Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

1997. április 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 15 SZTÁRVILÁG Cannes közeleg A cannes-i filmfesztiválon sikerült megőrizni a mozi varázsát - nyilatkozta franciaországi útja előtt Robert De Niro. Az 54 éves világsztár azonban azt is hozzátette, hogy fél a fellelkesült ra­jongóktól. „Minden alkalommal megriaszt az embertömeg. Cannes a fesztivál idején cirkuszra hasonlít, ugyanolyan őrült és zsúfolt, mégis, imádnivaló!” De Niro egyébként legújabb, Sylvester Stallonéval közösen forgatott filmje, a Copland be­mutatójára érkezik Cannes-ba, május elején. A fesztivál ven­dége lesz Claudia Schiffer is, aki ezúttal nem manökenként vesz részt a megnyitón, hanem színésznőként mutatkozik be a nagyérdeműnek. Abel Ferrara Blackout című filmjében kapott nagyobb szerepet. A német szépség egy New York-i festőnőt játszik, aki beleszeret egy alkoholista, excentrikus színészbe. A film során le is vetkőzik, de Claudia reméli, hogy nem ezért mennek majd be a nézők a moziba. „Valószínűleg én vagyok az egyetlen manöken, akit meztelenül még nem fényképeztek le, mert meg akartam őrizni az irántam megnyilvánuló tiszteletet. A film azonban más, ott természetesek a meztelen jelenetek. Egyáltalán nem féltem megmutatni magam.” Hollywood a dohányosok pariján Új tendencia figyelhető meg az utóbbi évek hollywoodi film­termésében: a dohányzókat pozitívan ábrázolják, a kékes füst a nyugalom, az elegancia, a siker és a magabiztosság jele. Ez kü­lönösen abban az Egyesült Államokban feltűnő, ahol köztudot­tan a legerőteljesebb a dohányzásellenes propaganda. Leg­újabb, Michael című filmjében John Travolta egy földi arkan­gyalt játszik, emberi gyengeségekkel. Ezek egyike a füstölés. De nemcsak Mihály arkangyal, hanem Rómeó sem mentes a nikotintól: Leonardo DiCaprio szája csücskében hanyagul fi­tyeg a cigaretta Shakespeare aktualizált filmváltozatában. Ami az átlag mozinéző számára nem is tűnik fel, azt az Amerikai Dohányosok Egyesülete statisztikákkal bizonyítja, persze örömmel: az elmúlt két év filmtermésének 77 százalékában füs­tölnek. Ez a jelenség 1991-ben kezdődött, amikor a filmekben a gondolati és testi szabadságot, a lázadást egyebek között a mér­téktelen cigarettázás is jelképezte. Külön élnek - Hogy boldogok legyenek „Azért élünk külön, hogy boldogok legyünk” - vallja sok is­mert személyiség. A legrégibb példát erre a francia film nagy­asszonya, Michele Morgan szolgáltatja, aki 37 éve Gerard Oury rendező párja. Mindketten Párizsban, de külön lakásban élnek, csak a nyarat töltik együtt Saint Tropez-i villájukban. Claudia Cardinale tizenöt évi együttélés után költözött el Pasquale Squi- tieri rendezőtől. Rómát Párizsra cserélte fel, mert lányát francia neveltetésben akarja részesíteni. Az egész világ úgy hitte, a hí­res pár útjai kettéváltak. „Paradox módon, a távolság közelebb hozott minket” - állítja az olasz sztárszínésznő. - „Mindketten a függetlenséget szeretjük, így állandóan ingajáratban vagyunk Róma és Párizs között. Nekünk tetszik ez az élet, így soha nem lesz unalmas, monoton.” A legdrágább film Először: túl a 200 millió dolláron Kevin Costner 175 millió dol­láros, Waterworld című filmje bebizonyította, hogy ami drága, még nem feltétlenül jó is. Az óriási anyagi és szellemi befekte­tés nem mindig hozza meg a várva-várt sikert. Hollywood en­nek ellenére nem tud szabadulni a minél nagyobb-minél látvá- nyosabb-minél drágább ördögi háromszögétől. Nemsokára a mozikba kerül a Titanic, az amerikai álomgyár történetében az első film, amelynek költségvetése meghaladja a 200 millió dol­lárt. Kérdéses, hogy nyereséget hoz-e, sőt, egyáltalán megtérül- e a befektetett pénz? Ä nyáron ugyanis nemcsak James Came­ron Titanic-ja kerül a mozikba, hanem olyan, 100 millió dollár­nál nagyobb szuperprodukciók is, mint a Volcano, a The Lost World, vagy a Féktelenül második része. Szulejmán mellett ott lesz Zrínyi is „A szigetvári magyar-török emlékparknak és az ottani Szu- lejmán-emlékműnek van egy nagy hiányossága. Még mindig nem áll mellette Zrínyi Miklós emlékműve. Pedig a erre vonat­kozó tervek már megvoltak, de nem sikerült időben eljutni a kivitelezésig Süleyman Demirel elnök 1994-es látogatása al­kalmából. Most ezt a hiányosságot mi, törökök meg akarjuk szüntetni”. E szavak a hét elején hangzot­tak el a Magyar Építőművészek Szövetségének Ötpacsirta utcai székházában Mehmet Özeinek, a török kulturális minisztérium szépművészeti főigazgatójának szájából. Özei a Magyar-Török Baráti Társaság rendezvényén szólalt fel, és bejelentette: az ügyben felkereste Göncz Árpád köztársági elnököt, és sokáig elbeszélgettek a szigetvári Zrí­nyi-emlékműről. A török fél szeretné, ha a szoboravatáson jelen lehetne Demirel elnök is. Az időpontot azonban még egyeztetni kell. A török fél - bármikor történik is az em­lékmű felállítása - szeptember 7-i dátumra gondol, mert 1566- ban ezen a napon esett el rom­várából kitörve védőserege élén a szigetvári hős. A vendég, akinek Gál Tímea, a baráti társaság főtitkára tol­mácsolt, kifejtette, hogy a ma­gyar szabadságharcok korsza­kai, a magyar menekültek be­fogadása óta megváltozott a magyarság és törökség viszo­nya. Ennek jele, hogy van Rá- kóczi-ház és -szobor Rodostó­ban, Kossuth-szobor Kütahyá- ban, Bartók-mellszobor Anka­rában, és Szulejmán szultán szülővárosának, a fekete-ten­geri Trabzonnak is van török­magyar béke- és barátság parkja. Sőt, nemrégiben meg­emlékeztek arról is, hogy az első világháborúban együtt harcoltak török és magyar ka­tonák Galíciában és Gallipoli- nál. Özei most Budapesten tá­jékozódik a Gül Baba türbéjé- nek török költségen folyó hely­reállítási munkálatairól. Ezért - a nagyszámú magyar és török érdeklődővel együtt - szívesen meghallgatta dr. Ágoston Gá­bornak, az ELTE középkori tör­ténelem tanszéke docensének, turkológusnak Gül Babáról szóló előadását és Pintér Tamás vezető tervező-építész, műem- lékszakmémök ismertetését. De ki is volt Gül Baba? „Személyét az ismeretlenség és a titokzatosság fátyla fedi, csakúgy, mint annak a dervis­rendnek a megalapítását, amelyhez a szent életű dervis tartozott” - mondta Ágoston dr. Evlia Cselebi, a híres 17. szá­zadi török világutazó több mint egy évszázaddal Gül Baba ha­lála után fordult meg Budán, s jegyzett fel néhány adatot a muszlim szent életéről. Szekfű Gyula, a neves történész azon­ban Cselebi munkáját és más török krónikákat a magyar tör­ténetírás számára teljességgel használhatatlannak minősítette, s valószínűleg ez a túlzó véle­mény befolyásolta Fekete La­jost, a török kori Buda monog- ráfusát is, amikor azt írta, hogy Gül Baba talán nem is élt. Arabul feljegyzett nevét többféleképpen olvasták. A leg­többen a gül olvasatot és annak rózsa jelentését fogadták el. Volt azonban, aki szerint Kel Babának hívták. A kel szó ko­paszt, tar koponyájút jelent, s azért nevezték így, mert nem volt egyetlen hajszála sem. Felmerült az is, hogy a nevét a gülmek - nevetni igéből ere­deztessék. Egy legenda szerint Gül Baba nevében a rózsa a tisztaságot jelképezte, mivel messze földön ismert volt tisz- taságszeretetéről. Az a legvaló­színűbb, hogy a dervisek a gül szót átvitt, misztikus értelem­ben használták. Gül Baba való­ban Rózsa apó volt, de nem a földi rózsa, a múlandó világ kedvelője, hanem jeles dervis, rendje rózsafája, legszebb ró­zsaszál. Cselebi szerint Gül Baba hí­res bektasi dervis volt, aki a Próféta családjából származott. A szivaszi vilajetben, Merzi- fonban született. Több szultán, így Törvényhozó Nagy Szu­lejmán (1520-1566) alatt is karddal a kezében terjesztette Allah tanait. 1541-ben, már agg fejjel részt vett a Magyarország ellen viselt hadjáratban. Nem sokkal azután, hogy Budát 1541. augusztus 29-én elfoglal­ták, meghalt. A halál szeptem­ber 2-án érte a dzsámivá átala­kított Nagyboldogasszony templomban, hálaadó istentisz­telet közben. Állítólag Ebusz- szuud Efendi sejhüliszlám, a bi­rodalom legmagasabb vallási vezetője mondta felette a gyá­szimát, és maga Szulejmán szultán is ott volt a koporsóvi­vők között! Ezért sokáig rejtély maradt, hogy a kortárs török történetírók miért hallgattak Gül Babáról. Volt azonban egy hasonló nevű másik személy, Gül Mehmed Dede, aki Hódító Mehmed szultán (1451-1481) alatt nyolc évet szolgált egy konstantinápolyi dzsámiban: Korán-magyarázatot, tefszirt, valamint hagyománytudo­mányt, hadíszt adott elő, sőt a szultánnak is adott órákat Ko­rán-magyarázatból. A szultán - mivel mestere nem fogadott el pénzt a tanításért - egy falut adományozott neki, amelyben Gül Dede derviskolostort alapí­tott. Nevét megőrizte az emlé­kezet, halála után a kolostora­lapítóról költeményt is írtak. Dr. Ágoston feltételezi, hogy a két valós személyből a halvá­nyodó emlékezet és Cselebi élénk képzelete egy személyt gyúrt össze. Egy olyan szent életű dervist, aki Hódító Meh­med szultán idejétől Szulejmán szultánig karddal és hittel szol­gálta a dinasztiát. A hagyo­mány szerint Gül Baba türbéjét a hozzá kapcsolódó dervisko­lostorral együtt Jahjapasazáde Mehmed budai pasa építtette. Az épületegyüttesre való első írásos utalás egy 1559-ből való adóösszeírásban maradt fenn az utókorra. Törökkori építményeink kö­zül valószínűleg máig ez a sír­kápolna a legismertebb a musz­lim világban. A törökök már régen is oly nagy becsben tar­tották, hogy az 1699. január 26- ai karlócai békében - amely lé­nyegében török hódoltságunk megszűntét jelentette - a szul­tán megbízottai feltételként ki­kötötték a budai síremlék fennmaradását. Mostani helyreállításának terveit az ARCHITECteam Kft készítette. Az ötletgazda Pintér Tamás tervező-építész, aki tár­sával, Deák Zoltánnal dolgozik. Pintér már 1992, vagyis azóta foglalkozik e nemes vállalko­zással, hogy konzulens építész­nek felkérte őt Turgut Canse- ver, a híres, kétszeres Aga Khan-díjas török építész. A tö­rök nagykövet megkeresésére elkészített terveit 1994-ben tett magyarországi hivatalos látoga­tása alkalmával Süleyman De­mirel köztársasági elnök hagyta jóvá, akinek Emre Kongal, a kiváló török művészettörténész volt a tanácsadója. Említsük meg azonban e nagyszerű vál­lalkozásnak a többi fontos részvevőjét is: a statikus Beré- nyi László, a kertészeti tervező Karádi Gábor és a LAND-A kft, a díszvilágítást a Lysis Stú­dió készíti, a gépésztervező Dohár Anna, a restaurátor Kő­falvi Vidor, a kőművesmunká­kat az Ambitus kft, a műkőelhe­lyezést a Hung-Art kft végzi. A generálkivitelező a török Güsay Ltd megbízásából a magyar Multicoop kft. A türbét 1914-ben hivatalo­san műemlékké nyilvánították, s a háború alatt vallásos bos- nyák katonák látogathatták, er­ről fennmaradtak fényképek is. Történetében később fontos szerepe volt annak, hogy Buda 1944-1945-ös ostroma alatt Wágner János építőmester vil­lája úgy óvta a türbét, mint ék­szerdoboz a drágakövet. A mes­ter ugyanis annak idején mint­egy a villájába foglalta bele a türbét. Wágner, ennek az 1870-ben épült villának, nyári laknak a gazdag tulajdonosa volt a Feszi Frigyes tervezte pesti Vigadó kivitelezője is. 1962-ben Pfannl Egon építész kezdte meg a res­taurálást, visszaállította az ere­deti türbeformát. Az 1970-es évek elején lebontották a Wág- ner-villát. Szakemberek szerint a teljesen török támogatással végzett munkálatok júniusig oly mértékben előrehaladnak, hogy látogatható lesz a török' kávézó, az oszlopcsarnok, a ki­látóterasz, a már kész, de külső­leg még konzerválandó és némi belső vizsgálatot érdemlő türbe közvetlen környezete. Állítólag a türbe fala belül régi török versfeliratokat rejt. Elkészült Gül Baba szobra is. A régi szent dervis mása már várja a török kegyhely megnyitását. Flesch István „Bélyegrekord a zebrákért” 1997. május 5-én a Magyar Posta Földrészek állatai (!) Áf- rika elnevezéssel négy címletű bélyegsorozatot és egy bé­lyegblokkot hoz forgalomba. Ézúttal rendhagyó módon, hi­szen a bélyegkiadást egy több mint egyhetes program, teszi emlékezetesebbé. Az állatkert­ben működő alkalmi postán egy óriás levelezőlapot (mérete: 125,75 cm) helyezzük el, és május 1-11-ig a látogatók az ott vásárolt bélyegeket felra­gaszthatják a levelezőlapra. Ez­zel egyidejűleg a fővárosban és a megyeszékhelyeken a kijelölt mintegy 40 alkalmiként mű­ködő postákon ugyancsak lehet bélyeget vásárolni és felragasz­tani a levelezőlapot kiegészítő pótlapokra. A bélyegeladásból származó bevétel egy részét át­adják a Budapesti Állatkertnek: az ott élő állatok sorsának, élet- körülményeinek javítására. így csatlakozunk az állatkertet tá­mogatókhoz, akik egy évre „örökbe fogadnak” egy kivá­lasztott állatot. A posta, a bé­lyegkiadás jelmondatához il­lően — „Bélyegrekord a zebrá­kért” — a sorozat 20 forintos címletén is látható zebrát „fo­gadja örökbe”. Igazi gyerekeket festettek színesre egy új színes zseb-Nintendo Game Boy játék hirdetéseként a Los Angeles-i Sunset Boulvardon fotó: feb-reuters A csodaszínház varázsa A csodaszínház varázsa az el­múlt évtizedekhez képest mára jócskán megfakult. Pedig ha a vándorcirkuszok megszűnné­nek, az egyik utolsó romantika is kiveszne életünkből. Richter József Jászai-díjas világhírű ar­tista két évvel ezelőtt csaknem 50 millió forintot a célnak szen­telve úgy döntött, újjáéleszti a régi varázst és saját vándorcir­kuszt hoz létre. Az azóta eltelt évek őt igazolták. Persze a régi vándorcirkuszos világnak ma már nyoma sincsen, ezer lóerős kamionok, légkondicionált la­kókocsik repítik előadásról elő­adásra a nemzetközi artistákból álló Magyar Nemzeti Cirkuszt. Régi álom került ezzel cirkusz­tető alá, hiszen a Richterek ar­tistadinasztiáját már az 1800-as években jegyezte a történelem egészen az 50-es évekig. Ekkor ugyanis államosították a család fából készült sátortákolmányát is. A mai sátor 13 méter magas, 36 méter széles és 500 ember befogadására képes. Marcali­ban is szükség volt a kapaci­tásra, hiszen a két előadáson több mint kétezerötszázan tap­soltak a hatvan művészből álló társulatnak. — Jó üzlet ma a cirkusz? — Nem nevezném üzletnek a cirkuszt. Ezt mi hetedik gene­ráció óta tradícióból csináljuk, az üzletnél tehát sokkal többet jelent számomra, de nem min­dig nyereséges - mondja a cir­kuszalapító Richter József. - Ezt a mi családunkban min­denki szeretetből csinálja, a na­gyobbik fiam Európa talán egyik legjobb lovasakrobatája és remélem, a legkisebből is az lesz. — Úgy, ahogy az ön gyere­kei önökkel, ön a saját család­jával járta a világot. Egyálta­lán volt más elképzelése az életről, mint hogy artista lesz? — Nem, nem volt. Egyszer sem jutott eszembe. Egyébként van Budapesten egy 30 szobás szállodám, és artistaként is elér­tem már mindent: Jászai-díj, a Monte Carló-i fesztivál ezüst bohóca. Nem volna muszáj ma már ezt csinálnom. De nem tu­dom elképzelni az életemet nélküle. — A magyar artistákat a vi­lág legjobb artistái között tar­tották számon. Van utánpót­lás? Van jövője ennek a mű­fajnak? — 5-10 évvel ezelőtt bizto­sabb jövője volt, de van ma is. Azt szokták mondani, amíg gyerek van, cirkusz is van. De amíg az én családom él, addig biztosan... Y. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents