Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-03 / 127. szám

1997. június 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Tételes költségvetést sürgetnek 11 milliárdról Lemaradt pedagógusbérek Határozott idejű fizetéseme­lést javasol a pedagógusok bérlemaradásának ellensú­lyozására a legnagyobb ér­dekvédelmi szervezetük. Szöllősi Istvánná, a Pedagógu­sok Szakszervezetének főtit­kára elmondta: az átlagosan 19,5 százalékos közalkalma­zotti béremelésen belül a neve­lőké tavaly csak 11,8 százalé­kos lett. Az elmaradás fő oka, hogy az önkormányzatok csak el­vétve járultak hozzá a béreme­léshez. Ez viszont azt bizo­nyítja, hogy megbukott az úgy­nevezett vegyes - állami-ön­kormányzati - finanszírozású rendszer, helyette az emelésre központi jogi és pénzügyi biz­tosítékokat kell kidolgozni. Szöllősi Istvánná a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium által szorgalmazott önálló pedagógus-bértáblát a közal­kalmazotti törvény részeként tudná elképzelni, de az igazi megoldás az egységes közszol­gálati törvény lenne. A tanévbúcsúztató sajtótájé­koztatón a szakszervezeti ve­zető hangot adott a nemzeti alaptanterv, a NAT jövő szep­temberi bevezetésével kapcso­latos aggályainak is. Ismételten sürgette, hogy a minisztérium készítsen tételes költségvetést a közoktatás modernizációját szolgáló idei 11,2 milliárd fo­rintos központi támogatás fel- használásáról. A tájékoztatón példákkal bi­zonyították, hogy az önkor­mányzatok sokszor törvényel­lenesen vonnak össze oktatási intézményeket. A jövő mesterei Nyolcvanöt kiemelkedő eredményt el­ért diáknak, a Szakma Kiváló Tanulója versenyek győztese­inek nyújtott át tegnap díjakat az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban T. Asztalos Ildikó államtitkár. A dunaújvá­rosi Gaál Zoltán (képünkön nevelőtanárával, Pallos László­val) az erősáramú szerelők legjobbja lett fotó: feb/diósi imre Két képviselőcsoport, két tiltakozás Védik az álláspontjukat A tb-önkormányzatok válasz­tásáról az SZDSZ, a termőföld védelméről az MDF parla­menti képviselőcsoportja nyil­vánított véleményt a frakciók tegnapi sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ nem támogatja jelen­legi formájában a társadalom- biztosítási igazgatásról szóló törvény módosítását - közölte Szent-lványi István frakcióve­zető. A szabaddemokraták azért döntöttek az elutasítás mellett, mert a kormány, illetve a parla­menti többség nem támogatta módosító javaslataikat. Szolnoki Andrea országgyű­lési képviselő emlékeztetett rá: az SZDSZ azt javasolta, hogy a tb-önkormányzatok egészülje­nek ki a települési önkormány­zatok és a betegek, illetve a nyugdíjasok szervezeteivel. Szigorították volna az össze­férhetetlenségi szabályokat is. „Ha a kormány fenntartja szándékát, és lehetővé teszi külföldiek termőföldhöz jutását Magyarországon azáltal, hogy feloldja a jogi személyiséggel rendelkező társaságok földtu­lajdonszerzésének tilalmát, az MDF népszavazást kezdemé­nyez az ügyben” - mondta Dá­vid Ibolya frakcióvezető-helyet­tes. Ekkora horderejű kérdést szerinte egy leköszönő kor­mány az utolsó tíz hónapjában nem dönthet el a többi párt jó­váhagyása nélkül. Kifejtette: a társaságokon belül lehetetlen kiválogatni azokat, amelyeknek külföldi résztulajdonosuk van. Küszöbön a szerződés aláírása Az SZDSZ ellenzi a Szentszékkel kötött megállapodást A magyar kormány határozott szándéka, hogy hosszú távon kiegyensúlyozott, jó viszony alakuljon ki az állam és az egy­házak között; véglegesen rendeződjék a volt egyházi ingatla­nok sorsa. Erről Horn Gyula beszélt tegnap a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. A miniszterelnök a hazánk és a Szentszék közötti megállapo­dás-tervezetről szólva megerő­sítette: a kabinet olyan módon kívánja rendezni az egyházak pénzügyi támogatását, hogy az távlatilag is kiszámítható le­gyen, s a költségvetés ez irányú terhei ne növekedjenek. A megállapodást június 20- án írják alá a Vatikánban, s az abban foglaltak irányadók lesz­nek a többi magyarországi tör­ténelmi egyház esetében is. A miniszterelnök tájékoz­tatta a Házat a kormányzatnak a ciklus hátralevő időszakára szóló törvényhozási javaslatai­ról, majd kitért egy sajátos bűnügyre. Egy zsaroló banda tehetős nagyvállalkozót kere­sett meg azzal: az MSZP 20 millió forintos támogatást „vár el” tőle. Horn kérte a pártokat, hogy tájékoztassák egymást a hasonló esetekről, mert közös érdek, hogy leleplezzék azokat, akik hírbe hozzák a parlamen­tet. A Vatikánnal kötendő meg­állapodást általában támogatták a frakciók, de hozzátették: he­lyesebb lett volna előbb megál­lapodni valamennyi egyházzal, s konzultálni a parlamenti pár­tokkal. Az SZDSZ szerint csak akkor írják alá a szerződést, ha a kormány minden érintett egy­házzal megegyezett, s a parla­ment elfogadta a szükséges tör­vénymódosításokat. Több ellenzéki felszólaló til­takozott a kormány elképzelése ellen, hogy belföldi szövetkeze­tek és gazdasági társaságok is vásárolhassanak termőföldet, mert így szerintük külföldiek kezébe is kerülhet termő­föld. (Simonffy) Szeptembertől új szakképzési központok nyílnak fogyatékos fiatalok részére Eltartottból eltartók lehetnek A fogyatékos fiatalok beilleszkedési esélyeit javító képzést indít szeptembertől két közalapítvány. Ha az első tanfolya­mok kedvező tapasztalatokat hoznak, a kezdeményezést a lehetőségektől függően, országos méretűvé terjesztik ki. A program célja, hogy a 15—25 év közötti fiatalok olyan ismeretek birtokába jus­sanak, amelyek révén elhe­lyezkedhetnek, kenyérkere­sővé válhatnak, és nem kény­szerülnek arra, hogy eltartott­ként tengessék az életüket. A szakemberek szerint jelenleg mintegy 35 ezer ilyen fiatal vár segítségre. Az első három képzési köz­pontot Nyíregyházán, a Nóg- rád megyei Nyírjesen és Ba- konyoszlopon alakítja ki az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, valamint a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, mozgássérül­tek, gyengén hallók, illetve gyengén látók részére. Mind­három helyen az NGYIK meg­lévő táborait újítják fel, alakít­ják át erre a célra, egyenként 150-200 millió forintért. A tervek szerint a nyíregy­házi iskolában már szeptem­berben indulhat a kétéves, bentlakásos képzés. A szak­mák közül a számítástechnikát választották ki. A másik két központban jövő év februárjá­ban fogadják a tanulni vágyó­kat. Varjú László, az NGYIK kuratóriumának elnöke el­mondta: becslések szerint je­lenleg az országban mintegy 360-370 ezer különböző korú fogyatékos él, a legtöbb - kö­rülbelül 40 százalékuk - testi­leg, mozgásában sérült. Őket létszám szerinti sorrendben az értelmi fogyatékosok, a látás- és hallássérültek, valamint a beszédhibások követik. A két alapítvány a fogyaté­kosok valamennyi korosztá­lyának sorsával természetesen nem tud foglalkozni, a 15-25 év közöttiek gondjain azonban megpróbálnak enyhíteni. Ők és szüleik a programról bő­vebb felvilágosítást a (06-1)- 252-3275-es telefonszámom kaphatnak. (Németh) Politológus vélemény Szekeres Imre és Torgyán József szópárbajáról Elbeszéltek egymás mellett A fejlett nyugati demokráciákban általában egységes a poli­tika nyelvezete. Nálunk viszont a pártok ismert személyiségei eltérő vitastílust képviselnek, így azután természetes, hogy „elbeszélnek” egymás mellett - véli Ágh Attila egyetemi tanár. Az ismert politológustól Sze­keres Imre és Torgyán József vitája után megkérdeztük: az efféle szópárbajok hogyan be­folyásolják a politikai erővi­szonyokat?- Korántsem olyan mérték­ben, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Ott például az el­nökjelöltek tévévitája jelentő­sen, sőt esetenként meghatáro­zóan befolyásolja a választások végkimenetelét. Nálunk, sze­mélyes véleményem szerint, egy-egy ilyen szópárbaj nem­igen változtat a szereplők párt­jának megítélésén. Ennek első­sorban az az oka, hogy a pártok politikai diskurzusának módja, jellege merőben más, s érdemi vita ennyire eltérő hullámhosz- szon nem is várható. Igazi szó­párbajról egyébként is csak ak­kor lehetne beszélni, ha azonos cél motiválja az ellenfeleket: meggyőző érvekkel legyőzni a másikat. A Szekeres-Torgyán páros esetében valójában erről sem beszélhetünk. Az előbbi válasz­tókerületébe vitt egy érdekes eseményt, s ezzel mintegy megkezdte a kampányt újravá­lasztásáért. Utóbbi pedig alig­hanem újabb híveket akart to­borozni pártjának - főként a KDNP-től és az MDF-től, de talán a Fidesztől is. Persze, ha nem is valódi szópárbajok, mégis érdekesek ezek a megmérettetések. Jó­magam például szívesen hall­gatnám két, azonos nyelven be­szélő politikus, mondjuk Bé­kési László és Bauer Tamás gazdaságpolitikai vitáját. N. Zs. Szükséges a reformcsomag. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke hétfőn kiállt a tervezett igazságügyi reform szükséges­sége mellett. Mint kijelentette: a tervezett szervezeti és eljárás­jogi változtatásokra szükség van, mert a bíróságok az igaz­ságügyi rendszer mai korszerűt­len keretei között csak nehezen tudják ellátni feladatukat. Több jogot a romáknak. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat egy, a cigányok által kezelt önálló alap létreho­zását, a kisebbségi érdekek ér­vényesítésében pedig az ará­nyossági elv bevezetését sür­geti - közölték tanácskozásu­kon a cigány kisebbségi ön- kormányzatok képviselői. Egyéves döntőbírók. A hazai közvetítői, döntőbírói szolgála­tot egy éve hozták létre, azóta tényleges közvetítésre csak négy alkalommal, a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál, a szolnoki Sütőipari és a Bútoripari Válla­latnál, valamint Miskolcon, egy iskolai ügyben került sor. Tízezer elbocsátás. A Mun­kástanácsok Szövetségéhez fordult több munka nélkül ma­radt . felsőoktatási dolgozó, hogy képviselje ügyüket a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezetnél, az ILO-nál. 1995-ben, a stabilizációs intézkedések nyomán ugyanis mintegy tíz­ezer felsőoktatási dolgozót bo­csátottak el, az érintettek sze­rint törvényt sértő módon. A tv számít a tb pénzére. Jú­liustól a tervek szerint meg­kezdi digitális műholdas sugár­zását a Szív TV - jelentette be tegnap Gáti Zoltán, a kereske­delmi média főszerkesztője. A tv bízik abban, hogy 750 millió forintot kaphat a társadalombiz­tosítási önkormányzattól, s így adásaik vételi lehetőségét meg­kétszerezheti. Janika elment. Tegnap el­hunyt Turay Ida érdemes mű­vész, a színésztársadalom egyik legnépszerűbb tagja. A számta­lan emlékezetes alakítást nyújtó, s a Janika címszereplő­jeként is sokak számára feled­hetetlen művésznő 89 éves volt. Robert Merle hazánkban. A legolvasottabb francia író, a 89 éves Robert Merle Budapestre érkezik az idei könyvünnep al­kalmából. A Két nap az élet, a Mesterségem a halál világ­szerte ismert szerzője június 8- án a Vörösmarty téren dedi­kálja műveit. Olajat talált a Mól. A Zala megyei sávolyi olajmező mel­lett másfél kilométernyire új kőolajtelepet fedeztek fel a Mól Rt. kutatói. A föld alatti olaj mennyiségét tekintve a mező a kisebbek közé tartozik. Josef von Ferenczy: Ne legyünk kishitűek! Szebb a modell, mint a portré Magyarország mai megítélésének mércéje csak az lehet, mit tettünk idehaza a rendszerváltás óta eltelt hét évben. Ebben az időszakban pedig jelentős változásokat hajtottunk végre. Miért nem ezekre a pozitív példákra építjük az országképet? Ezzel a véleményével és kér­désfeltevésével élénk visszhan­got keltett a Magyarország- 2000 tanácskozáson Josef von Ferenczy médiamenedzser.- Ön szerint miként lehetne hiteles képet adni az országról?- Nem az én feladatom, hogy összegezzem az elmúlt hét év legfontosabb pozitív cselekede­teit. De állítom, történt annyi kedvező változás az ország éle­tében, hogy nyugodtan odaáll­hatunk bármely fórum elé. Eszem ágában sincs ugyanak­kor azt mondani, hogy annyi jó született, amennyi születhetett volna. Be kell vallanunk, sok hiba is volt ezekben a rendszer- váltó években.-Miért nem alakult ki ró­lunk az ön által vázolt kép?-Mert hiányzik a kellő ön­becsülésünk. Pedig ma a világ is gyökeres korszakváltás hatá­rán áll. Az információs társada­lom és az európai integráció kapuján csak pozitív progra­mokkal lehet belépni. Meggyő­ződésem, hogy Magyarország­nak is erre van szüksége.- E véleményének alátá­masztására ön gyakran említi az Alfa TV esetét. Miért?- Mert az első közép- és ke­let-európai televíziós műsor lét­rehozásán dolgozva gyakran mondják nekem: „Ez egy na­gyon fontos terv, de nem va­gyunk kis ország mi ehhez?” Ebben pontosan kifejeződik a 20. századi vereségeinkből táp­lálkozó magyar kishitűség. Hol­landia, Belgium vagy Ausztria nagy ország? Igen, bizonyos ér­telemben nagyok, mert naggyá tették magukat. Nem földrajzi értelemben - tetteikben. A magyaroknak is ezt a pél­dát kell követniük. A jövő nagy kérdése ugyanis az, miként tu­dunk mind jobban élni lehető­ségeinkkel? Hogyan születhet még több, a magyarok tehetsé­gét reprezentáló alkotás? Hiszem, hogy a jövő csele­Önbecsülésre buzdít kedeteire összpontosító ma­gyarság az európai integráció önálló arculattal rendelkező, megbecsült szereplője lesz. S ha ehhez szükség lesz a határon túli magyarok segítségére, ab­ban - ezt felelősséggel állítha­tom - nem lesz hiány. P. T. Vizet hoznak a most felfedezett üstökösök Csapadék a kozmoszból A közelmúltban űrszonda­felvételek egész sor 20-40 tonnás üstökös létezését fed­ték föl a Naprendszerben. A csillagászok nem tartják ki­zártnak, hogy az égi vándo­rok a bolygónkra hulló kozmikus eső formájában is hírt adnak magukról. Holl András, az MTA Csilla­gászati Kutató Intézetének munkatársa ennek kapcsán elmondta: az üstökösöket egyebek között többféle meg­fagyott gáz, hidrogén, hélium, metán és víz alkotja. A hatalmas hógolyóvá gyú­ródott anyagok a Naprendszer belső terében felolvadnak, s belőlük alakul ki az üstökös csóvája. Ha megközelítenek bennünket, a kozmikus „kon- denzcsíkokban” levő víz le­juthat földünkre.- A kozmikus „eső” tehát nem valami rendkívüli jelen­ség. Az űrből érkező csapa­dék minden bizonnyal már eddig is több-kevesebb hatás­sal volt földünk vízháztartá­sára. Bolygónk négymilliárd éves története során az üstö­kösök jelentősen gyarapíthat- ták a földi vízkészletet, sőt le­het, hogy vizeink jelentős há­nyada ilyen módon érkezett a kozmoszból. Jelenleg nincs olyan jelen­ség a Naprendszerben, a mos­tani űrszonda-felvételek elle­nére sem, amelynek hatására bármilyen „vízözöntől” kel­lene tartanunk. (Cser)

Next

/
Thumbnails
Contents