Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

1997. április 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 11 Randevú Látrányban Sikert aratott a kaposfürediek népdalcsokra Kulturális bemutatóval egy­bekötött találkozóra hívták meg nyolc társszervezetük tagjait a látrányi nyugdíjasok. Kaposfüred, Toponár, An- docs, Karád, Balatonlelle, Ba- latonszemes, Somogytúr, Zamárdi és a házigazdák énekkarai, tánccsoportjai, színjátszói, versmondói közel hétórás műsorral szórakoztat­ták egymást és a nagy számú érdeklődőt. A kétszáz vendé­get szendvicsekkel, süte­ménnyel, üdítővel kínálták a műsor után, majd beszélge­téssel, bállal telt az idő az éj­szakai órákig. Tóth László polgármester az önkormányzat és a nyugdí­jasok kapcsolatáról beszélt. - Kicsi ez a település, de össze­tartó. Segítjük egymást, ahogy tudjuk. A község mai képében, eredményeiben az idősek munkája jócskán benne van. Ma is számítha­tunk rájuk, legutóbb a vér­adónap szervezésében jeles­kedtek: százötven falunkbelit nyertek meg a humanitárius célra, több mint ötven liter vérrel segítettünk rászoruló embertársainkon. Erre a talál­kozóra is próbák hosszú során készültek fel, s most a siker igazolja, hogy befektetett munkájuk nem volt hiába­való. A résztvevőknek hosszú időre maradandó élményt adott ez a bemutató. Termé­szetesnek tartom, hogy a költ­ségeket az önkormányzat fe­dezi. Látrányban születtem magam is, minden lakóját gyerekkorom óta ismerem. Megtiszteltetésnek, a szeretet jelének tartom, hogy a falu idős lakói nem polgármester uraznak, egyszerűen Lacinak szólítanak. Ezt a szeretetet igyekszem én is, az önkor­mányzat is viszonozni. Katona Cs. Éppen esztendeje, ’96 tava­szán érkezett az ukáz: be kell zárni a marcali helyőrségi klubot. Az ok ez esetben is az anyagiakra vezethető vissza - mondja Nagy József, a klub elnöke. - A döntés a már ko­rábban nyugdíjazott hivatásos állományt - tiszteket és tiszthe­lyetteseket - érintette nagyon kellemetlenül, hiszen hosszú éveken át ez volt úgyszólván a második otthonuk: ide jártak gondjaik, problémáik megbe­szélésére, itt tartottak számos, jobbnál jobb rendezvényt.- Marcaliban szép számmal élnek nyugdíjasok a korábbi hivatásos állományból.- Jelenleg 168 tiszt és tiszt- helyettes, 51 katonaözvegy, mintegy hetven korábbi pol­gári alkalmazott. Hozzátarto- zóihkkal együtt lehetünk leg­alább hatszázan. Tanácskoz­tunk, hova is fordulhatnánk, egyeztettük a véleményeket, és a végén úgy döntöttünk, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól kérünk segítséget.. Szeren­csénkre: nem voltunk egyedül, az országban jó néhány hely­őrség járt hasonlóképpen. Kö­zülük a HM hét klub számára adta meg a lehetőséget a foly­tatásra. így áprilisban „vissza­foglalhattuk” a klubunkat, mű­ködtetéséhez a minisztérium kulturális kapcsolatok főosztá­lyától - bérlői minőségben - kétmillió forint támogatást ka­punk ebben az évben. „Visszafoglalták” tehát a marcali nyugállományú kato­nák a régi klubot, és már ja­vában dolgoznak az idei prog­ram kialakításán. A további­akban saját lábukon kell meg­állni. Ezért bérbe adják a helyőrségi klub éttermét és presszóját és megpróbálnak úgy gazdálkodni, hogy a be­vételek fedezzék a klub mű­ködtetésének költségeit, és hosszú távon legyen otthona a marcali nyugdíjas katonák családjának. (Kun) Változás a nyugdíjszámításban Január elsején lépett életbe az öregségi nyugdíjkorhatár eme­léséről szóló jogszabály, melyről Kállai Lászlónétól, a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság csoportvezetőjétől kap­tunk tájékoztatást. Megtudtuk, hogy mostantól az öregségi korhatár szinte sze­mélyre szóló. Először az 1942- ben született nőket érinti a vál­tozás, ők 57 éves korukban me­hetnek nyugdíjba. A következő éveknél mindig egy-egy évvel nő a korhatár, s az 1947-esek érik el majd a 62 éves nyugdíj­határt. A férfiakat nem érinti a mostani változás, számukra az idén még hatvan év a nyugdíj- korhatár. A sok szolgálati idő lehető­séget ad az előrehozott öreg­ségi nyugdíjra 55 éves korban. Itt különös hangsúlyt kap a munkával töltött évek száma. Egy példa segítségével érthe­tőbbé válik: az 1943-ban szüle­tett nő 58 évesen mehetne nyugdíjba 2001-ben, ám ha már 55 évesen rendelkezik 35 év szolgálati idővel, akkor nyu­godtan választhatja a visszavo­nulást. A nyugdíját ugyanolyan feltételek mellett számítják ki. Némi kedvezmény is igénybe vehető: a törvény úgy rendel­kezik, hogy minden gyermekre 1-1 évet .jóváírnak”, de csak maximum háromig. Az előbbi példaként említett 1943-as szü­letésű nőnek egy gyerekkel 34 éves szolgálati idő elegendő az előrehozott öregségi nyugdíj­hoz. Ám a szakemberek felhív­ják a figyelmet arra, hogy a nyugdíj összegét a ténylegesen munkával töltött időt, tehát ez esetben 34 év után számítják. A- Ilyen kis mennyiség értékesí­téséhez szükség van-e ősterme­lői igazolványra? - kérdeztük Mészáros József kamarai taná­csost.- Mindenképpen ajánlatos, mert ezzel lehet igazolni, hogy saját termékét árusítja és nem kereskedő. Még nyugtát sem kell adnia, ha nincs állandó standja, s e tevékenységet nem napi rendszerességgel végzi. Mindössze annyi a kötelezett­sége, hogy havonta, negyed­évente egy kis füzetben össze­írja a bevételeit és az ősterme­lői igazolvány mellékletébe, az értékesítési betétlapba is beírja ezeket az adatokat. Ha az évi gyerekkedvezményt csak abból a szempontból veszik figye­lembe, hogy az előírt 35 évet eléri-e a dolgozó. Gyerekked­vezmény nem csak szülés révén igényelhető, hanem akkor is, ha a saját háztartásban kiskorú gyermeket tíz évig nevel valaki, vagyis az igazoltan egyedül élő férfiaknak is jár. Tulajdonkép­pen egy gyerek jogán ketten is kérhetnek kedvezményt: elő­ször az anya, aki megszülte, másodszor az apa, ha egyedül nevelte. Ám egy gyerek után egy szülő nem igényelhet két jogcímen. Méltányosabb elbírálás alá esik, ha beteg gyermeket nevel valaki. Ez esetben gyermeken­ként másfél év szolgálati idő számítható be, de ez is legfel­jebb három gyerekig. Fontos tudni, hogy az említett gyerek- kedvezményeket csak az 1946 december 31-ig született nők, és az 1939 december 31-ig szü­letett férfiak vehetik igénybe, mert az átmeneti időszakban nyugdíjba vonulókon kívánnak vele könnyíteni. Előrehozott csökkentett öregségi nyugdíjat választhat, aki a reá irányadó szükséges szolgálati időnél öt évvel keve­sebb szolgálati időt szerzett. Példánk, az 1943-ban született nő 30 évnyi szolgálati idővel is választhatja a nyugdíjat 55 éve­sen, ám az ő számára jelentősen csökkentett lesz az összeg, s ez bevétel nem haladja meg a 250 ezer forintot, még adóbevallást sem kell készítenie.- Hol szerezhető be az ős­termelői igazolvány?- Kaposváron nálunk, az ag­rárkamarában, vidéken a gazda­jegyzőknél váltható ki az iga­zolvány. Érdemes június 30-ig beszerezni, mert ezen időpont után - ha például felvásárlónak adja el termékét - adóelőleget vonnak le a vételárból. Az iga­zolvány három évre szól, de minden évben március 20-ig a gazdajegyzővel érvényesíttetni kell. Ä kiváltás díja ezer forint, ezt az összeget 1999-ig nem kell megfizetni. esetben a gyerekkedvezmény sem vehető igénybe. Továbbra is él az a jogsza­bály, mely az 1968 előtt szüle­tett gyerekekre vonatkozik, az nem kedvezmény, hanem része a szolgálati idő számításának. Előnyugdíjat azok igényel­hetnek, akiknek három év hi­ányzik az öregségi korhatárhoz (ez 57 év), kivételt képeznek az 1944-ben született nők. ők négy évvel korábban vehetik igénybe ezt az ellátást. Itt is ér­vényesül a csökkentettség, vagyis az 1943-as születésű nőnek — ha csak 33 év szolgá­lati ideje van, de szeretne elő­nyugdíjba menni —, akkor mintegy 18 százalékkal keve­sebb összeget állapítanak meg nyugdíjként. Érdemes alaposan végiggondolni az előnyugdíj kérését. Tavaly október 22-től él az alkotmánybíróság határozata alapján az a szabály, hogy az öregségi korhatárt betöltő dol­gozó munkaviszonyának meg­szűnése nélkül elmehet öreg­ségi nyugdíjba, ha rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Januártól újdonságként sze­repel a rögzített öregségi nyug­díj fogalma, ami azokra vonat­kozik, akik betöltötték az öreg­ségi korhatárt. Eszerint ők kér­hetik nyugdíjuk folyósítás nél­küli megállapítását, miközben dolgöznak tovább, legalább egy évig. Aki ténylegesen kéri a nyugdíjazását, az az újabb szá­mítás után a kettőt összehason­lítva a kedvezőbb mellett dönt­het. Izményi Éva- Többen arról érdeklődtek, kell-e tb-járulékot, kamarai tagsági díjat fizetni.- Ha az őstermelői igazol­vány tulajdonosa jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatá­sokra, ilyenek például a nyugdí­jasok, akkor tb-járulékot fizetni nem kell és nem kötelező a ka­marai tagság sem, amennyiben a bevétele a 250 ezer forintot nem haladja meg.- A fentiekből az derül ki, hogy felesleges az ijedelem.- A nyugdíjasoknak a 250 ezer forintos bevételi határig - és ebbe még egy hízott sertés eladása is belefér - semmilyen adó- vagy tb-terhet nem jelent. Az őstermelői igazolvánnyal igazolni lehet a termék eredetét és azt, hogy nem kereskedelmi tevékenységet folytat. Sok fe­lesleges zaklatást lehet így el­kerülni. Katona Csongor * MAV-nyugdíjasok taggyűlése A MÁV-nyugdíjasok Ka­posvári Szervezete április 24-én tartja következő tag­gyűlését. Az összejövetelen tájékoztató hangzik el az egészségügyi ellátás terén és az OTÁ-nál bekövetke­zett változásokról, de elő­adást hallhatnak a vasút je­lenlegi helyzetéről is. A taggyűlésre az Irányi Dániel utca 13. szám alatti szék­házban, az első emeleti ta­nácsteremben kerül sor, délután 2 órakor. Gyalogtúra és zenés délután A Tájak, Korok, Múzeumok klubjának nyugdíjas cso­portja gyalogtúrát tett a hét végén Bárdudvarnok, Ka- posszentbenedek, Szenna, Kaposszerdahely, Kaposvár útvonalon. Előzőleg egy laza desedai sétán vettek részt, felkészülés gyanánt. 21-én, hétfőn, zenés-táncos délutánt tartanak az MSZOSZ első emeleti nagytermében, a hangulatos zenéről szokás szerint Pap János gondoskodik. 38 millió forint otthonteremtésre 38 millió forintba kerül a most épülő 21 otthonházi lakás megépítése Barcson, ebből 15 milliót pályázattal szeretne elnyerni a város. A pályázatról most döntött a barcsi képviselő-testület. A másfél szobás lakások 42 idős ember elhelyezésére nyújtanak lehetőséget. Az első ütemben készülő 11 la­kás építése már megkezdő­dött. Igen nagy az érdeklő­dés azért is, mert az itt lakók teljes körű ellátást kapnak. Bronzplakettet kaptak a jutaiak Április 12-én Káposztásme- gyeren országos citera- és népdalos találkozót tartot­tak. A somogyi színeket a jutái nyugdíjas klub cso­portja képviselte, szép siker­rel. A 28 fellépő együttes versenyében a rangos har­madik helyet, a bronzplaket­tet szerezték meg. Közgyűlés volt Buzsákon Kedden egy év munkájáról adott számot a buzsáki nyugdíjasklub vezetősége, amelyen megjelent Kovács Lajos, a megyei szövetség elnöke is. Az összejövetelen új elnököt választottak Tóth Pálné tanárnő személyében. Egy kis pótlás a kiskertből Nagy a vihar manapság a mezőgazdaság körül. Nyugdíjas ol­vasóink többen telefonon és levélben is kérdezték, mitévők le­gyenek, ha a ház körüli kiskertből néhány csomag zöldhagy­mát, retket, vágott virágot, hetente tíz-húsz tojást szeretnének a piacon eladni, pótolva ezzel a szerény nyugdíjat. A kérdé­sekre a megyei agrárkamarától kaptunk választ. Beszámolt a polgármester A Nyugdíjasok Marcali Egsüle- tének taggyűlésén dr. Sütő László polgármester találkozott a megjelent mintegy 120 városi nyugdíjassal, akik nevében An- talicz Istvánná, a klub elnöke köszöntötte a vendéget. Ezt kö­vetően Marcali polgármestere részletes tájékoztatót adott a vá­ros helyzetéről. Beszélt a már megvalósult fejlesztésekről, majd a nyugdíjasok által felve­tett kérdésekre adott választ. Szintén sokakat érdeklő kérdés volt a taggyűlés második napi­rendi pontja, amelynek kereté­ben az idei kirándulások terveit vitatták meg. Ezek szerint a Du­nántúl több nevezetességét érintő és Tatáig vivő júniusi túra után júliusban a Parlamentet te­kintik meg Marcali nyugdíjasai. Jó, hogy az önkormányzat ki­alakította ezt a klubhelyiséget, s nappali otthont teremtett a magamfajta egyedül élő öreg­nek — mondta özv. Takács Já­nosáé, a klub egyik alapító tagja. — A fiaim Kaposváron és Tabon élnek és ezért boldog vagyok, hogy itt barátokra lel­tem, s így elviselhetőbb a ma­gány. A felügyelet alatt pedig hasznosan telnek a napjaink: az olvasás, a beszélgetés és a tévézés mellett, varrunk is. A falugondnoki autó hoz és visz. Kell ennél jobb egy öregnek?... — A negyedik éve járok a klubba a kéri falurészről — kapcsolódott a beszélgetésbe özv. Apelesz Jánosné. — Ma­gam vagyok, de a klubban fel­találom magam. Gyakran észre sem vesszük, máris délután van, mehetünk haza. Én na­gyon jól érzem magam, min­denünk megvan. Kilencven fo­rintért meleg ebédet kapuk, ami változatos és finom. Úgy kiszolgálnak bennünket, mint az úriasszonyokat. — Semmire sem panasz­kodhatunk — vette át a szót idős Steinbecher Jenő. — Ötö­dik éve koptatom a klub szé­keit; szeretek ide járni. Ismer­jük egymás gondját-baját, ag­gódunk, ha a társunk valamiért egy nap nem jön. Néha ünne­pelünk is, megtartjuk a névna­pokat. Ilyenkor táncra is perdü­lünk. Bedegkér zömmel idősek lakta zsáktelepülés. A mintegy 200 nyugdíjas közül huszon­hármán alakították meg a klu­bot 1992 áprilisában. Jelenleg harmincán vannak, igaz nem mindenki tud bekapcsolódni a rendszeres klubéletbe. — Naponta nyolc órától me­leg teával várom a klubtagokat — tájékoztatott Kurdi Lajosné vezető. — Az önkormányzat sokat áldoz az idősekre, hiszen legtöbbjüknek ez nyújt vigaszt, kikapcsolódást, értelmet az életnek. Azt tapasztalom, hogy szívesen járnak ide. A klub fenntartása az idén mintegy másfél millió forint­jába kerül az önkormányzat­nak, amely az otthon fekvő be­tegekről sem feledkezik meg. Nekik a falugondnok szállítja hához a meleg ebédet. Krutek József Büszkék a maguk készítette kézimunkákra fotó: kovács Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents