Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-11 / 84. szám
1997. április 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Bizalom és gazdálkodás Horváth István: a nagy nyereség egy traktorra elég Lassú István Lábod polgármestere Horváth Istvánt, a Nagyatád Szövetkezet elnökét arról kérdezte, hogyan lehet Dél-Somogy- ban hosszú időn át eredményesen működtetni egy szövetkezetét, a szinte folyamatosan kritizált szabályozók és törvények mellett? — Mielőtt dicsekednék, miért is vagyunk ilyen jók, elmondom: csak a környezetünkhöz képest vagyunk jók, ahhoz képest, ami elvárható lenne már nem annyira. Csak máról holnapra élünk, legfeljebb egy évvel előre tudunk gondolkodni, hosszú távra tervezni már nem. A mezőgazdaságban ma uralkodó zavaros helyzet ennek az oka, és hogy mi még viszonylag normális körülmények közt tudunk gazdálkodni, az kizárólag annak köszönhető, hogy a szövetkezet gárdája jó szakemberekből áll, és egyet akar mindenki. Ezért aztán semmiféle belső vita nem vonja el a figyelmet a munkáról. — Az akarat önmagában elég lenne ahhoz, hogy egy szövetkezet minden évben nyereséges legyen? Elég egyszerűnek tűnik. — Nem is bonyolult. 1990-ben volt nálunk az a közgyűlés, amelyiken a jelenlegi vezetőket megválasztották. Mi ezt a bizalmat megtiszteltetésnek vettük, és azóta is igyekszünk ennek megfelelni. Akármilyen változást, fejlesztést, beruházást is hajtottunk végre, mindig az motiválta a döntésünket, hogy ezek előnyét érezze az a több, mint négyszáz ember, akik megválasztottak minket. Eddig még mindig sikerül megfelelni az elvárásoknak, úgy, hogy az gazdaságilag is jó volt, és a tagjainknak is megfelelt. — Az induláskor sok minden eldől. Hogyan fogtak bele a leépült, veszteséges té- esz átszervezésébe hat évvel ezelőtt? — Igyekeztünk reálisan felmérni a helyzetünket, azt, hogy ezekkel az adottságokkal, ezek közt a körülmények közt mire képes ez a szövetkezet? Lehettek volna hangzatos, nagy terveink, amiknek hatására biztosan megválasztottak volna minket vezetőnek, de azok betarthatatla- nok lettek volna. És hogy így, a leépítésekkel, a gazdaságtalan egységek megszüntetésének tervével is elfogadtak minket, erről mondtam azt, hogy ennek a bizalomnak kötelességünk megfelelni. Az első és legfontosabb célként a kintlévőségeink minimálisra csökkentését tűztük ki. Szerencsénk volt, mert olyan partnerekkel sikerült szerződéseket kötni, akikkel ezt teljesíteni tudtuk. Hogy a gazdálkodásunk gyorsan helyreálljon, a tagságunk is komoly áldozatokat vállalt. A fizetések máig elmaradnak más ágazatokétól, de elhitték nekünk a tagjaink, hogy csak így tudunk hosszú távon is talpon maradni. így tudtuk lecserélni az elavult gépparkot, és így tudtuk a lehetőségeken belül jövedelmezővé tenni a gazdálkodásunkat. — Milyen eredménnyel zárták az elmúlt évet? — Nem szívesen mondok számokat, de a megye szövetkezetei közt a jobbak közé számítunk. Azaz a 20 millió forintnál több nyereséget elérők közt vagyunk. De ha belegondolunk abba, hogy ezért a pénzért egyetlen jó minőségű traktort lehet mindössze kapni, akkor ez már nem is tűnik olyan soknak. — Mi kellene ahhoz, hogy tovább javíthasson egy ilyen jól működő szövetkezet az eredményességén ? — Először is rendezni kellene végre a tulajdonviszonyokat. Nem volna szabad hagyni, hogy tovább aprózód- janak a földterületek, és tudni kellene végre, ki, mit és mennyit termel, azaz meg kellene oldani a termelők regisztrálását. Ezek nem új gondok, ezerszer tárgyaltak már erről különféle fórumokon, csak éppen döntés nem született még. Pedig ezek az alapok kellenek ahhoz, hogy jövedelmezőbbé lehessen tenni az ágazatot. Sajnos, a politikai érdekek ma is gyakran felülkerekednek a szakmai érdekeken. Addig is, míg ezek a törvények meg nem születnek, igyekszünk a jelenlegi körülmények közt a legtöbbet kihozni magunkból. — Köszönöm, és kérem, tegye fel kérdését. — Ormai Istvántól Nagyatád polgármesterétől kérdezem: milyennek ítéli meg a térségünkben élők együttműködését? Milyen lehetőségeket lát arra, hogy a város, a környező települések, a régióban élő szervezetek, vállalkozók cégek összefogva egymást erősítve fejlődjenek? Varga Ottó Hild-érmet kapott Berkes László Városépítők Siófokon A Magyar Urbanisztikai Társaság siófoki konferenciáján tegnap dr. Baráth Etele, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke a parlament urbanisztikai munkájáról, dr. Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az új jogszabályi környezetről beszélt. Berkes Lászlót, Balatonföldvár polgármesterét Hild-emlékéremmel tüntették ki. őt kérdeztük a rangos elismerés átvételét követően. — Melyik épületre a legbüszkébb, aminek építése körül bábáskodott? — A földvári közösségi házra. — 1990 óta polgármester. A hat év alatt mennyi pénzt költöttek városfejlesztésre? — 350 millió forintot. — Mi lesz a következőjelentős beruházás? — Bővítjük az általános iskolát. — Legnagyobb sikerélménye? — Még 1969 elkezdtük építeni a kőröshegyi orvosi rendelőt. Akkoriban pénzügyi csoportvezetőként dolgoztam, és magam intéztem mindent, a saját gépkocsimmal. — Hány településen hagyta rajta a keze nyomát? — Az említetteken kívül szárszói és balatonszemesi építkezésekben vettem részt. Berkes László: Bővítjük az iskolát FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Szerencsémre mindig ott lehettem, ahol történt valami. (Czene) Zamárdi és Szántód vitája a megyei bíróságon Elítélt szavazatok (Folytatás az L oldalról) Szántód már évek óta el akart válni Zamárditól; egy 1991-ben tartott népszavazás eredménytelen volt, az újabb népszavazást 1995. október 15-re írták ki. Mivel egy településrész önállóvá válásához legalább háromszáz lakos kell (s ennyi nem volt Szántódon), a népszavazást megelőzően hirtelen — az üdülőtulajdonosok át-, illetve bejelentkezésével — felduzzadt a szántódi lakosság. Ez nem volt véletlen, ugyanis egységes községben csak azok szavazhattak, akik az elszakadni kívánó területen laktak. A zamárdiak mivel igazságtalannak tartották, hogy ők a különválásról nem szavazhattak, s hogy a lakosság kis hányada elvinné a község területének mintegy 40 százalékát, a legértékesebb területeket, keresték azokat a lehetőségeket, amelyek megakadályozzák a településrész önállóvá válását. A zamárdi lakosság körében elteijedt: állandó lakosként át kell jelentkezni a szántódi településrészre, így majd fölkerülve a választási listára befolyásolni tudják a népszavazás eredményét. Ezt sokan — önmaguktól — meg is tették. Akiknek ehhez némi segítségre volt szükségük, az ügy vádlottaihoz, zamárdi köztiszteletben álló polgáraihoz fordultak. S ők segítettek... Fiktív bejelentkező lapokat adtak, sőt személyesen is több embert megkerestek, hogy egyetérte- nek-e Szántód elszakadásával. Az átjelentkezőknek a személyi igazolványába is bekerült új - fiktív - szántódi lakhelyük. A szavazás előtt két nappal a helyi jegyző körlevelet adott ki, amelyben minden átjelentkező- nek a figyelmét felhívta: aki ezek után megjelenik a szavazáson, az a népszavazás rendje elleni bűncselekményt követi el. Az október 15-i népszavazást eredménytelenné nyilvánították, ugyanis a vádlottaknak, illetve az átjelentkezett zamárdiaknak az volt a szándékuk, hogy a népszavazás eredményét meghamisítsák. A népszavazás tehát eredménytelen maradt, ugyanis az önkormányzati törvény értelmében csak akkor lehet eredményes, ha a szavazásra jogosultak fele, plusz egy személy leadja voksát (ekkor a szavazásra jogosultak között a listán voltak a zamárdi átjelentkezettek is, akik a jegyzői körlevél után nem mentek el szavazni). Az Alkotmánybíróság ezt a népszavazást megsemmisítette. Az 1996. július 30-án tartott — harmadik — népszavazás eredményeként Szántód valóban elszakad Zamárditól.. (Tamási) Húsz éve készítenek gyümölcslevet Siófokon Aranyat érő Sió-ünnep Először 1977-ben töltötték tasa- kokba a Sió gyümölcslét. A barackízesítésű italból rövid idő alatt már évi tízmillió darabot adtak el, kétdecis csomagolásban. 1993-ban, a privatizáció során a német Eckes-ház tulajdonába került a cég, s tavaly az egymilliárd forint értékű fejlesztésnek köszönhetően már negyvenmillió liter gyümölcslevet értékesített, amivel vezeti a hazai piacot. Éppen húsz évig tartott, amíg ezt az utat bejárta. Tóth Zsolt, a Sió-Eckes igazgatója tegnap elmondta: a vidéki konzervüzem európai színvonalúvá fejlesztése egyértelmű jele a tulajdonos minőségközpontú termékszemléletének, a megfelelő partnerkapcsolathoz elengedhetetlenül szükséges szállítási biztonságra való törekvésnek és hosszú távú stratégiai berendezkedésnek a térségben. A cég öt év alatt a termelését megötszörözte, s a külföldi piacokon is előretört; Moszkvában például tavaly több, mint tízmillió doboz gyümölcslét adtak el. Az anyacég Eckes mára Európa legnagyobb gyümölcslégyártójává vált. A markeúngfő- nök Rolf Sutor tegnap elismerően szólt a siófokiak munkájáról. A 20. születésnap alkalmából a Sió-Eckes új, visszazárható csomagolással lepi meg a vevőket, és három új ízt is kikísérleteztek. A vásárlók között akciót indítanak; ennek győztese majd egy kiló aranyat nyer. (Czene) Ajándék az otthon lakóinak Több mint tízezer forint értékű élelmiszert kaptak ajándékba a kálmáncsai szociális otthon lakói. A kaposvári, barcsi és homok- szentgyörgyi élelmiszeripari vállalkozók sonkával, kuglóffal és péksüteménnyel lepték meg az otthon kilencvennégy idős lakóját. Zárszámadás a tabi önkormányzatnál A tabi városatyák 541,6 millió forint bevétellel, valamint 523,2 millió forint kiadással jóváhagyták az ön- kormányzat 1996. évi zárszámadását. Az önkormányzati színtű bevételek 97 százalékra teljesültek, a kiadás 94 százalékos volt. Tabon a fejlesztés 58 millió forintban realizálódott, míg a vagyon tavaly december utolsó napján 553,8 millió forintot tett ki. Félmillió forint orvosi műszerre Félmillió forintot nyert pályázat útján a Szív-ügy Alapítványtól a tabi egészségház. A pénzen softwarrel rendelkező, számítógéphez csatlakoztatható és egyben hordozható EKG készüléket vásároltak. Az új műszer — melyet a közeljövőben helyeznek üzembe — a szívbetegek és a keringési zavarokkal küszködök kiszűrését segíti elő. Iskolabetörés Nagyberényben Szaporodnak a megyében az iskolai betörések. Éegutóbb a Nagyberényi Általános Iskolát keresték fel hívatlan látogatók. Betörték az ajtót, s műszaki cikkeket: videót és erősítőt vittek el az iskolából. A Siófoki Rendőrkapitányság lopás bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben. Ötvöskónyi beruházásai Idei költségvetésének legnagyobb részét a gázberuházásra és az intézmények fenntartására fordítja az ötvöskónyi önkormányzat. Az iskola konyhájának felújítására hatszázezer forintot, az utak karbantartására három- százezret szánnak. Ugyanennyibe kerül a gáz bevezetése a polgármesteri hivatalba is. A szemét elszállítása évente mintegy nyolc- százezer forintjába kerül a településnek. Még ebben a hónapban döntenek a somogyi pénzkeretről Lezárult az agrárpályázat Még az utolsó pillanatban is érkeztek pályázatok a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz. Az összesítés szerint agrárgazdasági beruházások megvalósítására 110 pályázatot küldtek be, ebből megyei elbírálású 103, a többi halászati és erdészeti beruházásról szól, így a Fölművelésügyi Minisztérium bírálja el. A beruházások összértéke kétszer annyi mint tavaly, összesen 2 milliárd 316 millió forint. Ennek támogatási igénye kamattámogatással együtt mintegy 584 millió forint. Ez meghaladja a 348 millió forintos megyei keretet, mely az összbe- ruházás mértékének 31 százalékát teszi ki. A saját forrás értéke a beruházásokon belül 54 százalék, egymilliárd 255 millió forint. A pályázók 35 százaléka magánszemély, 20 százaléka szövetkezet, 45 százaléka gazdasági társaság. Inkább a tőkeerős» gazdálkodó szervezetek pályáztak, általában nagyobb beruházásokra. A legnagyobb beruházás értéke a 100 millió forintot is meghaladja. A pályázók egyharmada élt a hitel lehetőségével, összesen 349 millió forint értékben, ez azonban az összberuházások értékének mindössze 15 százaléka. Őszi és tavaszi ültetvény- telepítésre 15, növényház építésére 4, terménytárolók és -szántók létesítésére, korszerűsítésére 34, húsmarha, juh, méh, lótartás létesítményeinek építésére 15, tejelő szarvasmarha, sertés tartására szolgáló építményekre 26, hűtőház, takarmánykeverő építésére 5 pályázat érkezett. A pályázatok elbírálása még ebben a hónapban megtörténik. A földművelésügyi hivatal szakértői véleményezik először az anyagokat, majd ezt megküldik a Megyei Ágrárfejlesz- tési Bizottság öt tagjának, akik szintén elbírálják a pályázatokat. Ezután ül össze a bizottság, amelynek - mivel az igény nagyobb, mint a megyei keret - rangsorolnia kell. Előnyt élveznek azok a pályázók, akik a legnagyobb saját erőt tudják biztosítani, akik egy éven belül meg tudják valósítani a beruházást, akik integrációs tevékenységet látnak el, illetve azok, akik megyei területfejlesztési alapból és a decentralizált foglalkoztatási alapból is támogatást igényeltek. A határidő rövid, mivel várhatóan több pályázatot kell visszaküldeni hiánypótlásra, erre a pályázóknak tizenöt nap áll rendelkezésükre. Lukács Zoltán, a hivatal vezetője elmondta: a Somogynak juttatott összeg ugyan nem elég, de a megyei keretek átjárhatók, és a más megyékben esetleg megmaradó kereteket át lehet csoportosítani. Erre azonban kicsi az esély. (Jakab) SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Ötven százalék Sokan kételkedve fogadták a hírt, miszerint ebben a fene nagy demokráciában az állampolgár rendelkezhet majd adójának egy százalékáról. Akik az egyszázalékos törvény pártján álltak, már azt latolgatták, mely szervezetnek, alapítványnak, egyesületnek vagy intézménynek ajánlják fel forintjaikat. Aztán amikor megtudták, hogy csak egy szigorú ellenőrzés után juthat el a pénz a címzetthez, s még csak visszajelzést sem kapnak, elbizonytalanodtak. Az ellenzéki politikusok és az átlagember fejében egyaránt megfordult: vajon az egy százalék egyáltalán eljut-e oda, ahova szánták, hiszen az adóhivatal a törvényre hivatkozva sem a feladót, sem a címzettet nem értesíti erről. így — ha meg is jelenik a különféle alapítvány, kulturális, szociális intézmény vagy egyesület számláján a pénz, az adózó nem tudja, hogy az ő támogatása is ott van-e? Az Apeh megyei igazgatóságának osztályvezetője megnyugtat: hajó a bevallás, s az egy százalékra jogosultak háza táján minden rendben van, akkor biztosan továbbítják az összeget. Én hiszek neki, de azok, akik bevallásuk mellé nem tették be a kis borítékot talán nem. És az nem valószínű, hogy a somogyi adózók felének ne lett volna egy ötlete, hova küldje a pénzt... mert mézesmadzagnak tartják a felkínált lehetőséget, amelyet az egyház még melegéből elutasított.
