Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-27 / 121. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1997. május 27., kedd Múlóban a tejhatalom? Évek óta csökken a tehénállomány, mérséklődik a fogyasztás Négy évtizede, 1957 óta minden év május utolsó keddje nem- nézet, hogy a zetközi tejnap. A fehér ital idei jeles napja alkalmából arról tá- tej, a tejter­jékozódtunk, hogyan alakul hazánkban a tejtermelés és -fo- mék nehezen gyasztás, milyen eredmények és gondok jellemzik az egykor emészthető, s hírneves magyar tejipart. mint ilyen, A tehéntej termelésének és fogyasztásának alakulása Év Egy fore jutó fogyasztás (liter) Összes fogyasztás (millió liter) 1991 199,7 2066 1992 191,0 1972 1993 172,3 1774 1994 166,6 1709 1995 160,6 1643 1996 140,0 1500 A szarvasmarha- és tehénállomány alakulása Időszak Szarvasmarha­állomány összesen (ezer) Tehén­állomány összesen (ezer) Egy tehénre jutó tej (liter) 1991 1420 559 4663 1992 1159 497 4737 1993 999 450 4613 1994 910 415 4660 1995 928 421 4700 1996 909 414 4621 A nyolcvanas évek végén még 680 ezer tehenet tartottak nyil­ván az országban, ma alig több mint 400 ezret. Ugyanebben az időszakban drasztikusan 2,4 milliárdról 1,5 milliárd literre csökkent a tejtermelés, az egy főre jutó fogyasztás pedig 85- ről 55 literre esett vissza. Csákvári László, a Tej Ter­méktanács elnöke a tejgazdaság válságát a gabonaárak körüli anomáliákkal, a gépek, gyógy­szerárak folyamatos drágulásá­val, az állami támogatás meg­szűnésével, a fogyasztói árak emelkedésével, a belföldi fo­gyasztás beszűkülésével, s nem utolsósorban a tej presztízsének háttérbe szorulásával magya­rázza.- Az elmaradt fejlesztések pótlására legalább négy-öt esz­tendőre van szükség, addig a költségek sem csökkenthetőek számottevően - állítja. - Várha­tóan jövőre elkezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások, mire elérkezünk a tagfelvétel­hez, jól szabályozott tejpiaccal kell rendelkeznünk. A jelenlegi 1,5 milliárdról legalább 2 mil­liárd literre kell növelnünk a tejtermelést. Mindez feltételezi az állam fokozott szerepvállalását. Múl­hatatlanul szükséges például a tenyészállat-vásárlások ösztön­zése, a tejtermékek piacra jutá­sának segítése, a finanszírozási gondok enyhítése, a tőkeellá­tottság javítása. De nem ke­vésbé fontos a marketingtevé­kenység javítása és a fogyasz­tás ösztönzése is. A piacszabályozás első lépé­seként az idén a Tej Termékta­nács és az FM - intervenciós in­tézkedésekkel - csökkenteni kívánja a tejpiac ciklikusságát. A tavaszi tejhiány és az őszi tej­többlet kiegyenlítésére 300 mil­lió forintos keret áll rendelke­zésre. Ebből 100 milliót felvásárlásra, készlete­zésre fordítanak, 200 mil­lióval pedig a termelők piacra jutását segítik. Az ENSZ gyermekvé­delmi szervezete, az UNI­CEF kezdeményezésére készült széles körű felmé­rés szerint hazánk ma már sajnos nem tartozik a „tej­hatalmak” közé. Mint az adatokból kitű­nik, Magyarországon az általános iskolások 46 százaléka egyáltalán nem iszik tejet, 64 százalékuk pedig semmilyen tejterméket nem fogyaszt. Emiatt a gyer­mekek mintegy kétharmada nem jut hozzá a szükséges kal­ciumhoz. Tegyük hozzá: minden tize­dik diák reggeli nélkül indul is­kolába, s a tanulók kétharmada vitaminszegényen táplálkozik. Ezen a helyzeten az sem változ­tat, hogy eközben a 14 év alatti korosztályban évek óta emel­kedik az édességek, a szénsavas üdítők fogyasztása. A táplálkozástudomány mű­velői körében előfordul olyan nem sorolható az egészséges étkek közé.- A leg­újabb kutatá­sok azt bizo­nyítják, hogy a korszerű táplálkozás szempontjá­ból igenis roppant egészségesek a a zsír­szegény tejfélék és tejtermékek. Ezek ugyanis gazdagok a szer­vezet számára elengedhetetle­nül fontos kalciumban és D-vi- taminban - mondja Dworschák Ernő, a Táplálkozástudományi Fórum tagja. A táplálkozástudomány je­lenlegi álláspontja szerint a fermentált (eijesztett) tejtermé­keknek, a joghurtoknak, kefi­reknek kiváltképp jelentős az egészségvédő hatásuk. Ezek ugyanis olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek mintegy „karbantartják” az emésztő­szerveket. A kalciumban bővelkedő bio joghurttermékek rendszeres fo­gyasztásával például az orvo­sok véleménye szerint meg­előzhetők a vastagbél és emész­tőrendszeri daganatos megbe­tegedések. Ugyanakkor a vizs­gálatok azt is igazolták, hogy a zsíros tej féleségek károsan hat­nak a szervezetre, mértéktelen fogyasztásuk érrendszeri meg­betegedésekhez, agyvérzéshez, infarktushoz is vezethet. Újvári Gizella IPARTNER - KÖZVETLEN VONAL Vásári tilalmi lista Életvédelmi és fogyasztói szempontból szükségessé vált a vásárokról szóló ren­delet korrekciója - tudtuk meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­riumban Etényi Attilánétól. A Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség bővítette a vásáron forgalomba nem hozható áruk listáját. A mérgező és veszé­lyes anyagok mellett tilos a növényvédő szerek árusítása, a szemüvegen kívül a mind gyakrabban előforduló kon­taktlencsék valamint a hálózat­ról üzemeltethető elektromos és gázüzemű készülékek árusí­tása (mivel azok helyben ki­próbálására nincs lehetőség). Az eladók és a vásárrendezők egyaránt felelősek azért, hogy a fenti áruk ne kerüljenek for­galomba. 1992-95 között egyébként nem volt olyan el­fogadható vásári rendelet, amely a menet közben kiala­kult valamennyi vásárformára alkalmazható lett volna. Az akkori rendezés és a mostani módosítás is a gyakorlat után ment. Az Ipartner e heti témái: má­jus 27-én a turizmus, 28-án az utazásszervező és közvetítő te­vékenység bejegyzésének fel­tételei, 29-én pedig a turiszti­kai fejlesztési és marketingpá­lyázati lehetőségek. A 14-16 óra között hívható számok: (06-D-269-3703, 111-9669, 131-4375 (16—17-ig üzenet- rögzítő). Cs. J. A GAZDASÁG HÍREI A Richter Gedeon Rt. a kül­földi és hazai intézményi be­fektetőknek meghirdetett és sikeresen lezárult részvényér­tékesítés után 200 ezer rész­vényt ajánl megvásárlásra magyar kisbefektetőknek. A részvényeket péntekig 14 160 forintért országszerte 130 he­lyen lehet jegyezni. Adózók Kartája címmel, há­rom változatban jelentette meg az APEH az adófizetők legfontosabb jogait tartal­mazó deklarációt. A 16 sza­kaszból álló szöveg felhívja az adófizetők figyelmét leg­fontosabb jogaikra s a törvé­nyi biztosítékokra is, ame­lyekkel adózási kötelezettsé­geik teljesítése során joggal élhetnek. Élénk forgalom és emelkedő árfolyamok jellemezték hét­főn a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacát. A BUX-in- dex csaknem 120 ponttal nőtt, és 5990 pont fölött zárt. A Mól 3300 forinton nyitott, és 3400-on zárt. A Richter egy nappal a kibocsátás előtt 14 900 forinton áll. Az MNB hivatalos devizaár­folyamai (1 egységre, forint­ban): Angol font 296,53 Francia frank 31,79 Japán jen (100) 155,98 Német márka 107,27 Olasz líra (1000) 108,59 Osztrák schilling 15,25 Svájci frank 129,05 USA-dollár 180,83 ECU 208,82 Újabb befektetési lehetőségek Fejér megyében Ipari parkok, zöldmezős beruházások Fejér megye három városában - Székesfehérvárott, Dunaújvá­rosban és Móron - kínálnak be­fektetési lehetőségeket a már működő, illetve kialakulóban levő ipari parkok, kereskedelmi és szolgáltató központok, ipari zónák. Ezekről tegnap Székes­fehérvárott a helyi regionális és vállalkozásfejlesztési alapít­vány által rendezett befektetési konferencián tájékozódhattak az érdeklődők. A legtöbb lehetőséget Szé­kesfehérvár kínálja a befektetni szándékozóknak: a városban három ipari park működik, egy pedig most van kialakulóban. Az egykori szovjet helikopter­bázison létrehozott 230 hektá­ros Sóstó Ipari Parkban - ahol az elmúlt években a multinaci­onális cégek sora telepedett le - mintegy 80 hektár vár még be­telepítésre. A terület vonzerejét növeli, hogy ott alakítják ki a térség első áruforgalmi, áruke­zelési logisztikai központját. A technológiai transzferrel, reha­bilitációs fejlesztési program­ként létrehozott Videoton Ipari Park már teljes kapacitással működik és az odatelepülő cé­geknek teljes kiszolgálást és számos szolgáltatást nyújt. Tervezik, hogy egyes üzemeket a Videoton más településeken levő bázisaira telepítenek, s he­lyükbe magasabb hozzáadott értéket előállító betelepülőket fogadnak. Az Álba Ipari Zóna területfejlesztéssel a kis- és kö­zépvállalkozóknak kínál letele­pedési lehetőséget. A 60 hektá­ros zónában több üzem már működik, s újabbak jelezték le­telepedési szándékukat. A kia­lakulóban levő Városkapu Ke­reskedelmi és Ipari Zóna a terü­let tulajdonosainak összefogá­sán alapuló önerős fejlesztéssel valósul meg, ahol az odatelepü­lök a viszonylag olcsó telekért cserébe bekapcsolódnak az inf­rastruktúra kialakításába. Dunaújvárosban, a 6-os út mentén kialakulóban levő Déli Ipari Parkban 233 hektárt ve­hetnek birtokukba a zöldmezős beruházásokat, kis- és közép­méretű vállalkozásokat megva­lósítani akarók. Az egykori szovjet laktanya területén léte­sülő Innopark pedig a dunaúj­városi főiskola szellemi- és műszaki bázisára támaszkodó laboratóriumok, telekommuni­kációs és informatikai, vala­mint számítástechnikai befekte­tőkre számít, de kedvező lehe­tőségeket kínál a különféle ke­reskedelmi és szolgáltató cé­geknek is. Móron is további befektető­ket várnak a közművesített te­rületre. A térség fő vonzerejét a viszonylag alacsony ingatlan- és bérleti árak, valamint a kép­zett, s zömében németül be­szélő munkaerő jelenti. Nemzetközi szakvásár Budapesten Oroszok az Industrián A magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok a legutóbbi esz­tendőkben kedvezően alakul­tak: a kétoldalú kereskedelmi forgalom évi 2,5-2,7 milliárd dollár, ezzel Magyarország Oroszország második legna­gyobb kereskedelmi partnere Európában. Az év első négy hónapjának tapasztalatai alap­ján van esély arra, hogy az idén 15 százalékkal bővül a kétoldalú kereskedelem. Minderről Anatolij Ogurcov, az Oroszországi Föderáció külgazdasági kapcsolatok mi­nisztere beszélt tegnap Buda­pesten tartott tájékoztatóján. Elmondta: a kapcsolatok bővítése reményében több mint 40 orosz vállalat állít ki a ma megnyíló Industrián, a be­ruházási javak budapesti nemzetközi szakvásárán. A hagyományos gépek, beren­dezések, járművek mellett először vonultatják fel kínála­tukat a polgári rendeltetésű termékeket előállító hadiipari vállalatok. Céljuk egyebek közt a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztése, és vegyes­vállalatok létrehozásának kezdeményezése. Az orosz kiállítók tervezik, hogy a vásár idején szándék- nyilatkozatokat, szerződése­ket írnak alá az orosz kiállítók termékeinek szállításáról ma­gyar partnereknek, valamint a közös fejlesztésekről. Új szolgáltatások a Matávnál A Magyar Távközlési Rt nye­reséggel zárta az 1996-os esz­tendőt. Az elmúlt évben a nemzetközi számviteli szabá­lyok szerint a csoport mérleg szerinti nyeresége 23,6 milli­árd forintot ért el. Az éves rendes közgyűlés úgy döntött, hogy az 1996. évi adózott eredményből nem fi­zet osztalékot a részvényesek­nek. A cégnél az összberuhá- zások értéke 87,5 milliárd fo­rintra rúgott tavaly, sikeresen folytatták a telefonhálózat fej­lesztését. Megtörtént az utolsó kézikapcsolású központ kivál­tása, s így a Matáv hálózatá­nak automatizáltsága immár 100 százalékos. A vállalat szolgáltatási területein 302 ezer fővonalat létesítettek. A Matáv 36 primer körzetében a 100 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma országosan 28,1-et, Budapesten 43,5-et, vidéken 22,9-et ért el. (Az előző évben országosan 24,4, Budapesten 38,6, vidéken 19,3 fővonal jutott 100 lakosra). Tavaly jelentősen megnőtt a kereslet az adatátviteli és üz­leti kommunikációs szolgálta­tások iránt mind a cégek, mind az egyéni előfizetők körében. A Matáv tavaly számos üzleti, új kommunikációs szolgálta­tást indított. A Matávnak, a Matáv kísérleti Internet-szol­gáltatása tavaly márciusban kezdte meg a működését, s rö­vid idő alatt a vállalat a hazai legnagyobb Internet-szolgálta­tók közé került. Az Internet hazai piacának már több mint egyharmadát mondhatja ma­gáénak a cég. A kísérleti idő­szakot követően a Matávnet kereskedelmi szolgáltatása ez év májusában indult. A rEDI- net, az EDI elektronikus ok­mánycsere-szolgáltatás kísér­leti időszaka múlt év június közepétől december 15-éig tartott, majd ezt követően in­dult a kereskedelmi szolgálta­tás. Tavaly már 193 ország előfizetőit lehetett Magyaror­szágról automatikusan nem­zetközi távhívással elérni. A magyar előfizetők tavaly év végétől összesen 41 ország 47 szolgáltatójának közreműkö­désével vehetik igénybe a Hungary Direct szolgáltatást. A nemzetközi zöld szám szol­gáltatást tavaly huszonhat or­szág 32 szolgáltatójával mű­ködtették. Százéves a miskolci villamos Budapest és Pozsony után Mis­kolc volt a harmadik város az országban, ahol pontosan száz éve elindult az első villamos. A centenáriumot méltón ünnepli meg a város és a helyi közleke­dési részvénytársaság — mondta tegnap Szilágyi István, a Miskolci Városi Közlekedési Rt elnök-igazgatója. Az társaságnál cégzászlót avattak és megnyílt a 100 éves a miskolci tömegközlekedés című kiállítás. A vállalat szak­emberei rendbehozták az 1962- ben átadott 100-as számú vil­lamost, a szerelvény a július 11-ig tartó ünnepségsorozat ideje alatt nosztalgiavillamos­ként közlekedik. Miskolc ad he­lyet a villamos- és autóbuszve­zetők IV. országos forgalom- biztonsági vetélkedőjének is. Miskolcon a villamos fővonalát a Tiszai pályaudvar - Diósgyőr Városközpont közötti tizenhá­rom kilométer hosszúságú sza­kasz jelenti. Emellett a Tiszai pályaudvar és a diósgyőri ko­hászat, a Vasgyár között közle­kednek még a szerelvények. Szilágyi István elmondta: a hálózat bővítése a közeljövő tervei között nem szerepel, a járműpark rekonstrukciójának folytatása azonban igen. A vá­gányhálózat felújítását a nyolc­vanas évek elején kezdték el, és a kilencvenes évek elején fejez­ték be. Az utolsó, Diósgyőrig terjedő szakasz felújítására 500 millió forintot fordított a cég, a költségek 30 százalékát a Kör­nyezetvédelmi Alap állta. Még a pályafelújítás éveiben megkezdődött a járműpark cse­réje is, hosszas viták után az rt a cseh Tatra gyár villamosai mel­lett döntött. Mivel újakra nem futotta a költségvetésből, hasz­nált, keveset futott járműveket vásároltak, előbb tízet a Kassai Közlekedési Vállalattól, majd további nyolcat a csehországi Most városától. A tizennyolc villamos hatszázharminckét millió forintba került. Szilágyi István elmondta: Miskolc villamosparkjának harminchat-harmincnyolc jár­műből kellene állnia, és a Tat­rák mellett kisebb szerelvé­nyekre is mielőbb szüksége lenne a városnak. Azt, hogy ezeket honnan szerzik be, még nem döntötték el, de az ezred­fordulóig száműzni szeretnék Miskolcról a korszerűtlenné vált villamosokat.

Next

/
Thumbnails
Contents