Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-21 / 143. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. június 21., szombat ÉRDEKESSÉGEK Megtalálták Buddha szülőhelyét A világ egyik nagy vallásalakítójának, Buddhának a születési helyéről mind ez ideig csak annyit lehetett tudni, hogy a nepáli Lumbi- niben van. Most azonban tudósok megtalálták azt a helyet, ahol mintegy 2500 esztendővel ezelőtt világra jött. Lumbininál, egy tótól pontosan huszonöt lépésre rábukkantak ugyanis egy kétméteres mélyedésre, benne egy szürke sziklára és egy kőoszlopra. Utóbbira az van rávésve: "Itt adott életet Mayadevi királynő fiának, Siddhartha Gautamának." Ez Buddha polgári neve. A legszebb szerelmes történet Az egyik francia közvélemény-kutató intézet arra volt kíváncsi, hogy honfitársaik szemében melyek a legszebb szerelmes történetek. Nos, az irodalmi műfajban Rómeó és Júlia toronymagasan verte a mezőnyt. A filmeknél már élesebb volt a verseny, itt végül az Elfújta a szél mellbedobással nyert a Pretty Woman és a Love Story előtt. A legérdekesebb az igazi történetek rangsora. Harmadik helyezett lett Yves Montand és Simone Signorét szerelme, második Pierre és Marie Curie kapcsolata, a győztes pedig a szavazatok 24 százalékával az amerikai színésznő, Grace Kelly és a monacói herceg, Rainier mesébe illő kapcsolata. Jagger ismét apa lesz Úgy tűnik, helyreállt a béke Mick Jagger és Jerry Hall között. A nemrég még válással fenyegetőző szupermodell ugyanis ismét gyermeket vár. A házaspár nem tervezte előre a negyedik gyerek érkezését, de a hűt mindketten boldogan fogadták. Egy konzervdoboznyi gyarmati levegő Most még kapható, dobozonként 7 dollárért. Ez a legújabb üzleti ötlet, még mielőtt Kínához kerül Hongkong. P ontosan egymás mellé tette a két műanyag papucsot, merőlegesen a járda szélére, kissé odébb a bokortól, hogy ne csöpögjön bele a levelekről a reggeli harmat. Beleturkált a szétszóródott ruhahalomba, de nem vett ki belőle semmit. Végül megrántotta a vállát és útnak indult. Első útja a közeli melegedőbe vezetett. Lyukas zsebében aprót keresett, aztán rájött, hogy előző este áttette a másik oldalra, hogy el ne potyogjanak útközben. Keze fejével megtörölte szortyogó orrát, közel emelte szeméhez a pénzt és hümmögve számolgatta, elég lesz-e egy kis lé- lekmelegítőre? Úgy találta, igen. Kért és kapott egy pohárka vadászt, gyorsan lehajtotta. Körülnézett, de ismerőst nem látott. Nem probléma - gondolta -, majd egyedül A szemüveg tényleg öltöztet A látszerész diplomája Türelem kell a mesterséghez fotó: lang Volt egy emlékezetes reklámmondat: a szemüveg öltöztet. Frappáns volt, könnyen megjegyezték. Van Nagyatádon egy fiatalember, aki nagyon is komolyan veszi a fenti megállapítást. A szakmája: látszerész. Főiskolai diplomával a zsebében mondja el véleményét a szemüvegről és a szemüvegesekről. Rónai Zsolt a szakdolgozatában is leírta, hogy minden embernek másféle szemüvegre van szüksége. Éppen ezért az előregyártott szemüvegek sokkal több kárt okoznak, mint segítenek. Az ember anatómiai tulajdonságaihoz igazított szemüveg megváltoztathatja a karaktert. Olyan,mint egy jól megválasztott ékszer. Kiemelhet tulajdonságokat, felnagyíthat szépséghibákat. De leginkább gyógyászati eszköz, ami a lehető legaprólékosabb vizsgálattal lehet kiválasztani. Azt mondja Rónai Zsolt, hogy a jó látszerész segíteni akar. Manapság van hagyományos szemüveg, van kontaktlencse,vannak fotokromatikus és multifokális lencsék. Nagy türelem kell ahhoz, hogy a legmegfelelőbb lencsét és keretet válasszák ki. Van akinek elképzelése sincs arról, hogy mit szeretne, mást meg úgy kell meggyőzni, hogy előnytelenné válhat számára az, amihez görcsösen ragaszkodik. Volt alkalmam megfigyelni, hogy tényleg türelemmel bánik azokkal, akik hozzá fordulnak. Ritkaság az ilyen ebben a rohanó világban. Mint ahogy az is, figyeljenek arra, kinek mekkora lehet a pénztárcája, s még csak véletlenül se 'ajánljon egy szegényes megjelenésű nénikének megfizethetetlen választékot. Mert az is igaz, hogy a szemüvegnek is megvan a maga divatja, amit meg kell fizetni. Mint ahogy a mesterség árát is. Amikor tanulni kezdte a mesterséget, csak Kaposváron tehette. Tudom, nem akarták elereszteni onnan, de ő hazavágyott Nagyatádra. Hitte, hogy szükség van a tudására. Azokra az emberekre gondolt, akiknek kilométereket kellett utazni a vényükkel. Máshol két kézzel kaptak a kollégái után. Nagyatádon senki sem tört ki örömujjongásban. Sőt! De ez tényleg egy másik történet. Számítógépes vizsgáló készüléket • hozatott, s gyorsan megszerezte hozzá a szükséges ismereteket. Csak azért is beiratkozott az egészségügyi főiskolára, hogy a diplomával tudást kapjon. Ettől még nem lett nagyobb a műhely, de ő gazdagabbnak érzi magát. Csinálja a szemüvegeket,s ha kell javítja, ragasztgatja a kereteket. Örül, ha valaki mosollyal az arcán távozik. Azt mondja, ésszerűen csak teszi a dolgát. O erre szegődött. Nagy Jenő Öreg diák - ifjú nyugdíjas A 61 esztendős úr a bíróságnál kereste igazát. A freiburgi egyetem ugyanis elutasította a jelentkezését a következő szemeszterre. A tanintézmény indoka roppant egyszerű voít: az öregdiák 1957 óta immár tizenhat szakon kezdte meg tanulmányait, de még egyiken sem vizsgázott. Az immár nyugdíjra is jogosult öreg diák azért ragaszkodik az iskolapadhoz, mert diák- igazolványával olcsóbban utazhat villamoson, mint nyugdíjasként, kedvezményes jegyet válthat moziba, koncertekre és sporteseményekre, de még az egészségügyi biztosítás dijánál is szép summát megtakaríthat. A bíróság a véndiáknak adott igazat, kötelezte az egyetemet, hogy fogadja be a tanulni vágyó urat. Hangos a majomszerelem A moszkvai állatkertnek van egy különlegesség: a 133 esztendős intézmény szinte a város közepén helyezkedik el. Ez gondot okoz a környék lakóinak, különösen az utóbbi időben, amióta az állatkert két, tizenöt esztendős gibbonja között hirtelen szerelem támadt. Önmagában ez nem lenne nagy baj, csakhogy a hím majomnak mindegyre hajnalban támad udvarolhatnékja és kedvesét olyan hangos szóval kábítja, amit még a sokat próbált ápolók is meglehetősen fülsértőnek minősítenek. Hát még a környéken lakók! A szelí- debbje csak feljelentő leveleket irkái, a vérmesebbek viszont az intézmény igazgatójának életét fenyegetik. Natalja Isztratová- nak, az állatkert szóvivőjének pedig van egy jó és rossz híre a zajártalomtól szenvedőknek. A jó: hamarosan véget ér a gibbonok zajos udvarlási korszaka. A rossz: a napokban várható az oroszlánok párzási idejének kezdete. s az Északi-sarkon Illatosított csodalábbeli Húsz nő Megérkezett az Északi-sarkra az a brit expedíció, amely kizárólag nőkből verbuválódott. A 20 tagból álló lelkes csapat több, mint 1000 kilométert tett meg a zord jégvilágban. A vállalkozó kedvű hölgyek négyfős csoportokat alkotva, Kaliforniai kutatók felfedezték, hogy nyolc csillag egyenesen Naprendszerünk felé halad. Az amerikai tudósok az Európai Űrügynökség Hipparcos nevű műholdjáról érkező adatokat elemezték, amelyekből hajszálpontosan kiszámítható váltórendszerben jutottak el a Föld északi pólusáig, ahonnan már nem kellett sarkon fordulva visszafelé indulniuk, mivel innen egy repülőgép szállította haza őket. Mint az expedíció tagjai elmondták, útjukat nehezítette, hogy a fagypont az égitestek pályája. Mint kiderült, a Bamard-csillag nevű vörös törpe 10 ezer éven belül 4,2 fényévnyire közelít meg minket, s ezzel a Naprendszerünkhöz legközelebb eső csillag lesz, elhalászva a megtisztelő címet a Proxima Centauri-tól. Ennél lényegesen veszélyesebb következménye lehet a Glialatti hőmérséklet ellenére a jégtáblák gyakran megmozdultak a lábuk alatt. Nem csoda, ha türelmetlenül várták az értük jövő gépmadarat. Az hozta ugyanis utánuk az ünnepléshez elengedhetetlen pezsgőszállítmányt. csillagok ese710 nevű égitest közeledésének, ami egymillió év múlva összeütközik az Ourt felhővel, amelyet felkavar, s ez akár végzetes is lehet a Föld lakóira nézve. Az űr-karambol nyomán ugyanis a Naprendszerbe számtalan olyan apró égitest kerülhet be, amely bolygónkhoz csapódva katasztrófát okozhat. A cipőipar és a kozmetika nagyjai együttesen álltak ki új találmányukkal a világ elé: immáron különféle parfümöktől illatozó lábbeliket is lehet vásárolni. Vannak illatos tornacipők, túracipő formájú különlegességek is. A gyerekeket tutti-frutti illattal akaiják meghódítani. A felnőttek válogathatnak a dohány, a vanília és a rózsaillat között. Néha a bika győz A madridi arénában egy bika felöklelte a bikaviadort, akit kórházba kellett szállítani fotó: feb Papucsok a bokor alatt teszi meg körútját a városban. Téblábolt az utcákon, nem talált tennivalót. Amíg el nem fogyott a pénze, egyik kocsmából ment a másikra. Volt hely, ahonnan kidobták, nem morgott, nem kérdezte, miért, hisz mindenhol ki volt írva: „Ittas személyeket szeszesitallal nem szolgálunk ki!” Ő pedig már régen „ittas” volt. Valahol elvesztette kopott sapkáját, amire már nem is volt szüksége, csak megszokásból hordta. És talán azért, mert ahogy öregebb lett, egyre jobban fázott, még akkor is, amikor már melegen sütött a nap és kirügyeztek a gesztenyefák. Korgó gyomra a szociális étkezde felé irányította lépteit. Besántikált a kapun (egyszer megharapta egy kutya, azóta sem gyógyult meg egészen), odébb rúgott egy üresen zörgő szatyrot és belépett az ajtón. Az étkezde már majdnem tele volt, minden asztalnál ültek, de itt-ott akadt még néhány üres szék. Fogott egy tálcát, megrakta az ebéddel teli tányérral. Rá se nézett a fiatal nőre, aki a pult túlsó oldalán állva felügyelte a termet. Mintha félt volna. Alig mert az asztalok felé nézni, az asszony megszívta az orrát és leült egy asztal mellé.- Nézzétek, a Juci! - har- sant a kiáltás valahonnan. - Hol jártál, vén csavargó? Napok óta nem láttunk.- Már nem lakik a régi helyén - dörmögte valaki. - Elkergette a Jenő. Röhögés hallatszott innen- onnan. Úgy tűnt, sokan tudják, miről van szó. A többieket pedig nem érdekelte. Belevesztek a tányérjukba, kapkodva kanalazták a levest, mintha attól tartottak volna, hogy valaki kieszi onnan előlük. Az asszony feléjük pislan- tott, de csak laposat, hogy azért ne vegyék úgy, mintha válaszolni készülne. Esze ágában sem volt beszédbe elegyedni velük. Csak ebédelni akart. Nem kért a durva viccekből és utálta a szagot, ami körülöttük terjengett. Belopakodott az orrába, megült a kis szaglószőrökön és nem mozdult. Hiába próbálta az asszony elüldözni, kikergetni, nem sikerült - legalább any- nyira származott önmagából, mint a többiekből. Csak éppen a szabad levegőn nem érezte annyira. Az evés végeztével lehajolt, megigazgatta lecsúszott téli harisnyáját, melyet szürke piszokfoltok borítottak és köszönés nélkül elment. Vissza se nézett. Nem tudott hová menni. Nézelődött. Meg-megállt kerítések mellett, házak tövében, arcát a nap felé fordítva. Melegedett. Arra gondolt, hogy jó lenne, ha célzatosan mehetne valahová. Ha például várná valaki. Becsengetne, felmászna a lépcsőn - biztos magasan lakna, mért ne? -, és mielőtt az ajtón kopogtatna, az már ki is nyílna és egy mosolygó arc fogadná. De szép is lenne! Hisz oly rég volt, hogy várta valaki. Hogy számított valakinek... Visszament az áruház mellé, ahol a szétszórt ruhakupac és a papucs várta. A papucs volt legújabb szerzeménye. Előző nap találta egy kuka mellett. Valaki kidobta, pedig semmi baja nem volt. Tán csak épp újat vett helyette. Mert az jobban tetszett. H itetlenkedve nézett a bokor aljába. Körüljárta, lehajolt, hogy a tövéig lásson. De minden igyekezete hiábavaló volt - a papucs eltűnt. Szőrén-szálán. Csak a használt, elrongyoló- dott ruhák hevertek ott változatlanul, mint régi rongyoszsák színevesztett tartalma. Tóth Brigitta
