Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-30 / 124. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. május 30., péntek A vonat nem előbb hanem később érkezett • • Ot év fogházbüntetés a kutasi sorompókezelőnek A kutasi tömegszerencsétlenség ügyében meghozta az elsőfokú ítéletet a kaposvári bíróság. Czillinger Csabánét egy rendbeli vasúti közlekedés halá­los tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében találta bűnösnek, ezért 5 év fogházbüntetésre ítélte, 10 évre eltiltotta a sorom­pókezelői foglalkozástól, és kö­telezte közel 668 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére. Az ügyész a szabadságvesztés hosszabbításáért, a vádlott és védője pedig annak rövidítéséért fellebbezett. A legsúlyosabb ki­szabható büntetés 8 év, a le­genyhébb 2 év. Az ügyet a So­mogy Megyei Bíróság tárgyalja majd másodfokon. Mint ismeretes 1996. február 26-án a Jákó-Nagybajom felől érkező tehervonat a kutasi vasúti átjáróban összeütközött a Volán távolsági buszával. A helyszínen 11 ember, egy személy a mentő­ben, egy a kórházban vesztette életét, 14-en súlyosabb, illetve könnyebb sérüléseket szenved­tek. A bíróság megállapította: Czillinger Csabáné sorompóke­zelő 12 óra 3 perckor elmulasz­totta leengedni a sorompót, 2-3 perccel később történt a tragé­dia. A védekezés két legfőbb érve az volt, hogy a jákó-nagy- bajomi, a kutasi és a belegi szol­gálati helyeken nem egyformán jártak az órák, a vonat pedig ko­rábban érkezett a kutasi átjáróba. — A szakértői vélemények, a tanúvallomások és a bizonyítási kísérlet jegyzőkönyvei alapján megállapítottuk: az órák egy­formán jártak, a vonat pedig nem előbb, hanem 2-3 perccel később érkezett a helyszínre — indokolta Völgyi Dezső bíró. Katona József A Balaton Füszért közgyűlésén alulmaradtak a kisbefektetők Elmaradt az osztalék Részeredményt hozott a Balaton Füszért Részvénytársaság tegnapi közgyűlése. A nyolc napirendi pont felét tudták meg­tárgyalni, mert a többivel kapcsolatban nem kapott felha­talmazást a szavazásra az AV Rt képviselője, így ezeknél ha­tározatképtelen maradt a közgyűlés. Az ominózus négy na­pirendi pont a társaság idei tervét, az üzleti stratégiát tar­talmazta, és itt szerepeltek volna a személyi kérdések is. Az leső három napirendi pont nem hozott sok örömet a rész­vényeseknek. Most már hiva­talosan is közölték velük, amit eddig is tudtak: a részvénytár­saság az 1996-os esztendőt 302 millió forint veszteséggel zárta. A rideg számokhoz Szé­les József vezérigazgató fűzött magyarázatot. Elmondta, mi­lyen hitelállomány nehezítette a gazdálkodást és okozta a nagy pénzügyi veszteséget. Elmondta, milyen piaci fo­lyamatok rontották a füszért pozícióit és nyirbálták meg a piacrészesedését a nagy- és kiskereskedelmi vonalon egy­aránt: teljesen átrendeződött a piac struktúrája, többszörösére nőtt a konkurencia. Hozzá­tette: a vezetők mindent meg­tettek, hogy ezt a veszteséget csökkentsék, alkalmazkodja­nak a kihívásokhoz. Mindez nem bizonyult elegendőnek és hatásosnak, ezért — ha kell — levonják a szükséges követ­keztetéseket. Széles József beszámolóját a társaság felügyelő bizott­sága, majd a könyvvizsgáló is megerősítette. Utóbbi el­mondta: a veszteség előre lát­ható volt. Mindennek vég­eredményeképpen olyan ja­vaslatot tett, hogy a jövő érde­kében idén a cég ne fizessen osztalékot. A hozzászólásokban Kenéz László részvényes képviselője azonban azt javasolta: az eredménytartalék terhére van lehetőség osztalékfizetésre, és ezt a társaság tegye meg. Töb­ben osztották ezt a nézetet, ám a szavazáskor kiderült: a pén­zük után futó kisbefektetők kevesen vannak ahhoz, hogy ezt az akaratukat elfogadtas­sák. A közgyűlés a javaslatot nem, ellenben a vezérigaz­gató, a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló beszámolóját elfogadta. A többi napirendi pont tárgyalására a következő közgyűlésen kerül sor, várha­tóan egy-két hónap múlva. Varga Ottó Támogatott segesdi lakások A vételár 3-12 százalékát visz- sza nem térítendő összeggel támogatja ezután a segesdi ön- kormányzat a lakást építőket és vásárlókat. Megszüntették a ko­rábbi gyakorlatot, miszerint a vásárláshoz legfeljebb ötven­ezer, az építéshez pedig száz­ezer forintot adott az önkor­mányzat. Az új lehetőség most kiegészül egy másik lényeges támogatási formával, aminek forrása a költségvetés falufej­lesztési pénzalapja. Ezt azok a családok vehetik igénybe, akik előtakarékossá- got vállalnak lakásépítésre, vá­sárlásra vagy felújításra. A tá­mogatás a megtakarított összeg húsz százaléka, maximum húszezer forint lehet. Ezt az önkormányzat — egyfajta koc­kázatot is vállalva — évente adja a spórolóknak, lehetőséget teremtve, hogy az állam az ön- kormányzat által megnövelt részre tegye rá harminc száza­lékos támogatását. (Németh) RENDKÍVÜLI AEG ZANUSSI 0] Electrolux NAPOK... : 15000 Ft ELEKTRO MARKT MŰSZAKI ÁRUHÁZLÁNC A VIDÉK LEGNAGYOBB MŰSZAKI ÁRUHÁZLÁNCA Pécs, volt Bem utca 72/215-879 Kaposvár, a Sétáié utca közepén 82/315-959 Baja, Sétáié utca 79/422-690 Baja, Favorit művelődési ház 79/325-253 Kiskunhalas, volt IBUSZ 77/421 -028 Szekszárd, Skála áruház 74/412-336 Paks, Plusz áruház 75/319-561 Dunaújváros, Balogh Á. u. 25/311-726 Eger, Spar bevásárlácentrum 36/414-355 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Pénz és közbiztonság Dr. Király Ferenc: Nincs szégyenkezni valónk Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke azt kérdezte dr. Király Ferenctől, a me­gyei rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójától: Mi­lyen színvonalú közbiztonság garantálására elég Somogy­bán a rendőrség költségve­tése? Jelent-e többletforrást a balatoni idegenforgalom? — Nem könnyű felelni a kér­désre — mondta dr. Király Fe­renc. — Mindenki a saját kör­nyezetében érzékeli a közbiz­tonság állapotát. Más a közbiz­tonság-érzet városban és más a falvakban. Ha Kaposvár egyik részében gondok vannak, az a másutt élőket „nem nagyon iz­gatja”. Egy faluban viszont egyetlen lopás, vagy bűnöző életvitelre berendezkedett csa­lád komoly gondokat okozhat. Somogybán a rendőrségnek szakmai szempontból nincs szégyenkezni valója. A műkö­déséhez szükséges alapvető pénzügyi feltételek is adottak. — Ez rendben van, de mire elég a pénz? — Arra, hogy ne történhes­senek naponta olyan súlyos bűncselekmények, amelyre a rendőrség azonnal ne reagáljon. Nem fordulhat elő, hogy nem megyünk ki valahova, mert nincs benzin, sőt autó sincs. Az sem, hogy a rendőr ne az év­szaknak megfelelő öltözetben és felszerelésben szolgáljon. — Szegény országnak sze­gény a rendőrsége is? — Országos összehasonlí­tásra nem tudok és nem is aka­rok vállalkozni. Az viszont biz­tos, hogy szoros összefüggés van egy ország gazdasági te­herbíró képessége és a rendőr­ség ellátása között. Tapasztala­taim szerint a rendőr-szakmai vezetés és a költségvetés bizto­sítja azokat a feltételeket, ame­lyek a jelenlegi közbiztonsági szint fenntartásához szüksége­sek, elégségesek. Ez viszont nincs arányban azzal az igény­nyel, amelyet velünk szemben a lakosság támaszt. A szervezett bűnözés, a kábítószer elleni küzdelemben részt vevőknek különösen fontos az anyagi fel­tételek biztosítása. — Vannak szegény rend­őrök? — Vannak. Az idei bérfej­lesztés némi gyógyírt jelentett ugyan, de nem volt olyan mér­tékű, hogy ettől a rendőrök jó anyagi körülmények közé ke­rüljenek. A BM és az Országos Rendőr-főkapitányság is igyek­szik megteremteni egyfajta szociális biztonságot. A napok­ban BM-rendelet alapján beve­zetjük, hogy a helyi tömegköz­lekedésben ne kelljen a rendőr­nek fizetni, mert bérletet ve­szünk neki. Családalapítási elő­leget folyósítunk, illetményelő­leget adunk indokolt esetben. Szolgálati lakásokat is szeret­nénk építeni. A pályakezdő rendőrök lényegében ugyan­olyan helyzetben vannak mint a más területen dolgozók. Albér­letben, szülőknél élnek család­jukkal. Az egzisztenciális prob­lémák megoldására nagy erőfe­szítéseket teszünk, de nem elég az erőnk. — Kik támogatják a rendőr­séget? — Anyagi támogatást ka­punk az önkormányzatoktól, alapítványoktól, esetenként gazdasági társaságoktól. Nem mindegy, hogy kitől fogadunk el támogatást. Megnézzük, hogy van-e a felajánlónak mö­göttes szándéka. Általában adott feladatok megoldása ér­dekében segítenek. Akkor, ha egy-egy területen többre van szükség, mint amit a rendőrség nyújtani tud. Az is előfordul, hogy a rendőrség kér valami­lyen célból támogatást. — A Balaton-part egyszerre áldás és átok. Önöknek is? — Igen. A rendőrség anyagi feltételeinek a meghatározása általános normák szerint törté­nik. Az idegenforgalmi szezon­ban a két balaton-parti kapi­tányságot meg kell erősíteni, hiszen képtelenek megbirkózni a fokozott terheléssel. Az ORFK döntése szerint minden évben más területekről vezé­nyelnek rendőröket a térségbe. Áz idén más megyékből és a készenléti rendőrség állomá­nyából jönnek kiképzett rend­őrök. Nemcsak látható, egyen­ruhás rendőrök szolgálnak majd a parton. Az ellátásukhoz szükséges pénzt a költségveté­sünk tartalmazza. — Kit kérdez és miről? — Dr. Kéri Lajos kaposvári aljegyzőtől kérdezem: Mi a vé­leménye a helyi rendeletalko­tással kapcsolatos álproblémák­ról? A bliccelők felelősségre vonása körül kialakult hely­zetre gondolok. Szükségesnek tartja-e, hogy a helyi életviszo­nyok szabályozásában a döntő szerep - összhangban a felső szintű jogi szabályozással - helyben legyen?Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents