Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-18 / 90. szám

1997. április 18., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Tőkét hozó egyetértés Ormai István: Bizalommal fordulunk egymás felé Horváth István, a Nagyatád Szövetkezet elnöke Ormai Istvánt, Nagyatád polgár- mesterét, a Rinyamenti Te­rületfejlesztési Önkor­mányzati Társulás elnökét arról kérdezte: milyennek ítéli meg a térségükben élők együttműködését? Milyen lehetőségeket lát arra, hogy a város, a környező telepü­lések, a régióban élő szerve­zetek, vállalkozók, cégek összefogva egymást erősítve fejlődjenek? — Erősödő és fejlődő az együttműködés az itt lévő te­lepülések között. Tradicioná­lis és természetes kapcsolat ez. Természetes, mert kölcsö­nösen felismert, azonos érde­keken alapul és konkrét ügyekben jelenik meg. A tár­sulásunk egy tradicionális te­rületi egységet fog össze. Az itteni tizennyolc település már korábban is kereste az együtt­gondolkodás lehetőségeit, ennek adott új tartalmat a te­rületfejlesztési tanácsok meg­alakulása, a fejlesztési forrá­sok helyben való megjele­nése. A társulásban teret nyert a térségben való gondolkodás, bizalommal fordulunk egy­más felé. — A közös munkájuk mi­lyen gyakorlati eredményeket hozott? — Amikor a vasúti menet­rend számunkra kedvezőtlen megváltoztatásáról értesül­tünk, a társulás által felhatal­mazva ültem le tárgyalni a terv módosításáról a MÁV vezetőivel. Érvelésünk ered­ményt hozott. Közös állás­pontot alakítottunk ki a DRV Rt-vel folytatott díjmegálla­podások előkészítésekor is. A közös fellépésnek jóval na­gyobb súlya van, mintha csak egy-egy település képviselne ügyeket. A társulás is segí­tette részvételével az új tűzol­tóautóra beadott pályázatunk kedvező elbírálását, s így nyertünk támogatást a kistér­ség turisztikai fejlesztési kon­cepciójának az elkészítésé­hez. A megyei területfejlesz­tési koncepcióhoz olyan ja­vaslatokat fogadtunk el, ame­lyek valamennyiünknek fon­tosak. Ilyen a 68-as út korsze­rűsítése, a konzervgyár be­szállítói hálózatának támogatása, a hulladékelhe­lyezés megoldása. — Mennyire gazdasági kényszer a térségben kiala­kult együttműködés? — Nem kényszerről, ha­nem a realitások felismerésé­ről van szó. Az itt élő embe­reknek azonosak az érdekeik. A gazdasági életben, az okta­tásban vagy az egészségügy­ben megvalósuló fejlesztések valamennyiőjüket szolgálják. Minden fejlesztés — akár ál­lami vagy magán kezdemé­nyezésre történt — fontos a számunkra. Ezért támogat­nunk kell őket. Az önkor­mányzatok a szolgáltatások, az infrastruktúra feltételeit tudják megteremteni. A fej­lesztésekhez a vagyonhaszno­sításból származó bevételek, a helyi adók és a céltámogatá­sok, illetve a különböző pá­lyázatokon nyert források ké­pezik az alapot. Az előbbiek nem növelhetők, az utóbbiak­hoz pedig olyan célokat kell megfogalmazni, amelyek nem csak a város, hanem a térség érdekeit is szolgálják. — Elegendő-e a város fej­lesztésre fordítható pénze? — Az idén 300 millió fo­rintot fordíthatunk fejlesz­tésre. Vannak olyan terveink, amelyekhez újabb forrásokat kell keresni. Mi most a befek­tetői tőkében látunk lehetősé­geket. Tárgyalásokat folyta­tunk két gazdasági társaság­gal. Szeretnénk ha partnerek lennének a Széchenyi tér déli oldalának rehabilitációjában, a fegyelmező zászlóalj egy­kori épületegyüttesének újra­hasznosításában, illetve az ipari park fejlesztésében. — Ezek szerint Nagyatá­don és térségében is elsőbb­séget élvez a gazdaság élénkí­tése? — A terület- és városfej­lesztés a gazdaság növekedé­sétől függ. A gazdaság és az önkormányzatok együttmű­ködése a településfejlesztés szerves része. Ezért érdekünk, hogy a sajátos eszközeinkkel segítsük egymást. Például az­zal, hogy a beszerzéseknél, a beruházásoknál azonos felté­telek mellett előnyben része­sítjük az itteni vállalkozókat. A közműhálózat bővítésével, a televíziós kábelrendszer to­vábbfejlesztésével, egy szá­mítógépes hálózat létrehozá­sával jobb feltételeket terem­tünk, s ezzel vonzóbbá tesz- szük a településünket. — Köszönöm, és kérem, tegye fel a kérdését. — Büttner Tamástól, a Büttner és Társai Kft vezető­jétől kérdezem: miként tudták elérni, hogy rövid idő alatt a város egyik legdinamikusab­ban fejlődő gazdasági szerve­zetévé váltak? Milyen feltéte­lek kellenek ahhoz, hogy lét­rejöjjön egy sikeres ipari vál­lalkozás? Nagy Jenő Percenként 600 Danone tóróradlt csomagolnak Marcaliban. A közelmúltban helyezték üzembe az olasz automata csomagolóberendezést, amely segítségével felgyorsult a munka. A Danone marcali üzemében jelenleg hétféle édességet készítenek, egy óra alatt 36 ezer darabot fóliáznak fotó: kelemen tünde Száznyolcvan millió forint jutott a balatoni térségnek Támogatott fejlesztések A Balatoni Regionális Fejlesztési Részvénytársaság tegnapi, az 1996-os üzleti évét lezáró évi közgyűlésén megerősítették vezérigazgatói posztjában Jordán Ferencnét, aki a társaság alapításától vezeti a céget. A közgyűlésen a tulajdonosok megismerték és elfogadták a tavalyi mérleget, méltányolták, hogy a társaság üzleti eredmé­nye már messze meghaladja a korábbi évekét. Elhangzott: mind a vállalkozói, mind pedig az önkormányzati körből fo­lyamatosan bővülő kapcsola­tokkal tavaly sikerült az üzleti viszonyokat stabilizálni. Jordán Ferencné a Somogyi Hírlap kérdésére elmondta: a társaság tőkebefektetései ré­vén eddig mintegy 180 millió forintot helyezett a térségbe; Látogatói jobbára az oktatási intézmények vezetői, pedagó­gusai és hallgatói, akik az emlí­tett szolgáltatások mellett az országos intézményjegyzékbe, valamint a szakértői és vizsgáz­tatói névjegyzékbe is betekin­tést nyerhetnek. Nagy Károly, a somogyi pe­dagógiai intézet munkatársa elmondta, a Nemzeti Alaptan- tervi ajánlatokat az közoktatási intézettől kapják. A számítógé­pen tárolt információk közül - valamennyi műveltségterületet érintően - 70-80 tanterv általá­nos és középiskolák, 70 a szak­egy tavaly született döntés ér­telmében a balatoni térség mellett tevékenységüket So- mogyra is kiterjesztették. Eh­hez tavaly tőkeemelést kaptak, így a társaságnak most 855 millió forint jegyzett tőkéje van. A jelentős készpénzzel rendelkező társaság olyan vál­lalkozásokat kíván támogatni, amelyek eredményesek, és elő­reláthatóan a következő évek­ben is azok maradnak. Nem bankként működünk — hang­súlyozta a vezérigazgató. Min­den vállalkozóval foglalkoz­középiskolák számára adhat megoldást a helyi pedagógiai programok és tantervek kidol­gozásában, adaptálásában. A gyűjtemény hétről hétre újabb variációkkal gyarapodik: az Országos Közoktatási Intézet ígérete szerint év végre megkö­zelítően félezer tantervi ajánlat szerepel majd a rendszerben. Hamarosan pedagógiai prog­ram- és komplex iskolai prog­ramajánlatok is érkeznek majd. Az iroda szolgáltatásai ingye­nesek, másoláskor csak a floppy vagy a papírköltséget kell megtéríteni. A 2500 féle nak, akik befektetési ajánlatot tesznek, illetve kérik a fejlesz­téshez a társaság segítségét. Nagy érdeklődés van azok a hosszútávú bérleti szerződések iránt, amelyek a vállalkozást segítendő gépek vásárlását tá­mogatják. A társaság tanácsok­kal is szívesen segít a vállalko­zóknak fejlesztés-finanszíro­zási gondjaik megoldásában. A tegnapi közgyűlésen meg­tárgyalták az idei üzleti tervet. Erről Jordán Ferencné el­mondta: a követelmények, a tervezett eredményszint eléré­séhez igen feszes előírásokat kell teljesíteni. Az év első négy hónapja azonban jogosan teszi a társaságot „bizakodóvá”. (Tamási) tankönyvet tartalmazó gyűjte­ményt három éve hívta életre a SMPI. A kiadók hamar felis­merték az ebben rejlő lehetősé­geket, így ma - az igencsak színes és gazdag kínálatú - tan- könyvpiac jelentős része meg­tekinthető a tankönyvtárban. A számítógépes rendszert te­lepítő Soros Alapítványnak je­lenleg több tucat pályázata s ehhez szükséges adatlapok is elérhetők az irodában. Ahol - mint általában - tegnap is egy­másnak adták a kilincset az ér­deklődők: ezúttal a Csokonai tanítóképző főiskola harmad­éves művelődésszervező sza­kos hallgatói és a kaposmérői iskola intézményvezetői. B. T. Háromfai és munkácsys siker A Somogy Megyei Vörös- kereszt szervezésében — ál­talános- és középiskolás di­ákok részvételével — Ka­posváron, az Egészségügyi Főiskolán rendezték meg tegnap a megyei egészség- nevelési versenyt? Az álta­lános iskolások között a há­romfaiak csapata volt a leg­jobb, a középiskolások kö­zött pedig a munkácsysok vitték el a pálmát. Hagyományőrzők Kőröshegyen Csaknem kétszázan léptek színpadra a kőröshegyi Fa­luházban azon a dalostalál­kozón, amelynek célja a ha­gyományőrzés volt. Pavlek Ferenc helyi polgármester emléklapot és plakettet ajándékozott a fellépőknek: a homokszentgyörgyi és a látrányi vegyeskórusnak, a kadarkúti kórusnak, a szó- ládi dalkörnek a táskái asz- szonykórusnak, Kőröshegyi József népművésznek, a he­lyi dalkörnek és a nyugdíjas klubnak. Első ízben és nagy sikerrel mutatkozott be a a helyi citera együttes és a néptánccsoport. Berzsenyi társaság könyvbemutatój a A Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társa­ság és a Rátkai Márton Klub szervezésében tartottak teg­nap könyvbemutatót Buda­pesten. Bella István Szeret­kezéseink című kötetének bemutatóján a Rátkai klub­ban Koczkás Sándor iroda­lomtörténész volt a költő beszélgetőtársa. Szépségkirálynő a Táncsicsban A Táncsics teadélután című hagyományteremtő rendez­vény vendége volt tegnap Pápai Csilla. Somogy tava­lyi szépségkirálynője, aki maga is a kaposvári gimná­ziumban végezte középisko­lai tanulmányait, kellemes beszélgetésen vett részt az intézmény mai diákjaival. Tolvajok jártak a diszkóban Tolvajok jártak a marcali diszkóban. Az ismeretlen tettesek ugyan éjszaka men­tek a mulatóba, ám olyan időpontban, amikor az zárva volt. Igaz nem is táncolni akartak, hanem nagyobb mennyiségű szeszt, dohá­nyárút és váltópénzt vetek magukhoz. 2500 kötet a közoktatási információs iroda tankönyvtárában Tantervek a NAT-bankban Mintegy 150 tantervi ajánlat, 2500 kötetes tankönyvtár és a Soros Alapítvány aktuális pályázatai - mindezek elérhetők a megyeházán, a közoktatási információs irodában. Agrártagozatok a mezőgazdaságért SZDSZ: A szakmai szervezet nem politizál — FKGP: Ellenzéki összefogás az ágazatért Agrártagozatot alakított tegnap Kaposváron a Szabad Demok­raták Szövetsége, hogy lehetőséget biztosítson a programszerű szakmai munka végzésére. Ezt Kurdi Péter, a párt megyei el­nöke mondta. Hozzátette: a tagozat nyitott, bárki részt vehet a munkájában. A szakmai szervezet nem politizál, pályázati anyagok, szakértői vélemények elkészítését segíti. Az agrárta­gozat elnöke Horn Artúr lett. Megkésve került napirendre a nemzeti agrárprogram, de jobb későn mint soha — mondta dr. Bálint György országgyűlési képviselő, az egy éve alakult országos agrártagozat elnöke, aki szerint a NAP-nak öt sarka­latos pontja van. Minden esz­közzel biztosítani kell az ágazat jövedelmezőségét és azt, hogy a magyar mezőgazdaság meg­határozó legyen a belső ellátás­ban. Arra is szükség van, hogy az agrárgazdaság — mint ahogy évtizedeken keresztül — a jövőben is expanzív legyen, s növekedjék a vidék megtartó­képessége, azáltal is, hogy ki­szélesedik a mezőgazdaság működési területe. Biztosítani kell a fenntartható fejlődést, és gátat kell vetni az agrotechnikai lemaradásnak. Bálint György szerint egyébként a magyar mezőgazdaság már most al­kalmas az EU-hoz való csatla­kozásra, s még inkább az lesz, mire megteremtődnek a belépés nemzetközi feltételei. — A rendszerváltás óta elő­ször ültek közös tárgyaló asz­talhoz az ellenzéki pártok és ezt éppen a nemzeti agrárprogram vitája kapcsán tették meg az FKGP kezdeményezésére — mondta dr. Tamás Károly, a párt agrárkabinetjének vezetője tegnap este, amikor az FKGP is szakmai szervezetet, megyei agrárkabinetet alakított. A fórumot megelőző sajtótá­jékoztatón Barkóczy Gellért or­szággyűlési képviselő, a párt megyei elnöke azt mondta: vissza kell állítani magyar me­zőgazdaság tekintélyét, s ebben meghatározó szerepe lenne az állattenyésztésnek. Az elfuse­rált kárpótlás, a vidék meg- nyomorítása kilátástalan hely­zetbe hozta a parasztokat. — Az FKGP agrárkabinetje kibővült a megyei küldöttekkel, így alkalmassá vált arra, hogy érdemben megtárgyalja a párt mezőgazdasági programjának vitaanyagát — mondta Tamás Károly. — Szükségünk van a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező gazdák vélemé­nyére is, ebben segíthet a me­gyei agrártagozat. A szakértő elmondta azt is: a kisgazdapárt által kezdeményezett ellenzéki agrárkerekasztal, amely hét pontban fogalmazta meg elvá­rásait, tovább folytatja munká­ját. (Lengyel) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete NATolgató Mióta csak a köztudatban van, vita tárgya a NAT. (Nem keve­rendő össze a mostanában nap nap után napirendre kerülő NAP-pal, ég és föld a különbség közöttük.) A Nemzeti Alaptantervről szólunk most. Aminek kikezdték már a tervezett bevezetésének törvénybe foglalt, 1998. szep­temberi időpontját; vitatták, hogy az első évfolyam mellett tényleg a hetediken célszerű-e párhuzamosan elindítani, nem lenne jobb esetlen inkább az ötödiken?; s egyáltalán, mert véle­lem akadt ilyen is, szükséges-e a közoktatást gyökeresen érintő reform? És éppen most, amikor a pedagógustársadalom privát közérzete állami megbecsültségével áll egyenes arányban. Anélkül, hogy erre a mélypontra kellő jelzőt címeznénk, meg kell jegyeznünk: a pedagógus személye kulcskérdés a NAT si­kerében, bukásában. Igaz, persze: NÄT ide, NAT oda, kulcs- fontosságú az oktatásban magában. Előre határoztam el, nem mondok ítéletet a nemzet jövőbeni tantervéről, aminek oka végtelenül egyszerű, nem értek hozzá. A félelmeket ismerem csak, az oktatásban dolgozó s az oktatást szívügyüknek tekintők aggodalmait. Akik értik Vekerdy Tamás pszichológus a minap folyóiratban megjelent intelmét: az egész hajcihő a gyermekért van.

Next

/
Thumbnails
Contents