Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. május 16., péntek Új Füszért-kocsik és üzletkötők a Balatonnál ígéretes szezonkezdet Több éves tendencia fordult meg az idén: már a balatoni előszezonban több, mint 25 százalékos forgalomnöveke­dést értek el a Balaton Fü- szért Részvénytársaság üzle­tei. Az Oázis, a Fortuna és a Pátria ritkán tapasztalt ek­kora forgalmat tavasszal. A cég éves árbevételének egy- harmadát adják a nyári hetek, amelyek régebben hónapok voltak, csak a szezon évek óta szűkül. Talán megfordul ez a folyamat. Nem csak az idegen- forgalmi szakemberek bizako­dók tehát akik egyébként ott voltak tegnap a Balaton Füszért Rt szőlőskislaki üzleti találko­zóján. A kereskedelmi cég im­már hagyományos szezonnyitó­ján az előző évekhez képest fő­szerepet kaptak a somogyi gaz­dasági társaságok. A házigazda BB Borgazdasági Rt mellett a tóparti piacokat hódító Dráva Tej, a Sütév és a Pini Hungary is képviseltette magát. Széles József vezérigazgató a Somogyi Hírlap kérdésére el­mondta: új szolgáltatásokkal keresik a mind közvetlenebb kapcsolatokat a partnereikkel. Míg az elmúlt évben három, most nyolc üzletkötő dolgozik a Balatonnál, hogy személye­sen segítsen az üzletek és vásár­lók kiszolgálásában. A gépko­csiparkot is növelték, ma már hat kisteherautó áll rendelke­zésre a gyors és rendkívüli szál­lításokhoz. Ezzel biztosítani tudják, hogy a sürgős rendelé­seket akár órák alatt kielégít­sék. A partnerek és a vásárlók sem vették észre, hogy idén megszűnt a bogiári raktárbázis. A készletezést Kaposváron központosították. A szállítási költségek ugyanis manapság olcsóbbak mint a készletezésé és a hiteleké. Rendelést to­vábbra is vesznek föl Bogláron. Ugyanakkor a kínálatukban jó­val szélesebb választékot tud­nak így nyújtani. G. M. A szóbeli érettségi vizsga nyilvános és megfellebbezhető Az elnökök már felkészültek Az érettségi elnökök teendőiről, a vizsga előkészítéséről és le­bonyolításáról tartottak munkaértekezletet tegnap Kaposvá­ron. A megyei pedagógiai intézet, a megyei önkormányzat humánszolgáltatási főosztálya és a város művelődési igazga­tósága által szervezett konzultációra meghívott középiskolai igazgatóknak és érettségi elnököknek Juhász József, a Műve­lődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) főtanácsosa be­szélt az idei matúra új szabályairól. Juhász József hangsúlyozta: hazánkban több mint egy év­százada folyik érettségizte- tés. Elvi, alapvető módosítás nem történt, ám mégis szinte minden évben van valami­lyen újdonság. A közelmúlt változásairól elmondta: a szóbeli vizsga nyilvános, s ezt a tanulók érdekében csak az elnök korlátozhatja. A vizsga folyamán elkövetett tanulói szabálytalanságok, „trükkök” miatti büntetésnek a vétség mértékéhez kell iga­zodnia, tehát ezt mérlegelve nem jelent(het) azonnali ki­zárást. A fogyatékos vagy egyéb módon sérült gyere­keknél vizsgatantárgy, vagy - rész alóli mentesség adható. A dolgozatokat a javítás után a diákok megtekinthetik és véleményezhetik, sőt az eredményt jogszabálysértés esetén megfellebbezhetik: ha a szabálysértés a tanuló telje­sítményét hátrányosan befo­lyásolja, akkor a diák jogor­voslati kérelmet nyújthat be. Az előző évekhez képest az is újdonság, hogy azokban a vá­ratlan, kiszámíthatatlan ese­tekben, amelyek megoldásá­ban a vizsgaszabályzat állás- foglalása nem egyértelmű, a MKM intézkedik (az előadó itt utalt a nagy sajtóvisszhan­got keltett, a szinte évente változtatott székhellyel és névvel működő Leonardo kö­zépiskola idei érettségi-bot­rányára). Juhász József a vizsgák előkészítésével, illetve lebo­nyolításával kapcsolatban fölhívta a figyelmet többek között azokra a lehetőségekre is, amelyekkel — mint mondta — élniük kell a vizs­gabizottság tagjainak. Ezek között a nyelvvizsga, vala­mint a különböző tanulmányi versenyeken elért kimagasló eredmény mentesítő erejét említette. Az előadó fölhívta a fi­gyelmet — az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján — a vizs­gáztató bizottságoknak, il­letve az elnököknek az érett­ségiken jelentkező, illetve el­követett problémáira, s taná­csot adott a hibák elkerülé­sére. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a tananyagot nem az érettségi vizsgán — az akkor szerep-tévesztett ta­nárnak — kell megtanítani, s az sem árt, ha a bizottság akár estig, a vizsgáztatás végéig bírja a diákok rohamát... Végül kitért az érettségi bizonyítványra, amely egyedi és sorszámozott, szigorúan nyilvántartott közokirattá vált. Tehát értékének megfe­lelő „bánásmódot” kért a bi­zonyítványok pontos kiállítá­sával. A munkaértekezleten résztvevők az előadást kö­vető konzultáción főként az érettségi bizottságok elnöke­inek munkáját segítő útmuta­tót hiányolták. Tamási Rita ILYEN ALACSONY ARAKRA MÉG Ml SEM SZÁMÍTOTTUNK! A 'VIDÉK LEGNAGYOBB MŰSZAKI ÁRUHÁZLÁNCA Tim ELEKTRO MARKT MŰSZAKI ÁRUHÁZLÁNC 1 KAPOSVÁR, Sétáló ut(a közepén Tel.: 82/315-959 • PÉCS, volt Bem utca Tel.: 72/215-879 > NAGYKANIZSA, Zrínyi u. 15. tel.: 93/310-694 • KESZTHELY, Rákóczi tér 8. tel.: 83/319-326 SZEKSZÁRD • BAJA • KECSKEMÉT • DUNAÚJVÁROS • VESZPRÉM • SZÉKESFEHÉRVÁR • TATA • SZOMBATHELY Bankkártya-elfogadása A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Célegyenesben a Dráva-Tej Francz Rezsőné: Míg mások marakodtak, mi dolgoztunk Francz Rezsőnétől, a barcsi Dráva-Tej kft vezetőjétől kér­dezte Horváth Ferenc, a barcsi Dráva Völgye középiskola igaz­gatója: a mezőgazdaság, és a mezőgazdasági termékeket fel­dolgozó ipar válságáról beszé­lünk régóta. Mégis vannak biz­tató eredmények. Mi a titka an­nak, hogy folyamatos fejlesz­tést, bővülő piacot tudhatnak a magukénak ilyen nehéz gazda­sági viszonyok közepette? — Titokról nem tudok beszá­molni, egyszerűen végezzük a dolgunkat. A termelésre kon­centráltunk addig is, amíg a konkurencia marakodott, vagy a privatizációval, vezetőik pedig pozícióharccal voltak elfoglalva. A Dráva-Tej vezetőségében nagy az összhang. Ez olyan erény, ami rendkívül hasznos egy cég életében. — A kezdetekkor sokan megkérdőjelezték a létjogo­sultságukat. — Akkor hat tejüzem volt Somogy megyében. Mára ha­gyományos tejtermékeket gyártó üzem jószerivel mi ma­radtunk egyedül. Amikor indul­tunk, az üzem szakmai magját 15 dolgozó alkotta. Most 115-en dolgoznak itt. A gyár évről-évre folyamatosan fejlődik. Nem va­gyok vallásos ember, de sokszor elgondolkodtam, hogy valami földöntúli erő segít bennünket. Sokszor kellett kockáztatnunk, de tudtunk gyorsan és többnyire jól is dönteni. Persze nem egy­szer hibáztunk is, de tanultunk a saját kárunkon. — Korábban több kisebb-na- gyobb konkurenssel kellett küz­deniük. Ma kevés az ellenfél, de aki maradt, egyre erősebb. Me­lyik a nehezebb helyzet? — Ez a mostani, mert teljesen új helyzetet jelent, és új megol­dásokat kíván. A kaposvári tej­üzem megszűntével például so­kan hozzánk fordultak az igé­nyeikkel. A piaci lehetőségeink megnőttek, ugyanakkor az alap­anyagunk csak 15 százalékkal több a tavalyinál. Igyekszünk kielégíteni a megnövekedett tej­igényeket, de csak a trappista gyártásának rovására tudjuk megtenni. Ráadásul igencsak el­durvult a konkurenciaharc, ki­ment a divatból a fair play. — A tavalyi nyereségük 54 millió forint, amihez 24 millió liter tejet dolgoztak föl. Ez azt jelenti, hogy egy liter tejen két forintot kerestek? — 2 forint és néhány fillér hasznunk van liteijén. Sokat föl kell dolgoznunk ahhoz, hogy boldoguljunk, kifizethessük a tejtermelőket, fejleszteni tud­junk... Ezért nagyon vigyázunk, hogy a termelőnek csak kicsivel fizessünk többet, mint a konku­rencia, a kereskedőknek csak pi­civel, adjunk nagyobb kedvez­ményt mint a többi tejüzem. Egyébként nem éri meg. Mind­eközben folyamatosan fejlődni kell. Most éppen az ISO 9002 minőségvédelmi tanúsítvány megszerzését tűztük ki célul, nemrég pedig egy olyan auto­mata zsírbeállító berendezést vásároltunk, amilyennek az or­szágban nincs pátja. — Ha ilyen kevés haszna van a tejgyárnak egy literen, akkor mitől lesz a végén mégis olyan drága a tej? — Ha a kereskedelem egy ki­csit kevesebb nyereséggel be­érné, nem kellene ilyen magas árat fizetniük érte a vásárlóknak. Csak egy példa: egy liter tej fel- vásárlási ára 45 forint. 11 liter­ből készül egy kiló sajt, tehát öt­száz forint csak az alapanyag­költség. A trappista sajjot mi a kereskedőnek az ajtajába visz- szük 669 forintért. A boltban azonban már nem lehet nyolc­száz forint alatt trappistát venni. Ráadásul a kereskedő azonnal megkapja az árát a vevőtől. Mi egy hónapig érlelgetjük, mire sajt lesz belőle. — Mi a jövő ön szerint a barcsi gyár számára? — Folyamatosan fejlődni, bővülni kell, csak így maradha­tunk helyzetben. Újabb és újabb termékekre van szükség, s meg kell teremteni mindehhez az alapanyaghátterét is. Több mil­lió forintot már kihelyeztünk kistermelőkhöz, gazdákat segí­tettünk, hogy bővítse tehénállo­mányát A továbbfejlődés iránya lehet az export növelése. Ez már megkezdődött: horvát feliratú tégelyekben nagy mennyiségben juttatunk ki barcsi sajtkrémet Ri- jekába. — Kinek adja tovább a sta­fétát? — Dr. Kolber Istvántól, a me­gyei közgyűlés elnökétől kér­dezem: nem tartja-e veszélyes­nek a megye termelő gazdasá­gaira és kereskedőire nézve a nagy áruházláncok, szupermar­ketek térhódítását. Nekem az a tapasztalatom, hogy ezek meg­jelenése még kiszolgáltatot­tabbá teszi a termelőket és ve­szélyezteti a helyi kereskedel­met. Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents