Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-16 / 88. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. április 16., szerda Hazafelé tart a köztársasági elnök / Göncz Árpád: Erkölcsi hitelünk és gazdasági súlyunk van külföldön (Folytatás az 1. oldalról) Akár már holnapután — tette hozzá Göncz Árpád. Egy me­xikói újságíró kérdésére fe­lelve azonban elmondta, hogy még nincs konkrét időpontja az elnöki viszontlátogatásnak. Göncz Árpád magyar köztár­sasági elnök jelenleg már út­ban van Európa felé. Párizson át a tervek szerint ma késő este érkezik meg Budapestre. Az április 1-jén kezdődött la­tin-amerikai útja a leghosz- szabb elnöki látogatás volt. Ennek utolsó állomása Me­xikó, ahol a vízummentesség­ről szóló egyezményt nevezte a magyar köztársasági elnök a látogatása legfontosabb eredményének. Ennek — mondotta — politikai jelentő­sége van: európai országgal Mexikóvárosnak ez az első ilyen megállapodása, s ez bi­zonyítja az ország nyitottsá­gát. A tárgyalásokon volt szó a mezőgazdasági, az oktatási, a sport és kulturális, valamint a külügyi együttműködésről is. A mexikói újságírók ért­hető okokból az európai uniós tagsággal járó lehetőségekről kérdezték a köztársasági el­nököt, s arról, hogy milyen lesz az ország befolyása az Unión belül. Göncz Árpád erre azt felelte: „A fogadta­tásból ítélve önök úgy látják, hogy van befolyásunk”. Az­tán hozzátette: Mi nem le­szünk végvára Európának: már most is hidat képezünk Ukrajna felé és Európának abba a részébe, amely később csatlakozik majd az Unióhoz. Amit fel tudunk ajánlani az a közvetítő szerep. Göncz Ár­pád szerint Európa érdeke a szabad kereskedelem a világ­gal, benne Latin-Amerikával. A sajtótájékoztatót köve­tően magyar újságíróknak ta­pasztalatait összegezve azt mondta Göncz Árpád: - Jó magyarnak lenni külföldön, mert van erkölcsi hitelünk, gazdasági súlyunk és jó ma­gyarnak lenni külföldön, mert a kinti magyarok segítik ezt a jó érzést. Á mexikói magya­rokról egyébként többféle ké­pet is kapott Göncz Árpád köztársasági elnök. „Minde­nütt találkoztunk fontos ma­gyarokkal. Tegnap például az elnök környezetében három­mal is, akik a nyelvet már nem beszélik, de a gyökerei­ket ismerik. Ez egy befogadó társadalom. A múlt századi szegény paraszti és munkás­emigrációtól kezdve az 1956- os értelmiségi emigrációig mindenki megtalálható itt, és mindenkinek úgy adott ott­hont ez az ország, hogy meg­tarthatta nemzeti identitását. Az itteni emigráció növeli Magyarország barátainak számát. Meglepett, amikor egy tévériporternő magyarul kérdezett, s égy szemész pro­fesszorról kiderült, hogy a gimnáziumban kettővel járt alattam.” A Magyar Köztársaság el­nöke a sajtóértekezletet köve­tően mexikói írókkal találko­zott. „Végre beszélhettünk a saját dolgainkról.” Azt köve­tően pedig a piramisokhoz lá­togatott. A magyar köztársa­sági elnököt és kíséretét szál­lító repülő este kilenc órakor (hazai idő szerint hajnali négy órakor) szállt fel Mexikóváros repülőteréről. Kercza Imre Női elnökjelölt Iránban. Az iráni történelemben első ízben egy nő is bejelentette, hogy je­löltként kíván indulni az elnök- választáson. Azam Talekani in­dulni kíván a májusi választá­son, és később ismerteti politi­kai, gazdasági programját és elképzeléseit a kultúra terüle­tén. Azam Talekani az egykor népszerű és felvilágosult gon­dolkozásának tartott néhai val­lási vezető, Mahmud Talekani ajatollah lánya. A szén-dioxid-szondák beve­tése óta normalizálódik a hely­zet az osztrák-magyar határon - jelentette ki kedden Kari Schlögl osztrák belügyminisz­ter, aki csütörtökön Bécsben magyar kollégájával, Kuncze Gáborral folytat megbeszélést. Nem született áttörés Javier Solana NATO-főtitkár és Jev- genyij Primakov orosz kül­ügyminiszter keddi moszkvai megbeszélésein a NATO-orosz megállapodás ügyében. A szerb ellenzék vezetői be­jelentették, hogy eltemetik né­zeteltéréseiket, és egységfront­jukat megőrizve szállnak szembe az önkényre hajlamos szerb elnökkel és pártjával a vá­lasztásokon. Hat hónapos diplomáciai erő­feszítések ellenére Afganisz­tánban csekély előrehaladás történt a tűzszünet elérése ér­dekében - ismerte el az ENSZ-főtitkár afganisztáni különmegbízottja. Az ENSZ New York-i központjában nemzetközi tanácskozás kez­dődik az afganisztáni rende­zésről. Több mint ezer külföldi katona érkezett kedden Albániába Megkezdődött a Napkelte-akció Partra szállnak az első spanyol katonák FOTÓ: FEB/REUTER Bashkim Fino albán minisz­terelnök nyilatkozatban üd­vözölte a nemzetközi vé­delmi erők első csoportjának albániai partraszállását. Kedden több mint ezer olasz, francia és spanyol ka­tona érkezett az országba. Reggel hét órakor elsőként az Orange nevű francia hadihajó­ról szálltak partra katonák Dürres kikötőjében. Nem egé­szen másfél órával később megérkeztek az olaszok a San Marco hadihajó fedélzetén, őket a spanyolok követték. Ezeknek az alakulatoknak, illetve a Tiranába érkező olasz katonáknak lesz a feladata a katonai misszió első két híd­főállásának kiépítése. A Nap­kelte névre elkeresztelt akció első szakasza a jövő hét köze­péig tart, addigra olasz és gö­rög egységek veszik át Vlora kikötőjének ellenőrzését is, míg Tiranában felállítják a soknemzetiségű erő albániai parancsnokságát. Az athéni kormány ülésén úgy döntöttek, hogy előőrs­ként szerdán 120 fős kontin­gens indul légi úton Tiranába. Egy másik egység ugyancsak szerda reggel Szalonikiből a Szamosz nevű csapatszállító hajó fedélzetén Vlora felé in­dul; a hajó páncélozott csapat- szállító járműveket, kamiono­kat és egy távközlési rendszert is visz magával. A dán parlament csak 23-án tűzi napirendre az ezzel kap­csolatos kormánydöntés vitá­ját. A nemzetközi misszióban egy Bomholmban állomásozó gyalogos egység 65 katonája venne részt, a hírek szerint ők csak május 10-e környékén érkezhetnek Albániába. Beniamino Andreatta olasz védelmi miniszter kedden Durresbe utazott. Ezt megelő­zően a politikus látogatást tett Brindisiben az indulásra ké­szen álló olasz csapatoknál és ünnepélyes keretek között át­nyújtotta a nemzetközi vé­delmi erők csapatzászlaját. Szlovákia kész tárgyalni a „C” variánsról Lezárult a meghallgatás A szlovák válaszadással ked­den befejeződött a hágai per szóbeli része. A bíróság vár­hatóan ősszel hirdet ítéletet. „A bíróság nyilvánítsa ki: a bős-nagymarosi vízlépcsőről aláírt szerződés soha nem szűnt meg létezni Csehszlovákia, majd Szlovákia és Magyaror­szág között, és Magyarország 1992-es egyoldalú szerződés- felmondásának semmi jogi kö­vetkezménye nincs” - kérte a Hágai Nemzetközi Bíróságot a szlovák szóbeli meghallgatást lezáró beszédében Peter Tomka küldöttségvezető nagykövet. Egyúttal kérte, a testület mondja ki, hogy Magyaror­szágnak nem volt joga felfüg­geszteni majd pedig leállítani a munkálatokat egyfelől, Cseh­szlovákia viszont jogosan járt el az ideiglenes, „C” megoldás megépítésekor másfelől. Java­solta a nagykövet, hogy a bíró­ság mondja ki: Magyarország kártérítéssel tartozik Szlová­kiának, és mindent meg kell tennie az eredeti szerződés ha­tályba helyezéséért. A szlovák küldöttségvezető ugyanakkor - immár kiegészítő megjegyzésként - jelezte azt is: a bírósági ítélet után Szlovákia kész a „C” variánsról, vagy Dunakiliti jövőjéről a magyar féllel tárgyalni, miként az sem kizárt, hogy Szlovákia esetleg lemond a bősi erőmű csúcsra járatásának lehetőségéről. Ar­ról nem lehet szó, hogy a fo­lyóvizet teljes egészében visz- szatereljék az öreg Duna-me- derbe - szögezte le. Győzött a kormánypárt Zágrábban patthelyzet alakult ki A horvátországi helyhatósági és parlamenti felsőházi válasz­tásokon a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) végzett az élen - adta hírül kedden a zágrábi tömeg­tájékoztatás a voksolás nem hi­vatalos részeredményeit ismer­tetve. A megyei képviselő-testületek megválasztásakor Franjo Tudj- man elnök pártja 21-ből 19-ben szerezte meg az első helyet, míg a zágrábi városi képviselő- testületben csak 24 képviselője lesz az ellenzék 26 képviselő­jével szemben. Értékelések sze­rint ezzel a fővárosban patt­helyzet alakult ki, s még az sincs kizárva, hogy Zágrábban ezért meg kell ismételni a sza­vazást. A parlament felsőházá­nak 63 mandátumából a kor­mánypárt 41-et szerzett meg, ami mintegy kétharmados többséget biztosít számára. Öt felsőházi képviselői hely sorsá­ról az államfő dönthet, ebből két mandátumot a horvátor­szági szerbek képviselőinek biztosítanak. Hétfőn befejeződtek a vá­lasztások a még szerb kézen levő, ám ideiglenes ENSZ- igazgatás (UNTAES) alá he­lyezett horvát Duna mentén is. Áz UNTAES szóvivője annak a reményének adott hangot, hogy legkésőbb 5 nap múlva végső döntés születhet arról, érvényes volt-e a voksolás a térségben. / Viszály a csúcs előtt Területi vita Oroszország és Kína között A diplomáciai naptár szerint április 22-én esedékes a kínai államfő moszkvai látogatása. A csúcsot készíti elő a napok­ban Pekingben tárgyaló orosz védelmi miniszter. A korábbi éles viszályok után most mind Kína, mind Orosz­ország támaszt keres a másik­ban. Moszkva a NATO-bővítés elleni tiltakozáshoz remél ezál­tal erőt meríteni, míg Peking azt szeretné, ha orosz segítség­gel sikerülne elhárítani azokat a nyugati bírálatokat, amelyek elmarasztalják az emberi jogok megsértése miatt. A csúcstalálkozó előtt azon­ban ismét nézeteltérések rob­bantak ki a két hatalmas ország között. Ezúttal a Turnén folyó­nál, az orosz-kínai-észak-ko- reai háromszögben fekvő határ- területektől van szó. Ha Peking igényét elfogadnák, akkor a kí­naiak kijuthatnának a Japán­tengerhez: itt akarják felépíteni az évi 100 millió tonna kapaci­tású Tumangan kikötőt. Moszkva viszont attól tart, hogy emiatt jelentősen vissza­esne az orosz kikötők forgalma, és veszítene jelentőségéből a Bajkál-Amur vasútvonal is. Nem szólva arról, hogy a terü­let feladásától esetleg megnőne mások étvágya is. Az oroszok ellenzik, hogy Kína benépesítse a nyersanyagkincsben gazdag területet, ahol egy négyzet- kilométerre az orosz oldalon négy, míg a határ kínai oldalán 127 lakos jut. (Réti) Ecuador partjai előtt kutatott a kincskereső cég búvára Megtalálták az inkák örökségét Minden idők legnagyobb kincsleletére bukkant Anton Smith norvég könnyűbúvár a dél-amerikai Ecuador partjai előtt, mindössze 16 méter mélyen a tenger színe alatt. Évszázadok óta csiklandozta szerencselovagok, búvárok fan­táziáját az 1654-ben, a perui El Callaóból a panamai Pericóba tartó, ám elsüllyedt La Capi- tana Jesús Maria titka. A spa­nyol hajó hatalmas mennyi­ségű, a hódítók által kifosztott inka birodalomból rabolt ara­nyat, ezüstöt és drágakövet szállított. Átszámítva 1205 mil­liárd forintot ért a rakománya. A vitorlás hadihajó a II. Fii- löp spanyol király által létesített „legyőzhetetlen armada” zász­lóshajója volt. Legendák tucatjai keletkez­tek és keringtek a századok alatt a La Capitana Jesús Ma­riáról, mindenekelőtt pedig ar­ról a temérdek kincsről, ami va­lahol a tenger mélyén pihen. A La Capitana Invest AS kincskereső cég főnöke, az egyébként ugyancsak dúsgaz­dag Morten Mo közölte nemré­giben a világgal: megvan az in­kák legendás kincse! Punta Camero térségében, nem mesz- sze az ecuadori partéktól leltek rá. Bizonyítékként a búvár pénzérméket, egy vázát és há­rom ágyúgolyót hozott fel­színre a jórészt elmállott ron­csok közül. A kincskereső vállalkozás megállapodott az ecuadori kormánnyal: 7,2 millió dollárt fizet, ha megkezdheti a hajó ra­kományának a kierrtelését. A norvégok a legkorszerűbb mű­szerekkel és eszközökkel kutat­ták a tenger mélyét a 343 esz­tendővel ezelőtti szerencsétlen­ség feltételezett térségében. A kapitány ugyanis túlélte a hajó­törést, és nagyjából meghatá­rozta, hogy hol történt a bal­eset. A La Capitana Invest AS ve­zetője bizakodva jelentette be azt is, hogy éppen a modem felszerelés és a kifinomult szá­mítógépes technika birtokában további nagy leletekre számíta­nak. Becslések szerint évekig is eltarthat, amíg a kincseket a felszínre hozzák. (kulcsár) Éltetik a hajdani uralkodót II. Simeon száműzött bolgár cár kedden Bulgáriába érkezett. A tervek szerint részt vesz az első bolgár alkotmány évfordulójára rendezett ünne­pélyen. Simeont érkezésekor mintegy háromezres tömeg üdvözölte fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents