Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1997. július 11., péntek SUCHMAN TAMÁST KÉRDEZTÉK Név nélkül: - Suchman Tamás minden áron miniszter akart lenni Horn Gyulánál. Sikerült is elérnie ezt a pozíciót. Mi a véleménye most, érdemes volt?- Nem akartam mindenáron tisztséghez jutni és legfőképpen nem miniszter lenni, de a felkérés és a feladat egyfajta kihívás volt számomra és ezért vállaltam. Álszerénység nélkül mondha­tom, hogy mind a magyarországi privatizáció történetében, mind az európai privatizáció történetében sikerült példátlan és kiemel­kedő teljesítményt nyújtanom. Ehhez természetesen szükség volt egy csapatmunkára és szükség volt arra, hogy reggel 8-tól éjfélig dolgozzam. Az előző öt évben eladták a magyar vagyon 57 száza­lékát, 240 milliárd készpénzért, én a vagyon 17 százalékát értéke­sítettem, 640 milliárd forintért. Azt persze sajnálom, hogy a pénzt nem nem a növekedésre, nem új munkahelyek teremtésére, nem fejlesztésre, hanem teljesen egészében adósságszolgálatra hasz­nálta az ország. Hogy e döntés hibás volt; utólag már visszaiga­zolták, de ez számomra már nem vigasz. Érdemes volt, mert mű­ködésem alatt számtalan ügyben bizonyíthattam, hogy baloldali gondolkodásomból a szociális kérdések iránti érzékenységemből a miniszteri székem ellenére sem engedtem. Politikai vitáim lé­nyege, mind a koalícióban, mind a párton belül egyetlen kérdés köré csoportosult: hogy a polgári társadalom, illetve a piacgazda­ság építésének szerintem van, mások szerint nincs szociáldemok­rata alternatívája. Persze a politikusok politikai sorsa, és életük is speciális, egyszer lent, másszor fent. Tehát nem adom fel. Telefon: 471-270: - Kap-e még levelet, amelyben ügyük el­intézéséhez a segítségét kérik a csurgóiak?- Természetesen kapok leveleket, s az elmúlt időszakban is többször voltam Csurgón. Meghirdetett fogadóórán vagy anélkül. Igyekszem a rám bízott állampolgári ügyekben eljárni. Ehelyütt szeretném megjegyezni, hogy október óta több mint hatszázan fordultak hozzám, tekintettel arra, hogy minden csütörtök-pénte­ken, ha máshol nem tartok fogadóórát, a marcali irodámban fel­kereshetnek. Ezt meg is teszik. Annyit szeretnék megjegyezni, hogy általában a képviselőkhöz kéréssel fordulók már sok ka- nosszát megjártak és ügyük nem mindig elintézhetők, s ilyenkor a meghallgatás is segít. Telefon: 471-357: - Mit szól ahhoz, hogy Csurgót elkerülik a horvát bevásárlók, mert sem a boltok nyitva tartása, sem a bankoké nem igazodik a külföldiek igényeihez?- A polgármesterrel is és másokkal beszélgettem nemrégiben a horvát bevásárló turizmus kérdéséről. Én sok évvel ezelőtt, ami­kor a csurgói Budapest Bank fejlesztését indokoltam a bankköz­pontban, pont a horvát lehetőségekre hivatkoztam. Évekig figye­lemmel is kísértem hivatalból az ügyek állását. Sok évvel ezelőtt kísérleteztünk testvérvárosi kapcsolat kialakításával és más lehe­tőségekkel. Nem tudom, miért így alakultak a dolgok, de nem tar­tanám haszontalannak, pont a kérdés kapcsán, hogy a város ille­tékesei, a kereskedelem és a pénzügyi szervek vezetői, a vállal­kozókkal együtt elemezzék és áttekintsék, hogy milyen új lehető­ségeket lehetne feltárni. Telefon: 471-388: - Milyen ügyekben lobbizik Csurgóért?- Amióta országgyűlési képviselő vagyok - tehát az elmúlt ciklusban is politikai különbözőségünk ellenére korrekt vi­szonyban vagyunk a város polgármesterével. Rendszeres találko­zásainkban átadja azokat a feladatokat, kéréseket, amelyek a vá­ros és az önkormányzat eredményes működéséhez szükségesek. Én ezekben rendszeresen és korrektül eljárok. Ilyenek a különféle pályázatok, ez évben is kiemelten az önhibás pályázat elnyerése és rendszeresen eszmét cserélünk arról, hogy a munkahelyek fej­lesztése érdekében mit lehetne tenni. A nehézségekről talán majd egy nyilatkozatban hosszabban is szólok, ehelyütt csak annyit, hogy igazán eredményt a faüzem stabilizálása terén sikerült el­érni, és folyamatos tárgyalásban vagyok a szakmunkásképzőtől megvásárolt, jelenleg német tulajdonú üzem beindítása érdeké­ben. Csak megjegyezni kívánom: a Csurgó környéki települések közül mindazok, akik megkerestek az elmúlt időszakban, bár­mely önkormányzati kéréssel, feladattal, ugyancsak támogatóra leltek, hiszen ez képviselői kötelességem. A csurgói hegy nem csak hobbi, megélhetési forrás is Pásztor nélkül maradt pincék Permetezés a szőlőhegyen: nemcsak szórakozás, megélhetés Bár az adatok nem pontosak, de akit megkérdeztünk, bizton ál­lítja: a csurgói lakosok legalább negyede kötődik a város melletti szőlőhegyhez. Vagy neki, vagy a szűkebb családjának van ott egy kis pincéje, szőlője. Meg is ala­kult négy éve a csurgói hegy­község, hogy a tulajdonosok ér­dekeit képviselje, és koordinálja a szükséges munkákat, na és persze hogy pénz szerezzen ezekhez a munkákhoz. Jól indult az ügy: a tulajdonosok nagy ré­sze tagja lett a hegyközségnek, befizették a tagdíjat, amit az ön- kormányzat — ígéretéhez híven — megduplázott. így az utakat kijavíthatták, sőt, úgy lekövez­ték, hogy már-már veszélyesen gyorsan is lehet közlekedni a pincék közt autóval. Mára azon­ban ez a lelkesedés megcsap­pant, pénz egyre kevesebb folyik a kasszába, és elveszni látszik a régi varázs. — Igazából mi nem is va­gyunk hegyközség — mondja Ilia Csaba hegybíró — mert a törvény szerint csak kiemelt borvidéken lehet hegyközséget létrehozni. Igaz, mi akkor ala­kultunk, amikor még nem is volt hegyközségi törvény. De nem ez a baj, ennek ellenére még mű­ködhetnénk szervezetten, de pénz nélkül ezt sem lehet. Ele­inte, amikor még a tagok száma több volt, az önkormányzat is több pénzel támogatott minket, tudtunk foglalkoztatni két hegy­pásztort. Ők nem csak arra ügyeltek, hogy a terményt ne lopják el, hanem szervezni tud­ták a szükséges munkákat. Az útépítést, a javításokat és sok mást. Most, hogy már nem tud­juk fizetni őket, a tagok közül kell mindig valakinek rááldozni a szabadidejét, sokszor több na­pot, és ezt egyre kevesebben vál­lalják. Gyakran rám, illetve a vezetőség egy-két tagjára marad ez a feladat, ha pedig nem értünk rá, akkor elmaradt. Pedig mindig lenne mit csi­nálni egy 360 hektáros terüle­ten, ahol 600 tulajdonosnak nyolcszáz telke, épülete, pin­céje, szőlője kiskertje van. Amikor még igazán élt a hegy­község, évente 2-300 ezer fo­rint jutott egy-egy dűlőút kar­bantartására, és ez legalább ek­kora értékű társadalmi munkát is generált. Most, hogy a pénz jóval kevesebb, a társadalmi munka is gyakorlatilag meg­szűnt, illetve a pincék előterére korlátozódott. Varga Erzsébet fiával és testvérével épp a szőlőt perme­tezi. 1500 négyzetméteres tel­kükön a szőlő mellett kukoricát termelnek. — Csupán hobbikért ez, de ha nem lenne, bizony hiá­nyozna. Hiszen a boltban zöld­séget nem kell venni, és az álla­tok takarmányának nagy része is megterem itt. Nagy segítség hogy a horhost megcsinálták és az út is járható, mert autó nél­kül biztos sokkal gazosabb lenne. — Valószínűleg ezt nem tud­ják az önkormányzatnál — mondja a hegybíró — hogy a csurgóiak nagy részének ez szinte létszükséglet. Ehhez ké­pest a két hegypásztor bére el­enyésző, ez az alig egymillió forint nem jelenthetne gondot egy ekkora költségvetésben. Varga Ottó Rendkívüli ülésen tárgyaltak a közösségi ház építéséről Új határidő: ősz vége Hosszas vita és egyezkedés után megszületett a legújabb, a ki tudja hányadik határidő a város közösségi házának befejezésével kapcsolatban. A keddi rendkí­vüli testületi ülés célja az volt, hogy pontos tájékoztatást kapja­nak a képviselők a munkálatok jelenlegi helyzetéről, az eddig elköltött és a még szükséges pénzösszegekről. Nem titkolt cél volt az is, hogy megegyezzenek a fővállalkozóval, mégpedig pe­ren kívül. A per senkinek sem lenne igazán jó. Évekig elhú­zódna, a ház állapota jelentősen romlana, és a vállalkozó a kötbé­ren kívül a szakértői és bírósági költségeket is fizethetné. Ezért az egyetlen üdvözítő megoldás a megegyezés. A Somogyi Hírlap informá­ciói szerint egyébként ezzel a céllal ültek asztalhoz a képvise­lők, és az ülésen ott volt a vállal­kozó is. A felkért szakértő meg­állapította: az eddig kifizetett 80 millió forinton túl még hatmillió forint értékű anyagra lesz szük­ség, és legalább ugyanennyi ér­tékű szakipari munkára a befeje­zéshez. A kérdés már csak az volt, ki végezze el a munkát? Bár az ülésről hivatalosan nem nyilatkozott senki, értesülé­seink szerint szóbeli megállapo­dás jött létre az önkormányzat és a vállalkozó között. Eszerint az önkormányzat megvásárolja a szükséges anyagokat, a vállal­kozó pedig térítés nélkül elvégzi a még hátralévő munkákat. Cse­rében az önkormányzat eltekint a mintegy tízmillió forintnyi kötbér kifizetésétől. Feltehetőleg ez a megoldás az egyetlen, ahol mindenki jól jár­hat. Legfőképpen a csurgóiak, akik, ha a testület döntését ügy­véd által szerződésbe fogalma­zott formában aláírja mindkét fél, októberben talán birtokba vehetik a létesítményt. Varga Ottó Készül a csurgói Hősök könyve Csurgó I. és II. világháborús áldozatainak, hőseinek ne­vét tartalmazó kiadvány ké­szül a városi önkormányzat szervezésében. Mindazok neve, ha van fényképe és ha tudott, a története belekerül a könyvbe, akiket a város­ban soroztak be és innen vit­tek a frontokra, és azoké a csurgói lakosoké is, akik más városokból kerültek a harcmezőkre. Ugyancsak helyet kapnak a kiadvány­ban a deportáltak, illetve a koncentrációs táborokba hurcolt és ott elpusztult zsi­dók nevei is. Megszépül a vasútállomás A vasutasnapra készül a vá­ros. Ez alkalomból rendbe tették a vasútállomást, parko­sították a környékét, vala­mint új biciklitárolót is felál­lítottak. Az önkormányzat és a MÁV megállapodása ér­telmében megoldják a váró­terem fűtését is. A megálla­podásban szerepel az is, hogy a Budapestről este érkező gyorsvonat továbbra is meg­áll majd Csurgón. Gyenesdiáson edz a karate klub A csurgói Karate Klub szo­kásos évi táborozását kezdte meg tegnap Gyenesdiáson. A klubtagok ezekben a na­pokban vendégedzők irányí­tásával és barátságos össze­csapásokon gyarapítják tu­dásukat, hogy a versenyek idején a legjobb formájukat hozhassák. Málna után jön a feketeszeder Csurgón is végéhez közele­dik a málna betakarítása. A következő napokban, he­tekben a gazdák az uborka és a feketeszeder szüretelé­sét kezdik el. PROGRAMAJÁNLÓ Csurgón ma 16.30 órakor a Városi Múzeumban nyílik tárlat Baky Péter festőmű­vész alkotásaiból. A kiállí­tást Angyal Mária művé­szettörténész ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei J Csurgón és környékén fí A takarékszövetkezetek csurgói, zákányi, berzencei, barcsi, babócsai, csokonyavisontai, darányi, lakócsai, homokszentgyörgyi, szuloki, vízvári irodájában I _______ ( 53037) | Megrendelőszelvény Címzett: a SOMOGYI HÍRLAP Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Megrendelem a SOMOGYI HÍRLAP-ot. Az előfizetési díjat 1 hónapra Q negyedévre 725 forintot 2100 forintot a számlával jelentkező kézbesítőnek fizetem. (Az előfizetés a következő hónap első napjától érvényes.) Az előfizető neve:........................................................................................ Lakcím:....................................................................................................... (A megrendelőszelvényt borítékba téve bélyeg nélkül beküldheti a fenti címre.) VARGA BÚTORKÉSZÍTŐ BT. 8840 Csurgó, Petőfi tér 8. Tel.: 06-60/398-386 06-60/367-980,82/471 -530 ■ Megújult mintafallal várjuk kedves ■ megrendelőinket a kaposvári ■ ARIEL Műszaki Áruházban Jöjjön el, nézze meg. ■ Hozza el konyhája alapterületét, számítógépes ■ lakberendező programmal megtervezzük, s ha elnyerte * tetszését legyártjuk és beszereljük. Június havi akciónk: v 6 elemes BEA konyhabútor (választható színekben) 68 800 Ft •» BISCI mintafal 30%-os engedménnyel A bútorok megrendelhetők telephelyünkön, Csurgó, Petőfi tér 8. szám alatt, és az ARIEL Műszaki Áruházban, Kaposvár, Kossuth tér 5. ,„/R1 I

Next

/
Thumbnails
Contents