Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-17 / 89. szám
1997. április 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Meseszínpad Marcaliban Egymást követően kétszer mutatta be tegnap a Mosoly Meseszínpad Koffler Gizella Csodahang című zenés mesejátékát — Márton Ági és Pálfai Péter rendezésében — a marcali kulturális központban. Zsúfolásig megtöltötték a gyerekek a színháztermet, s drukkoltak, tapsoltak a mese szerint tavaszi koncertet, füttyözönt adó erdei madaraknak. Versmondó diákok versenye Kaposvár felsőtagozatos általános iskolásainak és azonos korú gimnazistáinak rendezett versmondó versenyt a Megyei és Városi Könyvtár. A megmérettetésen 15 általános iskola és három gimnázium 30 versenyzője indult. A legjobbak — a Csapó György színművész vezette zsűri értékelése alapján — szinte azonos pontszámot szereztek, így egységesen oklevelet és könyvjutalmat nyertek: Horváth Gabriella (Kodály iskola), Fűzi Éva (Táncsics gimnázium), Krum Enikő (Honvéd utcai iskola), Tarr Judit (Zrínyi iskola). Dicséretet a Kinizsi tanulója, Laki Ádám és a Zrínyis Hegyi Katalin kapott. A közönségdíjat Csutorás Éva, a Kisfaludy iskola versenyzője nyerte. A nyelvek rokonságáról Látogatóban az obi-ugoroknál címmel tartott tegnap délután vetítettképes előadást Winter Erzsi, a Néprajzi Múzeum fotósa a Marcali Városi Helytörténeti Múzeum képtárában. Folytatásként ma, április 17- ikén — ugyanezen a címen — kiállítás nyílik a városi múzeumban. A több hónapot szibériai nyelvrokonaink közt töltött szerzőnő rendkívül érdekes anyagát — a számos eredeti fényképet és ma is használatos tárgyakat — dr. Kerezsi Ágnes néprajzkutató ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás május 9-ig látogatható. Égett a somogyjádi épület Somogyjádon a Bajcsy-Zsilinszky utcában tegnap kigyulladt az egyik fából készült melléképület. Személyi sérülés nem történt, a kaposvári tűzoltókat riasztották. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. Szántódpusztán, az autósmozi területén kigyulladt az avar, ami mintegy 15 négyzetméteren égett. A tüzet a siófoki egység emberei oltották el. Zöld Híd az elektroszmogról Előadássorozatot rendezett a pécsi Zöld Híd Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés. Ezen a héten mindennap egy aktuális témakörről esik szó. A Zöld-Híd előadótermében tegnap Weiling Gábor, a Dédász Rt szakmérnöke az elektro-szmogról tartott előadást. Nagyatádon rabolt, elfogták Áldozatát késsel megfenyegette, száját betömte a nagyatádi lakásban egy háromfai lakos. A rabló az erkélyajtón keresztül jutott a lakásba, ahonnan magnósrádiót, kerékpárt és gyermekjátékokat vitt el 30 ezer forint értékben. A férfit őrizetbe vették. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Természetes védelem Amíg van feketepiac s a védett növények kereskedelme jól fizet, mindig akad vállalkozó. Néhány ember, szegény cigánycsalád a tilalom ellenére is kapható lesz a keresetkiegészítésre. Annál is inkább, mivel legtöbbjüknek más pénzforrás nincs a Dráva vidékén. Mindegy nekik - eztán is az lesz -, hogy agancsot gyűjtenek, gyógynövényt szednek vagy éppen a védett virágok hagymáit gyűjtik össze a megrendelőnek. Küzdeni kell a táj védőinek; nemcsak a védettnövény-piaccal, hanem a gondatlansággal, hanem a régi szemlélettel is. Mert hiába nyilvánították nemzeti parkká tavaly a Dráva mente nagy részét, hiába védik egyre szigorúbb paragrafusok a természetvédelmi területeket, a lakosság személete még a régi; nem tudja követrii ilyen rövid időn belül a változásokat. S úgy védeni a természeti értékeket, hogy a társadalom, az itt élők ebben nem partnerek - igazán szélmalomharc. A tájvédelmi felügyelők kevesen vannak, és nagy a terület. Csupán a gyűjtők munkabírásán múlik, hogy a védett növényekből, mennyi tűnik el. A jelenlegi helyzetben tehát jóformán csak annyi védelmet kap a nemzeti park növényvilága, amennyiről maga gondoskodik. Félő azonban, hogy néhány tüske, tövis vagy efféle nem elég riasztó. S tovább pusztulnak természeti értékei - ha a szemlélet nem változik. PÁLYAÁLMOK - ÁLOMPÁLYÁK Milyen foglalkozást választana, ha újból kezdhetné? Ezt kérdezték munkatársaink az olvasóktól. Kardos Zoltán kaposvári villamosmérnök: — Elgondolkodnék, hogy melyik pályán dolgozzam: gazdaságin vagy jogin. Mindkét területen sok a csábító lehetőség. Pályakezdőként elképzelhető, hogy közgazdász lennék. Németh István csurgói benzinkutas: — Kereskedő lennék. Műszaki cikket árulnék szívesen, az érdekel a legjobban. Lóján Istvánná babócsai dajka: — Óvónőként dolgoznék. Munkahelyemen nap mint nap látom, hogy milyen csodálatos ez a szakma. Ha újból kezdhetnék mindent, akkor feltétlenül továbbtanulnék. Varga. Józsefné toponári gondozónő: — Ha kétszer születhetnék, akkor sem választanék mást. Jó érzés segíteni az olykor magatehetetlen idős embereken. Úgy érzem, mintha a szüleim volnának; segítem őket, és ez örömet ad. Bakán József zselickislaki ügyvezető: — Erdész lennék vagy hivatásos vadász: ez a két munka áll hozzám a legközelebb. Mindegyiknek megvan a maga szépsége. Nekem fontos, hogy természetközeiben dolgozhassak. Ha ismét pályaválasztás előtt állnék, csak ez a két szakma jönne számításba. Kiing József kaposfüredi szobrászművész: — Ha újból kezdenék, ismét a szobrászatot választanám. Szeretem a hivatásomat, sok örömet ad. Nem néznék más elfoglaltság után, a hivatásom teljesen kielégít. Bognár Kálmán somodori agrármérnök: — Autó- vagy motorversenyzőként sportolnék. Az összes technikai, valamint a lovas sport érdekel. Ha időben elkezdhettem volna, akkor ma talán sportolóként keresném a kenyeremet. IQ. Somogy vári János kaposvári vállalkozó: — A Parlamentben vállalnék munkát. Tudomásom szerint ott jól megfizetik a dolgozókat. Szívesen dolgoznék akár a parlamenti büfében eladóként vagy diplomatasofőrként. Andrások Krisztina nagybajomi felszolgáló: — Légikisasszony lennék. Korábban is szerettem volna az lenni, de nem jött össze. Ha újból kezdeném az életemet, biztos, hogy utaskísérőként dolgoznék. Szeretek utazni, emberekkel foglalkozni. A stewardesek olyan egzotikus tájakra is eljutnak, ahová az átlagember talán soha. Simon Csabáné balatonszentgyörgyi kereskedő: — Az biztos: a mostani szakmámat nem választanám újból. Sok a munka, kevés a fizetés. Valószínűleg fodrász vagy kozmetikus lennék. Érdekes hivatásnak tartom mindkettőt, és nyilván jól jövedelmez. Persze ha ismét pályát kellene választanom, alaposan mérlegelném a körülményeket. Béresné Molnár Márta somogysámsoni gondnok: — Olyan hivatást választanék, amiből jól meg lehet élni. Talán ügyvéd lennék vagy pénzügyi tanácsadó. Ez a két szakma manapság igen keresett, és anyagilag is megbecsülik őket. Ehhez nyilván megfelelő felsőfokú végzettségre is szükség van, ám ha újból kezdhetnék mindent, akkor feltétlenül továbbtanulnék. Ma már csak diplomával lehet boldogulni. Speri Gyula kaposvári vállalkozó: — Az éjszakai életben dolgoznék. Bárt vagy diszkót bérelnék, amiből nyilván csodásán megélnék. Egyébként ha anyagilag megengedhetném magamnak, most is ezt tenném. Hortobágyi Ferencné nagyatádi könyvtáros: — Fana- tikusság kell ahhoz, hogy valaki ennyi pénzért könyvtárosként dolgozzon. Bennem ez megvan, hiszen már 16 éve dolgozom itt. Szeretem a szakmámat, és újból csak ezt választanám. Kovács Gábomé kaposvári nyugdíjas: — Én segédmunkásként dolgoztam egy gyárban, de már gyerekkoromban is érdekelt a muzsika. Ha tehettem volna, s szüleim is taníttathattak volna, biztos, hogy zenei pályán kötöttem volna ki. Lehet, hogy akkor most több lenne a nyugdíjam is. Elkészültek a tervek: pályázati pénz a megvalósításhoz Zselici gazdasági remények A Zselic 23 településének szakemberei szerint a minél előbb létre kell hozni egy gazdaságfejlesztő irodát. A Zselica Szövetség tagjai a kistérségi gazdaságfejlesztés esélyeit vizsgálva abban is egyetértettek, hogy a gyógynövények gyűjtésében és feldolgozásában, a kerékpárút továbbépítésében és az idegenforgalmi, turisztikai programokban is nagy lehetőségek rejlenek. Ezt a négy programot választották ki ugyanis a közül a- negyvenöt közül, amelyet az előző három ülésükön fogalmaztak meg. A legjobb ötletekről tegnap Bányán szavazással döntöttek. Á kidolgozott projektekkel is pályázni szeretnének több helyre is, és remélik, hogy ötleteik mielőbb valóra válnak. A polgármesterek, jegyzők és helybéli vállalkozók négy munkamegbeszélés során jutottak el a környék lehetőségeinek feltárásától a kézzelfogható üzleti tervekig. Ehhez az amerikai munkaügyi minisztérium nyújtott számukra segítséget. Az amerikai munkaügyesek három éve nyitottak úgynevezett fejlesztési ügynökséget Budapesten. Kezdetben a tömeges elbocsátások ellenszerét próbálták hazánkban is megtalálni, ám programjuk tavaly a térségfejlesztő, munkahelyteremtő beruházások támogatásával bővült. A Somogy Megyei Munkaügyi Központ is hozzájuk nyújtott be pályázatot. Az amerikaiak azt vállalták, hogy a négy műhely-munkamegbeszélés teljes költségét vállalják. A megbeszélések során pedig a környékbeli települések vezetőinek meg kell találniuk és részben ki kell dolgozniuk azokat a projekteket, amelyeknek segítséget adnak a zselici térség megújulásához. Az amerikaiak ezután sem hagyják magára a Zselica Szövetség tagjait. Újabb pályázatot nyújthatnak majd be, hogy anyagi segítséget is szerezhetnek saját terveik valóra váltásához. B. Zs. Olvasottabb a megyei sajtó Tabajdi Csaba: Nagy most a tét, az ország működőképessége Bayer József: Alaposan fel kell mérni az olvasók igényeit Kiskőrös révén a magyar politikai elit végre felfigyelt az évtizede húzódó agrárválságra. Nemcsak az európai uniós csatlakozási tárgyalások miatt van szükség a nemzeti' agrárprogramra. Sajnálatos, hogy ezekben a kérdésekben ésszerű érvek helyett indulatból politizálnak a pártok. Ezt Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, politikai államtitkár mondta tegnap Balatonlel- lén, a Bács-Kiskun megyei ön- kormányzatok szakmai fórumán. Kijelentette: nem az EU- csatlakozás miatt van szükség a mezőgazdaság koncentrációjára. Enélkül is versenyeznie kell, csak rossz pozíciókból indul. A kisgazdaságoknak senki sem segít felismerni, hogy a 2-3 hektáros földeken nem tud piacképesen termelni a parasztember. A 2002-es EU tagságig van idő a felkészülésre. Félő, hogy az indulatos politikai légkörben de- stabilizáció felé sodródunk. Nagy a tét: az ország működő- képességét kell megőrizni. Tabajdi Csaba Bayer Józsefet, az Axel Springer-Magyar- ország Kft ügyvezető igazgatóját hozta vendégként Lellére, mert nagyon fontosnak tartja, hogy az ország régiói megmutathassák arculatukat a hazai médiában. Bayer József konkrét adatokkal igazolta, hogy az országos napilapokkal ellentétben a megyei és helyi sajtó a legolvasottabb. Aki tehát üzenetet kíván eljuttatni, annak alaposan fel kell mérnie az olvasók igényeit, és ezzel összefüggően a hír közvetítésének költségeit. Az országos lapok egyébként csak a volt szocialista országokban léteznek. A világban — mint mondta — egy-egy városhoz kötődnek az újságok. Azonban jól felfogott érdekük, hogy kövessék az olvasótáborukat. A Balatonnál például nyáron naponta 30-40 ezer Bild Zeitungot adnak el, miközben mindössze 10 ezer magyar lapot. A megyékben tehát az emberek elsősorban a helyi lapokat olvassák. Nagy kihívás a sajtó számára, hogy felkészüljön a kisebb régiók növekvő olvasói igényeire. Bayer József szerint a következőkben nagy piaci verseny várható a posta terjesztési monopóliumának megszűnése nyomán is. Rövidesen öt tv-csatoma működik Magyarországon, ami azt is jelenti, hogy az MTV még több költségvetési támogatást igényel. Néhány éven belül várhatóan az amerikai tendencia érvényesül. Néhány érdekcsoport áll majd a média mögött. G. M. Kisüzemi borpalackozóról álmodnak a gazdák Borverseny a Kapos mentén Gazdag szakmai programmal egybekötve rendezték meg az idén a Kapos mente hegyközség hagyományos borversenyét, amelynek Mosdós volt a házigazdája. A bírálatra hetvennégy nemes nedű érkezett, amelyből 22 aranyérmes, 15 ezüstérmes, 24 pedig bronzérmes lett. A szakmai előadásokra mintegy hetvenen voltak kíváncsiak. Á növényvédelem fontosságáról, a megelőzés lehetőségeiről dr. Schwaigert Andrásáé, a megyei növényvédő állomás munkatársa beszélt, a borkezelés, palackozás tudnivalóit Léhmann György hőgyészi magángazdálkodó ismertette az igencsak aktív résztvevőkkel. Az előadók alig győzték válaszokkal. Természetesen a szőlő és a bor volt a központi kérdés a késő éjszakába nyúló, kötetlen szakmai beszélgetésen is. A gazdák megállapodtak abban, hogy a közeljövőben a szekszárdi bortermelőkkel szerveznek találkozót, ahol borászati és kertészeti eszközöket, szerszámokat lehet majd vásárolni. Lesz növényvédelmi tanácsadás és vásár is. Elhatározták, hogy hatékonyabbá teszik a hegyközség működését, több bortermelőt vonnak be a közös munkába. A tervek között szerepel a kisüzemi borpalackozás feltételeinek a megteremtése is, amelyhez a hegyközség jó lehetőségeket kínál. L. J. Virágzó feketepiac Védett növényeket gyűjtött Babócsa közelében, természetvédelmi területen, egy társaság. Rendőrök figyeltek fel rá. Akkor már ötezer darabot szedtek össze a téli zsurlóból, melynek eszmei értéke tövenként ötezer forint. S kiderült, hogy tévedésből szedték, mert mezei zsurlót akartak gyűjteni, amely gyógynövény. Sokszor azonban szó sincs véletlenről: szervezetten lopják a védett növényeket. Városok piacain is megjelenik a védett területekről származó ciklámen, tőzike, kockás liliom. Mert virágzik a feketekereskedelem. Volt példa arra, hogy a növények hagymái Hollandiában bukkantak fel a piacon — mondta Fenyősi László barcsi tájvédelmi felügyelő. - A nemesítők nagy pénzt fizetnek ezekért a növényekért. Nyomon követni nem könnyű útjukat. A felügyelők kevesen vannak. S az sincs kitáblázva: melyik a védett terület. N. L. Dorottya Nagybajomban A nagybajomi iskola diákjai Szabó Ibolya tanár rendezésében színre vitték Csokonai vígeposzát, a Dorottyát. A dámák farsangi diadalmát ma mutatják be — korhű jelmezekben — a nagybajomi művelődési házban. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola a környékbeli települések diákjainak bevonásával az idén ötödik alkalommal idézi a víg poéta emlékét. A Csokonai-napok ugyan már megkezdődtek tegnap — nyolc iskola tanulóinak részvételével a matematika-versennyel, de az ünnepi megnyitó ma délután lesz. A somogysárdi, a ka- posmérői és a helybeli táncos lábú lurkók is színpadra lépnek, és színjátszók mutatkoznak be. Holnap egyebek között — meseíró, vers- és prózamondó versenyen, történelmi vetélkedőn és kispá; lyás focin mérik össze tudásukat a nagybajomi, a pálma- jori, a kaposfői, a kaposmé- rői, a mezőcsokonyai, a kadarkúti, a csökölyi, a böhö- nyei, a somogysárdi és a kaposvári gyakorlóiskola tanulói. Maries József plébános pedig Nagybajom 1790- 1849. közötti történetéről tart előadást. L. S.
