Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-12 / 85. szám

1997. április 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete A kiválasztott A győri bencés gimnázium pap-tanárai jártak a napokban Ist­vánéiban, Orosházi Istvánéknál. Fölajánlották nekik:,a fiuk Észak-Magyarország egyik legelitebb gimnáziumában végez­heti a középiskolai tanulmányait — ügy, hogy ennek minden költségét egy alapítvány vállalja. Sőt később egyetemi tanul­mányait is jelentősen támogatnák. A 12 éves istvándi fiú az első cigánygyerek, akinek az iskola vezetősége ezt felajánlotta. A szülők még nem döntöttek. Félnek a távolságtól, félnek at­tól, hogy megállja-e a helyét a gyermekük. Mert mi történik, ha elfogadják az ajánlatot? A fiú a maga halmozottan hátrányos helyzetével az elit közé kerül. Ha szorult belé elegendő tehetség és ambíció, megállja a helyét. De közben számtalan sérülés ér­heti, s nem biztos, hogy megéri az áldozat. A félelem jogos, már csak azért is, mert egy 12 éves gyerek számára a család el­hagyása is korai. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a cigányság beilleszkedése csak gyerekeik taníttatásával lehetséges. S ép­pen ez az út a legnehezebb, hiszen a legtöbb roma nagyon ra­gaszkodik a gyerekeihez. Az alapítvány azt szeretné elérni, hogy iskolázott emberként a cigányság felemelésért munkálkodjanak majd a kiválasztott fiatalok. Úgy gondolják, az esetleges lelki sérülések is csak erő­sítik majd a cigánysághoz tartozását. Nekik legyen igazuk. Polgári konferencia Bányán Közös vita az adóról Az adózásról vitáztak tegnap Bányán a civil szervezetek, az önkormányzatok és az adóhi­vatal képviselői. A fórumot a Magyar Adófizetők Országos Szövetsége szervezte, a Tár­sadalmi Egyesületek Szövet­ségével karöltve. — Nem az a célunk, hogy az adózás ellen buzdítsuk a polgárokat. Szándékunk az adórendszer mind közérthe­tőbbé, világosabbá tétele — mondta Desics István, az adó­fizetők szövetségének elnöke. — Ebből következik az is, hogy a közpénzek felhaszná­lásának átláthatónak és ellen- őrizhetőnek kell lennie. S meghatározott civil szerveze­tek, például az adófizetők szövetsége, felhatalmazást kapnának az alkotmányban biztosított jog alapján — tör­vényben meghatározott rend szerint — a közpénzek taka­rékos és helyes felhasználá­sának az ellenőrzésére. A jelen lévők tegnap meg­hallgatták Kapolyi László a Római Club, majd Klapsz László, a kaposvári önkor­mányzat és Szabó Andrásné, a megyei Apeh munkatársának előadását. Ezt követően cso­portos beszélgetés keretében igyekeztek konszenzusra jutni a vitás kérdésekben. B. Zs. Tóparti tennivalók 2016-ig Kömyezetóvó tervek Balatonlelle az elsők között al­kotta meg környezetvédelmi tervezetét. A városban 2016-ig tudják, hogy milyen célt kí­vánnak elérni az emberléptékű védett környezet érdekében. Ez időre szeretnék például el­érni a biztonságos gyalogos közlekedést, illetve csökken­teni a levegő szennyezést a gépjármű-forgalom mérséklé­sével és a kerékpárút-hálózat kiépítésével. Csúcsparkolók kialakításával óvják a forga­lomtól az üdülőövezeteket. A csapadék és a berki vizek csak tisztítás után jutnak a Bala­tonba. Gondolnak a mára is: év végére kitisztítják a Forró-ár­kot, majd a következő két év­ben a többit is. Ha kell, ható­sági úton kötelezik az ingatlan- tulajdonosokat a szennyvízcsa­torna-rákötésre. Egy év múlva ennek a végére járnak ott, ahol kiépült a környezetvédő szol­gáltatás. Az építési engedélyek kiadásánál is fontos szempont a környezetvédelem. Az új lé­tesítményekre, csak akkor kap engedélyt a tulajdonos, ha szakvéleménnyel igazolja a zaj- és rezgésvédelmi értéke­ket. G. M. A Napsugár tervezői alakítják ki a divatos fazont Buclmil-színek Csurgóról Fiatalos, sportos ruhák - tervezőasztalon és a modelleken fotó: lang Róbert A Budmil sportruhákról még ma is kevesen tudják, hogy magyar márkáról van szó, s egyebek kö­zött Csurgón a Napsugár Ruhá­zati Szövetkezetnél vanják. A Budmil hétéves. A buda­pesti Hegedűs Vilmosnak, az egykor külkereskedőnek kö­szönheti megszületését, és a ne­vét is. A Budmil márkanév Bu­dapestre és Milánóra utal, ugyanis olasz-magyar vegyes­vállalat vezette be a piacon. Ere­(Folytatás az L oldalról) A balatonszárszói általános is­kola parkjában, a József At- tila-szobornál koszorúzási ün­nepséggel kezdődött a költé­szet napja. Völgyesiné György Agnes, az iskola igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, amely immár tíz éves hagyo­mány a balatoni településen. S ez a hagyomány már végérvé­nyesen az élő költészeté és az ifjúságé, bár József Attila tra­gikus halála éppen hatvan éve kapcsolódik Szárszóhoz. Teg­nap 21 iskola több mint száz diákja vett részt a József Attila versmondó-verseny és a Ka­zinczy szép kiejtési verseny te­rületi döntőin. A hagyományos vers- és prózamondótábor va­sárnap zárul. A szobornál a diákok gyűrű­jében Takáts Gyula, Tornai József, Nyári László, b. Gyar­detileg sporttáskákat gyártottak ezen a néven, később megjelen­tek a sportruhák, s ma már far­mernadrágot, sőt mosóport is je­gyeznek a Budmil védjegyével. A csurgói Napsugár négy éve partnere a cégnek. Azért esett rá a választás, mert a sportruházat készítésében nagy tapasztalatai vannak, hiszen világcégeknek is végzett bérmunkát. Az alap­anyagot a Budmil vásárolja, s ő határozza meg a színösszeállí­mati László és Simon Ottó mondta el egy-egy versét. Somlyó György arra az ifjúkori élményére emlékezett, amikor édesapja vitte magával a Szép Szó szerkesztőségébe, hogy felvegye néhány verséért kapott honoráriumát. A pénzt József Attila adta át. Somlyó néhány hónap múlva ismét találkozott vele, amikor saját írása felől ér­deklődött. Száraz, elutasító vá­laszt és baráti ölelést kapott. Fiatalon is megdöbbentette, hogy ilyen rövid idő milyen keményre formálta a költő ar­cát. A szárszói önkormányzat és Nemes Márta tanár jóvoltából jelent meg „A költészet ünnepe Szárszón” című kiadvány, amely az elmúlt tíz év esemé­nyeit eleveníti fel, természete­sen sok verssel. Az iskola, a szárszói önkor­tást, ám a fazonokat a csurgói tervezők alakítják ki. Egy-egy szezon előtt tucatnyi vázlatot tesznek le a Budmil asztalára, s ezek alapján választják ki a leg­inkább kelendőnek ígérkező darabokat. Csupán tavaly 120 millió forint értékű bérmunkát végeztek a csurgóiak a buda­pesti cégnek. Ez persze csak egy csepp a Budmil évi 2,5 mil­liárd forintos forgalmához ké­pest. N. J. mányzat, az irodalmi társasá­gok, a megyei és települési in­tézmények helyezték el koszo­rúikat a szobornál. Szívet me­lengető látvány volt, amikor a gyerekek állták körbe, hogy hozzátegyék virágaikat. József Attila első sírhelyénél Ázsóth Gyula szárszói helytörténész és Takáts Gyula Kossuth-díjas költő emlékezett; közreműkö­dött az általános iskola ének­kara. Ezt követően Tornai Jó­zsef költő, az írószövetség volt elnöke avatta fel a megújított József Attila Múzeumot. Az irodalomtörténészek egybe­hangzó megállapítása szerint is ez ma a leggazdagabb gyűjte­mény a költőről Magyarorszá­gon. Tasi József és Kemény Gyula érdeme az összeállítása és berendezése. A szárszói ön- kormányzat a ház felújításában vállalt feladatot. (Gáldonyi) Lekötelezett versmondók Az MTESZ-székházban Lekötelező irodalom cím­mel rendezett versmondó versenyt tegnap a kaposvári Polgári Casino, a Megyei és Városi Könyvtár és a So­mogy megyei TIT. Az elő­döntőn harmincnyolcán, a döntőn tizenegyen vettek részt. A zsűri — Bezerédi Zoltán elnökletével — az első díjat Fekecs Ildikónak (Táncsics gimnázium), a második díjat Pápai Gusz­távnak (Iparművészeti szakközépiskola) ítélte. A harmadik Biki Katalin (Munkácsy gimnázium) lett. A szervezők könyvekkel, könyvutalványokkal jutal­mazták a versenyzőket és felkészítőiket. Polgármester az együttműködésről A Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztárba látogatott tegnap Szita Károly kapos­vári polgármester, ahol Sárdi Gyula igazgatóval és Svajda Jóaseffel, a Területi Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnökével tanács­kozott. Szó esett a kórházi ágyszámcsökkentésről, a já­róbeteg ellátásról, a családi pótlék kifizetésének új rendszeréről, megvitatták a szociális segélyezés terüle­tén való együttműködés le­hetőségeit is. Támogatott orvos Törökkoppányban Félmillió forinttal támogatja az idén háziorvosát a szol­gálat ellátása érdekében a törökkoppányi önkormány­zat. Ezen felül a hétvégi ügyelet és a hétközi készen­léti szolgálat fenntartásához is négyszázezer forinttal já­rulnak hozzá. Térítésmente­sen biztosították az orvosi rendelőt is. Diákok gyűjtötték a szemetet Környezetvédelmi sétán vettek részt az ádándi Fe­kete István Szakmunkás- képző Intézet első osztályos, vidéki tanulói. Az Árpád ut­cában több zsák szemetet gyűjtöttek össze. Ezzel hív­ták fel az ott élők figyelmét a nagyobb tisztaságra. A te­lepülés önkormányzata azt tervezi, hogy szemétgyűjtő­ket szerel fel a település forgalmasabb helyeire. Tornai József avatta fel a megújított József Attila Emlékmúzeumot A költészet ünnepe Szárszón Szunyogh László újabb öt évig a kaposvári áfész elnöke Biztonságot célzó változások A csökkenő vásárlóerő, az új konkurens cégek megjelenése a piacon arra kényszeríti szövetkezetünket, hogy átgondolja és átértékelje a gazdálkodását, és folytassa azokat a belső átalakí­tásokat, amelynek segítségével fel tudjuk venni a versenyt és növelhetjük bevételünket. Mindezt Szunyogh László, a Kapos­vár és Vidéke Áfész elnöke mondta ezt tegnap azon a küldött- gyűlésen, amelyen öt évre ismét megválasztották elnöknek. Az utóbbi öt év sok változást hozott a kaposvári áfésznál. Az üzleti struktúrát átalakították: a fő üzletág az élelmiszer-keres­kedelem lett, a cégnek ez hozza a legnagyobb forgalmat. Igaz, itt a legnagyobb a verseny is. Részt vettek a privatizációban: a Mecsek Füszért többségi tu­lajdonosi konzorciumának a tagjai. Kiépítették a Pro Coop láncban a Kapos Pro Coopot, majd eladták a Mecsek Fü- szértnek. Évről évre fejlesztet­ték a bolthálózatot. A régi-új elnök azonban mégsem néz újabb nyugodt öt év elé. — Nem szántam győzelmi jelentésnek a beszámolómat — mondta Szunyogh László —; tudjuk jól, hogy eddigi telje­sítményünk a változó feltételek közepette kevés lesz. Hogy fennmaradhassunk, át kell ala­kítanunk az áfész teljes struktú­ráját. — Rugalmasabbá kell tenni a szövetkezetét, hogy köny- nyebben alkalmazkodjon a piac változásaihoz — tette hozzá dr. Somoskövy Gábor elnökhe­lyettes. — Ha talpon akarunk maradni, úsznunk kell az ár­ral és új tevékenységeket kell találnunk a megszűnő, élet- képtelenek helyett. Először is azokat az üzleteinket, ame­lyek nem hatékonyak, el kell adnunk, és a befolyó pénzt a jól működő üzletágakban kell befektetni. Ilyenek a Coop hálózatban lévő boltjaink. Ezeknek a számát növeljük, az idén újabb hét boltunkat kapcsoljuk be a mini-coop láncba. A feladat nem lesz könnyű, hiszen a sokszor emlegetett Tesco és más multinacionális cégek megjelennek Kaposvá­ron. Ezt jól tudják az áfész vezetői is, de sokat nem tud­nak tenni ellene. Azt hozzá­tette az elnök: egy nagyobb üzletbe való befektetés azért sem lenne szerencsés lépés, mert a kaposvári kereskede­lem mai helyzetét látva igen nagy a kockázata. B. Zs. Megyei program is készült a tartósan munkanélküliek számára Somogy több támogatást vár Somogybán évek óta nő a regisztrált munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta a megye egyes részein eléri a húsz százalé­kot Ez a megyei munkaügyi tanács tegnapi ülésén hangzott el, ahol egyebek közt a foglalkoztatási helyzet alakulásáról is tárgyaltak. Somogybán jelenleg 18 ezer 690 munkanélkülit tartanak nyilván, a munkanélküliek ará­nya 13,7 százalék, s ez maga­sabb all százalékos országos aránynál. Lassan Somogy is a hátrányos helyzetű megyék közé tartozik; ezért a tanács ja­vasolta: a megye magasabb tá­mogatási kategóriába sorolását. Az önkormányzati oldal képvi­selői elmondták: az állástala­nok gondjai nagyrészt a telepü­lési önkormányzatok nyakába szakadnak, ezért azok nagyobb figyelmet érdemelnek. Felve­tődött az is, hogy a munkabér­támogatási rendszerét valame­lyest át kell alakítani: ez a munkaügyi központ tevékeny­ségének leginkább kézzel fog­ható, de sokszor legeredmény­telenebb része. A foglalkozta­tási gondok hatékonyabb keze­lése érdekében szorosabb együttműködést kellene kiala­kítani a megyei területfejlesz­tési tanáccsal is. Javaslatot fo­galmazott meg a tanács arról, hogy a jövedelempótló támoga­tás rendszeréből kikerülő mun­kanélküliek a regisztrációból ne kerüljenek ki. Szó volt arról a cselekvési programról is, amelyet Somogy készített, megelőzve az orszá­gos programot. A terv az egy évnél régebben állás nélkül levő munkanélküliek elhelyez­kedési esélyeinek javítására ké­szült. Elhangzott: foglalkozni kell ezzel a réteggel, hiszen a munkanélküliek közt az ő hely­zetük a legkritikusabb. So­mogybán mintegy ötezren van­nak. A program a helyzetfelmé­réstől a munkába helyezésig segítené őket. Az Országos Munkaügyi Központ képvise­lője elmondta: az országos programra mintegy 1,2 milliárd forint áll rendelkezésükre, ám ebből a megyék közvetlenül egy fillért sem kapnak. Legfel­jebb a képzést tartók juthatnak valamilyen összeghez. Az ülés résztvevői ezek után úgy határoztak: programot nem fogadják el. Sokkal szerencsé­sebb lenne ugyanis a pénzkeret megyei felosztása, hiszen a he­lyi igények ismeretében lehet csak hatékonyan felhasználni. Pénz nélkül a feladatokat, a program elkészítését és végre­hajtását is hiba a megyékre há­rítani. (Jakab)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents