Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

Megyei körkép; Késik a cégek mérlege # Középiskolai vizsgalista (3-4. oldal) Somogyi tájak: Keveset adott az idei akác # Somogyszob költő-krónikása (6. oldal) Vélemények: Szóval elkezdődött valami # Sofőrvirtus Kadarkúton / VIII. évfolyam, 129. szám Ára: 33 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1997. június 5., csütörtök (10, oldal) OPEL-©- Molnár JÓL és GYORSAN! Karosszéria javítás, fényezés csúcstechnológiával minden típusra. Kaposvár, Füredi út 153. Tel.: 82/314-425, 422-227, Fax: 82/319-425 Júliustól csak a kaposvári gépsorok termelnek majd Új mérce a Baranyatejnél Sajttornyok a kaposvári raktárban fotó: lang Róbert A B aranyatej Rt vezetői tegnap Pécsen vették át azt a bizonyít­ványt, amely szerint a cég ba­ranyai üzemei megfelelnek az ISO 9002-es minőségbiztosítási szabványoknak. Az eseményt Somogybán is élénk érdeklődés kísérte, már csak azért is, mert a baranyai székhelyű cég a több­ségi tulajdonosa — a működő gyárból időközben egyszerű raktárbázissá szürkült — ka­posvári Class-Tej Rt-nek. Tu­dósításunk a 4. oldalon. Regionális tanács az egészségügyi rendszerváltásért Három megye szövetsége Somogy is tagja a tegnap megalakult Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Ta­nácsnak, melyet nyolcvanmil­lió forinttal támogatott a So­ros Alapítvány. A testület tizennégy munkacso­portja programokat dolgoz ki a régióban működő egészségügyi intézmények és szervezetek szellemi és szakmai kapacitásá­nak hatékonyabb hasznosítására. Az alapítók — a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemnek, Baranya, Somogy és Tolna megyék ön- kormányzatainak, ANTSZ inté­zeteinek, egészségbiztosítási bi­zottságainak — célja, hogy a re­gionális egészségpolitika össze­hangolásával, a szolgáltatások minőségének javításával megte­remtsék egy „egészségügyi rendszerváltás” feltételeit. Mentőakció a Zselicért Dr. Nemcsók János: A Pannon egyetem példája utat mutat Keményen lobbizni fogok azért, hogy a Zselicség vissza­nyerje ökológiai egyensúlyát, és messzeföldön híres legyen tájgazdálkodásáról, rideg állattenyésztéséről, biotermékei­ről, idegenforgalmáról. Ez az idő 2-5 éven belül eljöhet, mondta tegnap a Somogyi Hírlapnak dr. Nemcsók János ál­lamtitkár, a Balaton kormánybiztosa Szennán. Dr. Nemcsók János az önkor­mányzati hivatalban Handó János polgármesterrel, vala­mint Pásztohy András ország- gyűlési képviselővel (MSZP) találkozott, és a Zselicség öko­lógiai rehabilitációjának prog­ramjáról, és a Szenna környé­kére tervezett völgyzárógát és tározó tervéről tájékozódott. — Miként kamatoztathatók a balatoni tapasztalatok a Zselicségben ? — Kaposváron, a Pannon egyetemen kialakult az a szel­lemi kapacitás Horn Péter akadémikus segítségével, amely útmutató lehet egész Kelet-Európa számára: mi­lyen mezőgazdaságot kell csinálni, amely rentábilis, és amelynek korlátlan felvevő­kapacitású piacai vannak — mondta az államtitkár. — Ennek a kidolgozott projekt­nek nemcsak a Balaton-kör- nyéki környezeti problémák kezelésében van nagy jelen­tősége, hanem a kis régiók­ban is. Szeretném, ha ez ­Kaposvár közelsége lévén - a Balaton után itt, a Zselicség­ben valósulna meg. Mert ab­ban a pillanatban, amikor látni fogják, hogy ez milyen rentábilis, szinte láncreakció- szerűen elterjeszthető Ma­gyarországon. A szürke­marha-, a pecsenyeló-, a gím- és a dámszarvas háziasított tenyésztéséről, valamint a mangalicadisznó tenyésztés­ről van szó. A Balatonon már 154 szürkemarha van, telepí­tésük olyan céllal történt, hogy a többszáz tonnányi fű, gaz, sás ne rohadjon bele a Balatonba, és ne növelje a szervesanyag-tartalmat. A mezőgazdasági kultúrával okosan kell gazdálkodni. (Továbbiak a 3. oldalon.) Kanadai borjak a toponári legelőn Egy kanadai-magyar tudományos project ke­retében a tengerentúlról hozott embriókat ültetnek be a hazai tehénállományba. Az utódokból tenyészállatok lesznek, amelyek a magyar húshasznú marhaállományt hivatottak feljavítani. A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári tangazdaságában minden borjút befognak, hogy a súlyát megmérjék és akkor kapja meg egyedi jelölését is. Cikkünk a 3. oldalon. fotó: lang Eladó a sármelléki repülőtér Nyílt, egyfordulós pályázaton értékesíti a Sármelléki Repülő­teret az ÁPV Rt. A korábban a szovjet hadsereg által használt repülőtér privatizációja a pol­gári célú repülés fejlesztését, az idegenforgalom növelését, a térség fejlesztését, új munkahe­lyek létesítését segíti elő. A re­pülőtér kifutópályáját egyéb­ként már 1993 óta polgári repü­lőgépek használják. Kétoldalú egyezmény a kutatásokról Magyar-német kormányközi kétoldalú tudományos és tech­nológiai együttműködési szer­ződést írt alá tegnap Adám An­tal, az OMFB nemzetközi fő­osztályának vezetője és Volker Knörich, a német oktatási mi­nisztérium alosztály-vezetője. A német-magyar vegyes bi­zottság ülésén elmondták: a német szakértők eddig is elő­segítették a piacgazdasági esz­közök meghonosítását a ma­gyar kutatás és műszaki fej­lesztés területén. Székfoglaló a külügyi bizottságban Megtartotta bizottsági elnöki székfoglalóját Szent-Iványi Ist­ván, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának új elnöke. A Külügyminisztérium volt poli­tikai államtitkára, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője a bizottság tegnapi ülésén hangsúlyozta: a testület to­vábbra is partnerének és szö­vetségesének tekinti a Kül­ügyminisztériumot. Egyedülálló pécsi kötvénykibocsátás A magyar pénzpiacon újdon­ságnak számító kötvényprog­ramot dolgozott ki Pécs ön- kormányzata számára a Unic- bank Rt értékpapír cége, a Raif­feisen Rt A programról szóló szerződés aláírását követő teg­napi tájékoztatón elhangzott: a hazai tőkepiac történetében is egyedülálló ez a megállapodás. Visszavásárolnák a légitársaságot Az ÁPV Rt felhatalmazást kér a kormánytól, hogy tárgyaláso­kat kezdjen az Alitaliával az olasz cég Malév-részesedésé- nek kivásárlásáról. Az ÁPV Rt tegnapi igazgatósági ülése fo­gadta el a Malév további priva­tizációjáról szóló kormánydön­tés tervezetét. Az Alitalia ré­szesedését azért tartják szüksé­gesnek kivásárolni, mert az olasz légitársaság, amely jelen­leg 30 százalékos részesedéssel rendelkezik a Malév-ban, ön­maga is válságos helyzetben van. A Malévnál a tulajdonosi viszonyok rendezése ez év de­cember végéig lezárulhat és 1998-1999-ben új szakmai be­fektető is csatlakozhat a Malév- hoz, amelynek részvényeit a tőzsdére is be kívánják vezetni. A kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzésére törekszik Jövőre: 18-19 százalékos emelés A korábban tervezett 16 százalék helyett 1998. január 1-jétől várhatóan átlagosan 18-19 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Az elképzelések szerint ezt meghaladó mértékben növeked­nek majd az özvegyi járandóságok. Kökény Mihály népjóléti mi­niszter és Gyó'rfi István, a pénzügyi tárca miniszteri biz­tosa tegnapi közös sajtótájékoz­tatóján elmondta, hogy a kor­mány az emeléseket a nettó ke­resetkiáramláshoz igazítja majd. Ez az első negyedévben az előre becsültnél nagyobb, és a gazda­ság teljesítményei azzal biztat­nak, hogy a tendencia az év hát­ralevő részében sem törik meg. A kormány a nyugdíjak reál­értékét a jövőben mindenkép­pen meg akarja őrizni, és fon­tosnak tartja, hogy a mai nyug­díjasokat semmilyen hátrány ne érhesse a nyugdíjreform terve­zett bevezetése nyomán. A figyelem középpontjában áll az özvegyek támogatása is. A mintegy 420 ezer özvegy ki­emelt nyugellátásáért az érdek- védelmi szervezetek is évek óta harcolnak, mert a legnagyobb anyagi gondokkal zömmel ép­pen azok az idős emberek bir­kóznak, akik elvesztették házas­társukat. Míg a nyugdíjak 18-19 száza­lékos emelése személyenként átlag 4200 forintot jelent, a kü­lönböző özvegyi nyugdíj for­mákban - ezek száma több tucat - 33-37 százalékkal is nőhet az ellátás. Konkrétan átlagosan mintegy hétezer forint emelésre számíthatnak az érintettek, sőt bizonyos kategóriákban a növe­kedés meghaladhatja a 8000 fo­rintot is. A jogszabályok szerint azon­ban nyugdíjemelés nem teijed- het ki azokra az özvegyekre, akiknek elhunyt házastársa nem volt biztosított. Győrfi István szerint mintegy 20-30 ezer özvegy tartozik ebbe a csoportba. Róluk ezért nem a nyugdíjalapból, hanem a szociális támogatásokra szánt keretből igyekszik gondoskodni a kormányzat. Németh Zsuzsa Középpontban a finanszírozás nehézségei Sportfórum Kaposváron A magyar gazdaság teljesítő képessége véges így termé­szetszerűleg a magyar sportra fordítható összeg is. Az adósságállomány kezelése pedig — mivel már oly nagy méreteket öltött — kormány- szintű feladat. Ezt dr. Harcsár István, az OTSH elnöke mondta tegnap Kaposváron a Megyeházán kezdődött háromnapos sport­konferencia nyitóeseményén. Elhangzott: Mintegy 700-800 magyar sportegyesületnek van­nak az adóhivatallal szemben komoly tartozásai. A magyar állam egyébként mintegy egy- milliárd forinttal tudja támo­gatni a sportot, ami bárhogyan is nézzük, édeskevés. Mint dr. Harcsár István kifejtette, ezért van, s lesz nagy szerepe a kü­lönböző közalapítványoknak, valamint az önkormányzatok­nak, amelyek jelenleg kétség­kívül a magyar sport legna­gyobb támogatói. Varga László, a Nemzeti Sporttanács elnöke is az ön- kormányzatokkal kialakult együttműködésről szólt. A sportfórum másik két vendége, Szabó Imre és Tibor Tamás el­nök a Wesselényi, illetve a Ge- revich Közalapítvány tevé­kenységét ismertette. Délután ünnepséggel folyta­tódott a program: a Magyar Kupa-győztes és bajnok Balatel SE Kaposvár röplabdázóit kö­szöntötték. (Beszámolóink a 9. oldalon.) \

Next

/
Thumbnails
Contents