Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-14 / 162. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. július 14., hétfő Nyitva állnak a NATO kapui a balti köztársaságok előtt - hangoztatta az amerikai kül­ügyminiszter. Albright és orosz kollégája, Primakov Szentpé­terváron arról is tárgyaltak, hogy érdemes lenne meghosz- szabbítani az európai hagyo­mányos fegyverzet csökkenté­séről folyó bécsi tárgyalásokat. Kövekkel és gyújtópalackok- kal dobálták meg Hebronban a palesztinok az izraeli katoná­kat, akik gumi- és éles lövedé­keket lőttek vissza rájuk. 14 pa­lesztin megsebesült. Az izrae­liek betontorlaszokat raktak két főútvonalra, hogy áthatolhatat- lanná tegyék a városnak a Pa­lesztin Hatóság, illetve az izrae­liek által ellenőrzött része kö­zötti demarkációs vonalát. Elmenekült Albániából a trónkövetelő, mert az ügyész­ség vizsgálatot indított a ki­rálypártiak július 3-ai tüntetése miatt. A trónörökös katonai te­repruhában, géppisztollyal je­lent meg a támogatására szer­vezett tiranai gyűlésen. Lövöl­dözés tört ki, egy ember meg­halt. Az ügyészség a történtek miatt akarta kihallgatni Lekát. Rendet és fegyelmet akar a fe­hérorosz államfő. A „NATO terjeszkedésére való tekintet­tel” már készül Alekszandr Lu- kasenko rendelete: az elnök szerint Lengyelországnak az észak-atlanti szövetségbe való meghívása miatt a belorusz hadiüzemeknek kell elsősorban „összeszedniük” magukat. 21 embert mészároltak le Al­gériában, feltételezhetően isz­lám szélsőségesek a hét végén. Legutóbb csütörtökön gyilkol­tak a fanatikusok, akkor nyolc ember életét oltották ki az or­szág nyugati részén fekvő Ha- tattba településen. Hetvennyolc újságíró van munkájával összefüggő vádak miatt rács mögött Törökor­szágban. A börtönben lévő új­ságírók többségét az úgyneve­zett terrorizmusellenes törvény „szeparatista propagandát” tiltó cikkelyei alapján ítélték el. Thomas Klestil osztrák elnök tegnap a bécsi televíziónak nyi­latkozva annak a véleményének adott hangot, hogy a semleges Ausztria távolmaradása az eu­rópai biztonsági rendszertől kockázatos az ország számára. Ausztria érdeke, hogy kiter­jesszék a békét és biztonságot garantáló övezetet, és ne ma­radjon annak peremén. Kína 60 tonna aranyat termelt 1997 első felében és az év vé­gig 130 tonnányit akar előállí­tani. Ha ez sikerülne, akkor megelőzné Oroszországot az aranytermelők világranglistáján és ötödik helyre lépne előre. [RVEGIA SVÉD ORSZi NÉMET- ( ORSZÁG ( LUXEM- mJi» FRANCIA-80"6 ORSZÁG $vAjc AUSZTR|A BELORUSSZIA ■IGIUM SPANYOI ORSZÁG 1SZAG TÖRÖKORSZÁG Megrendeléseket várnak Keletről A NATO kiterjesztésének gazdasági előnyeiben bíznak Az amerikai hadirepülőgép-ipar óriásai készülnek a NATO- ba 1999-től belépő három új tagország megrendeléseire, amelyek egyes becslések szerint az elkövetkező tíz év során akár a kétmilliárd dollárt is elérhetik. A NATO-csatlakozásra meg­hívást kapott országok vé­delmi miniszterei a napokban tartott budapesti tárgyalásai­kon elhatározták: konzultá­ciókat folytatnak a hadseregek technikai fejlesztéséről, külö­nösen a repülőgépek vásárlá­sát megelőzően, bár a beszer­zéseket illetően egyik fél sem vállal kötelezettséget. William Cohen amerikai védelmi miniszter Albright külügyminiszter asszonnyal azonos állásponton van: évente 200 millió dollárral fogják támogatni a cseh, a lengyel és a magyar hadsere­get annak érdekében, hogy légierejüket „NATO-kon- formmá” fejlesszék. Az ame­rikaiak ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy ezek­ben az országokban nemcsak egyszerűen a pénzhiány okoz problémát, hanem az is, hogy költségvetésüket sok minden más fontos kiadás is terheli. Lehetőségeik tehát a korábban becsűiteknél jóval korlátozot­tabbak lesznek. Valószínűleg egy darabig még az orosz fegyverzettel kell együttmű­ködnie a Nyugatnak, ami egyes megfigyelők szerint önmagában is izgalmas kihí­vás lesz. Alighanem éles vitát vált majd a szenátusban az a kérdés is, hogy mekkorák lesznek a NATO kiterjeszté­sének anyagi következményei* Mekkora terhet kell magukra vállalniuk az amerikai adófi­zetőknek azért, hogy az ifjú NATO-tagok katonai ereje felzárkózhasson a többi ország színvonalához? És mennyit profitál mindebből az ameri­kai hadiipar? A C/iníon-adminisztráció egyik elképzelése szerint az újdonsült NATO-tagországok segélyképpen a légierő és a flotta „levetett” darabjait - a keleti tájakon azonban még mindig igen korszerűnek te­kinthető vadászgépeket - kap­nák meg. A két amerikai hadi­gépgyártó óriás szeretne köz­vetlenül is részesülni az új pi­acokból, még ha az amerikai költségvetés fizetné is a gépek árának nagyobbik részét. A McDonnell Douglas például mindhárom országban irodát nyitott, és az F-18-as Hőmet gépeik új piacában remény­kednek, amelyekből nagyon sokat adtak már el Európában. Azzal is megelégednének, ha használt gépek karbantartására és alkatrészellátására szerző­dést köthetnének az újonnan belépő országokkal. A másik óriás, a Lockheed Martin saját F-16-os Falconjá- ban bízik. Több mint 400 gépre van már megrendelésük, köz­tük Nyugat-Európából is. A cég vezetői az újabb megrende­lések reményében lobbiztak a kongresszus tagjai között a NATO kiteijesztése érdekében. Ha nem is repülőgépeik, de rá­diók, radarok és egyéb kom­munikációs rendszerek eladá­sában reménykednek, hiszen, mint szóvivőjük elmondotta, „a NATO-kiteijesztéssel az új pi­aci lehetőségek sokkal korláto­zottabbak lesznek, mint amire sokan számítottak”. A NATO európai tagja A NATO-hoz csatlakozni kívánó ország Csatlakozásra meghívott ország ATLANTI-OCEAN FINN­ORSZÁG OROSZORSZÁG LBUS GRAFIKA Karadzsics állítólag Oroszországba menekült Szöknek a háborús bűnösök Zágrábi és londoni értesülé­sek szerint Radovan Kara­dzsics, a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb exelnök elmenekült az országból. A hágai körözési lista első he­lyén álló politikus a belgrádi hatóságok segítségével Orosz­országba emigrált - véli vasár­napi számában a Vecemji List című zágrábi napilap. Kara­dzsics állítólag már szerdán el­hagyta Pálét. Emlékezetes, hogy a napokban az SFOR- erők katonái két, ugyancsak kö­rözött szerb gyanúsított ellen léptek fel, s egyiküket, Prijedor egykori rendőrfőnökét, tűz­harcban meg is ölték. Simo Drljaca Karadzsics egyik leg­közelebbi munkatársa volt. A kézre kerítésére indított akció világos jelzés lehetett az exel­nök számára, hogy az SFOR katonái már nemcsak akkor ve­hetik őrizetbe a háborús bű­nökkel vádoltakat, ha feladataik teljesítése közben rájuk buk­kannának, hanem kifejezett le- tartóztatási akciót is indíthatnak ellenük. Karadzsics így a távo­zás mellett döntött. Biljana Plavsics boszniai szerb elnök állítólag egy héttel ezelőtt sze­mélyesen kérte William Crouch tábornokot, a Boszniába vezé­nyelt nemzetközi katonai erők parancsnokát, hogy a külföldi katonák fogják el Karadzsicsot. Zágrábi napilapok arról is hírt adtak, hogy Ratko Mladics tá­bornok, a boszniai szerbek had­seregének volt főparancsnoka is eltűnt Montenegróból, ahol állítólag feleségével nyaralt. Elmaradt a bikafuttatás is Kiújult a baszk terrorizmus Belehalt sérüléseibe az a spa­nyol politikus, akit a múlt héten rabolt el az ETA baszk szeparatista szervezet. A baszkföldi város önkor­mányzatának néppárti képvise­lőjét akkor engedte volna sza­badon az ETA, ha a szervezet bebörtönzött tagjait Baszk­földre szállíttatta volna a mad­ridi kormányzat. A 29 éves Blanco Garrido, akit két go­lyóval a fejében találtak meg az ultimátum szombat délutáni le­járta után a spanyol hatóságok, mindvégig mély kómában volt, s az orvosok meg sem próbál­koztak a golyók kioperálásával. Szombaton és vasárnap szá­mos spanyolországi városban, köztük Barcelonában, Sevillá­ban és Valenciában is több ez­ren tüntettek a szeparatista erő­szak ellen. Baszkföld fővárosá­ban, Bilbaóban félmillió ember vonult az utcákra. Madrid bel­városában 50 ezren tüntettek az ETA ellen. Ermuna városban, ahol Blanco Garrido képviselő volt, ismeretlenek felgyújtották a szeparatista szervezet egyik irodáját. Pamplonában tömegvereke­dés tört ki a baszk nacionalis­tákkal rokonszenvező környék­beli lakosok és az ETA által el­követett legutóbbi gyilkosság miatt felvonuló tüntetők között. A túsz kivégzését elítélők vörös kendőket tűztek a pol­gármesteri hivatal kerítésére a leszaggatottak helyett, majd erős rendőri felügyelet mellett végigvonultak az elmaradt ün­nepi bikafuttatás útvonalán. Hatvanéves az első „időzóna-karóra” Az eltolódott idő nyomában Árthat a baráti, üzleti kapcsola­toknak, ha az ember a földgo­lyó másik oldaláról úgy hívja fel partnerét, hogy felébreszti az éj kellős közepén. Ma már rengeteg, egyszerre több időzónát mutató óra léte­zik. Az kevésbé közismert, hogy az ilyen órák korszaka már 1870-ben elkezdődött. Méghozzá Amerikában, ahol a kontinertsország hatalmas mé­retei még a vasúti menetrend­ben is komoly káoszt okoztak. Az ebben rejlő fantáziát első­ként egy kanadai mérnök, Standford Fleming ismerte fel. Ő konstruálta az első olyan órát, amin követhető volt vala­mennyi érvényes időzóna. A modellt 1883-ban tökéletesítet­ték tovább, és 1893 áprilisában vezették be a közép-európai időszámítást. Ennek lényege, hogy a greenwichi mércéhez képest egy óra az eltérés. Meglepő viszont, hogy az első, teljes időzónatérképet fel­vázoló karórát csak éppen hat­van éve, 1937-ben dobta piacra a patinás Philippe Patek. Az első fecskét követte: Swend Andersen Dual Time, Aude- mars Piguet Tora, a Chronos- wiss Geographique és Ulysse Nardine GMT plus nevű mo­dellje. Legtöbbjük ma is kap­ható - borsos áron. (Harmat) Hazaérkeztek a katasztrófa túlélői, heten odavesztek Óvatosságból lezárt vészkijárat Megérkezett Budapestre a thaiföldi katasztrófa tíz magyar túl­élője. A pattayai szállodában, ahol pénteken tűz ütött ki, egy 17 tagú magyar csoport is tartózkodott. Közülük hatan füstmér­gezésben meghaltak, egy személy eltűnt. A szombat esti hivatalos mér­leg szerint eddig 82 holttestet találtak a thaiföldi Pattayában pénteken leégett szálloda rom­jai között. Az áldozatok között 6 magyar, 3 koreai és egy belga állampolgár volt, a többiek thaiföldiek. A magyar áldoza­tok között van egy háromtagú család, és két fiatal pár. Hatvannégy személyt szállí­tottak kórházba, közülük többet súlyos égési sérülésekkel, il­letve füstmérgezéssel. Mivel az omlásveszély miatt az épület néhány része még nem hozzá­férhető, félő, hogy később to­vábbi holttestekre bukkannak. Másfél nappal a tragédia után már egyre pontosabban kirajzo­lódnak az események és az okok. Eszerint a földszinti konyhában péntek reggel 9 óra körül felrobbant egy gázpalack, s azonnal megölte a személyzet 8 tagját. A 16 emeletes, 450 szobás épületet hamarosan sűrű füst árasztotta el. A szálloda tel­jesen kiégett. A munkálatokat megnehezítette, hogy a város­ban rendelkezésre álló tűzoltó berendezésekkel csak a 4. eme­letig lehetett eljutni, ezért a fő­városból kértek segítséget. A halottak többségére a folyosó­kon bukkantak. Tragédiájukat az okozta - s egyben a mentést is nehezítette -, hogy a szálloda csaknem minden vészkijárata kívülről be volt láncolva. A tu­lajdonosok így akarták meg­akadályozni, hogy a vendégek fizetés nélkül távozzanak. A hotelnek nem volt tűzjelző rendszere, nem voltak füstérz­ékelők. A szálloda tulajdono­sait egyébként a rendőrség ke­resi. Néhány szállóvendég halá­lát egy modem berendezés okozta: a szobák ajtaját nem kulcs, hanem mágneskártya nyitotta, s amikor a tűz elérte az elektromos vezetékeket, a rend­szer működése leállt. Sokan a szobájukban ragadtak, füst­mérgezésben haltak meg. Ez a kutya megúszta 7 Árvízi körkép Csehországban eddig több mint negyven emberéletet követelt az árvízi katasztrófa, s a mentők a romba dőlt házak alatt újabb és újabb holttestekre lelnek. A mentési mun­kálatokban egy héttagú magyar mentőcsa­pat is részt vesz. A csoport saját költségén Tatabányáról érkezett Dél-Morvaországba. Motorcsónakot, terepjárót és más életmentő felszerelést vittek magukkal. A hírek sze­rint már több száz bajba jutott személynek nyújtottak segítséget. Állítólag ez az egyet­len külföldi mentőcsoport, amely jelenleg Csehországban segít a rászorulóknak. Lengyelországban a történelmi Wrocla- wot tette próbára az áradás. A lakóknak éj­jel-nappal tartó gátépítéssel sikerült meg­menteniük az Óvárost és Wroclaw alacso­nyan fekvő legértékesebb részeit, közöttük az Odera szigetén álló műemlék épületeket és az egyetemi könyvtár gyűjteményeit. A hadsereg közben helikopterekkel segítette a veszélyeztetett lakók kitelepítését. Az Ode­rán vasárnapra virradóra tetőzött az árhul- fotó: feb/reuter lám, majd apadni kezdett a víz.

Next

/
Thumbnails
Contents