Somogyi Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-09 / 158. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. július 9., szerda Első forduló: májusban Hétpárti helyett négypárti egyeztetés Jövőre nem sokat változnak ä választások eljárási és technikai szabályai - közölte Kuncze Gábor tegnap a választójogi törvény módosításával kapcsolatos döntésekről megtartott hétpártira tervezett, de négypártira sikeredett egyeztetés után. A belügyminiszter példaként említette, hogy továbbra is 750 kopogtató cédulát kell majd 30 nap alatt összegyűjteni. A pártok egyetértettek egy olyan szabályozás szükségességében, amelynek eredményeként a jövőben állandó időpontban lennének a választások. Ezt a megbeszélésről távol maradó pártok (MDF, KDNP, Fidesz) már korábban elfogadták. Az 1998. évi választások konkrét időpontjáról még egyeztetnek, csupán annyi bizonyos, hogy májusban lesz az első forduló. Egyöntetűen támogatták a jelenlegi 90 napos kampány 72 napra rövidítését, s a kampányra fordítható pénz korlátozását. Az ÁSZ által megállapított túlköltekezéssel azonos összegű büntetést kell majd befizetniük a pártoknak az állami költségvetésbe. A pártok nem vitatták az egységes választási kódex elfogadásának szükségességét, arról azonban megoszlottak a vélemények, hogy ez 1998-ig megvaló- sítható-e. A kormányzat mindenesetre megkísérli benyújtását - hangsúlyozta a miniszter. A 28 százalékos ellenzéknek is lehet fegyvere Obstrukáó a parlamentben Hétfőn az Országgyűlés elnöke kénytelen-kelletlen felfüggesztette a törvényhozói munkát. Az ellenzék nem értett egyet a kormánypártok napirendi javaslatával, s azzal akadályozta meg az erről való szavazást, hogy képviselői sem az „igen”, sem a „nem”, sem a „tartózkodik” gombot nem nyomták meg. A magyar parlamentben ritka madár az obstrukció. Ennek egyik oka az, hogy meghatározó számban ülnek a padsorokban a kormánypárti képviselők (72 százalék), a másik pedig az, hogy általában a pártok konszenzusra jutnak a napirendre vett témák ügyében. Ezért Gál Zoltán házelnök (MSZP) is meglepődött azon, hogy az ellenzék ezúttal képes volt meghiúsítani a többség szándékát. Persze, a dolog magyarázata sokkal inkább matematikai, mint politikai. Hétfőn a házelnök még napirend előtt vitába keveredett az MDF-fel az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának végszavazásáról. Az ellenzék ezt ellenezte, mert szerintük több mint 50 képviselő előzetes normakontrollt kért az ügyben az Alkotmánybíróságtól. Céljukat végül el is érték, de csak azért, mert a kormánypárti honatyák közül rengetegen „ellógták” az ülést. Az ellenzékiek nélkül tehát nem volt meg a határozatképes létszám (tíz kormánypárti képviselő hiányzott a szükséges 192-ből). Kedden aztán minden visszazökkent a régi kerékvágásba, s pártállástól függetlenül minden jelenlévő honatya lankadatlanul nyomogatta tovább a szavazógombokat. T. J. Nincs titok a Tocsik-jelentésben Az MSZP és az SZDSZ fontosnak tartja, hogy a közvélemény megismerhesse az úgynevezett Tocsik-bizottság jelentéstervezetét, ezért ismételten követelik a nyilvánosságra hozatalát. A Tocsik-bizottság kormány- párti tagjainak nevében Göndör István szocialista és Szentkuti Károly szabaddemokrata képviselő tegnap külön hangot adott követelésüknek. Hangsúlyozták: a kormánypártoknak nincs titkolnivalójuk a történtekkel kapcsolatban, és a jelentéstervezet nem tartalmaz újdonságként ható tényeket és adatokat. Mint ismeretes, a bizottság korábban elutasította, hogy az Országgyűlés elé kerüljön a jelentés. Deutsch Tamás, a bizottság elnöke üdvözölte a koalíciós javaslatot. A Tocsik-ügy közvetve tegnap az Országgyűlésben is szóba került. Sepsey Tamás (MDF) azt firtatta, hogy miként lehet Lascsik Attilát, az ÁPV. Rt. egykori vezérigazgatóját kinevezni - kormányfői engedéllyel - a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. igazgatótanácsába, miközben az ügyészség különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekménnyel vádolja. Válaszában Csiha Judit privatizációs miniszter Lascsik Attila szakértelmére és az ártatlanság vélelmére hivatkozott, azonban ezt a választ a Ház nem fogadta el. Határozathozatal reggeltől estig G Zoltán, az Országgyűlés elnöke tegnap bejelentette, hogy több mint 50 képviselő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól a testületről szóló törvény módosításával kapcsolatban. E törvénytervezet zárószavazása az AB-véle- ménvnyilvánítás utánra marad. így nem volt akadálya annak, hogy a képviselők elfogadják az e heti napirendet (ez hétfőn nem sikerült), és egész napjukat szavazással töltsék. Elfogadta a Ház az ún. igazságszolgáltatási reformcsomagot, ezen belül a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt, amely létrehozta az ítélőtáblákat, valamint a bíróságok központi igazgatását ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Hosszas vita után véglegessé vált, hogy 1999-től Budapesten, Szegeden és Pécsett kezdi meg működését ítélőtábla, lefe.. lg pedig Győrött és Debrecenben is. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvények a személyi feltételeket javítják. Módosul a polgári perrendtartás és a Büntető törvénykönyv. Szavazott a Ház a nyugdíjreformot megtestesítő öt törvényhez és két határozathoz benyújtott módosító javaslatokról. A végső változat szerint a gyermek hároméves koráig történő otthoni gondozás idejét ismeri el a törvény szolgálati időnek, a gyes-jogosultságtól függetlenül olyan módon, hogy a munkáltatót terhelő, jelenleg 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti meg az alap számára. Az időskorúak járadékának felső határa a minimumnyugdíj 95 százalékára emelkedett, és nem egységesen 62 év felett jár, hanem - az átmeneti időszakban - a kire-kire irányadó nyugdíjkorhatártól. A nyugellátások emelése 1998-ban és ’99-ben követi az előző évi nettó keresetek alakulását, az inflációt is figyelembe vevő, vegyes emelési rendszert csak 2000-től vezetik beíS. Á.) Miniszterek a táborban,S Csillebércre, a Gyermek- és Szabadidő Táborba látogatott tegnap Kuncze Gábor belügyminiszter, valamint Magyar Bálint kultuszminiszter. A kötetlen ■beszélgetés témája a káros szenvedélyek megelőzése volt. fotó: feb/kallus györgy Közbeszerzés - privát kijátszás A közpénzek óvása, valamint az ipar- és piacvédelem a feladata a közbeszerzési törvénynek. A minap Közbeszerzések Tanácsa összegezte a törvény alkalmazásának eddigi tapasztalatait. A Tanács egyik tagjától, Kreszán Alberttól kértünk tájékoztatást, aki a Magyar Munkaadók Szövetségét képviselte az értékelés során.- Történtek-e kísérletek a köz- beszerzési törvényben foglaltak megkerülésére?- Igen, éppen ezért szigorúbban kell ellenőrizni a törvény megtartását. Másrészt a törvényben lévő bizonytalanságok kijavítására is szükség van. A Közbeszerzési Tanács ezért javasolja, hogy az ország- gyűlés is foglalkozzon a témával. A törvény értelmezése körül ma még sok a vita.- Milyen területeken játszható ki a törvény?- Az egyik a pályáztatás mai rendszere. Van nyílt, meghívásos és tárgyalásos pályázati kiírás. Utóbbi az összes pályázat 25 százalékát tette ki az 1996. évben. Ez a szám magas. Mivel a tárgyalásos módszer nem nyílt, a korrupció egyik forrása lehet. A másik hiányosság az, hogy a mi felméréseink szerint évente közel 300 milliárd forint az az összeg, ami a törvény hatálya alá tartozik. Az adatokból látszik, hogy jelentős pénzek sorsa ismeretlen. Az a feltételezésünk, hogy sokan a megbízást elnyerők közül, a törvényt kikerülve, nem pályázattal jutottak tetemes haszonhoz. A büntetés olyan csekély, hogy nincsen visszarettentő ereje.- Tehát nem is lehet a visz- szaélések ellen védekezni?- A bejelentés ma az egyetlen eszköz, ha visszaélés gyanúja vetődik fel. A Döntőbizottsághoz benyújtott jogorvoslati kérelmek száma nem éri el az 5 százalékot. Sérelmezők harminchat esetben fordultak bírósághoz. R. M. Államtitok Szántódon. A Belügyminisztérium hétfői közleménye szerint egyes napilapok korábban közzétett állításaival ellentétben nem ők titko- sították a Zamárdi és Szántód szétválására vonatkozó miniszteri előterjesztést. Az iratok az adatvédelmi törvényben foglaltak szerint a keletkezésüket követő harminc éven belül nem hozhatók nyilvánosságra. Vodka állami pénzből. A zsurki vodkagyárral kapcsolatos botrány jelentős anyagi és erkölcsi kárral járt - mondta Balsay István, a Fidesz parlamenti képviselője kedden. Hangsúlyozta, hogy az ügyben a környezetvédelmi tárca ellen- támadásba lendült, hiszen vasárnap 'Baja Ferenc miniszter egy tévéműsorban helyesnek ítélte döntését, amellyel közpénzeket juttatott a magánkézben lévő vodkagyárnak. Mondta vagy nem? Egyelőre nem született határozat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tegnap abban a személyiségi jogi perben, amelyet Porubszky István (Potyka bácsi) indított Mester Csaba, a Martin Luther King Egyesület elnöke ellen. Porubszky állítja: a 15 esztendős Schönnauer Péter halálának évfordulóján az ő szájából nem hangzott el a kijelentés: „a kannibál néger hátulról szúrta le a magyar fiút, majd a Martin Luther King Egyesület pénzén szöktették ki az országból”. Haditorna Csobánkán. Európa egyik legkeményebb katonai túlélőversenyét rendezi meg július 14. és 17. között Csobánka körzetében a Magyar Honvédség Szárazföldi Főcsoportfőnöksége és Általános Kiképzési Főnöksége „Haditorna ’97” néven. Az induló háromfős magyar, lengyel és belga csapatok tagjai egyebek között 80 kilométeres menetgyakorlatot, éjszakai járőrözést és 18 kilométeres evezést teljesítenek. Rég nem volt ilyen hideg. Százéves hidegrekord dőlt meg hétfőn. Egy csapadékos, szeles légörvény hatására a Nyugat- Dunántúlon csak 15 fokos napi maximumhőmérsékletet jeleztek a hőmérők. Kábítószer Bánkon. Három drogkereskedő akadt horogra július 5-én a bánki Bárka vendéglőben. Ignácz István dandártábornok véleménye szerint Magyarországon ez idő szerint 146 diszkóban kereskednek különféle drogokkal. Fegyver az étteremben. Fegyvert találtak a pénzügyőrök kedden egy budapesti étterem raktárában: egy hangtompítóval felszerelt Parabellum típusú lőfegyvert és egy Rohm típusú gázfegyvert. Marsbéli krónikák a vízről Eddig több száz felvételt továbbított a Jövevény a Marsról a Földre. E fotók kitűnő minőségűek, pedig a „modell” most éppen 200 millió kilométer távolságra van. Hogy milyen technikával érték el e csúcsminőséget az amerikai kutatók, s egyáltalán milyen kérdéseket vetnek fel az eddig látott képek, arról Patkós Lászlót, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének igazgató-helyettesét kérdeztük.- Milyen műszaki megoldással hidalták át a tudósok'a 200 millió kilométeres távolságot?-Természetesen nem kábelek továbbítják a képeket - kezdi Patkós László. - Digitális rendszeren jut el a Marsról a Földre minden kép. Vagyis: a Jövevény a Nyomkeresőnek becézett adatközponthoz továbbítja a képeket. Ezek elektromos jelekké átalakulva kerülnek a földi számítógépekbe, ahol e jelsorokat a rendszer újra képpé alakítja. Ezt követően a kis területekről készült fotókat szintén számítógép segítségével, mozaikszerűen rakják ösz- sze egy nagy egésszé.-Az eddig látott képekből mire lehet következtetni?- Most már bizonyosnak látszik az, amit eddig csak sejtettünk, hogy a bolygó felszínén valaha óriási mennyiségű víz volt. Erről árulkodnak a vízmosásokról készült képek. Következésképpen az is feltételezhető, hogy valaha élet volt ezen a planétán is.- Hová lett mostanra a víz?-Ezt nem lehet tudni. Tudományos szempontból azonban nem is ez az igazi kérdés. A Marson ugyanis -70 és -15 Celsius-fok közötti a hőmérséklet, s kisebb a légköre, mint a Földé. E körülmények között nem csoda, hogy most nincs víz a felszínén. Sokkal érdekesebb probléma, hogy miként keletkezhetett ott valaha is víz. Az általunk ismert univerzum egyik végpontja a Mars. Ellentéte a Vénusz, ahol több száz fok meleg honol és rendkívül magas a páratartalom. Mindegyik ismert bolygó eltolódott valamelyikük felé, egyedüli kivétel a miénk. Az emberiség szempontjából az az alapkérdés, hogy mitől maradtak ilyen kellemes életfeltételek épp a Földön. A Marsról jövő adatok talán erre is választ adnak. Szalóky Eszter A Mars-panoráma ilyen részletekből áll össze fotó: feb/reuter
