Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-28 / 98. szám

1997. április 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Torgyán és Lezsák helyzetértékelése MSZP-MSZOSZ barátság Az MSZOSZ ugyan az utóbbi időben gyakran bírálta a szo­cialista pártot, ez azonban nem változtat azon, hogy fenn kell tartani a jó kapcsolatot az MSZP és a szakszervezeti szövetség között. Egyebek közt ezt nyilvánította ki a nagyobb kormányzó párt országos választmánya, amely vasárnapi ülésén a kormányzat, a pártelnökség és a képviselő- csoport elmúlt időszakban vég­zett tevékenységét vizsgálta meg. Nikolits István, a titkos- szolgálatokat felügyelő minisz­ter tájékoztatta a testületet a Nyírfa-akció politikai fejlemé­nyeiről. A miniszter felelőssé­gét az ügy kapcsán csak egyet­len hozzászóló vetette fel. Az uniós csatlakozás előké­szítése során a kormány eleve rossz sorrendet állított fel, ami­kor a jogharmonizációra he­lyezte a fő hangsúlyt, ahelyett hogy a magyar agrárgazdaság alapérdekeit védené meg - je­lentette ki hétvégi lakossági nagygyűlésén a kisgazda párt­elnök, Torgyán József. Mint mondta, a csatlakozásnál a ke­mény érdekegyeztetési harc feladása magával vonhatja, hogy a kiszolgáló nemzetek so­rába süllyedünk vissza. Az MDF országmérleget ké­szít - jelentette be Lezsák Sán­dor, a párt elnöke, az országos választmány vasárnapi ülésén. Értékelése szerint az ország állapota háromévi MSZP- SZDSZ-kormányzás után lé­nyegesen rosszabb, mint 1994- ben volt. E súlyos helyzeten csak egy 1998-as kormányvál­tás segíthet. My Faire Lady és az Ártatlan bűnösök Szolnoki színészparádé Legnagyobb színházunk is megirigyelhetné azt a társula­tot, amely a következő színi évadban játszik majd a szolnoki teátrumban. Mint Schwajda György igazgató elmondta: kö­vetik azt a hagyományt, hogy egy-egy művészeti feladatra szerveződnek együttesek, ne­ves szereplőkkel. Az első be­mutató október elején A velen­cei kalmár lesz. Shakespeare színművét Schwajda György rendezi. A klasszikus műben Garas Dezső, Hirtling István, Hernádi Judit, Rátóti Zoltán alakítja a főbb szerepeket. Ugyancsak októberben Csiky Gergely A nagymama című vígjátékát mutatják be, a cím­szerepben Tolnay Klárival. Novemberben Luxemburg grófja „látogat” Szolnokra Bor József rendezésében, egyebek között Kállay Bori és Szacsvay Lászlóval fellépésével. Szintén novemberben Goldoni Chiog- giai csetepatéját Taub János ál­lítja színpadra neves színészek­kel: Bánsági Ildikóval, Nagy- Kálózy Eszterrel, Ráckevei An­nával, Bubik Istvánnal és Hirt­ling Istvánnal. Márciusban vi­szik színre Osztrovszkij vígjá­tékát, az Ártatlan bűnösöket, főszerepben Törőcsik Marival és Iglódi Istvánnal. A bemuta­tók sorát a My Faire Lady zárja. Űj fejezet nyűt a Farkas Helga-ügyben Közel a megoldáshoz A rendőrség tudja, hogy kik rabolták el 1991 nyarán Sze­ged határában Farkas Helgát, s azzal is tisztában van, hogy a fiatal lányt megölték. Farkas Helga holtteste még nem került elő, ám a nyomozók közel állnak a megoldáshoz. Az évek óta tartó nyomozás­ban az a legújabb fordulat - kö­zölték szombaton Szegeden il­letékesek -, hogy Csapó József orosházi vállalkozót, aki Farkas Helga baráti köréhez tartozott, a napokban a kecskeméti fog­dából Budapestre, a Gyorskocsi utcába szállították. Annak a Juhász Benedeknek a meggyilkolásával gyanúsít­ják, akinek a neve annak idején a szegedi lány elrablói utáni nyomozásban is felmerült. Ju­hász holttestét tavaly találták meg egy csatornában. Farkas Helga elrablásának ügyében Csapó Józsefet még nem minősítik gyanúsítottnak, de annyi bizonyíték áll a rend­őrség rendelkézésére, hogy hamarosan erre is sor fog ke­rülni. A lányt nyereségvágyból rabolták el, a feltételezések sze­rint legalább ketten. Csapó tagadja, hogy köze lett volna Juhász Benedek - több bűncselekményében egykori feltételezett tettestársa - meg­gyilkolásához. A rendőrség ál­láspontja szerint viszont, s erre bizonyítékok is vannak, Juhász Benedeknek azért kellett meg­halnia, nehogy Csapó ellen valljon. Egyetértő asztaltársaság Pásztohy András: az ágazat fejődése a cél — Melyek Ön szerint a tárgya­lás legfontosabb eredményei? — Az egyik legfontosabb, hogy a résztvevők egyetértettek az Agrártörvény elkészítésé­ben, és abban is, hogy ennek egy keretjellegű törvénynek kell lennie — mondta Pásztohy András. — Olyan garanciákat kell tartalmaznia, amely pártok­tól és kormányoktól függetle­nül biztosítja az ágazat fejlődé­sét. A három legfontosabb eleme a költségvetési kötele­zettségek — adó, hitel és támo­gatások — rendszere, kötelezi a mindenkori kormányt éven­kénti beszámolóra az ágazatról és mondja ki egy finanszírozási intézmény létrehozását. — Ez hosszú távon sokat segít majd, de a jelenlegi vál­ság kezelése égetőbb feladat. — A válságkezelés érdeké­ben gyors döntések meghozata­lára van szükség, és ebben is egyetértettek a résztvevők. A tulajdonviszonyokat kell mi­hamarabb rendezni, és szük­sége van az ágazatnak egy 50 milliárd forintos gyorshitelre is. Az ágazat támogatási rend­szere egyébként is kulcskérdés, hosszú távon is. A kerekasztal megfogalmazta: a GDP növe­kedésével arányban kell lennie a támogatásnak, a résztvevők a GDP 2,5 százalékával látják biztosítottnak a mezőgazdaság növekedését. Ez azt jelenti, hogy 1998-ben 130-140 milli­árd forint támogatást kapna az ágazat. Főként a beruházáso­kat, a közvetlen termelői tí­pusú, valamint a piacra jutást segítő támogatásokat részesí­tették előnyben a résztvevők. — Politikai rendezvényeken az EU-csatlakozással és a bir­toknagysággal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Ezekben a témákban is egyet­értést hozott a kerekasztal? — Meglepő talán, de igen. Legalábbis a a tanácskozásról készült összegzést minden résztvevő aláírta, abban pedig ott szerepel szektorsemlegesség betartásával a szövetkezés, és az integráció fontossága, vala­mint az is, hogy az EU-csatla­kozás idejére jó pozíciót kell el­érnünk, és el kell ismertetnünk a mezőgazdaságunk nemzeti sa­játosságait. Mindehhez pedig az szükséges, hogy az egész nem­zetgazdaság növekedjen, és eb­ből a növekedésből a mezőgaz­daság is vegye ki a részét. Ősszel újra kerekasztal Eltérő vélemények és értékelések a kétnapos agrárfórumról Konstruktívnak és sikeresnek értékelte a Nemzeti Agrárke- rekasztal kétnapos tanácskozását Nagy Frigyes földműve­lésügyi miniszter. A különböző mezőgazdasági szervezetek és érdekképviseletek véleménye már nem volt ilyen egyértelmű. Sőt volt olyan résztvevő is, aki munkatársunknak úgy nyi­latkozott: az eszmecsere arra volt jó, hogy elterelje a figyel­met az agrárium napi gondjairól. A szaktárca vezetője bejelen­tette: május végére körvonala­zódhat az agrárorientációs törvénytervezet, de valószínű­leg csak az őszi ülésszakon kerülhet a jogszabály a parla­ment elé. A kerekasztal második ta­nácskozási napján egyébként főként konkrét szakmai témák kerültek terítékre. Többen sürgették az agrárorientációs törvény megalkotását, s arra figyelmeztettek, hogy a mező- gazdaság előrelépését nem le­het különválasztani a nemzet- gazdaság más ágazatainak a fejlődésétől. Szakmai témák Elhangzott, hogy az agrár- támogatások fő formája az adókedvezmény legyen. So­kan szorgalmazták a bioener­gia jobb hasznosítását, a kerté­szeti ágazat, az öntözés fej­lesztését, a maffiakereskede­lem felszámolását. A tanácskozáson elhangzott véleményeket és javaslatokat a Nemzeti Agrárkoordinációs Fórum összegezte, és foglalta össze 15 pontban. Ezek elemző vitájára ősszel kerül sor. A kétnapos fórumot köve­tően munkatársunk arra kért néhány ismert agrárpolitikust és érdekképviseleti vezetőt, hogy értékelje a nagy érdeklő­déssel várt kerekasztal ered­ményeit, tapasztalatait. Vélemények csokorban Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista párti elnöke:- Az agrártörténelem fontos állomása volt, alkalmat terem­tett a lehető legszélesebb kon­szenzuson alapuló agrárprog­ram kidolgozására. Az elmúlt években ugyanis bebizonyo­sodott, hogy az agrárgazdaság túlpolitizálódásának vesztese mindig a parasztság. Jakab István, a Gazdakörök társelnöke:- Ha a kormánykoalíció to­vábbra is ilyen határozottan kiáll az agrárium mellett, má­jus végére egyeztetésre alkal­mas lehet az agrárorientációs törvényjavaslat első változata. A válságkezelés azonban nem tűr halasztást, azt azonnal el kell kezdenie a kormánynak. Zsikla Győző, a METÉSZ alelnöke:- Lehet, hogy hamarosan születik esetleg egy jó prog­ram, amely jövőre talán már érezteti is hatását, de a súlyos napi gondok - például a ter­melőket ért mostani fagykár kezelése vagy a jövedelmező­ség hiánya - elsikkadtak. A tanácskozás arra volt jó, hogy a válságról elterelje a figyel­met. A METÉSZ továbbra is a kormány válságfelszámoló in­tézkedéseit szorgalmazza. Körösi Imre, az Agrármun­kaadói Szövetség vezetője:-A tárgyalt agrárprogram csak kívánsággyűjtemény, amelyben a szakma felsorolta panaszait. A kardinális kérdé­sek - a belső és külső piac jö­vedelmező ellátása, a termelők érdekeltté tétele, a finanszíro­zás - elsikkadtak. Az új prog­ramnak a mostani és a követ­kező kormányok politikai ho­vatartozásától függetlennek kfell lennie, mert jelenleg a parlamenti pártok és az érdek- védelmi szervezetek egymás erőit kioltva rivalizálnak, s ennek végső soron az érintett, az agrárium issza meg a levét. Folytatása következik? Juhász Pál, az SZDSZ ag­rárszakértője:- Néhány szervezet meg­nyilatkozásától eltekintve jó­zan és mértéktartó volt a ke­rékasztal-tanácskozás légköre, hasznos a felvetett számos ja­vaslat. Azt azonban látni kell: a válságkezelés, a krízis meg­oldása nem az agrárkerekasz- tal feladata. Ez valójában a pénzügyminiszter dolga, de a mezőgazdaság tízéves válsá­gát nem lehet egyik napról a másikra, egyetlen tanácsko­zással megoldani. Újvári Gizella Alkotmánybírósági ülés. Az Alkotmánybíróság mai teljes ülésén megtárgyalja azt az in­dítványt, amely a munkáltató járulékfizetési kötelezettségé­nek kiterjesztését sérelmezte. A testület holnap határozatot hir­det a képviselői összeférhetet­lenség szabályozását kifogá­soló indítványok ügyében is. Fogorvosok fóruma. Az or­szágban jelenleg 3700 fogorvos dolgozik, közülük 2600-an közalkalmazottként, a többiek pedig vállalkozóként praktizál­nak - hangzott el hétvégi szakmai tanácskozásukon. A tulajdonviszonyokban még nem történt meg az áttörés: a fogorvosok tevékenységüket ugyan magánvállalkozóként végezhetik, a rendelőt és a fel­szerelést azonban az önkor­mányzatoktól bérlik. NAT-támogatók. A Magyar Pedagógiai Társaság szomba­ton Budapesten tartott küldött- közgyűlésén a résztvevők kiáll­tak a nemzeti alaptanterv mel­lett. Kifejtették: szakmai szem­pontból támogatják a NAT-ot, mint olyan új kezdeményezést, amely meghatározza a követ­kező évek korszerű műveltség- eszményét. A művelt Magyarországról. Kerékasztal-beszélgetéssel zá­rult tegnap a Szent Ignác Kato­likus Szakkollégium Művelt Magyarország című kétnapos budapesti rendezvénye. Neves közéleti személyiségek a fóru­mon a „Mit ér a kultúra, ha ma­gyar?” témakörben cseréltek véleményt. Kazlnczy-verseny. Befejező­dött tegnap a Kazinczyról elne­vezett „Szép magyar beszéd” verseny országos döntője Győ­rött, amelyen a hazai középis­kolákból 120, a határon túlról 20 diák vett részt. A gimnazis­ták és a szakközépiskolások, valamint a szakmunkástanulók külön versenyt vívtak, mind­egyik kategóriában 15-15 diák érdemelte ki a Kazinczy-érmet. Diákújságírók találkozója. Negyedik alkalommal rendez­ték meg a hét végén a diákúj­ságírók országos találkozóját Gödöllőn. A különböző prog­ramokon mintegy 700 ifjú zsurnaliszta vett részt. A legna­gyobb érdeklődés a miniszterek sajtótájékoztatóját kísérte, a legtöbb kérdést Magyar Bálint művelődési miniszter kapta. Cigarettacsempészek. Szombat délutántól vasárnap hajnalig 2,1 millió forint ér­tékű, több mint 1500 karton ci­garettát foglaltak le a nagylaki vámhivatal pénzügyőrei. Á le­bukott csempészek között több bolgár, román és német kettős állampolgárságú, valamint cseh autós turista akadt. Legényesverseny. Páratlan bemutató színhelye volt a hét végén a Budapesti Művelő­dési Központ. Tizenhét hazai és Erdélyből, valamint a Bácskából érkezett versenyző mérte össze kétszer másfél percben tánctudását, mutatott be legényest. fotó: feb/diósi imre Kétszáz-kétszáznyolcvan honatya lesz a következő parlamentben? Képviselőből a kevesebb több Számos előnnyel járna az országgyűlési képviselők számá­nak csökkentése. Európában egyébként sincs példa arra, hogy egy egykamarás parlament olyan népes legyen, mint a magyar törvényhozás, amelyben 386 honatya foglal helyet. Halmai Gábor alkotmányjo­gász úgy véli, nem véletlen, hogy egyre több párt ért egyet a létszámcsökkentést szor­galmazó kezdeményezéssel. Mint a napokban nyilvános­ságra került, az SZDSZ 280, a Fidesz 202 főnél húzná meg a határt, s elvileg az MSZP és az MDNP is hajlandó még ta­vasszal a parlament elé ter­jeszteni a választójogi törvény ilyen értelmű módosítását.- A „túlnépesedett” tör­vényhozó testület rugalmatla­nabb, lassúbb, nem utolsósor­ban jóval drágább, mint egy európai mércével mért „ará­nyos” Ház - mondja Halmai, s hozzáteszi: az évente több mint 100 jogszabály elfogadá­sához 200 képviselő is ele­gendőnek tűnik. Az ismert alkotmányjogász a létszámleépítést azért is üd­vösnek tartaná, mert manap­ság a honatyák valósággal ont­ják a nem túl jelentős, de idő­igényes önálló képviselői in­dítványokat, és sok, már el­hangzott érveket ismételgető felszólalás is elhangzik. A csaknem 50 százalékkal ki­sebb testületben nyilván keve­sebb lenne az üresjárat és cél­ratörőbb lehetne a napirendek tárgyalása. Az alacsonyabb létszámú bizottságokban is ha­tékonyabb lenne a munka. A szakember szerint a fo­gyókúrának még akkor is volna értelme, ha a parla­mentbe jutás egyéb feltételei nem változnának. Külön poli­tikai döntéssel persze módo­sulhatna a pártokra vonatkozó jelenleg 5 százalékos alsó kü­szöb, ez azonban nagyon meg­fontolandó. Ha hat-hét pártnál több népesítené be az üléster­met, alighanem a kis létszámú plénum is vég nélküli vitákkal múlatná az időt. T. M. V

Next

/
Thumbnails
Contents