Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-18 / 140. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. június 18., szerda Német képviselők hazánkban Magyarország garantáltan megkapja a meghívót a NATO- csatlakozási tárgyalásokra - mondta Reinhardt Freiherr von Schorlemer, a Bundestag kül­ügyi bizottságának vezetője a magyar Külügyi Bizottsággal folytatott megbeszélések után. A CDU/CSU kormánykoalíciót képviselő német politikus hoz­zátette: a cél egy gazdaságilag és pénzügyileg stabil Európa megteremtése, ezért választ kell találni az érintett országokban a munkanélküliség és az infláció problémáira. Új parancsnok érkezett a volt Jugoszláviába vezényelt ma­gyar SFOR-alakulat okucani táborába. Létai Attila alezredes június végén veszi át a Magyar Műszaki Kontingens parancs­noki tisztét Darók József mér­nök-ezredestől. Már január 1-jcn meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalá­sokat az Európai Unióba tö­rekvő országokkal - jelentette ki Bécsben megtartott előadá­sán Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter. NATO-hadgyakorlat kezdő­dött 13 ország - köztük Német­ország, Oroszország, Észtor­szág, Lettország, Litvánia és Lengyelország - csapatainak részvételével a Balti-tengeren. Atombaleset történt Oroszor­szágban. Egy szerelő a techno­lógiai szabályok durva megsér­tése miatt súlyos sugárfertőzést kapott az Arzamasz-16 tudós­város fizikai kutatóintézetében, de a légkörbe nem jutott radio­aktív sugárzás. Tizenöt gyilkosság történt az elmúlt 24 órában Albániában, 12 nappal a parlamenti válasz­tások előtt. Vlorában, a kor­mányellenes felkelés tűzfész­kében a zendülők halálosan megfenyegették Sáli Berisha elnököt, ha a városban válasz­tási kampányt próbál folytatni. Válsághelyzet alakult ki Mon­tenegróban. Novak Kilibarda ellenzéki vezető kedden kö­zölte, hogy harckészültségbe helyezték a jugoszláv haderő második és harmadik hadsere­gét, mert Milosevicsék így akarnak a kis köztársaságra nyomást gyakorolni. A legkegyetlenebb bűnban­dát tette ártalmatlanná az olasz rendőrség. Áldozatait gumiab­roncsból rakott máglyákon égette el, másokat felrobbantott az az apuliai maffia, amelynek 67 tagját vették őrizetbe. Eddig ez a legnagyobb olasz „maffia­fogás”. Eurocsomag az uniónak „Törékeny tűzszünet” a közös pénz bevezetése ügyében „A tárgyalásoknak csak győztesei vannak” - így értékelte a szemmel láthatóan fáradt, ám mégis elégedett házigazda, Wim Kok holland miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján elért meg­állapodást a közös pénz bevezetéséről. Ezt a programot hosszas egyeztetés előzte meg, az elmúlt héten Jacques Chirac francia köztár­sasági elnök és Helmut Kohl német kancellár külön is tárgyalt róla. A hosszú konzervatív kormányzást felváltó brit munkáspárti Tony Blair véleménye a közös pénzről pedig nem sokban különbözött attól, amit az elődje képvi­selt. Amszterdamban mégis sikerült hosszas al­kudozások és némi kompromisszum árán meg­egyezni, és ez valódi áttörés. Nem volt könnyű a tagországok gazdaságát egymáshoz hozzáigazítani. Márpedig ez elen­gedhetetlen, hiszen a meghatározott menetrend szerint 1999. január 1-jétől rögzítik a nemzeti valuták és az euro közötti árfolyamot; 2002-ben pedig megszűnnek a nemzeti valuták. A csúcs résztvevői gondoskodtak arról is, hogy ne érje az uniót meglepetés. Elhatározták, hogy a részes országok költségvetési deficitje nem emelkedhet 3 százalék fölé. Ebben a kér­désben különösen a németek mutatkoztak rendkívül következetesnek. Theo Waigel pénz­ügyminiszter egyenesen közölte: „a 3 százalék az 3 százalék, nem pedig 3,2!” Óvatos, de összességében mégis inkább el­ismerő visszhangra talált a francia lapokban az a kompromisszum, hogy a közös pénz működé­sét szabályozó stabilitási paktum mellett fran­cia követelésre határozat született a munkanél­küliség elleni küzdelem fokozásáról. Brit konzervatív lapvélemény szerint ugyan­akkor törékeny tűzszünetnek nevezhető csupán az az egyezség, amelyet a valutaunió ügyében Németország és Franciaország kötött. Ismét visszakerült a csúcsértekezlet asztalára a „kettős többséggel” történő szavazás lehető­sége. Hírek szerint a tagországok többsége tá­mogatja az elképzelést, a franciák és a britek vi­szont ellene vannak. Az ötlet lényege, hogy a jövőben minősített többségű szavazással tör­ténő döntésnél csak akkor tekintsék érvényes­nek az állásfoglalást, ha a többség az unió né­pességének legalább 60 százalékát képviseli. A probléma gyökere az, hogy jelenleg az egyes országok voksainak száma nem tükrözi reálisan a népességet. Németország 80 millió lakossal 10 voksot, Luxemburg 400 ezres népességével 2 szavazatot jelent. Az EU állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy felkérik a tagországok külügyminiszteri tanácsát: részletekbe menően vizsgálja meg az Európai Bizottság július közepére elkészülő or­szágértékelését és bővítési jelentéseit, és ezek alapján tegyen részletes ajánlást a decemberben Luxemburgban esedékes EU-csúcs számára. Amszterdam a kerékpárok városa. Ezért Schelto Patijn polgármester arany- és ezüstme- tál színű bicikliket ajándékozott a csúcs részt­vevőinek. Tony Blair örült a meglepetésnek. A polgármester ajándékán fotó: feb/reuter Hazánk már aláírta a párkányi hídszerződést Zöld út a csatlakozáshoz Továbbra sincs előrelépés a Párkányt és Esztergomot ösz- szekötő híd újjáépítése ügyé­ben - hangzott el a külügyi szóvivői tájékoztatón. Szentiványi Gábor elmondta: a Magyarország, Szlovákia és az Európai Unió közötti három­oldalú megállapodás tervezetét, amely az újjáépítés megkezdé­sét célozza, a magyar fél már aláírta. Szlovákia azonban a bős-nagymarosi probléma vég­leges rendezéséhez, a hágai per lezárásához köti a szerződés jóváhagyását. Az Európai Unió Phare- programjából a híd építésére elkülönített összeg felhasználá­sára ugyan nincs határidő, ám az aláírását nyilván nem lehet hosszú ideig halogatni. A szó­vivő szerint Párkány-Eszter- gom híd újjáépítése nemcsak közlekedési és gazdasági szempontból fontos, hanem a regionális együttműködést te­kintve szimbolikus jelentőségű. A szóvivő az amszterdami csúcsértekezlettel kapcsolatban elmondta: számos biztató jel mutat arra, hogy sikerrel és időben befejeződik a kormány­közi konferencia, és fél évvel azt követően elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Fon­tos, hogy az eredeti terveknek megfelelően, július közepére az Európai Bizottság a Tanács elé terjessze a társult országokról kialakított országvéleménye­ket, amelyek alapján az év vé­gén a luxemburgi tanácsülés dönthet arról, hogy Magyaror­szágot csatlakozásra hívja. Elveszett illúziók Csehország nagymértékben eladósodott A szakszervezetek határozot­tan ellenzik a Václav Klaus kormánya által tervezett költségvetési megszorításo­kat, de egyelőre nem készül­nek tiltakozó akciók, sztráj­kok szervezésére. Richard Falbr, a Cseh-Morva Szakszervezetek Országos Kamarájának vezetője (ez a központ képviseli a csehorszá­gi szakszervezeti szövetségek mintegy 90 százalékát) a Slovo című lapban leszögezte: „Sze­retnénk elérni, hogy a megszo­rítások ne csak a dolgozókat és a nyugdíjasokat érintsék. A kormány pedig intézkedjen az államkassza fel töltésére.” „Csehországnak le kell szá­molnia a kormányzat által ed­dig terjesztett illúzióvál, misze­rint a takarékos jobboldal szerte Európában szorgos munkájával mindenütt megteremti a jólétet, amit a pazarló baloldal az­tán nagyvonalúan elherdál. Európai példák sora bizonyítja, hogy ez nem igaz” - úja Milos Zeman az ellenzéki Cseh Szo­ciáldemokrata Párt elnöke, ház­elnök a Práce című prágai lap keddi számában. Csehország bruttó külső adóssága meghaladja a 20 mil­liárd dollárt, és az ország ko­rábbi hitelező pozíciójából az adós rendkívül kellemetlen helyzetébe került. Zavargások Hebronban A helyzet robbanásig feszült a megszállt városban, miután izraeli katonák fejbe lőttek két palesztin tüntetőt az izraeli-palesztin összecsapások negye­dik napján. A két férfi állapota válságos. fotó: feb/reuter Új feltételezés: vallási szertartások helye volt A Stonehenge titka Az angliai Salisbury világszerte ismert, rejtélyes nevezetessége a Stonehenge. Ez a régészeti lelő­hely a legújabb kutatások szerint már Kr. e. 8000-ben is kultikus hely volt, 6000 évvel az előtt, hogy a kőoszlopokat felállítot­ták. A mai látványosságtól, a négy körben elhelyezett kövek­től 300 méternyire mély lyuka­kat fedeztek fel, amelyek csakis totemoszlopok alapjai lehettek, éppen olyanok, mint amilyene­ket Észak-Amerikában tártak fel az indián őslakosok szent temet­kezési helyein. A hét méter mély lyukakba valószínűleg fenyőfa­oszlopokat állítottak, a földből kiemelkedő részt pedig faragá­sokkal, festéssel díszíthették. A faoszlopokat az istenek dicsőíté­sére vagy a törzsfőnökök tiszte­letére emelhették a szent szertar­tások színhelyén. Geoffrey Wainright, az angol műemlékvédelmi hatóság főar­cheológusa szerint a stone- henge-i kőoszlopok is totemek voltak, hasonlatosak az amerikai kontinens északnyugati és csen­des-óceáni partvidékén élt indi­ánok faoszlopaihoz. Andrew Lawson helyi archeológus úgy véli, továbbra is nehéz megma­gyarázni, miért választották ép­pen ezt a helyet. Stonehenge vé­gül is nincs folyóközeiben, nem a környék legmagasabb, de még csak nem is a legmélyebb pontja. Egyelőre csak feltételez­hető: az utódok ezzel őseik ha­gyományait tisztelték, ragasz­kodva az ősi rituálékhoz. (Kenesei) Az oroszok már évekkel ezelőtt megszerezték a NATO titkos kódját Lehallgatták Clintont és Kohlt A 007-es ügynök szuperberendezései mind gyermekjátéknak számítanak a modern kor kémfelszereléseihez képest. Nem­régiben derült ki, hogy Moszkva nyugat-berlini ügynöke ré­vén már a ’80-as években hozzáférkőzött ahhoz a szuperbiz­tosnak tartott távközlési rendszerhez, amelyen a NATO-or- szágok legmagasabb rangú politikai és katonai vezetői tar­tották egymással a kapcsolatot. Amikor a botrány kipattant, az orosz hírszerzés és a német ál­lamvédelem szinte egyformán reagált: nem mondott semmit. Ám a színfalak mögött a néme­teknél megindult a lázas kere­sés: ugyan ki lehetett az áruló, aki az egykori szovjet KGB- nek átadta a kódot, amely lehe­tővé tette, hogy az oroszok azonnal értesüljenek minden­ről, amit például Bili Clinton és Helmut Kohl beszélt egymással telefonon? Az amerikai Nem­zetbiztonsági Szolgálat világ­szerte mintegy 140 ezer munka­társat foglalkoztat, így tehát va­lóban tűt kell keresni a széna­kazalban. A titkos kódokat a KGB az egykori keletnémet Stasi titkosszolgálat segítségé­vel már 1985-ben megpróbálta megszerezni. Brandenburgban lehallgatóberendezésekkel fi­gyelték a nyugati vezetők titko­sított beszélgetéseit. Az igazi kémsiker azonban az volt, amikor Nyugat-Berlin- ben beszerveztek egy ügynö­köt, aki elárulta a titkos kódot. Innentől kezdve nem volt aka­dálya annak, hogy előbb a Nyugat-Berlin és az NSZK kö­zötti beszélgetéseket hallgassák le, majd megfigyeljék a NATO teljes kommunikációs rendsze­rét. A nyugati szövetségeseknek okozott kár ahgha becsülhető meg. Az amerikaiak ugyanis csak az év elején jöttek rá, hogy semmi titkuk nincs Moszkva előtt. Elhatározták egy valóban titkos, lehallgatásmentes tele­fonhálózat kiépítését, ami azonban dollármilliárdokba ke­rülne. Ferenczy Europress Amerika vállán az ENSZ-teher Vitatják az összeget, sürgetik a reformokat Az Egyesült Államok egykor az ENSZ létrehozásának egyik fő kezdeményezője volt, majd alapításától házigazdája lett. Most közismerten a szervezet legnagyobb adósa. Befolyásos ENSZ- tisztviselők szerint Amerika „a világszervezet sírját ássa”. Washington az ENSZ költség- vetésének negyedét, békefenn­tartó kiadásainak még nagyobb hányadát viselné, de évek óta visszatartja a pénzt, hogy taka­rékosságra szorítsa a kétségkí­vül bürokratikus, pazarlóvá vált szervezetet. A helyzet Kofi Annan főtit­kárrá történt megválasztása után sem változott, az ameri­kaiak továbbra is csak vona­kodva fizetnek. így a felhalmo­zódott 1,26 milliárd dolláros adósság - ez több mint az előző főtitkár kipenderítésekor volt - már az ENSZ egy teljes évi költségvetését teszi ki. Amerika vitatja az összeget, abból csak 800 milliót ismer el. A változatlan nyomás mö­gött nem Clinton elnököt, vagy külügyminiszterét, a korábbi ENSZ-nagykövet Albright asz- szonyt keresik. Sokkal inkább Jesse Helms szélsőségesen konzervatív, republikánus sze­nátort. A kongresszus mindkét házában többségben lévő re­publikánusok képviselőjének az a célja, hogy további 50 szá­zalékkal csökkentsék az ENSZ létszámát és 75 százalékkal a költségvetést. Sokak szerint Helms valójá­ban nem is reformot akar, ha­nem a világszervezet felszámo­lását. Véleménye szerint ugyanis a Hudson folyó partjá­ról korlátozzák az amerikai ér­dekek érvényesülését, és képte­lenség ezt a tevékenységet mil- liárdokkal támogatni. Az Egyesült Nemzetek nél­külözhetetlen eszköze a nem­zetközi politikának - hangoz­tatják az ENSZ-tisztviselők. - Ezt az alapigazságot azonban - a rendkívül tájékozatlan ameri­kai közvélemény előtt - egy po­litikus megkérdőjelezheti. S ez elég arra, hogy az ENSZ fennmaradjon ugyan, de anyagi gondjai egyhamar aligha fog­nak enyhülni. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents