Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-05 / 103. szám
1997. május 5., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SPORTMAGAZIN 11 Pelé, a brazil sportminiszter A brazil elnöki palota sport- csarnoknyi előterében megjelenik egy fekete férfi. Járása kimért, mozgása szinte előre megtervezett. Ahogy megérkezik, a középpontba kerül. Autogrammot kérnek tőle, megállítják. Mindenkivel türelmes és mindenkivel kicsit tartózkodó. A vendég itt nem ő, hanem Göncz Árpád magyar köztársasági elnök lesz. Rá várunk. Rá vár a kimért járású fekete férfi is. Hirtelen csap belém a felismerés: Pelé, a labdarúgósztár. A világ csak így ismeri pedig. A neve Edson Arantes do Nascimento. Megérkezik az elnök. Brazí- liavárosban a protokoll szerint zajlik minden. Bemutatják a minisztereket, köztük ott van Pelé. Aztán vége a találkozónak, s az újságírók menni akarnak. Valaki hozza a hírt: megyünk Peléhez. Brazíliavárosban a kormánynegyed egyforma pane- lépületei között nehéz az eligazodás. A sofőr viszont tudja az utat, s egészen a portáig kíséri a magyar újságírókat. Onnan már lift visz föl a hetedik emeletre. Az emeleten titkárnők köszöntenek, aztán várni kell. Nyílik az ajtó, belépünk Pelé irodájába. Éppen telefonál, s közben a naptárát pergeti.- Elnézést - mondja -, a volt feleségemmel kicsit hosszú ideig tartott a beszélgetés. Aztán leül.- Ne feledjék - folytatja kérdés nélkül is -, én sportminiszter vagyok. Brazília sportminisztere és nem futballminisz- ter. A futball az ifjúságom. Az önéletrajzából tudom, egy esztendőben születtünk.- Nagyon mélyről jöttem, - Fűzi tovább á szót - ahol a munkanélküliség és a kábítószer a hétköznapok meghatározója. Az a célom, hogy azok a srácok, akik hasonlóan mélyen vannak, mint én voltam, elkerüljék mind a kettőt. Programot dolgoztam ki arra, hogy miként lehet állami segítséggel kiszakítani őket abból a környezetből és sportolásra szoktatni. Albumokat vesz elő, benne apró és nagyobb gyerekek önfeledten kergetik a labdát, egyszerű, de szépen gondozott sportlétesítményekben, táborokban. Azt, hogy a labdát kergetik itt Brazíliában egyáltalán nem feltűnő. Hiszen ahol van két tenyérnyi hely, ott virradattól késő estig mindig valaki rúgja a bőrt. A mozgás, a futball itt az élet része. Pelé miniszter programja ezt a lehetőséget karolja fel, s teszi szervezetté.- Úgy lettem miniszter, hogy a programomat elmondtam az elnöknek. Ő azt felelte: álljak neki, valósítsam meg. Amit teszek, a srácokért teszem. Azokért, akik ugyanolyan mélyen vannak, mint ahonnan én jöttem. Pelé tudja, hogy sztár. Úgy is viselkedik. Mondatai kimértek, az ember azt gondolja, hogy begyakoroltak. Pedig nem azok. Ahogy mondja, úgy is érzi. Tájékozott, nemcsak brazíliai ügyekben, hanem európaiakban is. Ismeri a magyar futball múltját, tudja, hogy évfordulója volt Puskásnak, s azt is, hogy a magyar sporttudomány a világ élvonalába tartozik. Azt ígéri: az idén még ellátogat Magyarországra. Aztán elveszi a programfüzetemet, filctollat vesz elő, s nagy betűkkel ráírja: „Do amigo Pelé”. Mindenkinek ad legalább egy monogramot. Az iroda, ahol beszélgetünk, a dolgozószobája. Visszafogottan elegáns. A fal borítása barna. Az oszlopokat parafa takarja. Az íróasztala mögött zászló, s a feje fölött az elnök képe. A határidő- naplója - ahogy rápillantottam - bejegyzésektől zsúfolt. Búcsúzáskor az ajtóig kísér. Az előszobában sokan várakoznak már, valamennyien brazilok. Kercza Imre Pelé: A futball az ifjúságom Példának Latin-Amerika Harcsár István: A magyar sportsikerek tekintélyt parancsolóak Pelé, Harcsár Istvántól küldte el a 10-es trikót Puskásnak A magyar sport eredményeit ismerik a Dél-Amerikában. Ez világosan kiderült Göncz Árpád köztársasági elnök közelmúltban tett látogatása kapcsán. Reális a kép, amely a magyar sportról kialakult ezekben az országokban? - kérdeztem Harcsár Istvánt, az OTSH elnökét, aki az elnöki delegáció tagja volt.- Igen, azt hiszem. Nagyon tisztelik a magyar sportot Dél- Amerikában is. Nem véletlen ez, hiszen az elmúlt évtizedek magyar sportsikerei igencsak tekintélyt parancsolóak. A meglátogatott négy latin-amerikai országban lefolytatott tárgyalásimon kiderült, hiszen az atlantai hét aranyérem és különböző sportágakban elért egyéb eredményeink jó ajánlók a tapasztalatcsere, a szakemberképzés, továbbképzés ügyében.- Ez azt is jelenti, hogy magyar sportolók mennek edzőtáborba Dél-Amerikába, illetve onnan jönnek sportolók Magyarországra?- Igen azt jelenti.- Miért jó nekünk a dél-amerikai edzőtábor?- Kontinentális versenyek felkészülését szolgálja egy edzőtábor. Tehát, ha Dél-Amerikában, Közép-Amerikában valamely sportágban világesemény történik, akkor nagyon jól jön, ha előbb oda tud menni a magyar csapat, és együtt tud készülni, Mexikó esetében például kifejezetten magaslati körülmények között, amiről tudjuk jól, hogy jelentős.-Ez a látogatás csak egy futó pillantás volt Latin-Amerikára. Az' azonban világosan kiderült minden országban, hogy rangja van a sportnak.- Nagyon örülök annak, hogy az államelnök úr delegációjába bekerült a magyar sport vezetője, hiszen ezzel valahol állami rangra is emelkedett nálunk is a sport, illetőleg végre a helyére került. Úgy érzem, hogy ez egy nagyon nagy eredmény. A négy országban az államelnökök külön is hangsúlyozták a sport szerepét, társadalmi hatásait. A sport ablak a világra, Mexikó és Argentína a sportot is annak tekintik, amivel a világ előtt bizonyítani tudják stabilitásukat.- Ezen az úton az kiderült, hogy a sport nemcsak vagy nem elsősorban futball, és nemcsak élsport, hanem mindinkább tömegsport is...- Például Brazíliában Pelé sportminiszter éppen a fiatalok sportját, a tömegsportot, a diáksportot és a fogyatékosok sportját helyezte előtérbe és ennek, s vele a drog elleni harcnak szenteli a munkaidejének nagy részét: edzésrendszereket dolgoznak ki, hogy minél több fiatalt hozzanak be a sportpályákra.- A latin-amerikai országok sportfilozófiája másolható Magyarországon, a tömegsportot, az egészséges életmódot, a drogellenes küzdelmet illetően?- Másolásról nem lehet szó. A brazil sportminiszter például írásos anyagokat, kiadványokat adott át nekem tanulmányozásra. Tudunk tanulni belőle.- Petének ön fölajánlotta a magyar sport infrastruktúrát és a sportképzést.- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is elismert, sőt támogatott Magyar Testneveléstudományi Egyetemen folyó nemzetközi szakemberképzésre, edzőképzésre, edző-szervező menedzserképzés fakultációira is felhívtam a figyelmet. Hiszen ezek valóban Európa hírű kurzusok.- A magyar sporttudomány exportálható Latin-Amerikába?- Feltétlenül. Mexikóban például konkrét, meghatározott témákban kémek föl már ebben az évben is előadókat. Amikor csapataink, szakembereink mennek, akkor egyúttal tapasztalatcsere is zajlik, szakmai kérdésekben konzultálunk. Nem véletlen az, hogy Mexikóban például hét olimpiai sportágból kémek csapatcserét.- Melyik az a hét sportág?- Atlétika, vívás, ökölvívás, cselgáncs, műugrás, súlyemelés, öttusa.- Nekünk mi tanulni valónk van Latin-Amerikától?- Kifejezetten kerültem a labdarúgást, de mind a négy meglátogatott ország messze előttünk jár a labdarúgásban: elméletében és gyakorlatában, módszerében és felfogásában. Van utánpótlás bázisuk és azt egy szervezeti rendszerben mozgatják. Van mit tanulnunk. Engem az lepett meg, hogy a mexikói labdarúgószövetség elnöke csapatcseréket, illetőleg labdarúgó edzők cseréjét kérte és Magyarországon tanulmányozni akaiják a labdarúgás helyzetét. (Kercza) Ha nincs pénz, megkezdődik a versenyfutás Az utánpótlásért felel a MOB alelnöke Dr. Gyenesei Istvánnak, a MOB alelnökének és Juan Antonio Samaranchnak, a NOB első emberének a kézfogója Több mint két hónapja, február 22-én választották újjá a 170 tagú Magyar Olimpiai Bizottságot, amelynek egyik alelnöke dr. Gyenesei István lett. Az azóta eltelt időszakról beszélgettünk az ismert somogyi sportvezetővel. Az újjáválasztás óta már volt egy elnökségi ülésünk, amelynek a legfontosabb napirendi pontja a személyre szabott feladatok kiosztása, valamint a szakmai bizottságok felállítsa volt — mondta dr. Gyenesei István. — Mik tartoznak a MOB- alelnök feladatai közé? — A mindenkori alelnök feladata a MOB képviselete, valamint az elnök helyettesítése annak távollétében. A három alelnök közül dr. Harcsár István mint az OTSH elnöke a MOB és az állami sportvezetés kapcsolatáért, Kiss Imre a MOB és a labdarúgás kapcsolatáért, jómagam pedig az olimpiai bizottság és az utánpótlás-nevelés kapcsolatrendszeréért vagyok felelős. — Ez mit takar? — A Sydney 2000 programot — amelybe mintegy 150 fiatal, köztük somogyi sportolók tartoznak —, illetve már a következő, 2004- es olimpiára való felkészítést. De ide tartozik a diákolimpiák rendszere, valamint az utánpótlás-nevelés szempontjából meghatározó Wesselényi Miklós Alapítványnyal való kapcsolattartás; ez a diák-, az utánpótlás-, a tömeg- és a szabadidősport támogatására jött létre. — A MOB alelnöki tisztség mennyi elfoglaltsággal jár? — Heti két munkanapot a fővárosban, továbbá számos hétvégét, mivel általában ekkor vannak a különböző versenyek, rendezvények. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elmennék Kaposvárról; továbbra is somogyi maradok. — A parlamenti nyílt napon felszólalásában a sport- törvényről, illetve a sport és a pártok viszonyáról (is) beszélt. — Fontosnak tartom, hogy megszületett a sporttörvény. Nagy előrelépést jelentene, ha azok, akiknek ez feladatot adott, nem késlekednének. A MOB esetében például nem sikerült pontosan meghatározni a feladatát, de ennél is súlyosabb gond, hogy az eszközrendszerét meglehetősen nagyvonalúan kezelte a törvény. A sport túlságosan is pénzfüggővé vált. A sport- törvény előkészítése, vitája és végrehajtása során sajnos a kelleténél jobban bevonult a politika is. Meggyőződésem, hogy a politikusok részéről több önmérsékletre, a sport iránti nagyobb alázatra lenne szükség. Olyan örök és felbecsülhetetlen értékeket, mint amilyen a magyar sport, nem szabad kiszolgáltatni a törékeny pártpolitika kénye kedvének. — További fontos, a sportfinanszírozással kapcsolatos dolgokról is szó esett. — A MOB tagjainak többségét a sportági szakszövetségek alkotják. A köztestületté alakulásukkal együtt járt, hogy kénytelenek áttérni a kincstári finanszírozásra. Mi van akkor, ha nincs meg az utólagos finanszírozásig szükséges likvid tőke? Ekkor kezdődik meg a kényszerű versenyfutás önmagukkal; a „piacon” előbb utóbb ellenfelekké, versenytársakká válnak azok, akiknek együtt kellene gondolkodni és cselekedni. A másik az önkormányzatok nélkülözhetetlen szerepe, amelyek egyesületeket, megyei szövetségeket finanszíroznak, versenyeket és versenyrendszereket működtetnek. Csak rájuk várni több mint kockázatos. A harmadik pedig a verseny- sport és a tömegsport egymásra hatása. Végzetes hiba, ha valaki a „piramist” minden áron talpra akarja állítani. Ez az építmény — ha valóban van csúcsa — önmagától talpra áll. Egyszóval a sportfinanszírozásnak az egymásra épülő elválaszthatatlan folyamatot, s nem egyes kiragadott elemeit kellene segítenie. Fenyő Gábor GARZON IRODABÚTOR STÚDIÓ 7624 Pécs, Nagy Jenő u. 10. Telefon/fax: 72/313-902 Lakószobabútorok is!
