Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12 / 85. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1997. április 12., szombat NYELVÜNK TISZTASÁGÁÉRT Mit hány a hóhányó? Bizony semmit! Akkor pedig miért nevezzük hóhányónak a felelőtlen, megbízhatatlan alakokat? Erre a nyelvtörténeti kutatások adják meg a valószínűsíthető választ. Érdekes szóalkotási módról tanúskodik a címbeli alak. Eredeti formája ( hoheno vagy hohanó) idegen elemként jelent meg nyelvünkben, ám a magyar fül számára értelmetlen hangzású szó idővel átalakult, úgy, hogy látszólag összetétellé vált. Ez a folyamat a szóértelme- sítés, népetimológia. Viszonylag ritka, de azért akad rá példa. Az iméntihez hasonlóan jött létre a kárókatona neve a török kara katna (= fekete madár) szó- kapcsolatból. A törökből származott a mai higany korábbi megfelelője, a kéneső is, amely- lyel múlt századi regényekben még találkozunk. Sem a kénhez, sem az esőhöz nincs köze, ám így idomult nyelvünkhöz a török konesu. (Egyébként nem kevésbé érdekes a higany főnév története sem; nem más, mint a híg anyag kifejezés összevonása.) A mérföldben jogosnak tűnik az igei előtag, hiszen a hosszúság méréséről, annak mértékegységéről van szó. Ám elődje a mil- föld, illetőleg a mélföld, amelynek előtagját a németből vettük át. A szláv ulica előbb ucca, majd utca lett, holott e szónak - eredetét tekintve - semmi köze a régi magyar út főnévhez. Hasonló az olasz tazza: korábbi táca szavunk a tál hatására bővült egy hanggal, és lett tálca. Szemléletes hangutánzó szónak hat a durrdefekt, pedig előtagja a németben elöljárószó (Durchdefekt). Ne keressünk igét a járgány főnévben, mivel eredeti formája a szerb vagy a horvát nyelvből kölcsönzött jargan volt. Áz angolna nevű halnak sincs köze a népnévhez (Anguilla - angolna), a kintornának sem a tornához (quintema). Szólásaink közül érdemes megemlíteni a csütörtököt mond kifejezést. De miért pont csütörtököt mond az a dolog, amelyik elromlik, és nem működik? A magyarázat igen egyszerű: ha annak idején nem sült el a lőfegyver, akkor esettet mondott - azaz csettintő hangot adott, ám nem lehetett vele lőni. A szólás átvitt értelmű használatával együtt módosult a forma is, mégpedig ilyen érdekesen. Napjainkban humorból, szójá- tékszerűen is keletkeznek efféle torzítások: az idősek nyögdijról beszélnek, régebben a beutálóval üdülhettek a dolgozók. „Étvágy- talanító” kifejezésként álljon itt a hóit dög (hot dog), a disc jockey tréfásan dísz zsoké, a software — szoftver pedig szaftvár-rá módosult. Zimányi Árpád Az igazi háziasszonyt nem az iskola, hanem az élet képezi Barátfüle orgonaszóval Ha a kicsik rosszalkodnak, a nagyobbak ezt feledtetik. A pedagógusnak ez a kárpótlása, hiszen látja: a lurkók megtanulnak alkalmazkodni, az idősebb társak pedig szeretnek anyáskodni felettük — mondta Monostoriné Zsunics Edit, a kadarkúti diákotthon vezetője. A hajdani kollégiumban most meglehetősen különböző korosztályúak élnek. A legkisebb gyerek alig öt, a legidősebb pedig már húszéves is elmúlt. A korosztályok sokfélesége a szakképzés bevezetésének köszönhető. Hatvanhárom település száznegyvenkét diákja — minden második cigány — tölti itt a hétköznapokat. Az első osztályos, kőkúti Polgár Zsolt azt mondja: jó itt, mert sok a játék és finom az ebéd. Ha esténként elszontyolodik, odabújik Erzsi nénihez, Nyers Imréné gyerekfelügyelőhöz, aki mesél neki. Markovics József, a nyakigláb kamasz, szakácsnak készül. A végzős darányi fiú a diáktanács elnöke. Mindenkiről tud mindent. — Történnek apró balhék, de megpróbáljuk elintézni — mondta. — Főleg a visszaszó- lások okoznak problémát, mert van közöttünk néhány feltű- nősködő fiú és lány. Ilyenkor kénytelenek vagyunk megtárgyalni a fegyelmi ügyeket. Jóska három éve él itt, de az első napokban szívesebben ébredt volna otthon. Aztán megszokta a kollégiumot. Mostanra — azt tartja —, megemberese- dett, önállóbb lett. Hat-hét- nyolcágyas szobák vannak, s külön a férfi és a női szárny. — A villanyoltásig a Bravot, a Kiskegyedet olvasom és szeretem a szerelmes regényeket is — mondta Babosi Rita, harmadéves szakácstanuló, aki a hétvégenként Berzencére jár haza. — Egy berzencei étteremben szeretnék dolgozni, ám közben esti tagozaton is tanulnék. A nagybajomi Orsós Sándornak nincs kedvenc étele, de a barátfülét készíti a legnagyobb kedvvel. Nemcsak az ételreceptek érdeklik, hanem a zene is. Nagybajomban, Vésén, Böhönyén és Pálmajorban látja el a kántori teendőket, de a kadarkúti templom orgonájához is gyakran odaül. Vérében van a muzsika, s erről végzett szakácsként sem akar lemondani. Az intézményben pincéreken, szakácsokon kívül gazdákat is képeznek. Pápai István Nagyszakácsiból jelentkezett a kadarkúti iskolába. — Milyen a jó gazda ? — A rátermettség a legfontosabb — vágja rá. — Ne ijedjen meg, ha be kell mennie az istállóba, s attól se, ha meg kell fejnie a kecskét. A szabad programmal sokan elégedetlenek. Azt szeretnék, ha éjfélig lehetne tévézni. A srácok a bunyós filmekért rajonganak, a lányok a szappan- operákat kedvelik. Edit néhit — mint mondják — sok mindenre rá lehet beszélni, de amikor „előveszi a keményebb hangját”, senki nem mer megszólalni. — Gyakran úgy érezzük: a szüleik vagyunk ezeknek a gyerekeknek — így Monostoriné Zsunics Edit. — Bizalmasak hozzánk, s nem csak a nevelőt látják bennünk. Ezért nagyobb is a felelősségünk. A kisebbeken érződik: mennyit fejlődnek három év alatt. A nagyobbak nagyon érzékenyek, jól meg kell gondolnunk, miként reagálunk megnyilvánulásaikra. Jurákné Magenheim Erika gyerekfelügyelő mondta el: a gazdaasszonyképzőben tanuló, tizenöt éves lányok között akad olyan is, aki 26 éves élettársával él együtt, külön háztartást vezet, s mielőtt hétvégén beköltözne a kollégiumba, egész hétre főz, hogy telepakolt hűtőt hagyjon otthon. Az igazi háziasszonyt ugyanis — mint ahogy ezt többen megjegyezték —, nem az iskola, hanem az élet képezi. Lőrincz Sándor A Sárköz kincsei Nagybajomban A hagyományőrző asszonyok és alkotásaik fotó: török anett A decsi általános iskola szövőszakkörének munkáiból, Honfi Sándorné és Mészáros Lász- lóné hímzéseiből, Prohászka Erzsébet babáiból, Nagy Zoltánná gyöngygallérjaiból nyílt kiállítás tegnap a nagybajomi községháza tanácstermében. Kern László, a decsi iskola igazgatója somogyi születésű, tizenöt évet tanított Kaposmé- rőben. Szíve hazahúzza. — Húszéves a barátságom Pap Jenő nagybajomi karnaggyal és Tibol László iskolaigazgatóval, akinek akvarelljeiből nyílt már kiállítás Decsen, a Sárköz fővárosában — mondta. — Felvetődött: jó volna ápolni a kapcsolatot, hiszen nekünk két, 6o tagú tánccsoportunk van, a bajomiaknak meg egy remek vegyeskaruk. Még nem testvérintézmény a két iskola, de hamarosan az lehet, hiszen a pedagógusoknak is szervezünk majd szakmai napokat. A bajomiakat a rendszeresen megtartott sárközi lakodalmasra invitálta az iskolaigazgató. A decsi iskolában 15-20 diák jár a szövőszakkörbe, s mint vezetőjük, Mészáros Lász- lóné elmondta: a fiúk ügyesebbek, temperamentumosabban dolgoznak a szövőszéken, mint a lányok. Hon ti Sándorné a sárközi főkötők motívumkincsét hímezi hófehér fonallal a fekete anyagra. Prohászka Erzsébet díszes babákkal őrzi a hagyományt, Nagy Zoltánné pedig míves gyöngy gallérokkal. A kiállítás — amelyen a nagybajomi vegyeskar somogyi-balatoni népdalokat énekelt — április 25- ig tekinthető meg. (Lőrincz) _____________KÖNYVESPOLC__________ A hetvenes évek „Lassan mégiscsak rátok marad az irodalom ügye, András, itt az ideje, vegyétek át a stafétabotot... ” Több mint húsz éve már, hogy Illyés Gyula egy tihanyi látogatásakor így búcsúzott Fodor Andrástól. Fodor Andrá- sék nemzedéke átvette az illyési örökséget. Nemcsak a költészetben, hanem az irodalomszervezésben is. Ennek egyik legfőbb bizonyítéka ez a páratlan gazdagságban áradó napló. A Napló — nagybetűvel. Mert olvasás közben egyre inkább érezzük, hogy Fodor András élete főművének tekinti ezeket a feljegyzéseket. 1943-tól, kamaszkorától úja naplóit, és barátai tanúsága szerint is több mint 20 ezer (!) oldalt tesznek ki eddig a krónikák. A Napló elődeihez hasonlóan újra vihart fog kavarni, hiszen Éodor András kíméletlen őszinteséggel leír mindent. Kíméletlenül őszinte önmagához, de kortársaihoz is. A sebek kapására sebek osztásával válaszol. 1972-ben így nyilatkozott a sajnos ma már néhai (milyen torokszorító leírni ezt a szót!) Bertha Bulcsúnak: „A becstelenséget és a hazugságot megengedhetetlennek tartom. ” A Napló nyilván azért hathat sokat számára annyira indulat- geijesztően, mert nevén nevez mindent és mindenkit. Nem napjainkban papírra vetet visszaemlékezések ezek, hanem az egykori napok hű krónikái, amelyeket csak egy-két helyen kellett 1994-ben kiegészíteni tenni. Domokos Mátyás, Fodor András egyik legjobb barátja szerint "...éppen a múló percek felül- múlhatatlanul gazdag megidé- zése révén terebélyesedik ez a krónika a jelenkori magyar történelem páratlan, kitűnő értékű dokumentumává... ” Ne úgy olvassuk tehát a Naplót, mint a személyes ellentétek és ütközések történetét. Sokkal fontosabb a vezérfonal: a család, a szűkebb szülőföld, Somogy és az irodalom szeretete. Az irodalomért való tenni akarás vágya. Ami nemcsak vágy, hanem oly sokszor beteljesülés is... A szűkebb és tágabb család szeretete az egész Naplón átsu- gárzik. Milyen lírai, megindító szavakkal idézi föl a költő édesanyja halálát, aki „szerteszét csillanó mosollyal szemüveges arcán” mindig ott volt, ahol a családért tenni kellett. És milyen plasztikus a feleség, Sárika alakja, aki évtizedek óta biztosítja a hátteret a költői és írói kibontakozáshoz. Somogy szeretete nemcsak a költészetben meghatározó. (Fodor András hosszú évek óta a nyári Fonyódon úja legtöbb versét, amelyekhez oly sok inspirációt ad a Balaton varázsa.) Ám Fodor András költő már a húsz évvel ezelőtti Napló is jelzi, hogy ez a varázslat egyre inkább veszélybe kerül. A megbomlott (megbomlasztott!) Tó harmóniájának helyreállítása napjaink egyik legégetőbb kérdésévé vált... „Szülőföldem napfényben ragyogó szépsége” újra és újra megfogja a költőt, és — a Napló tanúsága szerint is — amikor lehet, fölkeresi. Kaposmérőt csakúgy, mint a nagy múltú kaposvári Alma Matert. Szép oldalakat olvashatunk a hazai tájról szóló tudósításokban Takáts Gyuláról is, akit Fodor András mind a mai napig atyai jó barátjaként és tanítómesterének tisztel. A kegyetlenül őrölő idő úgy hozta, hogy ezeknek az éveknek a krónikái bővelkednek halottsi- ratókban is. Elment Németh László, Kormos István, Nagy László... Tömörségében is milyen kifejezően idézi föl írói alkatukat, egyéniségüket. Az események úgy hozták, hogy Németh Lászlót Fodor András külföldön volt kénytelen elsiratni. De a halott óriás szelleme ezután is jelen van, a Napló számos oldalán, egyebek között Bessenyei Ferenc híres Széche- nyi-alakításában is: „Milyen napfénytisztaságú Németh László emelkedettsége, elementáris ereje a szavak mögött... ” Fodor András mind a mai napig szorgalmasan úja naplóit. És biztos, hogy rövidesen itt lesz kötetben is az újabb folytatás. Nagy szükség van az ilyen írásokra, amelyek egyúttal a szellem és az irodalom ápolói is. Hogy az irodalom sokszínű koncertje ne halkulhasson el. Hiszen ma már ott tartunk, hogy sokan az óriásokat is hajlamosak elfelejteni. Ahogy Domokos Mátyás is jelzi ezt azt 50 éves Tiszatájt bemutató ünnepi számban: „...Illyés Gyula is megtalálta végül a maga Segesvárát. Igaz, csak halála után, a szándékos felejtés tömegsírjában. Bennünk. ” Dr. Sípos Csaba Megyeszerte ismert sikeres vállalkozás FŐKÖNYVELŐT KERES Azon pályázók jelentkezését várjuk, kiknek megvan az előírt szakmai képesítése:- közgazdaságtudományi egyetem, vagy pénzügyi-számviteli főiskola, mérlegképes könyvelői bizonyítvány, valamint többéves szakmai gyakorlat- követelmény a pénzgazdálkodás terén szerzett számítógépes ismeret. A pályázathoz egy hónapnál nem régebb erkölcsi bizonyítványt is mellékelni kell! A jelentkezéseket 1997. április 25-ig kérjük SOMOGY jeligére a kiadóba! Cím: Kaposvár, Pf. 31 A döntésről minden pályázót értesítünk. r (46879) a Light ismét jól fogy! már 600.000 Ft-ért elviheti A nagysikerű Astra Light modell korlátozott darabszámban ismét kapható 1.814.800 Ft-tól! Az Opel Bank ajánlata: 30% előleg + kezelési költség befizetésével elviheti csak a személyi igazolványa és jogosítványa bemutatásával! (akár 48 hónapos futamidőre) ______________________________opelO O PEL MOLNÁR 7400 KAPOSVÁR, Füredi út 153. Tel.: 82/422-227, 82/422-228, 82/314-425, Fax:82/319-425
