Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. május 2., péntek / Átkelőt akar Vízvár Határt nyitni és utat építeni - ebben látja a település kitörési esélyeit Vízvár önkormányzata. Tervük megvalósításához egy stuttgarti banktól remélnek pénzt, s maguk mellé állították a szomszédos hét települést A vízvári határátkelő létrehozása 63 millió forintba kerülne - mondta Farkas József polgármester. - Megvalósításához jó úton vagyunk; rendelkezésre áll a 40 tonnás komp s tárgyalunk egy stuttgarti bankkal; reméljük, jelentős összeggel beszáll a beruházásba. Május 24-26-án ideiglenesen újra megnyitjuk a határt, s 30-31-én is. Reméljük, hogy az állandó átkelőre sem kell sokáig várni. A határ túloldalán Ferdinando- vac már megkapta a horvát államtól a jogot végleges határátkelő létrehozására. A polgármester elmondta: tervezék még Nagyatád felé a közvetlen útnyitás. - Csak rövid szakaszon kellene utat építeni ahhoz, hogy kiérjünk Taranynál, s így a jelenlegi 50 kilométeres kerülőt hét kilométerre csökkentenénk. Tervükhöz megnyer ték a környék falvait is. - Vízvár, Bélavár, Somogyudvarhely, Heresznye és Bolhó a környékbeli városok vonzáskörzetének perifériáján vannak - mondta a polgármester. - Új társulásra is ezért gondoltunk, természetesen a már meglevő, városközpontú társulásokkal együttműködve. Csatlakozott ehhez Háromfa és Tarany önkormányzata is. - Békésen megférnek itt, a Dráva mentén a különböző érdekek. Segítjük a többi falu előbbrejutását, s reméljük, azok is támogatják hatámyitó terveinket. A vízvári határnyitás és kompjárat nem lesz versenytársa egyetlen más határátkelőnek sem. A legközelebbi a barcsi, annak sem lehet konkurenciája, viszont segíthet majd a forgalom enyhítésében. N. L. Egyetemi felvételt nyertek az erdésztanulók Versenygyőztes barcsiak Góber Zoltán, Bartos Kálmán és Csécs Ákos már bejutott az egyetemre fotó: pölöskei tiborné Mást nem is engedtek a képzeletbeli dobogó közelébe az országos szakmai tanulmányi versenyen a barcsi Dráva Völgye szakközépiskola diákjai. A verseny legjobbja Góber Zoltán, a 2. Bartos Kálmán lett, a 3. Csécs Ákos. Mindhárman végzős erdészhallgatók, s automatikusan felvételt nyertek a szakirányú egyetemre. Ugyanezen a versenyen nyolcadik helyet ért el Ladányi Roland, szintén a barcsi középiskola tanulója. Bartos Kálmán pedig megnyerte az erdészek úgynevezett sokoldalúsági országos versenyét is.- A versenyen nemcsak a szakmai tudásunkra volt nagy szükség. Sokféle feladatot kaptunk, szinte mindenre kíváncsiak voltak, ami egy erdészhallgatótól kérdezhető - mondták a srácok. - Nem véletlen, hogy a legjobbak mentesültek a felvételi alól. Kaptunk matek- és fizikafeladatokat, ismernünk kellett az erdőgazdálkodás törvényi hátterét. S persze a szakmai tudásunkra az erdőnevelésről, erdőrendezésről sem csak nagy vonalakban voltak kíváncsiak. A fiúk egyébként azzal, hogy automatikusan felvételt nyertek az egyetemre, már nem sokat tudnak kezdeni: tavaly valamennyiükkel megtörtént ugyanez. Góber Zoltánnak és Bartos Kálmánnak a múlt év óta a soproni egyetem erdőmérnöki karán van biztos helye, Ákos pedig Budapesten a műegyetem gépészmérnöki karán folytathatja a tanulást. Zoltán és Kálmán már kis kora óta erre a pályára készül, számukra egyértelmű volt, hogy útjuk Nagykanizsáról és Sásdról csak a barcsi iskolába vezethet. Ákost is az iskola nyújtotta lehetőségek vonzották ide a Velencei-tó mellől: a kéttannyelvű képzés, az erős szakmai oktatás, mindaz a többlet, amely a Dráva Völgye iskola ad. Ugyanez hozta ide Rolandot is a baranyai Gjör- csönyből. S hozzátette: - Nem lehet véletlen, hogy osztályunk 70 százalékának elsőre sikerült megszereznie a középfokú nyelvvizsgát. Csécs Ákos most jött haza Hollandiából, a többiek nemrég Svédországban jártak az iskola kapcsolatai folytán. - A Nyugat csupán azért fejlettebb, mert több a pénzük, fejlettebb technológiákkal dolgozhatnak mondta Ákos. - A hazai szakemberek elméleti tudása azonban, ezt tapasztaltam, sokkal nagyobb. Az viszont tetszett, hogy odakint több a diákok szakmai gyakorlata. Itthon nehéz elhelyezkedni, a hazai szakember számára távlatot adhat a külföldi munka. - Én inkább csak tanulni mennék - mondta Zoltán. - Azt valahogy nem tudnám elképzelni, hogy kint éljek, kint dolgozzam évekig.- Itthon a jó szakembernek is nehéz elhelyezkedni - mondta Kálmán. - Persze azért válogatni még nem lehet. Oda megyünk, ott telepedünk le, ahol munkát kapunk. Nagy László A falu békéjét akarja helyreállítani a polgármesterasszony őrtilos új lapot nyitott Kétgyermekes fiatal édesanya lett Ortilos új polgármestere. Lévák Jánosné az önkormányzati választásokig látva- lévő másfél évre vette a kezébe az őrtilosi kormány rudat. A fiatalasszony a szavazatok 58 százalékát kapta a múlt hét végén lezajlott választáson. Azelőtt öt éven át a polgármesteri hivatalban dolgozott; két éve felmondott, s azóta munkanélküli. X — Felmondtam, mert nem értettem egyet az előző polgármester pénzügyi manővereivel. Úgy éreztem, hogy nem szabad közreműködnöm olyasmiben, ami a falu kárára van. Most azért indultam a polgármester-választáson, mert úgy gondoltam, hogy polgármesterként tehetek valamit a faluért. Új lapot nyitunk a falu történetében. — Előző' polgármestere révén rossz hírbe került a falu. Milyen érzésekkel ül be a polgármesteri székbe? — Megpróbálom elfeledtetni a Navracsics-korszakot, amelyet egyébként nem szabad egyoldalúan csak rosszként emlegetni. Az elődömnek egyaránt voltak jó és rossz tulajdonságai. Azt szeretném elérni, hogy ez a falu legyen újra az a vidám, derűs település, amilyen hét éve volt, lakói pedig ugyanolyan segítőkészek. Igyekszünk helyreállítani a falu békéjét. Ez egyébként, azt hiszem, nem is lesz nagyon nehéz, hiszen úgy látom, hogy Őrtilos túltette már magát a történteken. — Melyek most a legfontosabb teendői? — Mindenekelőtt föl kell mérnem az önkormányzat anyagi helyzetét, csak ehhez lehet szabni a terveket. Elsődleges feladat az alapellátás zavartalanságának biztosítása, mert ezzel az elmúlt öt évben voltak gondok. Szeretném az idén megoldani Őrtilos szemétszállítását, s remélem, hogy a másfél évbe belefér a kultúrház bővítése is. Szentmihályhegyen a telefon bekötése és a ravatalozó rendbe tétele a mielőbbi feladat. N. L. Barcsi kiállító nyerte az expo közönségdíját Az Aranyhomok expo közönségdíját nyerte a barcsi Kálmán and Kálmán kft Biokal termékcsaládja: a környezetbarát permetezőszer. Ezt a kecskeméti agráripari szakkiállításon és vásáron mutatták be, amelyen 132 kiállító vett részt az ország minden részéből, több mint 200 termékkel. A háromnapos expón a barcsi terméket bemutató standnál volt a legnagyobb érdeklődés; az emberek egyre inkább ráéreznek a méreg nélküli anyagok fontosságára, s ennek eredménye a közönségdíj, amelyet Kálmán László, az „ezereszű gépész” találmánya kapott. Új rakodógép dolgozik Gyékényesen Százmillió forintot költött az idén fejlesztésre Gyékényesen a Dráva Kavics kft. Beruházásai során egyebek között új rakodógépet vásárolt 42 millió forintért, valamint homoktörő berendezést 10 millióért. Ezeket nemrég helyezték üzembe - tudtuk meg Kisiván Istvántól, a kft ügyvezetőjétől. Terveikről elmondta: a tavalyi termelésüket szeretnék tartani az idén is. Ez 300 ezer tonna kavics értékesítését jelenti. Az utolsó munkanapon is szállítottak kavicsot innen zalakomári építkezéshez; a régi berendezések karbantartást is elvégezték a telep dolgozói. A cég barcsi telepén is a tavalyi termelés az irányadó. óraszerkezet működteti már a harangokat Már programozott óraszerkezet hozza működésbe a csurgói Jézus Szíve plébániatemplom harangjait. Radványi Antal esperes-plébános tavaly még új harangot öntetett, a programozást is megrendelte, de amíg tehette - már a nyolcvanadik évén is túl - maga szólaltatta meg. Lelke is volt a harangszónak. Amikor megbetegedett, sürgetővé vált a harangozás automatizálása. Az új rendszer csak egy dologban lesz méltó a régihez: a pontosságban. Foltvarrók tárlata a Dráva múzeumban A magyar foltvarró céh alkotóinak kiállítása nyílt a barcsi Dráva múzeumban. Varijuk össze a világot jelszóval bontakozott ki a foltvarrók mozgalma világszerte. Eddig 27 országban ismerték meg a patchwork-öt. Képzőművészek és kismamák, profik és civilek egyaránt tagjai a szervezetnek, amelyet Dolá- nyi Anna iparművész hozott létre. Barcson május 12-ig láthatóak a munkák, azután Nagyatádra kerülnek. Képünkön az anyagot rendezik a múzeumban. fotó: pölöskei tiborné Betelepülő családok Péterhidán Az utóbbi időkben megnőtt a beköltöző családok száma Péterhidán. Barcsról, Pécsről, Szigetvárról, Nagyatádról összesen 6 család költözött a 193 lelket számláló öregedő drávamenti településre a közelmúltban. Többek között Barcs közelsége, és az olcsóbb vidéki élet vonzza a legtöbb ide települő családot. Késve virágzanak a magnóliafák A kellemetlen hűvös időjárás késleltette a Csurgón elterjedt magnóliák virágzását. A fehértől sötétibolyáig pompázó díszfák virágai csak most nyílnak. Ha nem jön erősebb felmelegedés, az idei ballagás is rendhagyó lesz; évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a Csokonai gimnázium előtti két fa május elejéig megőrzi díszeit. Hogy megy sora Visontán a juhászgazdának? Bárányok bérlegelőn Rangot kapott nyelvművelés, iskolások színes vetélkedése Díjazták a helyesírást Csurgón társadalmi esemény már a magyar nyelv hete. S erre időzítve a nyelvi, illemtani verseny is, noha a kezdeményező, Bartol Antal Kazinczy-díjas tanár öt éve nyugdíjas már. Negyven diák és 21 helyesíró vett részt ezúttal, és 150 ezer forint volt a szponzori támogatás. Tíz juhom pusztult el a télen. Nagy kár ez a veszteség - mondta Burka László csoko- nyavisontai gazdálkodó. Az állattartásban igen sok tényező kiszámíthatatlan. Egy-két bárány ezen a hűvös tavaszon is szinte csonttá fagyott. A gyapjút például még két éve is jó áron vették; kilóját száztíz forintért - mondta Burka László. - Hogy az idén mennyit kapok érte? Még nem tudom. A napokban kezdtem a birkák nyírását. Csak két-három kilóra számíthatok, nem jön le több egy- egy ilyen apró anyáról. Szerény a juhászat haszna. Ha van valami, az annak köszönhető, hogy a húsbárányt értékesítem. Ide jön értük a vevő; elviszik a jerkék egy részét, s ami marad, meghagyom utánpótlásnak. Húsbárányt azonban csak tizenkettőt adott el az idén, darabját ötezer forintért. - Valamit hoz a konyhára, de ebből nem lehet meggazdagodni. A legeltetésért bérleti díjat fizetek, évente tizenötezer forintot. Költséges a takarmány is... Burka Lászlónak állománya vegyes: merinó, cigája, racka. Gyarapítani azonban nem kívánja. - Legszívesebben eladnám ezeket is - mondta -, ha találnék egy jó munkahelyet... - Görgetegen a tsz-nél dolgozott, ahol nagyban foglalkoztak juhászánál. Kilenc éve lett önálló; 20 anyajuhval kezdte. Most mintegy 80 anyabirka - s néhány kos - az állománya. (Gamos) A városi és a települési ifjúsági önkormányzat rendezte 12. nyelvi vetélkedőn a diákok szereplését több esetben ötletesnek, szellemesnek ítélte a zsűri; elnöke Szászfalvi László polgármester volt. A Nagy- váthy középiskola győztes elsősei - Salekovics Éva, Péntek Viktória, Gulyás Gabriella, Márton Szűcs Brigitta - csak hajszállal előzték meg társaikat. A helyesírók két korcsoportban 70 perc alatt mérettek meg. Gulyás Judit, az Eötvös iskolából és Balogh Mónika, a Nagyváthy középiskolából végzett az első helyen. A 15 szponzor bőkezűsége folytán az erkölcsi győzelemhez kellemes meglepetésként a helyesírók legjobbjai a Napsugár szövetkezet 18 ezer forint értékű szabadidő-ruháját kapták. Az első helyezettek a Radnotex 21 ezer forintos adományán osztozkodtak.- Öröm volt hallani három órán át diáktársaink szép, helyes beszédét, s láttuk, milyen jó fellépésűek voltak a versenyzők - mondta az egyik diák. - Kár, hogy jövőre már nem vehetek részt a versenyen. A középiskolások közül csak elsősök indulhatnak. Az eredetileg a környék általános iskolásait mozgósító rendezvényen az idén csak a so- mogyudvarhelyiek vettek részt. Náluk, valamint a csurgói II. Rákóczi Ferenc általános és a Nagyváthy középiskolában működik „Beszélni nehéz” szakkör. A rádió jóvoltából országosan hallatnak magukról. Horváth József Már írják Csurgó monográfiáját Több somogyi település jó példája nyomán sürgető az igény Csurgó történetének összefoglalására. A gazdag történelmi múltat már évtizedek óta kutató elődök munkásságát ismerő hely- történészek kaptak megbízást. Papp Imre a gyökerektől kezdi. A természeti viszonyok, a római kor, az itt élő népek, majd az államalapítást, a templomos és jo- hannita lovagrend kutatásával kezdi. A későbbi években el kíván jutni a törökvilágig. Dr. Horváth József a török pusztítást követő, a Festeticsek által megszervezett csurgói uradalom kiépítését dolgozza fel, amely a gimnázium és az Újváros megteremtését és fejlesztését is tartalmazza. Egy-egy indító kötet kéziratával az idén elkészülnek.
