Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. május 31., szombat A rendszer átfogó reformra szorul Nyugdíjat, de másképpen (Folytatás az 1. oldalról) — Mi a tervezett új nyugdíj- rendszer lényege? — A kormány az úgyneve­zett vegyes nyugdíjrendszerre tett javaslatot. Lényege 'az, hogy a munkáltatói hozzájáru­lást továbbra is a hagyományos rendszerben kell teljesíteni. A vegyes rendszerbe belépők vi­szont egyéni járulékuk túl­nyomó részét a megalakuló magánpénztárakba fizetik be. A magánpénztárak tagjaik nyug­díjcélú befizetéseit gyűjtik, be­fektetik, hozamukkal megnöve­lik. A magánpénztárba fizetett összeg és hozama örökölhető, a nyugdíjkorhatár elérésekor bi­zonyos feltételekkel egy ösz- szegben felvehető. A pénztárak a nyugdíjjogosultság megszer­zését követően, az egyén vá­lasztása szerint különböző tí­pusú járadékot nyújtanak: több olyan lehetőséget kínálnak, amelyre a hagyományos rend­szer nem képes. A jövőben megállapított nyugdíj két for­rásból származik majd: körül­belül háromnegyede a felosztó­kirovó rendszerből, egyne­gyede pedig a magánnyugdíj­rendszerből. Ilyen nyugdíjat először 15 év múlva, 2013-ban állapítanak meg, mivel az 1952 előtt születettek nem léphetnek át az új vegyes rendszerbe. A pályakezdők számára kötelező lesz a belépés, a többiek vá­laszthatnak az új és a régi rend­szer között. Azok, akik semmi­lyen nyugdíjra nem szereztek jogosultságot 1998-tól állami járadékot kapnak, amely a mi­nimális nyugdíj 80 százaléka. — Kinek lesz célszerű vá­lasztani az új nyugdíjrend­szert? — Ez az életkortól és az ak­tív élet során elérhető keresettől függ. A modellszámítások sze­rint az átlagosnál alacsonyabb kereset esetén a 30 év alattiak­nak érdemes az új rendszerbe belépni. Az átlagos keresetűek közül azok számíthatnak maga­sabb nyugdíjra, akik még nem töltötték be a 35 évet. A maga­sabb keresetű 40 év alattiak számára egyértelműen kedve­zőbb az új rendszer. — Nem jelent a magánpénz- tár a befizető számára túlzott kockázatot? — Az a nyugdíjas, akinek az idén a megélhetéséhez alig ele­gendő nyugdíjat állapítottak meg, nyilván elgondolkodik azon, hogy mekkora volna a já­radéka, ha az élete során befize­tett járulékot összegyűjtötte, befektette volna. Ezzel azt aka­rom szemléltetni, hogy a ha­gyományos rendszernek is van kockázata, amelyet a most nyugdíjasok, sajnos, viselnek is. Mindkét nyugdíjelem tar­talmaz kockázatot. A társada­lombiztosítási nyugdíj függ a demográfiai hatásoktól, az ak­tív generációk szolidaritási haj­landóságától és képességétől, a magánnyugdíj pedig a gazda­ság állapotára és a befektetési kockázatra érzékeny. A törvény a magánpénztárak számára szi­gorú szakmai és pénzügyi felté­teleket, minimális hozamköve­telményeket határoz meg, a tagi követelések biztosítására ga­ranciaalap létesül, a garanciaa­lap kifizetési helytállását pedig végső soron az állam szava­tolja. A pénztárba befizetett tagdíjakhoz a pénztártag hitele­zői nem férhetnek hozzá. — Hogyan hat az új nyug­díjrendszer a költségvetésre és a gazdaságra? — A felosztó-kirovó rend­szerben az első években hiány keletkezik, már csak azért is, mert az új rendszerbe átlépők járulékuk egy részét a magán- pénztárakba fizetik. A hiányt a nyugdíjhoz fűződő állami ga­rancia miatt a költségvetésnek pótolnia kell. Ezért vélemé­nyem szerint a magánpénztárak bevételét állampapírok révén az első pillér finanszírozására cél­szerű fordítani. A magánpénz- tárak 2000 után válnak képessé arra, hogy a gazdaságba is je­lentős, egyre növekvő összege­ket fektessenek be. — Hogyan érinti a reform a jelenlegi nyugdíjasokat? — A már nyugdíjban levők ellátását a reform garantálja. Az is biztosra vehető, hogy a nyugdíjak reálértéke 1998-ban és 1999-ben biztosan növek­szik, erre megállapodás szüle­tett az Érdekegyeztető Tanács­ban. A nyugdíjemelés techniká­jának átalakítására irányuló kormányjavaslat a parlamenti vita egyik sarkalatos pontja lesz. A reform egyébként nem csorbítja a korábban szerzett jogosultságokat és nem növeli az egyének és a munkáltatók já­rulékterhelését. — Korábban az ÉT oldalai erősen bírálták a tervezeteket. . — A kormány az Érdek­egyeztető Tanács javaslatainak többségét elfogadta, így ma mára szociális partnerek egy­behangzó véleménye, hogy a január óta zajló érdekegyeztető folyamatban a nyugdíjreform tervezete jelentősen javult. Az ÉT legutóbbi emlékeztetőjében azt rögzítette, hogy tudomásul veszi a kormány törvényjavas­latait és nem gördít akadályt a parlamenthez történő benyújtás elé. Az ÉT-nek csupán a tör­vény 1998. január 1-jei beve­zethetőségével kapcsolatban maradtak aggályai. — Az ellenzék kivonult az általános vitára való alkalmas­ságát tárgyaló bizottsági ülé­sekről, mert nem volt idő a ter­vezet tanulmányozására. — A parlamenti képviselők előtt a kormány elképzelései egy éve ismertek. A háttérszá­mításokat az érdekegyeztetés, a szakmai viták eredményeit mindenki folyamatosan kézhez kapta. Mintegy fél éve vált is­mertté a normaszöveg első vál­tozata. Azt természetesen nem lehet megvárni, hogy az ellen­zék leglustább képviselője is az utolsó betűig végigolvassa a több száz oldalas anyagot. Az igaz, hogy a javasolt nyugdíj­rendszer logikája lényegesen más, mint ami mellett az MDF kormány 1991-ben állást fog­lalt. Ez azonban semmilyen irányban nem befolyásolja a kormányjavaslat minősíté­sét. Lengyel János Budapest Bank Rt. A Jorgos Travel lü ÜDÜr forintos, külföldi utakra beváltható utalványt ad ajándékba azoknak, akik 1997. augusztus 31-lg váltanak konvertibilis Budapest Befektetési Kártyát. Reméljük segítségével külföldön is élvezhetik majd a Budapest Befektetési Kártya előnyeit! MEGEMELEM A FIZETÉSEM Az infláció ellen... Csinos ’’fizetésemelést” érhet el év végére, ha folyamatosan a Budapest Befektetési Kártyán tartja a pénzét. Akik az elmúlt két évben Budapest Befektetési Kártyát váltottak, sikeresen vették fel a harcot ’’készpénzükkel” az infláció ellen. Ezt a Budapest Bank egyedülálló konstrukciójának köszönhették, amely ötvözte a széles­körűen használható bankkártya és egy biztonságos befektetési alap minden előnyét. Egy évnyi megtakarítás esetén a Befektetési Kártyával elért hozam 35% 20" Éves infláció 15% 10% 95.nov. 96.feb. 96.maj. 96.aug. 96.nov. 97.teb. A kártya hivatalos tájékoztatója valamennyi Budapest Bank fiókban megtalálható. További részletes információk: Faxinfo: 269-6272, Internet: http://www.bpalap.hu Virágkorra vár az MDF Boross: Erőfölénnyel nem szabad törvényt hozni Tisztázatlan, felmérésekkel nem megalapozott, elhamar­kodott a kormány nyugdíj­törvény-tervezete. Példátlan a nemzetközi politikai gya­korlatban, hogy egy ilyen fon­tos ügyben gyorsított parla­menti tárgyalást szorgalma­zott volna a kormány. Ezt Boross Péter, az MDF alel- nöke válaszolta a Somogyi Hír­lap kérdésére azt követően, hogy tegnap délután Kaposváron a KDNP, a Fidesz és az MDF me­gyei és városi vezetőivel tár­gyalt. Hozzátette: egy csak mi­nimális empátiával rendelkező kormány akkor sem tesz ilyet, ha meg van győződve, hogy az ál­tala kitalált modell a legjobb. Ez esetben azonban-főként a fiata­lok majdani nyugdíjas éveinek létbiztonságát illetően a kor­mánynak nem sikerült bizonyí­tania e tervezet előnyeit. Egy nyugdíjtörvényt széleskörű tár­sadalmi vita nélkül, erőfölény­nyel, semmiképp sem szabad bevezetni.- A parlamentben tapasz­talható eldurvult stílus már a választások közeledtét jelzi?- Voltaképpen korábban sem volt sokkal szelídebb a parla­ment. Ráadásul a képviselők ha­rapóssága időnként érthető is. A miniszterek egy része például nem teljesíti közjogi kötelezett­ségét: nem vagy alig járnak a parlamentbe. Márpedig a leg­több képviselő a minisztertől kí­ván kérdezni. Helyette sok eset­Boross Péter ben semmitmondó államtitkári válaszokat kap. Aki mondjuk a művelődési minisztertől akar kérdezni, az rendszerint egy ag­resszív hangvételű államtitkárral találja magát szemben. A mi­niszterelnök figyelmét is fölhív­tam már erre a képviselői inge­rültséget indukáló jelenségre. Sajnos a pénzügyminiszter vagy a külügyminiszter sem áll szóba a képviselőkkel.- Mostani látogatása során milyen helyzetben találta a somogyi MDF-et?- A Magyar Demokrata Fó­rum lehetne Somogybán is na­gyobb hatású, szervezettebb, több embert megmozgató. Ezzel együtt is azt hiszem az MDF re­neszánszának el kell érkeznie. Most nincs jó helyzetben a párt, de remélem, hogy a következő egy évben e téren kedvező válto­zás lesz. B. F. Csiga-biga gyere ki Jónéhány évvel ezelőtt ke­zembe került egy tudományos konferenciára szóló meghívó, amely a malakológiával, azaz a puhatestűekkel foglalkozó tudomány. Akkor egy glosz- szában megcsipkedtem a szervezőket, mondván, mi­lyen fölösleges dolgokkal fog­lalkoznak némelyek. Ma már tudom, tévedtem. Az éti csiga sok ember számára megélhetési forrássá vált. Hal­lom, látom, tapasztalom meny­nyien szedik, gyűjtik hajnalon­ként, vagy eső után, hogy a fel­vásárlótól kapott néhány forin­tért megvásárolhassák a leg­szükségesebb élelmiszereket. Ám a csiga egyre kevesebb. Hozzáértők mondják, hogy mint sok más területen, itt is rablógazdálkodás folyt évekig. Az apraját is felszedték és a méreten aluliakat, amelyek nem exportálhatók feletették a disz­nókkal. Nem tudom, hány petét rak le egy csiga évente, de tény, hogy kipusztulófélben van ná­lunk ez a faj. Mi magyarok nem kedvel­jük, de tőlünk nyugatra, főleg a franciáknál különösen ízletes csemegének számít. Fizetnek is érte rendesen, méghozzá ke­mény valutában. Úgy hallom, itthon azt javasolják, védetté kellene nyilvánítani legalább néhány évre, hogy ismét elsza­porodjék. Az állatvédők bizo­nyára örülnének neki. De nem­csak az országnak, sok sze­génynek is jól jön ne, ha csigá­ért cserébe csemegét vásárol­hatnának. Lendvai József

Next

/
Thumbnails
Contents