományos fegyverrendszerek, köztük nagy hatótávolságú rakéta- rendszerek beszerzésére. Teherán kifejlesztett egy 1100 kilométeres hatótávol­ságú rakétát, továbbá dol­goznak egy olyan hordozó- eszköz tervezésén is, ame­lyik kétezer kilométerre tudná célba juttatni töltetét. Pablo Picasso festménye: a háborús iszonyat szimbóluma fotó: feb

Next

/
Thumbnails
Contents