Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-26 / 97. szám
1997. április 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1 Kétévi munkáját értékelte a megyei önkormányzat Somogy félidőben Négy esztendőre szóló mandátumot kaptak 1994 decemberében az ön- kormányzati választásokon Somogy Megye Közgyűlésének tagjai. Hogy teljesíteni tudják a választóknak tett ígéretüket, értékelni kellett az eddigi munkát. A megyei közgyűlés 1995. május 30- án fogadta el az 1995-98 közötti időszakra szóló munkaprogramját. A testület akkor azzal a határozott szándékkal kezdte meg négyéves munkáját, hogy széles körű társadalmi bázist létrehozva és azt összefogva határozza meg a megyei és a regionális érdekeket. Ezeket megfogalmazásuk után pedig következetesen érvényesíti. Már akkor egyértelmű volt, hogy a megyei önkormányzatnak a maga sajátos eszközeivel meghatározó szerepet kell vállalnia a gazdasági és társadalmi fejlődésben. A két évvel ezelőtt elfogadott dokumentumban is olvasható: kiemelt feladatként kell kezelni megyénkben a környezetvédelmet, az idegenforgalom fejlesztését különös tekintettel a balatoni régióra, és mindent el kell követni az elmaradott térségek felzárkóztatásáért. A közgyűlés a jobb színvonalú térségi szolgáltatás megteremtése mellett foglalt állást: úgy, hogy a kötelező feladatok mellett a lehetőségek szerint megőrizze az önként vállalt feladatok széles körét is. Mindehhez természetesen anyagi feltételek is kellettek. Ezért döntöttek úgy, hogy mindent elkövetnek a pénzügyi stabilitás megőrzéséért. A négy évből kettő eltelt. Somogy Megye Közgyűlése most elkészítette félidős számvetését. * Építkezés romló körülmények között A megyei közgyűlés négyéves ciklusa olyan körülmények között kezdődött, amelyek gátolták a dinamikus fejlődést, hiszen sok esetben újra kellett építeni az alapokat. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy 1995-ben - bár súlyánál fogva húzó ágazatnak kellett volna lennie - hanyatlott a mezőgazdasági termelés, s amíg máshol jelentős eredményeket mutatott a turizmus, a romló vízminőség és a szolgáltatások alacsony színvonala, a kelet-európai változások, a szociálturizmus visszaesése miatt a balatoni idegenforgalom folyamatosan csökkent. A gazdasági kibontakozásnak gátja volt a tőkeszegénység, az országos átlagnál gyengébb iskolázottság, a megye lakosságának romló egészségi állapota. A megyei munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos volt. A gondokat tetézte, hogy a regisztrált munkanélküliek 33,6 százaléka kikerült az ellátási rendszerből. Ebben ugyan az elmúlt két esztendőben sem következett be gyökeres fordulat, ám megjegyzendő, hogy ma már megfigyelhetők kedvező tendenciák is. A nagyobb gazdálkodó szervezeteknél az elmúlt két évben 77 százalékkal nőtt a nettó árbevétel. A mérleg szerinti nyereség 169, az exportbevétel pedig 246 százalékkal emelkedett. Egymás után születtek új vegyesvállalatok, elsősorban német és osztrák közreműködéssel. A növekvő nyereség ellenére viszont csökkent a beruházások nagysága. Ennek okát valószínűleg a jövő iránti bizalom hiányával is lehet magyarázni. Területfejlesztéssel a falvakért Amíg a városokban az elmúlt két évben kedvező változások is történtek, a falusi lakosság helyzete nem változott jelentősen. Ez hatással van a megye társadalmi közérzetére. Somogy jellegzetesen aprófalvas település, a lakosság negyven százaléka elmaradott térségekben él. A falusi munka- nélküliség a városinak kétszerese. A megváltozott földtulajdoni viszonyok következményeként nőtt az elszegényedés, romlott a szociális helyzet, és visszafordíthatatlanul tart az elöregedés. Az előrejelzések szerint a romlás nem áll meg. A megyei közgyűlés véleménye szerint éppen ezért továbbra is kiemelt kérdésként kell kezelni a vidék fejlesztését. A terület- fejlesztés új intézményrendszerével decentralizálódott a forrásrendszer, s ezzel nőttek a megyei fejlesztési lehetőségek, esélyt kaphatnak a falvak is az infrastruktúra fejlesztésére, munkahelyek teremtésének előkészítésére. Somogybán a múlt év végén alakult meg a megyei területfejlesztési tanács, amely 107 pályázó között 320 millió forint fejlesztési támogatást osztott ki. Ezzel ötvenkét pályázatot támogatva másfél milliárd forint értékű beruházás megvalósítását tettük lehetővé. Kitörési pontok A megyei közgyűlés programjából és a félidős értékelésből is kitűnik, hogy Somogy kitörési pontja lehet az idegenforgalom. Már készül a megye középtávú idegenforgalom-fejlesztési terve, s ezt megtárgyalja a közgyűlés is. Az értékek feltárásával, a feladatok meghatározásával a megye vonzereje nőhet, s ezzel több településen is javulhatnak a megélhetési lehetőségek. A megyei önkormányzat egyébként nem csak támogatja a kistérségek érdekeit szolgáló beruházásokat, a munkahelyek teremtését, hanem maga is részt vesz a foglalkoztatásában. Kiterjedt intézményrendszere révén So.mogy egyik legnagyobb munkáltatója: több mint ötezer embernek - orvosnak, tanárnak, szociális munkásnak, közművelődési szakembernek - ad kenyeret. A megye azonban a legjobb szándékai ellenére sem tud egymaga minden kérdést elrendezni. Ha hiányzik a társadalmi szintű problémakezelés, akkor helyben is nehéz változtatni. Ilyen problémakör a cigányság helyzete. Változatlanul rossz szociális és társadalmi helyzetük - az ország más részein is hasonló — a megye egyik legsúlyosabb gondja. Bár a cigányok nagymértékű munkanélküliségének megszüntetésére, munkába állításukra voltak ígéretes kezdeményezések Somogybán is, szükség lenne a kérdés átfogóbb elemzésére. A megyében működő huszonegy cigány kisebbségi önkormányzat csupán a tények megállapítására vállalkozhat, eszközrendszere minimális, hogy ennek a sajátos rétegnek a helyzetét rendezni tudja. A gazdaság helyzete hat a közbiztonságra is. Ez - a megyei közgyűlés megállapítása szerint - a kedvezőtlen körülmények ellenére sem romlott Somogybán. A bűnözést tekintve az országos rangsorban a tizenegyedik helyen állunk, ám a bűnügyi fertő- zöttség tekintetében „előkelőbb” a helyezésünk: a hatodikak vagyunk. Ebben egyébként a Balatonnak van nagy szerepe. Jó hír, hogy az elmúlt két évben több szervezeti változtatást végrehajtva sikerült javítani a közbiztonságot a Balaton partján. Nemzetközi és regionális kapcsolatok Somogy Megye Közgyűlésének átfogó félidős elemzése során kiderült, hogy a négyéves programban meghatározott alapfeladatok helyesnek bizonyultak, s ennek köszönhető, hogy sikerült konkrét eredményeket is felmutatni. Somogy megye a területfejlesztés és a regionális együttműködés egyik központja lett. Kezdeményezője volt a területfejlesztési koncepció kidolgozásának, a területfejlesztési tanácsok megalakításának, segítette a kistérségi társulások létrehozását. A területi tervezésben és az intézményrendszer kialakításában Somogy országos minta lett. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek megyei szinten nem oldhatók meg, és szükség van a regionális együttműködésre, például a főközlekedési utak fejlesztésében. A megye kezdeményezte a dél-dunántúli és a Balaton-parti regionális együttműködést, s ugyancsak innen indult el a határmenti kapcsolatok újrarendezése. Nemcsak közvetlen szomszédainkkal sikerült jó kapcsolatokat teremteni, hanem a nagyvilággal is. Két nemzetközi kapcsolat külön is szót érdemel; a flamand és a Loire-vidéki kapcsolat máris hozott kézzelfogható eredményeket, ugyanakkor nagyon sok lehetőség kínálkozik még a francia és a belga, de az orosz - rosztovi - együttműködésben is. Emellett rendkívül fontos a szomszédos megyékkel való kapcsolat alakítása. Párbeszéd a közgyűlésben és az önkormányzatokkal A megyei közgyűlés sikereinek záloga a párbeszédben van. A négyéves program elfogadásakor a képviselők megállapodtak, hogy a testületi munkában nem adnak teret az öncélú politikai csatározásoknak, hanem politikai megegyezésre törekszenek, hiszen közös érdekről, Somogy jövőjéről van szó. A konszenzusra olyan viszonyok között került sor, amikor még mindig hiányzik a megyék szerepének meghatározása. A somogyi közgyűlés tágan értelmezte a megyei önkormányzatiságot. Ezért vállalt fel olyan feladatokat is, amelyeket a jogszabályok ugyan nem tettek kötelezővé, ám a mindennapi élet kikényszerítette, hogy foglalkozzanak velük. Somogy Megye Közgyűlése feladatainak egyharmadában olyan tevékenységeket vállalt fel, amelyre akkor még senki sem kötelezte; ilyen volt a területfejlesztés, a területrendezés, a környezetvédelem és a sport kérdése is. Utóbb kiderült, hogy jó úton járt a megye, mert ezek a feladatok a törvényi háttér megszületése után bekerültek a központilag meghatározott kötelező feladatok közé. Hogy az önként vállalt kötelezettségeknek megfeleljünk, szükség volt az önkormányzatok támogatására is. A megyei közgyűlés jó kapcsolatokat alakított ki a települési önkormányzatokkal. Partneri viszonyt ajánlottunk, bár kezdetben nem mindenhol és nem egyformán éltek a lehetőségekkel. Működő intézmények A megyei önkormányzat munkájának kétharmadát a kötelezően előírt feladatok megoldása jelenti. Negyven- három intézmény fenntartása és irányítása hárul ránk. A ciklus kezdetén elvégzett intézményhálózat-átvilágítás, sajnos, nem hozta meg a várt sikert: kiderült, hogy már alig vannak belső tartalékok, az átfogó racionalizálásra pedig nincs pénzünk. Sikerként kell elkönyvelnünk, hogy intézményeink a folyamatosan romló körülmények ellenére is meg tudták őrizni működőképességüket. A közoktatás szerkezetében lényegi változás nem történt: mindössze két intézményt vontunk össze Csurgón. A városok azonban kilenc iskolát adtak át a megyének, s ez jelentős terhet jelentett költségvetésünknek, hiszen a normatívák nem fedezik a valós kiadásokat. Szükségszerű, hogy májusban megtárgyaljuk és elfogadjuk a megye középtávú közoktatás-fejlesztési tervét. A közművelődésben ugyancsak folyamatosan romlik a feltételrendszer. A települési önkormányzatok által fenntartott könyvtárakban csökkent a foglalkoztatottak száma, és alig van pénz új könyvek vásárlására. A művelődési otthonok közül egyre többnek a működését szüneteltetik. Somogybán ma 100 olyan település van, ahol semmilyen kulturális szolgáltatást nem vehetnek igénybe az ott élők. Ebben a helyzetben a megyének fontos szerepe van, hogy különböző támogatásokkal és kiemelt közművelődési programok szervezésével segítse a hátrányos helyzetű települések lakóit. Munkánk szerves részét képezi a kulturális programokon való részvétel, demonstrálva, hogy a nehéz körülmények ellenére is jelentőséget tulajdonítunk a közművelődés és a kultúra ügyének. Tudjuk, hogy nehéz helyzetben vannak az alkotók is. Éppen ezért a megyei múzeum és a megyei művelődési központ elsősorban a kortárs képző- és iparművészeti pályázatok kiírásával kívánja ösztönözni a megyében élő művészeket. A mecenatúra hiányát igyekszik pótolni az önkormányzat által létrehozott Rippl- Rónai Ödön Alapítvány is, amely a kortárs képző- és iparművészeti alkotások vásárlására biztosít lehetőséget. A tudományos munka támogatása A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kutatás-fejlesztésre fordított összegek alapján Somogy elmaradott térségnek számít. Nálunknál kevesebbet erre csak Nógrádban fordítanak. Amíg országosan egy-egy megyében átlagosan 461-en dolgoznak ezen a területen, Somogybán mindössze hetvenhármat foglalkoztatnak a kutatás-fejlesztésben. Kaposvár megyei jogú város és a megyei önkormányzat létrehozta a Tudományos Életért Alapítványt, hogy folyamatos támogatást nyújtson a tudományos konferenciákon való részvételhez és a kutatási eredmények publikálásához. Támogatást kaphatnak a kutatók a két önkormányzat illetékes bizottságaitól is, amelyeknek erre a célra is van pénzügyi alapjuk. A megyei önkormányzat egyebek között a tudományos élet élénkítése érdekében megújította együttműködési megállapodását a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetemmel, és folyamatos kapcsolatot tart fenn a megye felsőoktatási intézményeivel. Szorgalmazzuk újabb felsőoktatási intézmények Somogyba telepítését. Szeretnénk, ha minél hamarabb megindulhatna a jogi főiskolai képzés. A polgárok egészségéért A Somogybán élő emberek közhangulatát meghatározza egészségi állapotuk is. Sajnálatos tény, hogy utóbbi években nem javult, sőt némely területen romlott. Folyamatosan csökken a népesség, továbbra is alacsony a születési szám, magas a megbetegedési és halálozási arány. Kiugróan magas a középkorú férfiak halandósága. Ezek persze nem csak somogyi, hanem országos jelenségek, amelyek társadalmi szintű problémakezelést követelnek. Somogybán is gondot okozott a törvényben előírt kórházi ágy számcsökkentés; a megyei önkormányzat kórházaiban 265 ágyat kellett megszüntetni. Átmeneti nehézségek jelentkezhetnek, de ezeket a jobb kapacitáskihasználással, kórházaink szorosabb együttműködésével és a szociális hálózat bővítésével át lehet hidalni. Ma már tudjuk, elkerülhetetlennek látszik, hogy a kórházfenntartó önkormányzatokkal összefogva kezdeményezzük a kormányzatnál az átfogó kórház-konszolidációt. Elve a lehetőségekkel A megyei közgyűlés fontos feladatának tekinti a megye érdekeinek felmérését és azok továbbítását a kormányzat felé. Jelentős szerepet kapnak ebben a somogyi országgyűlési képviselők is. Somogy megismertetése, elfogadtatása közös feladat kell legyen. Ehhez minden fórumot felhasználunk, s meg kell találni az új lehetőségeket. Annál is inkább, mert az eddig eltelt két év döntően csak a tervezést, a megalapozást szolgálta - ez azonban egy intenzívebb fejlődés feltételeit teremtette meg. Mondjuk mindezt annak ellenére, hogy az előző ciklushoz képest nehezedtek a gazdálkodás pénzügyi lehetőségei. A központi költségvetési támogatás reálértéke évről évre csökkent, ez takarékosságra, vagyonértékesítésre és hitelfelvételre késztetett bennünket. Mégis meg tudtuk őrizni a gazdálkodás stabilitását, átgondolt hitelpolitikával sikerült kikerülni az adósságspirál csapdáját. Az elmúlt két évben megújítottuk a költségvetési tervezést. Növeltük a tervezés megalapozottságát, a költségvetéseket széles körű egyeztetés alapján állítottuk össze. Elértük, hogy költségvetéseink évente követhetőek és összehasonlíthatók. A költségvetésben jelentős fejezetként jelenik meg a bevételi oldal. Énnek része a privatizációból származó bevétel. Ezzel nehézségeink vannak; két éve húzódik a tanácsi vállalatok értékesítéséből járó bevételek rendezése. Számítunk arra, hogy az idén hozzájutunk a még nekünk járó részesedéshez. A több évig tartó pereskedés eredményeként megszerzett Gyógyszertári Központ Vállalatot 150 millió forintos külső tőke bevonásával 1995-ben részvénytársasággá alakítottuk. A központ megszerzésével a megyei közgyűlés körülbelül félmilliárd forintos vagyonhoz, illetve bevételhez juttatta a települési önkormányzatokat. Tény, hogy 1995-ben 107, 1996-ban pedig 297 millió forint értékben kellett eladnunk ingatlanokat, illetve részvénycsomagokat, a megye vagyona összességében mégsem csökkent. Az elmúlt két évben jelentős beruházásokat kezdtünk el, illetve fejeztünk be, lehetőségeinkhez mérten gondot fordítottunk a felújításokra is. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: befejezéséhez közeledik a megyei kórház belgyógyászati tömbjének építése, a so- mogyvári konyhafelújítás, Barcson elkészült a középiskola tornaterme, ugyanakkor folyamatosan korszerűsítjük kórházaink műszerezettségét. Fejlesztettük szociális otthonainkat, sTa- bon épületet vásároltunk és átalakítottuk kollégiumnak. Sok esetben erőnkön felül vállalkoztunk; ez csak úgy volt lehetséges, hogy pályázati forrásokat, címzett támogatásokat is igénybe vettünk, illetve koordináltuk a különböző forrásokat. A két év mérlege A megyei közgyűlés négyéves programjáról a ciklus feléhez érkezve megállapíthatjuk, hogy a kitűzött célok és alapértékek helyesek voltak, gyökeres korrekcióra nincs szükség. Megvalósításuk érdekében a kezdeti lépéseket megtettük. Lényeges előrelépés azonban - a célok hosszú távú, a cikluson is túlmutató jellegéből adódóan - csak több év elteltével lehetséges. Új, kiemelt feladatként kell megfogalmazni a regionális együttműködés erődítését, az erőteljes forrásbevonást és forrásteremtést. Megerősítendő a megye menedzselése, a vidékfejlesztés fontossága, hiszen a megyei önkormányzat a vidék önkormányzata. Fontos, hogy figyelembe vegyük az emberi tényezőket is. Az alkotóképesség kibontakoztatásának kiemelt jelentősége van céljaink megvalósításában, a megye társadalmi és gazdasági felemelked- tetésében. Tovább kell erősítenünk a megye adaptációs és alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy a gyorsan változó gazdasági és társadalmi környezetben és feltételrendszerben is lépést tudjunk tartani a követelményekkel. Fontos, hogy nyitottak legyünk; képesek minden olyan érték befogadására, amely közelebb vihet bénnünket a programban megfogalmazott céljaink eléréséhez. Köszönetét mondunk az önkormányzatoknak, a pártoknak, a sajtónak, a gazdasági, a tudományos és kulturális élet képviselőinek, a társadalmi és civil szervezeteknek, amelyek a program kialakításában és megvalósításában közreműködtek. Továbbra is számítunk valamennyi somogyi polgár alkotó együttműködésére. Dr. Kolber István a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke
