Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-21 / 116. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. május 21., szerda Német testvértelepülés után kutatott Cserénfa polgármestere Sétálóutca a faluban Fehér Margit, Franz Dötsch és a borkirálynő Óvodafelújítás Mezöcsokonyán Esedékes a mezőcsokonyai óvoda felújítása. Az anyagi lehetőségek azon­ban szűkösek. Decsi József polgármester elmondta: mintegy 55 millió forintos költségvetésük tekintélyes hányadát költik az intéz­mények fenntartására. Az óvoda állaga leromlott, a felújítás elengedhetetlen. Ezt azonban csak fokozato­san vállalhatják. Elsősorban a tetőt kell rendbehozni: ez csaknem 500 ezer forintba kerül. Az önkormányzat szerény lehetőségei ellenére is igyekszik segíteni az óvodát: gyermeknapra pél­dául ötezer forintot adnak az intézménynek. Gyenesei Gabriella, az iskola és óvoda gazdasági vezetője azt mondta: a működtetési költségek mellett kisebb összeg jut fejlesztésre és karbantartásra. Az idén erre mintegy 80 ezer forintot költenek. Egyebek mellett jut rajzeszközre és feladat­lapra is. Részt vesznek több pályázaton, hogy bővítsék lehetőségeiket. S döntöttek: alapítványt hoznak létre, hogy ezzel is segítsék az óvodát. Gelencsér Istvánná óvodavezetőtől megtudtuk: az erre befizetett pénzből kívánják javítani az óvoda szakmai-tárgyi feltételeit. A helybeliek mellett számíta­nak a környékbeli vállalko­zók és a faluból elszárma­zottak segítségére is. Jelent­keznek a művelődési mi­nisztérium pályázatára: ez a műszakilag leromlott in­tézmények felújítását segíti. Gelencsér Istvánná el­mondta: egyik munkatársa nemrég fejezte be a soproni főiskolát, felhasználják a szakmai irodalmat, és részt vesznek a különböző tanfo­lyamokon. Az óvodában négy óvónő és két dajka foglalkozik az 58 gyermek­kel. (Harsányi) Egyhetes német tanulmány­úton vett részt Fehér Margit, Cserénfa polgármestere. Az ország huszonhat településé­ről érkező, németül is beszélő polgármesterek Rajna-Pfalz tartományban tanulmányoz­ták az ottani közigazgatást. A német és a magyar Belügy­minisztérium közötti megál­lapodás alapján testvértele­pülést is kereshettek maguk­nak a polgármesterek. — Mi a legszembeötlőbb kü­lönbség a hazai és a német köz- igazgatási rendszer között? — Abban a tartományban, ahol mi jártunk, például tizen­négy falu tartozik egybe a Mo­sel partján. Csak tiszteletdíjas polgármesterek vannak a fal­vakban, de a főpolgármester, Franz Dötsch főállású. Ott nem hárul annyi feladat egy tiszte­letdíjas polgármesterre, mint nálunk, de hasonlóan szervezik a falu életét, mint mi. A pol­gármesterek között vincellér, pedagógus éppúgy van, mint nyugalmazott politikus. Szé­pek, rendezettek az utcák, min­den le van kövezve. Úgy érez­tem magam ott, mintha a ka­posvári sétálóutcán járnék. — Milyen létesítményekből mutattak a legtöbbet? — Jó pár szennyvíztelepen megfordultunk. Esténként ne­vetve számolgattuk: ki hány te­lepet látott aznap. Bizonyára tudták, hogy nálunk elég nagy gond a szennyvízelvezetés. Lát­Mintegy száz szövetkezeti dol­gozó munkáját és megélhetését biztosítja a hatszázharminc hektáron gazdálkodó szövetke­zet fönnmaradása. Kiss György elnök szerint remények és gondok között tervezik a jövőt. Megkezdték a szárító fölújítását, elkészültek a tervek a gáz bevezetéséhez. A Földművelési Minisztériumtól nyert négymillió forint pályá­zati támogatás azonban kevés­nek bizonyult. Negyvenszáza­lékos állami kamattámogatás ígéretével további tízmillió fo­rint banki hitelt igényeltek, de a több éves veszteség miatt ezt nem adta meg a pénzintézet. További gond: a tulajdonosok­tól bérelt föld elaprózódott, az tunk jó példákat, de azoknak a megépítése óriási összegekbe kerülne. — Ön tanár. Iskolában is megfordultak? — Igen, s a legmodernebb technikai eszközökkel voltak felszerelve a tantermek. — Testvértelepülési kapcso­lat? — A tizennégy település kö­zött háromszáz lakosú is van, de kétezemégyszáz lelkes is. olykor nyolcszáz négyszögöles területek művelése költsége­sebb. Osztopán térségében hó­napok óta nem volt égi áldás sem, a homokos föld erősen ki­száradt, a növények visszama­radtak a fejlődésben. Hiába vé­gezték el időben a talajmunká­kat, a talajerőpótlást, csapadék híján silány lesz a termés. Tőke nélkül víztározó és öntözőrend­szer létesítéséről nem is álmod­hatnak. A szövetkezetben az idén is a kalászosok adják a termés javát. Ezekből 325 hek­tárt vetettek; 160 hektáron ku­koricát, 70-en tavaszi árpát, 60- on napraforgót remélnek. A termesztés megújítását azonban gátolta az elaprózódott birtok. A bábolnai kukorica­Én szívesen kötnék együttmű­ködési megállapodást bárme­lyikkel. A főpolgármestert csa­ládostul meghívtam Cserén- fára, hogy nézzen körül nálunk is, a Surján a völgyében. Akkor döntünk majd a folytatásról. Az itthoniakat pedig arra ösztön­zőm: tanuljunk németet. A le­endő testvértelepülési kapcsolat talán serkenti a középgenerá­ciót is, nemcsak a fiatalokat. Lőrincz Sándor termesztési rendszernek, a hib­rid kukorica vetőmaggal kap­csolatos előírásait emiatt nem tudták teljesíteni. Némi bevételt remélnek a szolgáltatások be­indításától. A környékbeli egyéni gazdálkodók már tavaly is igényelték a mezőgazdasági gépmunkát, és a korszerű szárí­tóra is számítanak. Kovács Béla, a település pol­gármestere azt mondta: tiszteli és segíti a szövetkezet erőfeszí­téseit annál is inkább, mert az önkormányzat egyik fontos fel­adata a munkaerő megtartása. Ugyanakkor kicsit keserű a szájíze, mert a szövetkezet terü­letén lévő, mintegy 100 sze­mély ellátására alkalmas, ki­használatlan konyha méltányos bérleti díjában nem sikerült megegyezniük. A meleg ebédet éppen azok a nyugdíjasok re­mélnék, akik annak idején a legtöbbet tették a szövetkeze­tért. Várnai Ágnes Osztopánban száz embernek továbbra is biztos a jövője Talpon marad a szövetkezet Több éves bizonytalanság után úgy tetszik, talpon marad a sú­lyos adóteherrel küszködő Osztopán-Bodrog Agrárszövetke­zet. Március közepén sikerült értékesíteni a Metalon Szeg­gyártó Kft által bérelt tulajdonrészüket, s a több mint tízmillió forintos bevételből rendezték az adósságukat. Somogy gesztiek randevúja a képviselővel A somogygeszti önkormányzat képviselőtestülete a polgármes­teri hivatal dolgozóival budapesti kiránduláson vett részt. A csoporthoz csatlakozott Kozma Elemér tiszteletbeli képviselő is. Megismerkedtek a főváros nevezetességeivel, majd Pász- tohy András országgyűlési képviselő (MSZP) meghívására a parlamentbe látogattak; A karzaton ismerkedtek az országház munkájával. A somogygesztiek találkoztak Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi miniszterrel is. Pünkösdölő a jádi református templomban A pünkösdnek jeles napján címmel dramatizált játékot mutattak be a somogyjádi református templomban. Pünkösdhétfőn dél­előtt több mint kétszázan vettek részt a Vallató Géza által írt és rendezett pódiumjátékon, amelyen a hittanos gyerekek és az énekkarosok is közreműködtek. Csapó György és Adorjáni Zsuzsa volt a két narrátor. A nagy sikerrel bemutatott pódiumjá­tékot ökumenikus istentisztelet előzte meg, amely Bognár Béla nyugalmazott református lelkész igeolvasásával kezdődött, s részt vett Sudár János osztopáni-somogyjádi katolikus plébános és a helybeli református lelkész, Szigeti Miklós is. Memyei gyerekek a pódiumon Ötödik alkalommal rendezték meg a memyei általános iskolá­ban az ott tanuló diákok kulturális estjét. Ezen a gyerekek önál­lóan, vagy pedagógus segítségével összeállított műsorral léptek közönség elé. A tornateremben rendezett esten hangszeres szó­listák, a népdalversenyeken résztvevő diákok mutatkoztak be. Fellépett az énekkar, a tánckör is, és a németül tanulók előadták a Piroska és a farkas című mesét. A rajz- és technika órákon ké­szült alkotásokból kiállítást rendeztek az iskolában. Sorompókarbantartók a kaposfői átkelőnél A Kaposvár-somogyszobi vasútvonalon dolgoznak a dombó­vári PFT négyes számú szakaszának karbantartói. A karos és fénysorompó karbantartása, javítása is az ő feladatuk. Tizen­kettő sorompó található ezen a szakaszon. Felvételünk Kapos- főn készült, ahol az ottani karos sorompó szabályozását végzik. FOTÓ:KOVÁCS TIBOR Tanulmány a kaposdadai arborétumról A kaposdadai, növényritkaságairól ismert magánarborétum tör­ténetét, jelenlegi állapotát dolgozta fel tanulmányában Fülöp Tibor. A kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gim­názium második osztályos tanulója dr. Marek János irányításá­val írta a dolgozatot, amely részt vett egy országos néprajzi pá­lyázaton. Mivel inkább természettudományi témájú a honisme­reti szakkörben született pályamunka, a bírálók elismerő sorok­kal továbbították azt a Természettudományi Múzeumba. Várdai sertések Kaposvárra A somogyjádi Alkotmány mezőgazdasági szövetkezet várdai telepén 100 anyakocát és annak szaporulatát tartják. Évente 1600 hízót adnak el. Földesi Gáspár elnök elmondta: az idén eddig csaknem 500 darabot adtak el, az utolsó szállítmányt a napokban vitték el a kaposvári húskombinátba. Az utóbbi idő­ben mintegy 200 forintot kapnak az élő sertés kilójáért. Az idén közel 26 millió forint bevételt hoz az állattartás. Négy kombájnt újítanak fel az aratáshoz - Tervek hatszáz hektáron Aratásra készül Hetes A hetesi határban végeztek a tavaszi szántóföldi munkával. Elvetették a kukoricát, s befejezték a vegyszere­zést és a műtrágyázást, s már az ara­tásra készülnek. Ugrósdy Péter, a Vikár Béla mezőgaz­dasági szövetkezet elnöke elmondta: négy kombájnt készítenek fel. Az ala­pos műszaki vizsgálat során elvégzik az alkatrészcseréket is. Hamarosan új kombájnt vásárolnak, 20 millió forintba kerül az adapterrel együtt. — Igyekszünk elejét venni a gon­doknak. Ennek alapja, hogy időben fel­készülünk. Alig egy hónap, s június 20- a után kezdődik a munka. Először a 120 hektárnyi őszi árpát vágjuk le, majd a búzát, végül a 140 hektárnyi tavaszi ár­pát. Összesen 600 hektár — mondta az elnök. — A munkában tizenöt ember vesz részt, naponta csaknem ötven hek­tárról takaríthatjuk be a termést. Három hetet tervezünk minderre. Az időjárás azonban bármikor köz­beszólhat, s akkor változik a menet­rend. Ettől függetlenül bíznak a siker­ben. A munkások elsősorban a felké­szülésben érdekeltek. Pápics Miklós mezőgazdasági gépszerelő ottjártunk- kor a kombájn felújításán dolgozott; a szalmarázó ládát hegesztette. Az alkat­rész felújítása időszerű volt, hiszen az elmúlt időszakban sokat használták. A negyvenegy éves szakember szerint a gépműhelyben jó a csapatmunka, egy­más keze alá dolgoznak. — Mindenki érzi, hogy a jó felkészü­lés záloga a sikeres aratásnak — mondta a 31 éves Szabó László eszter­gályos. — Közös érdek, hogy minél kevesebb legyen a kiesés. Szerencsére összetartóak az emberek. Igyekszünk, hogy mihamarabb elvégezzük a felada­tot. Precíz, alapos munkára van most szükség. Trancsik László hegesztő-lakatos is várja az aratást. Hozzátette: jó érzés látni, ahogy beérik a gabona, s rövide­sen kezdődhet a munka. A gépműhely­ben ilyenkor sok tennivaló akad, ám ez senkinek nem okoz gondot. Benedek István gépműhelyvezető azt mondta: a szakemberek időben megkezdték a munkát. Már leműszakiztatták a szállí­tójárműveket, és előreláthatóan öt hét alatt felkészítik a kombájnokat is. A he­tesi műhelyben a munka az előzetes tervek szerint halad. Harsányi Miklós Felkészítik a kombájnokat fotó: király Korszerűsítették a hivatalt Befejezték a magyaratádi pol­gármesteri hivatal felújítását. Mivel az épület tetőszerkezete életveszélyessé vált, elkerülhe­tetlen volt a korszerűsítés. Új gerendát helyeztek el, és kicse­rélték a cserepeket is. Takács János polgármester elmondta: 1,7 millió forintba került a felújí­tás. Beruházásra egyébként 2,5 millió forintot költhetnek az idén Magyaratádon. Tervezik, hogy kijavítják az úthálózatot. Ez várhatóan 250-300 ezer fo­rintba kerül. Előreláthatólag — egyebek között — a Szent Ist­ván, a Széchenyi és a Rákóczi utcában kátyúznak, a munkát júniusban kezdik. Rövidesen felújítják a két buszvárót is. A munkával várhatóan helyi vál­lalkozót bíznak meg. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents