Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-13 / 110. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. május 13., kedd Csomagterv a kisvállalkozókért Újabb alkotmányvita A parlamentben Szájer József (Fidesz) és Balsai István (MDF) azt tették szóvá napirend előtt, hogy a kormánypártok egyolda­lúan módosítani akarják az al­kotmányt, holott 1995 májusá­ban aláírtak egy egyezséget, mi­szerint apránként nem módosít- gatják az alaptörvényt. A koalíciós pártok szerint az ellenzék azért zárkózik el a mó­dosításoktól, hogy ezzel is gá­tolja a kormányzás munkáját. Az ellenzék a moratórium tervezett felrúgását azzal magyarázza, hogy a hatalom képviselői a jövő évi választásokon lehetséges bu­kásukat akarják tompítani az al­kotmány egyoldalú átszabásá­val. Egymásra mutogatás követte a felszólalásokat: a koalíció sze­rint a KDNP és az MDF rúgta fel a megállapodást 1996 decembe­rében, amikor nem szavazta meg az új alkotmány koncepcióját, az ellenzék szerint pedig a kormány és a szocialista frakció kiemel­kedő személyiségeinek tavalyi nem szavazata gátolta meg az alapelvek elfogadását. Avarkeszi Dezső' igazságügyi államtitkár szerint az ország működéséhez sok olyan jogszabályt kell elfo­gadni, amihez az alkotmány kis mértékű, a demokráciát nem csorbító módosítására van szük­ség. Barsiné Pataki Etelka (MDNP) üdvözölte azt a cso­magtervet, amelyet a kormány a kis- és középvállalkozások fej­lesztésére nyújtott be. Javasolta, hogy a Ház sürgősen határozzon e cégek közterheinek csökkenté­sével. S. A. Megkezdődött az Akadémia 160. közgyűlése / Átalakuló kutatóintézetek Bár a közvélemény az idén ta­lán minden korábbinál na­gyobb figyelemmel fordul a máskor csupán protokollá­risnak számító esemény felé, szokatlan módon, zárt üléssel vette kezdetét hétfőn a Ma­gyar Tudományos Akadémia 160. közgyűlése. Glatz Ferenc, az Akadémia el­nöke a délelőtti zárt ülést köve­tően számolt be arról, hogy a közgyűlés résztvevőinek túl­nyomó többsége elfogadta az Akadémiai Kutatóhelyek Taná­csa és a kilenc tagú Konszolidá­ciós Bizottság együttes határo­zati javaslatát. Ismételten meg­erősítette: egyetlen kutatóintéze­tet sem szüntetnek meg, csak összevonások lesznek. A kon­szolidáció végrehajtására az Akadémia költségvetése ez évre 600 millió forint célzott támoga­tást kapott, és a jövő évre is biz­tos ígéretük van ennyi pénzre. Elsősorban az újjáalakuló akadémiai kutatóintézetek mű­ködési feltételeit, informatikai infrastruktúráját szeretnék javí­tani. Az elnök azt is elmondta az újságíróknak, hogy a most elfo­gadott határozati javaslatról le­hetősége volt minden érintettnek véleményt mondania. A változtatásoktól minőségi­leg magasabb szintű kutatásokat, a kutatók számára pedig jobb körülményeket várnak. Bruhács János még reménykedik Becsületszavát adta Bruhács János immár harmad­szor is ringbe száll az alkot­mánybírói székért. Mint isme­retes, a koalíciós pártok kétszer elutasították személyét annak ellenére, hogy a parlament jelö­lőbizottsága támogatta a nem­zetközi jogászprofesszort.-Nem fásult bele ebbe a majd egy éve tartó huzavo­náiba? - kérdeztük az érintettet.-Lehet, hogy optimista va­gyok, de remélem, harmad­szorra a kormánypárti honatyák másként döntenek. Már a leg­utóbbi meghallgatáson sikerült bizonyos félreértéseket eloszlat­nom. Ennek eredményeként a koalíciós pártok képviselői kö­zül is többen mellettem voksol­tak. Igaz, ez akkor nem „hatotta meg” a t. Ház bizonyos képvise­lőit, én mégsem zárom ki annak lehetőségét, hogy most máskép­pen lesz minden.- Van még kedve egyáltalán az Alkotmánybírósághoz?-Persze, hogy van. A kedv mellett azonban más tényezők is szerepet játszanak abban, hogy kitartó vagyok. Köt az úri becsü­letszavam, amelyet azoknak tet­tem, akik jelölni akartak. Az igaz, hogy ha előre tudom, mi­lyen kálváriát járok majd ezzel a jelöléssel, akkor még az elején jobban meggondolom, beleme- gyek-e vagy sem. Ugyanakkor - személyemtől függetlenül - fon­tosnak tartom, hogy az alkot­mánybírák között legyen nem­zetközi jogász is. Azt gondolom, hogy ebben a munkában hasznos résztvevő lehetnék. (Szalóky) Horn: arról nem tehet egy politikus, mert innen-onnan tájékoztatást kapott Kemény voltam, nem indulatos Nemcsak külföldön, hanem egyre inkább itthon is elismerik a kormány erőfeszítéseinek eredményeit, ezért politikánkon nem vagyok hajlandó változtatni - mondta Horn Gyula mi­niszterelnök, amikor szokásos havi sajtókonferenciáján a Ferenczy Europress arról kérdezte: miért reagált meglepő indulatossággal az MSZP szociáldemokrata platformjának a miniszterelnök távozását is feszegető felvetéseire?- Kemény voltam, nem indula­tos - tette hozzá -, mert hiszem, hogy önmarcangolás és vádas­kodás helyett a platformnak se­gítenie kellene megmagyarázni, mit, miért teszünk ebben az or­szágban. Nem a személyemet ért támadás, hanem a kormány- politika irányvonalának meg­kérdőjelezése lepett meg. Az ügynöktörvénnyel kap­csolatban kifejtette, hogy csak azért nem vonható felelősségre egy politikus, mert annak idején - mint ő is - „innen-onnan” tá­jékoztató anyagokat kapott. A rossz jogszabály megváltozta­tását ennek ellenére sem fogja kezdeményezni. Horn többször is említette, hogy olykor útszéli stílusban vi­tatkoznak a parlamenti képvise­lők ahelyett, hogy összefogná­nak például a szélsőségek ellen. Úgy gondolja: a ’98-as válasz­tásokon csupán 4-5 párt jut majd be a t. Házba, ezért az egymás közti nyitottság megke­rülhetetlen lesz. Az egyházakkal folytatott tárgyalásokról elmondta: nem európai elvárás, hanem belső igény, hogy a jövőben egységes rendező elv szerint jussanak költségvetési támogatáshoz az egyházak, hogy oktatási intéz­ményeik ne szenvedjenek to­vább hátrányt, s hogy rendben visszakapják ingatlanjaikat. Mit tesz a kormány a népes­ség csökkenésének megállítá­sára? Leszögezte: konkrét in­tézkedésekre, például a család- támogatások reálértékének megőrzésére, esetenként (a nyugdíjaknál) növelésre van szükség. Takács Mariann A kormány benyújtotta törvényjavaslatát az új nyugdíjrendszerről Senki sem járhat rosszabbul A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új nyugdíj- rendszerről szóló törvényjavaslatát, amelyről a jövő héten kezdődhet a vita. A képviselők várhatóan a nyári szünet előtt elfogadják a mai gyakorlatot megváltoztató jogszabályt.- Csupán néhány és alapvetően kedvező változást hoz majd a reform a jelenlegi nyugdíjasok­nak - hangsúlyozta Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára tegnapi sajtótájé­koztatóján. Az 1998-tól bevezetendő kombinált nyugellátási rend­szerbe a pályakezdőknek lesz kötelező belépniük, a 2009. ja­nuár 1. után nyugdíjba vonulók nagy része szabadon választhat a ma ismert, de korszerűsített, úgynevezett felosztó-kirovó és az új vegyes szisztéma között. Az államtitkár felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a reformot követően az egyéni befizetési terhek nem növekednek. Az elkövetkezendő években a kormányzat a reálbérek és így a nyugdíjak reálértékének nö­vekedésére számít. Ha adott évben az előbbi mégis csök­kenne, az új indexálási szabá­lyok szerint a nyugdíj kevésbé veszítene értékéből. Az egyedülállóak számára kedvező változás az özvegyi nyugdíj megállapításának új rendszere. A tervezet szerint jogosultak lesznek házastársuk özvegyi nyugdíjának egy ré­szére akkor is, ha saját jogon is részesülnek ellátásban. A reform igazán azokat érinti, akik 1998. január 1-jétől pályakezdőként állnak mun­kába. Ők, illetve utánuk a mun­káltatójuk a járulékoknak mint­egy háromnegyedét a társada­lombiztosítási alapba, egyne­gyedét pedig kötelezően a ma­gán nyugdíjpénztárakba fizetik be. Megkötés - a többi között - számukra, hogy a nyugdíjjogo­sultságot 20 év járulékfizetési idővel szerezhetik meg. A tájékoztatón elhangzott: a kötelező nyugdíjpénztárak megjelenésével nem sorvadnak el az önkéntes pénztárak. Akiket a törvény szele megcsapott Csehák Judit MSZP-s képvi­selő nem mond le mandátumá­ról, noha az átvilágítás során a bírák megállapították: III/ III—as jelentéseket kapott, így érintett az ügynöktörvény ide vonatkozó passzusában. Mi­lyen jogi, erkölcsi következ­ményekkel jár, ha valaki fennakad a szűrőn? - kérdez­tünk egy alkotmányjogászt, aki - mert őt is átvilágítják - nem kívánta felfedni kilétét.- Az ügynöktörvény vitája során ugyan felmerült a ke­ményebb, jogi szankcionáló rendszer beépítése, ám végül - a személyiségi jogok védelme okán - egy meglehetősen enyhe dokumentum született. Magyarán a képviselők, illetve akik a parlament által megvá­lasztott funkciót töltenek be, átvilágíthatok, de nincs jogi következménye annak, amit a bírák megállapítanak.- Tehát nincs sok értelme az egész procedúrának?- Ezt azért így nem monda­nám. A törvény a súlyos ese­teket szankcionálja. Csak az a bökkenő, hogy a bizonyítás ezekben a dokumentumsze­gény időkben meglehetősen nehéz feladat. Tény azonban, hogy az 1946-os ügynöktör­vény jobban szabályozott, mint a mai.- Mi ennek az oka?- A rendszerváltást köve­tően nem sokkal született a je­lenleg hatályos törvény. A jogalkotók politikamentes tör­vényt akartak létrehozni, ám átestek a ló másik oldalára, s ezért tulajdonképpen a morális és a politikai normák minősí­tik az érintetteket. Legfeljebb a sajtó nyilvánossága kezdheti ki őket, de ezenkívül az illető jó ízlésére bízzák, mit tesz: visszavonul vagy esetleg bíró­ság előtt kéri a minősítés megváltoztatását.- Hol tart az átvilágítás?-Úgy tudom, a képviselők felét vizsgálták meg eddig. Többek között azt kutatják, végzett-e valaki ügynöki tevé­kenységet, kapott-e ügynökök­től anyagokat, tagja volt-e va­lamely erre specializálódott szervezetnek. Szalóky Eszter Isépy elhatárolódik. „Nem tudjuk és nem is kívánjuk vál­lalni Giczy György keresztény­demokráciától távol eső, politi­kai irányvonalnak nevezett cik­cakkjait” - olvasható Isépy Tamás KDNP-s frakcióvezető és további tizenkét képviselő- társának hétfőn közzétett nyi­latkozatában. A levél aláírói szerint a pártelnök saját hatalmi érdekét a párt érdekei fölé he­lyezi, a képviselőcsoport együttműködési szándékát fo­lyamatosan elutasítja, a képvi­selőket engedelmességre köte­les alattvalókként kezeli. Orvoskamarai közgyűlés. A Magyar Orvosi Kamara újabb egyeztetéseket tart szükséges­nek a szaktárcával, még mielőtt az a kormány elé terjeszti az egészségügyi törvény terveze­tét. Kökény Mihály népjóléti miniszter viszont már nem lát lehetőséget a tárgyalásokra. Mindez a kamara hétfőn, Bu­dapesten tartott küldöttközgyű­lésén hangzott el. Munkaügyi ellenőrzés. Szé­les körű ellenőrzést kezdett hét­főn az építőiparban az Orszá­gos Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Főfelügyelőség. A terv szerint a 220 felügyelő a két nap alatt 1000-2000 céget keres fel. Az ellenőrzés eredményei­ről pénteken számolnak be a nyilvánosság előtt. Munkás útlezárás. Félpályás útlezárással tiltakozott a nagy­tétényi Duna-part élővilágának veszélyeztetése ellen hétfőn délelőtt a 6-os főúton a Mun­káspárt környezetvédelmi bi­zottsága. A szervezők akció­jukkal arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a folyó árteré­nek feltöltésére engedélyt kapó cég évek óta veszélyes anyago­kat is tartalmazó kommunális hulladékot rak le a területen. Párbeszédprogram. A Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium által is támogatott prog­ram fő célkitűzése, hogy támo­gasson olyan kezdeményezése­ket, amelyek alkalmasak a ki­sebbségi kultúrák, szubkultúrák megismertetésére, s hozzájá­rulnak az idegengyűlölet, a mássággal szembeni türelmet­lenség mérsékléséhez. A terve­zetekkel május 25-éig lehet pá­lyázni, a minisztérium címén. Megzsaroltakat keresnek. A zsarolók Balogh József alias Michel szigetbecsei, büntetett előéletű verőlegény vezérleté­vel több vendéglátó egység ve­zetőjét különféle összegek át­adására kényszerítették. Rend­szerint Taszarenko Ruszlán uk­rán bandatag tárgyalt a kisze­melt áldozatokkal. A bűnözők őrizetben várják a fejleménye­ket. A ráckevei rendőrkapitány­ság kéri a károsultakat, hogy je­lentkezzenek. Aranyág a gyermekekért Somogyból eddig 755 ezer 522 forint érkezett 253 felajánlás­sal az Aranyág Alapítvány javára január 1-je óta. Anyák napja alkalmából harmadszor rendezték meg a televízióban azt a jótékonysági műsort, amelynek keretében az Aranyág Alapítvány javára lehetett felajánlásokat tenni. Az Aranyág Alapítványt két évvel ezelőtt a TMA Film hívta életre azzal a céllal, hogy pénzt és különböző esz­közöket gyűjtsön olyan gyermekgyógyászati intéz­ményeknek, amelyek saját erejükből nem tudják besze­rezni a gyógyításhoz feltétle­nül szükséges műszereket és eszközöket. A színvonalas szórakozást nyújtó egész na­pos rendezvényen, amelyben debreceni, szegedi, pécsi és szombathelyi körkapcsolások is voltak, rekord nagyságú adományfelajánlás született: a műsor ideje alatt több mint 10 ezer felajánlótól több mint 47 millió forint. A legna­gyobb összeget a Budalakk Titán tulajdonosa, Bereck Imre ajánlotta fel. Marton Éva dedikált stólájáért és Franco Nero dedikált nyakkendőjéért 4,6 millió forintot adott. A fej­fej melletti licitálásban alul maradt társa Losonczy Ottó, a Petroland Kft tulajdonosa, aki már harmadik éve vesz részt az árverésben, fölajánlotta az alapítvány számára azt a 4,5 millió forintot, amit a korábbi darabokért ő megajánlott. A pénz mellett transzfúziós szerelékeket, pelenkát, gyer­mekpaplanokat, hőmérőket és gyermekjátékokat is felaján­lottak, amelyekből szintén nagy hiány van a kórházak­ban. Voltak olyanok is, akik ingyenes szolgáltatást ajánlot­tak. A helyi kezdeményezések az Aranyágacskák jól mutat­ják, hogy saját településük gyermekeinek gyógyításához célzottan is hozzájárulnak az emberek. Az ország minden postahivatalában megtalálha­tók az Aranyág csekkek, ame­lyeken a telefonon felajánlott összegeket be lehet fizetni az alapítvány bankszámlájára. Az alapítvány kuratóriuma a pénz beérkezése után dönt ar­ról, hogy mely gyermekgyó­gyászati intézmények kapják a támogatást. A támogatási kérelmeket pályázat formájá­ban, írásban kell eljuttatni az Aranyág Alapítvány címére: 1123 Budapest, Táltos u. 4., telefon: 155-0485, 175-9968, fax: 175-2444. Az Aranyág Alapítvány bankszámla- száma: 10200847-32414347- 00000000. A TMA Film június végén értékelő műsorban hozza a nézők tudomására, hova jut­nak a felajánlások. Ifjú alkotók kiállítása Frissen végzett ötvösök, arany- és ezüstművesek diplomamunkáiból nyílt kiálh'tás tegnap Budapesten, a Duna Palotában. A 6. sz. Ipari Szak­munkásképző az egyetlen iskola az országban, ahol a fiata­lok elsajátíthatják e művészi igényű szakmák titkait. Három évtizedes hagyomány, hogy a jövő mesterei műveiket köz­szemlére bocsátják. Az idén 80-an szereztek oklevelet, ők mutatkoztak be a nyilvánosság előtt fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Thumbnails
Contents