Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-23 / 94. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. április 23., szerda A homok titkait nemcsak nézik, hanem keresik is Bogdánék Reményvesztettek pusztája „Mit csináljak a házzal, lebontsam? Akkor földönfutó leszek” fotó: kovács Tibor Panorámás műhelytitkok Polgármesterek, jegyzők, cégvezetők találkoztak négy alkalommal a bányai Panoráma Egyesület életmódházában. A megyei munkaügyi központ és a Zselica Szövetség rendezte műhelymegbeszéléseken a múlt év novemberében indított kísérleti gazdaságfejlesztési programról esett szó. A találkozók hasznáról kérdeztünk két résztvevőt Jó, hogy ott lehettünk — mondta Handó János szennai polgármester. — Meg tudtuk tárgyalni a térség problémáját, és különféle gazdasági lehetőségeket tártunk fel. Azt is elemeztük: a községek hogyan tudnak egymáshoz kapcsolódni, s mekkora erő rejlik a regio- nalitásban. Egy ötvenhét hektáros víztározó megépítéséről is szó esett. Előttem is bebizonyosodott: az idegenforgalmat helyben kell megfogni, s akkor lakosságmegtartó ereje is lesz a falunak. Jó volna, ha minél többen foglalkoznának ezzel. Egyébként addig, amíg a szabadtéri néprajzi gyűjtemény nem kerül a szennai önkormányzat tulajdonába, soha nem lesz élő a falumúzeum, pedig így sokkal több vendéget lehetne idecsalogatni. — A bányai műhely azért is hasznos volt, mert sok szó esett a fejlesztési lehetőségekről, különböző pályázatokról — tartja Verkman József, Kadarkút polgármestere. — Kadarkút a gyógynövénybegyűjtés és -feldolgozás központja lehet, és létrehozunk egy gazdaságélénkítéssel foglalkozó irodát is, amelynek egy évig az önkormányzat állja a rezsi- költségét. Érdekes, hogy az állattenyésztés, a húsmarhatartás nem kapott elegendő szavazatot, de ez nem jelenti azt, hogy nem hozhat hasznot ez a tevékenység. (Lőrincz) Szélszaggatta tető, omladozó vályogfal; Bogdánék homokpusztai portáján a nincstelen- ség az úr. Az udvaron egy rakás cserép a javításra, ám a korhadt léceket is ki kellene cserélni. S ezt a nyomorúságot, amire ébred a család. Nem értem a nagybajomi polgármestert. Odamegyek hozzá, hogy adjon valami segélyt, aztán kétezer forinttal kiszúija a szememet. Mondja: mire elég az? — fakad ki Bogdán János. A negyvenéves férfi — állítólag — húsz évet ült börtönben verekedésért és lopásért, s kétszer kapott szívinfarktust. Betegsége miatt nem vállalhat nehéz fizikai munkát. A szeméttelepet járja nap nap után, hátha össze tud szedni némi vasat, alumíniumot és rezet. Egy- egy szállításkor öt-hatezer forintot számolnak a markába. Ebből próbál megélni a feleségével. — Nemrég elkaptak a rendőrök, azután jött a papír, hogy fizessek kilencezer forintot — méltatlankodik. — Azt nem írták meg, hogy miből. Most A Öt helyen folyik az építkezés, átalakítás Patosfán. Néhány hónapja ugyanis önkormányzati telkekre és magánportákra vetettek szemet az osztrákok és németek. A csöndes vidék azonban — igaz, közvetítőkkel gyűjtöm rá a pénzt, de nem akar összejönni. Lopjak inkább, aztán meg menjek a sittre? Az se jobb. Voltam ott már eleget. Nézze, úgy sodrom a cigarettát, mert nem tudok egy százast adni egy dobozért — s előveszi zsebéből a dohányt, a cigaretta- papírt. — A doktornak is tartozom, mert ő szokott pénzt adni, hogy menjek be Kapósba a vizsgálatokra. Muszáj neki megadni, mert akkor többet nem kapnék tőle. Az udvar közepén biciklit szerel Orsós Antal. A házigazda mostohafia a fadepónál dolgozik. Egy éve él együtt tizenhét éves élettársával. A házból — bízván a jó időben — kiköltöztek az eredetileg kamrának szánt, néhány négyzetméteres bódéba. A meglehetősen labilis építmény tetejét ponyva fedi, oldalfalai használt fóliából készültek. A nagy szél, szerencsére, nem vitte el, így van hol eltöltsék az éjszakát... Azt mondják: nem fáznak. Jól összebújnak. Gyereket még nem akarnak, mert — mint megjegyzik — korai lenne. S hogy mit tesz az asztalra a — már az olasz családok érdeklődését is felkeltette. Horváth Margit patosfai polgármestertől megtudtuk: a porták egy része már elkelt. Az önkormányzat is némi bevételhez jutott. A betelepülők kertvárost szeretnének fiatalasszony? Ottjártunkkor pörkölt volt ebédre csirke farhátból, meg galuska. A hét némakacsát, amit nevelnek, még nem akarják levágni. — Mit csináljak ezzel a házzal? Bontsam le, aztán építsek helyette újat? — dilemmázik Bogdán János. — Legszívesebben ezt tenném; de ha lebontanám fejem fölül a tetőt, akkor földönfutóvá válnék. Szerettem volna egy házat vemti — ahova hazajöhetne a tizennyolc éves fiam is a somogyvári nevelő- otthonból —, de nem itt, Homokpusztán, hanem Nagykorpádon vagy Kiskorpádon. Bogdánoknak vajmi kevés erre az esélyük. S nem azért, mert ők nem éltek vissza a szociálpolitikai támogatással, mint ahogy többen az anyaközségben. A sorsukat okolják, hogy cigánynak születtek. Almaik nekik is vannak. Ilyenkor bekapcsolják a tévét, és nézik az egzotikus tájakon játszódó, cukormázas sorozatot, A homok titkait. Ők a titkokat azonban itt keresik, a Nagybajomhoz tartozó Homokpusztán. Lőrincz Sándor kialakítani ezen a helyen. Az új tulajdonosok között olyan is akad, aki teljesen lebontja a megvásárolt épületet, de sokan csak átalakítják, s komfortosabbá teszik a hajdan szebb időket látott lakóházakat. L. S. Épül a patosfai kertváros Ifjú vers- és prózamondók Nagybajomban A nagybajomi általános iskola az idén is meghirdette a Csokonai Vitéz Mihály vers- és prózamondó versenyt. Az első és második osztályosok közül György Zoltán (Csököly), Sipos Zsuzsa és Csik Zsuzsa (Nagybajom) bizonyult a legjobb versmondónak. Prózában Beck Roland (Böhönye) Buzsáki Attila (Me- zőcsokonya) és Marci Tamás (Nagybajom) remekelt. A 3-4. osztályosok közül Pap Tamás (Kaposmérő), Véber Zsófia és Szabó Áron (Nagybajom) mondta a legszebben a szabadon választott verset. A zsűri a legjobb prózamondónak járó dijakat Senperger Zsuzsának (Somogysárd), Beck Zoltánnak (Böhönye) és Ignácz Tündének (Pálmajor) ítélte oda zsűri. Kiskorpád gondoskodik öregjeiről is Elkészültek az átalakítási munkákkal a kiskorpádi polgármesteri hivatal épületében. A földszinten egy klubhelyiség egy melegítő konyha és egy könyvtár kapott helyet. Várhatóan május közepétől kezdi meg működését ezen a helyen az idősek klubja. Pikier József polgármestertől megtudtuk: húsz személy nappali ellátására alkalmas a klub, amelynek kialakítása 3 millió forintba került. 1,5 millió forintot pályázaton nyertek, a többit ön- kormányzati erszényből egészítették ki. Az idős emberekre — akiknek régi vágya teljesül — képzett klubvezető felügyel. / Énekesek, táncosok a dombóvári pódiumon A dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola kollégiuma negyedszer adott otthont a kollégiumi diákalkotók találkozójának, amelynek az volt a célja, hogy amolyan házi ki mit tud?-on valljanak tehetségükről. A találkozón Somogy, Tolna és Baranya megyei kollégisták léptek pódiumra. Verset, prózát mondtak, táncoltak, énekeltek, képző- és iparművészeti munkáikat mutatták be és verseiket, novelláikat is értékelte a zsűri. A 196 diákalkotó között kaposvári siker is született. Csergő Noémi, az Iparművészeti szakközépiskola tanulója monotípiájával nyert díjat, Dani Judit, a Rippl-Rónai Közlekedési Szakközépiskola tanulója harmadik lett a versmondó versenyen. Vecsésiné Pre- halek Erzsébet, a kollégium vezetője elmondta: a versengő diákok sokkal érettebb produkciókkal érkeztek, mint korábban. Vezetékes ivóvíz Nagypusztán A Bárdudvarnokhoz tartozó Nagypusztán idáig nem volt vezetékes ivóvíz. Az önkormányzat már építteti a vezetéket, ám az ott élőknek is hozzá kell járulniuk a három millió forintos beruházáshoz. Ötvenezer forintot kell fizetnie a huszonhárom családnak, de ezt az összeget minden második család soknak tartja, így — egyelőre — nem tud rácsatlakozni a vezetékre. Megnőtt az érdeklődés az igali fürdő iránt A szeles idő szinte kisöpörte az igali termálfürdőt, ám a napsütés újra a kedvelt fürdőhelyre csalogatja a látogatókat, ahol jelenleg két külső és két belső medence üzemel. Czimmerman Árpád, az üzemeltető Napfény kft ügyvezetője elmondta: az idén a korábbinál nagyobb az érdeklődés a fürdő iránt. Egyre több külföldi utazási iroda jelzi a csoportok érkezését. Júniustól főleg ukrán, orosz és kazah vendégek érkeznek. Egy részük szórakozni, másik részük gyógyulni jön. A kft a közelmúltban megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, hogy a fürdőt TB-jegyekkel is igénybe lehet venni. fotó: kovács tibor Hideg okozza a késést a Kapos mentén Késésben a szövetkezetek A hideg hátráltatja a szántóföldi munkát A Kapos menti szövetkezetekben alig várják, hogy kimehessenek a földekre. Csór Zoltán, a mernyei Terra- Product mezőgazdasági szövetkezet elnöke szerint jókor jött az eső, de ez kevés, mert száraz a föld. Legalább 20 mil- liméternyi csapadék kellenne még. Csúsznak a kukorica vetésével is a hideg miatt, ötszáz hektárt szántak a kukoricának; ha javul az idő, még a héten megkezdik a vetést. Bérmunkát is vállalnak. A szövetkezet elnöke abban bízik, hogy május elején így is befejezik a vetést. Most az őszi búza második fejtrágyázást végzik, s készülnek a vegyszerezésre. — A kukorica vetésével négy-öt napot csúszik — mondta Nagy György, az igali Aranykalász szövetkezet elnöke. — A 825 hektárnyi munkából a hét elejéig csak 40-nel végeztek, de behozzák a lemaradást. Két műszakban, napi 16 órában dolgoznak. Baksa Sándor, a magyaratádi Barátság szövetkezet vezetője azt mondta: a 402 hektárnyi búzából alig 250 hektáron végezték el a gyomirtást. A munkát befolyásolja, hogy olyan szert használnak, ami a hatását csak plusz öt fok feletti hőmérsékleten fejti ki. A 439 hektár kukorica vetésének csaknem harmadát befejezték, lemaradásukat kétműszakos munkával próbálják behozni. (Harsányi) Nyolc faluban lelkipásztori kisegítő - Temet és keresztel Nő a szenteltvízzel Csomay Tünde FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Zeneelméletet és gregoriánt oktat a kaposvári kántorképzőn, nyolc faluban lelkipásztori kisegítő, hitoktató és kántor. Temet és keresztel, a ta- szári-szentbalázsi Kolping- család gitáros kórusát vezeti. A szentbalázsi Csomay Tünde megbízatásai mellett jelenleg a szociális munkásképző szakot végzi Budapesten. Dr. Börzsey János plébános és Szekeres Mária hitoktató már negyedikes koromban biztatott: üljek oda az orgonához, és először a májusi litániákon, később meg a szentmiséken is orgonáljak — mondta. — Már akkor is a kottának, a billentyűknek éltem, hiszen hatéves korom óta zongoráztam. Aztán érettségi után, Balatonfüredről Kiss József plébános mellé kerültem Úrkútra és Szentpálra kántornak. Akkor láttam: a kántorság mellett sok a munka az egyházban. Elvégeztem a teológiát, s elkezdtem hitoktatni. Kötcse, Attala és Ber- hida után 1993 óta a szentbalázsi plébánián dolgozom. — Általános iskolásokat tanít, és a fiatalokkal is sokat van együtt. Milyen problémákkal keresik meg leggyakrabban? — Legtöbben a házassági, párkapcsolati viszályokban kémek tanácsot tőlem, de a szülők „kezelhetősége” is gyakori gond. Próbálok segíteni nekik; szerencsére adott a Jóisten kellő bölcsességet. — Részt vesz az igeliturgiában, szertartást is végez. Hogy fogadták el a hívek? — Kezdetben voltak, akik ellenszenvvel fogadtak. Főleg azért, mert nő vagyok, de aztán megbarátkoztak velem. — Ha lenne családja, akkor is ilyen erőbedobással építené Isten országát? — Nem, mert nem jutna rá ennyi idő. Sokat gondolkoztam azon: jó volna egy gyerek, aztán rádöbbentem: nem egy, hanem 2-300 is van olykor, akik néha úgy néznek rám, mint az anyjukra. Nekem az a fontos, hogy a kísértések ellenére is próbáljak példaértékű életet adni nekik. (Lőrincz)
