Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

1997. április 29., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Barkóczy Gellért a büntető törvénykönyvről Szigorúbb büntetéseket A szocialisták hajlandók szavazni, de nemmel Napirend körüli bonyodalmak A parlament tegnapi ülésének kiemelkedő eseménye volt, hogy a koalíciós pártok nem támogatták, hogy a héten napi­rendre kerüljön Bruhács János jogászprofesszor alkot­mánybíróvá választása. Az ellenzék azonban e nélkül nem fogadta el az egész napirendet (szavazatai nélkül határozat- képtelen volt a Ház). Mivel elfogadott napirend nélkül nem folytathatták volna az ülést, a szocialisták zárt ajtók mögött megváltoztatták véleményüket, s egy fél óra elmúltával bele­egyeztek az alkotmánybíró-választás napirendre tűzésébe. Boross Péter (MDF) a kor­mányt terhelő közjogi kötele­zettségekre és a parlament működésének nem kielégítő színvonalára hívta fel a fi­gyelmet. Kifogásolta, hogy el­sősorban a művelődési, a pénzügy- és a külügyminiszter ritka vendég a Házban, holott a kérdésekre, interpellációkra ők lennének kötelesek vála­szolni, nem az államtitkár. Szóvá tette a poénkodó, néha gyűlölködő hangvételű, sok­szor az igazmondás igényének sem megfelelő válaszokat. Kuncze Gábor belügymi­niszter csak üdvözölni tudta, ha bármelyik politikus parla­menti hangnem- és stílusvál­tást sürget. Érdemes azonban elgondolkodni azon - mondta -, hogy ha van gyűlölködés, azt ki szítja. Isépy Tamás (KDNP) a ma­gyar társadalom lelki egészsé­gének fokozatos romlásáról szólt, aminek okai szerinte a teljes értékvesztés, a kisközös­ségi és nemzeti azonosságtu­dat széthullása, a család fel­bomlása, a nevelés tekintély­vesztése, az oktatás lerombo-. lása, az egészségügy szétve­rése, a szociális biztonság hiá­nya, az életszínvonal csökke­nése, a kilátástalanság nyo­masztó érzése. Kökény Mihály népjóléti miniszter valós veszélynek tartotta az érzelmi zavarokon alapuló megbetegedések és a szenvedélybetegségek terjedé­sét, ezt azonban a társadalmi­gazdasági átmenet velejárójá­nak nevezte. S. A. Célzottan és címezve: hat év alatt 400 milliárd forint Ivóvízre, kórházra, iskolára Az önkormányzatok sok egyéb mellett két jelentős támoga­tásban, a címzett, valamint a célzott támogatásban részesül­hetnek. Az előbbi megfelelő pályázat benyújtása után ad­ható, az utóbbi viszont alanyi jogon jár a költségvetés által előirányzott keretből. Darázs Imrénét, a Belügymi­nisztérium főosztályvezető­helyettesét e támogatási rend­szer eredményeiről kérdeztük. Az 1991-ben alkotott ön- kormányzati törvény írta elő az 1992-ben módosított rend­szert. Hat év alatt a települé­sek összesen 170 milliárd fo­rint támogatásban részesültek, s ezzel 400 milliárdos beruhá­zás valósult meg, illetve van folyamatban. Az egyes beru­házások 30-40 százalékos tá­mogatottságot élveznek, a többit az önkormányzatoknak maguknak kell fedezni. A kistelepülések nehezeb­ben tudják előteremteni a be­ruházásokhoz szükséges „saját részt”, ám ha társulnak egy­mással, akkor a támogatás 10, illetve 1000 lakosnál kisebb település esetén 20 százalék- ponttal növekszik. Az önkormányzatoknak az elmúlt hat évben saját bevéte­lükből és a központi pénzek­ből kialakult költségvetése összesen 4000 milliárd forint volt. Ebből 400 milliárdot e két támogatási rendszer moz­gósított. Az egész országban - néhány elenyésző lélekszámú települést kivéve - megoldó­dott az egészséges vízellátás. A támogatások segítségével az önkormányzatok talán a legtöbbet kórházrekonstruk­cióra költöttek, és mintegy 2 milliárd forintot fordítottak gépek és műszerek korszerűsí­tésére, pótlására. Egy másik program kereté­ben befejeződött azoknak az iskoláknak a bővítése is, ame­lyek nem tudták helyben biz­tosítani az alsó tagozatos álta­lános iskolások oktatását. Fel­épült 700 tornaterem is. Koós Tamás Közös munka, több eredmény Együttműködési megállapodás az ORFK és a VPOP között A két szervezet között három éve létrejött együttmű­ködési megállapodás megújított változatát írta alá hétfőn Arnold Mihály altábornagy, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos parancsnoka és Forgács László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány. Barkóczy Gellért országgyű­lési képviselő (FKGP) tegnap napirend után szólt a parla­mentben a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításához.- A rendszerváltás időszakában majd azt követően egyértelmű volt az állam azon törekvése, amely a büntető bírói gyakorlat­ban az enyhébb büntetési tételek kiszabására irányult. Ez a szem­lélet abból a téves feltételezés­ből indult ki, hogy ez az állam lojalitását fejezi ki az állampol­gáraival szemben. Megfeledkez­tek azonban arról, hogy ez a szemlélet azzal a veszéllyel jár, hogy a bűnelkövetők enyhe íté­letekre számíthatnak, ezért a büntetéskiszabások preventív hatása jelentős mértékben csök­ken. Ezzel összefüggésben az FKGP is előterjesztett törvény- módosítást azzal a céllal, hogy ennek a tendenciának a meg­akadályozása érdekében emelni kell az egyes bűncselekmé­nyekre kiszabható alsó és felső büntetési tétel mértékét. Sajnos az Országgyűlés nem vette napi­rendre a javaslatot - mondta. Az enyhülő bírósági ítélke­zési gyakorlatot egyébként sta­tisztikai adatok is egyértelműen bizonyítják. A jogtudomány fi­gyelmét is felkeltette ez a prob­lémakör. Rendkívül figyelemre méltó, hogy az enyhülő ítélke­zési gyakorlat, jogirodalmi meg­ítélésének hatására, maga a tör­vényalkotás is beleesett abba a hibába, hogy lehetővé tette az enyhébb felelősségre vonás gyakorlatának kialakulását. En­nek következtében olyan tör­vénymódosításra került pl. sor, amely megteremtette a felnőtt Meg kell ismételni a tisztújí­tást a Kereszténydemokrata Néppártnál. A Legfelsőbb Bí­róság hétfőn kihirdetett ítéle­tében helyben hagyta a Fővá­rosi Bíróság elsőfokú határo­zatát Isépy Tamás és négy képviselőtársának a KDNP ellen indított perében. A bíróság tehát immár jogerő­sen is megsemmisítette a párt tavaly decemberi tisztújító vá­lasztmányi ülésének határoza­tait. Az ítélet ellen fellebbezés­nek helye nincs. Az indoklás szerint a vá­lasztmány összehívása alapsza­bály-ellenesen, azaz törvény- sértő módon történt, ezért a tes­tület által hozott határozatok is jogsértőek. A testületet ugyanis csak annak elnöke jogosult ösz- szehívni, tehát Giczy György pártelnök törvénysértő módon korú elkövetők próbára bocsátá­sának lehetőségét, vagy amely megszüntette az enyhítő rendel­kezések alkalmazhatóságának kivételes jellegét, végül azok a rendelkezések, amelyek lénye­gesen enyhítettek a különös és többszörös visszaesők felelős­ségre vonásával kapcsolatos ko­rábbi szigorú szabályokon. Mindezek hatására szükségsze­rűen következett be az a tenden­cia, amely a büntetéskiszabás ál­talános enyhülését jelzi. A hazai és a külföldi közvé­lemény jogos felháborodását váltotta ki pl. az, hogy a több­száz milliós kárt okozó bűncse­lekmény elkövetésével vádolt Zemplényi Györgyöt még elő­zetes letartóztatásba sem he­lyezték, vagy más esetben rab­lás bűncselekménye miatt csu­pán felfüggesztett szabadság- vesztést szabott a bíróság. Ugyancsak jogosan háborítják fel a közvéleményt azok az esetek, amikor az enyhe, a tár­sadalomra alig veszélyes cse­lekmények elkövetőit arányta­lanul súlyosan büntetik. Ugyanakkor látni kell azt, hogy önmagában a büntetési té­telek megemelése nem járhat eredménnyel. Meg kell változ­nia annak a amelynek közép­pontjában enyhébb büntetések kiszabása áll. A statisztikai ada­tok ugyanis azt bizonyítják, hogy a bíróságok gyakorlatában a büntetési tételek csaknem minden esetben a törvényben megállapított alsó határhoz kö­zelítenek. A fentiek alapján az előterjesztett javaslatot a vitára alkalmasnak ítélem és a szüksé­ges módosításokkal elfogadásra ajánlom - fejezte be hozzászólá­sát Barkóczy Gellért. járt el, amikor az országos el­nökség nevében összehívta a választmányt. A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy jelentős sza­bálysértés történt, ami döntően befolyásolta az OV határoza­tait. A bíróság csak a törvé­nyességet vizsgálta, hangzott el, nem lehetett tekintettel arra, hogy a vitatott határozatok ho­gyan érintik a párt belső műkö­dését, társadalmi megítélését. Rubovszky György, a pert kezdeményező keresztényde­mokrata képviselők egyike el­mondta: a jogerős ítéletet tár­gyalási alapnak tekinti. Bassola Zoltán, a KDNP jogi képvise­lője törvénysértőnek és alkot­mányellenesnek nevezte az íté­letet. Füzessy Tibor úgy nyilat­kozott: sürgősen el kell kezdeni a tárgyalásokat a másik féllel az új tisztújítás időpontjáról. Az aláírást megelőzően a tes­tületek vezetőinek közös érte­kezletén Forgács László el­mondta: egyrészt az utóbbi években megjelent új jogsza­bályok, valamint a Központi Bűnüldözési Igazgatóság lét­rejötte indokolta a korábbi megállapodás újrafogalmazá­sát. Másrészt sajnálatos tény, hogy a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a feketegazdaság jelenléte foko­zódik Magyarországon. Arnold Mihály kifejtette: a két szervezet együttműködése nem csupán lehetőség, hanem törvényből adódó kötelezett­ség is. Hozzátette: a szoros kapcsolattartás nemcsak a jog­sértések megelőzésében, meg­szakításában és felderítésében hozhat eredményeket, hanem a rendőrség, valamint a vám­és pénzügyőrség munkatársi gárdája szakismereteinek bő­vítésében is. A korábbi együttműködési szerződés alapján elért ered­ményekről az ORFK és a VPOP több vezetője szólt el­ismeréssel. Különösen az olajhamisítási ügyek, a jöve­déki termékekhez fűződő visszaélések és a gépkocsilo­pások leleplezésében hozott számos sikert a közös munka. Leszögezték: a gazdasági hát­terű bűnügyek felderítése a két szervezet közös fellépése nél­kül az esetek többségében le­hetetlenné válna. Európa illúziók nélkül. Történelmi lehetőség kínálko­zik arra, hogy Magyarország hosszú távon biztosíthassa he­lyét egy, problémái ellenére di­namikus közösségben - jelen­tette Somogyi Ferenc, a Kül­ügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője „Az Európai Integrációról - il­lúziók nélkül” című nemzet­közi konferencián. Tabajdi Csaba elégedett. A Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének új vezető­sége hétfőn Budapesten tár­gyalt Tabajdi Csabával, a Mi­niszterelnökség politikai állam­titkárával. Tabajdi a találkozó után újságírók előtt kifejtette: elégedett, hogy a belső viták helyett végre érdemi kérdé­sekre koncentrálhatnak. Nem tárgyalnak tovább. A Vasutasok Szakszervezete fel­függeszti a Vasúti Érdekegyez­tető Tanácsban való részvételét, mert úgy véli, hogy a tanács funkciója „kiürült” - áll a szer­vezet közleményében, amelyet hétfőn tett közzé­Harmadik alkalommal ren­dezi meg május első vasárnap­ján, a Magyar Televízió 1-es csatornája az Aranyág című műsort, amelynek az a célja, hogy magánemberektől és cé­gektől gyűjtött felajánlásokból támogassa azokat a gyermek- gyógyászati intézményeket, amelyek pénzügyi helyzetük miatt nem tudnának hozzájutni a gyógyításhoz feltétlenül szükséges eszközökhöz. Alkotmánybíró-jelölés. A törvénysértő állapotot fel kel­lett oldanunk, ezért elhatároz­tuk, hogy a végsőkig elme­gyünk, rákényszerítjük a T. Házat, hogy a mulasztásos al­kotmánysértés állapotát meg­szüntesse, s tűzze napirendre az alkotmánybíra megválasztását. Ezt Trombitás Zoltán (Fidesz) jelentett ki. A plenáris ülésen azért kért gombnyomásos sza­vazást, hogy bebizonyítsa a T. Ház határozatképtelenségét. Cannes-i díszvendégek. Az 50. Cannes-i Filmfesztivál ren­dezőbizottsága díszvendégnek hívta meg Törőcsik Marit és Jancsó Miklóst. Törőcsik 1976- ban nyerte el a legjobb szí­nésznő díját, Jancsó pedig 1979-ben kapott életműdíjat a legjelentősebb európai film- fesztiválon. Ünnepi menetrend. A sze­mélyszállító vonatok május 1- jén, 2-án és 3-án a munkaszü­neti napokra érvényes menet­rend szerint közlekednek. Ápri­lis 30-án a pénteki napokon szokásos rend szerint, május 4- én vasárnapi, május 5-én pedig a hétfői menetrend szerint üzemel a vasút. Isépyék pert nyertek Azt a pártot választjuk, amelyik a legjobb válaszokat adja kérdéseinkre Ez nem banánköztársaság A rendszerváltás óta eltelt hét év milliókat mozgató majálisai csattanós vá­laszt adtak a szakszervezeti mozgalom jövőjében kétkedőknek: a tőke és a munka között élesedő harc nem szétforgácsolja, hanem összekovácsolja az emberek erejét - mondta Sándor László, a félmillió tagot számláló Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke, aki az ünnepi ké­szülődést megszakítva adott exkluzív interjút a Ferenczy Europressnek.-A tavasz, a pohár hideg sör, a vá­sári forgatag mindig tömegeket csábít ilyenkor a szabadba, annak ellenére, hogy 1990 táján alapjaiban rendült meg a szakszervezeti mozgalom.- Nem csoda, hisz az általunk kép­viseltek szenvedték el a legtöbb sé­relmet a piacgazdaság kiépítésével együtt járó megszorítások miatt. Ke­vés a munkahely, csökkentek a reálbé­rek, elfogytak a családok tartalékai, s mélypontjára süllyedt a legszegé­nyebbek kiszolgáltatottsága. ’95-től azonban az MSZOSZ-en be­lül egyfajta önszerveződési igény-ta­pasztalható. Bebizonyosodott, hogy nem elég, ha a Don Quijote típusú alapszervi titkárok szembeszegülnek a magyar törvényeknek fittyet hányó, arrogáns munkahelyi vezetőkkel, a bér- és foglalkoztatási vitákból csak közös fellépés eredményeként kerül­hetnek ki győztesen a beosztottak.- Csakhogy a saját erő sokszor ke­vés. Miben segíthet az MSZOSZ?-Össztüzet zúdítunk azokra a cé­gekre, amelyek tulajdonosai banán­köztársaságnak nézik ezt az országot. Fittyet hánynak a jogszabályokra és a munkavállalók érdekeire. Példa erre a szekszárdi húsipari vállalatnál vívott csatánk. Mivel meggyőzéssel nem ér­tünk célt, átfogó ellenőrzésre kértük fel az illetékeseket a Munkavédelmi Főfelügyelőségtől kezdve az ÁPV Rt.-n át az APEH-ig. Az addig nagy hangú, magabiztos főnök visszakozott.-Nagyobb horderejű, minden al­kalmazottat érintő előnyök kivívásá­hoz is van erejük?- Igen fontos mérce számunkra, hogy elképzeléseinkből mennyit sike­rül elfogadtatnunk az Érdekegyeztető Tanácsban. Meddig sikerül felsrófol­nunk a minimálbért, milyen változta­tásokat tudunk becsempészni a Munka törvénykönyvébe, s folytathatnám.- A kormány népszerűségének csökkenésével egyre több kritika éri Sándor László fotó: feb önöket amiatt, hogy hatalomra segí­tették a koalíció vezető pártját. Mintha önök is megbánták volna ezt a lépésüket.- A ’94-ben kötött együttműködés - ma már tudjuk - féloldalasra sikere­dett. Miközben az MSZOSZ latba ve­tette minden eszközét, hogy a draszti­kus megszorító intézkedések ellenére is megőrizhető legyen a társadalmi béke, a kormány alig viszonozta gesz­tusainkat. A további együttműködés feltétele egy új szellemű, a szociál­demokrata értékeket eddiginél mar­kánsabban felmutató program.- Lehet, hogy új szövetségessel in­dulnak neki a ’98-as választásoknak?-Azt a pártot választjuk, amelyik ősszel a nekünk legjobban tetsző, garan­ciákkal is megerősített válaszokat adja 20-25 konkrét kérdésünkre. Kíváncsiak vagyunk például arra: milyen plusz jo­gokat biztosítanának a munkavállalók­nak, vagy hogy'milyen módon alakíta­nák át a gyenge lábakon álló üdültetési rendszert? Jövő tavaszi kongresszusunk majd mérlegel és dönt. (Takács)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents