Somogyi Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-10 / 83. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. április 10., csütörtök Háromfa hiánya ötmillió forint Háromfa kasszájából hiány­zik ötmillió forint. Ez a költ­ségvetés elfogadásakor de­rült ki. Papp Istvánná pol­gármester nem igazán érti, hogyan történt; két éve még három-, tavaly másfél millió forint tartalékkal kezdhették az évet. Az igazi meglepetés akkor érte, mikor megkapták a márciusra esedékes állami támogatást: ez 800 ezer fo­rint. Csak a pedagógusok bé­re 960 ezer forint. Papp Ist­vánná ugyancsak nekikese­redett; fizetniük kellett a hi­vatali dolgozók bérét, meg a többi önkormányzati alkal­mazottét is. A pillanatnyi za­vart, mint annyi mást a falu­ban, megoldották. Ez azon­ban csak tüneti kezelés volt. Háromfa kimaradt az elma­radott térség kategóriájából, így kevesebb állami támoga­tást kap. Bevételeit nehezen tudnák növelni. Büszkék vol­tak arra, hogy csupán a kommunális adót kellett ki­vetniük helyi adóként; több terhet nem is nagyon róhat­nának a helybeliekre, mert nagy a munkanélküliség. Negyvenötén állnak sorba a jövedelempótló támogatá­sért, s van 80-90 a regisztrált munkanélküli. Mert a legna­gyobb költséget a pedagógu­sok bére jelenti, az lenne a legegyszerűbbnek, ha át­szerveznék az iskolát. Ám ez sem olyan egyszerű, hiszen az osztályok összevonása visszalépést jelentene az ok­tatásban. A hiány pótolható az önkormányzati tulajdonok eladásával, ez viszont a va­gyon feléléséhez vezetne.Ör- dögi kör. A normatív támo­gatás összege reálértékében meg sem közelíti az előző évit, így az önkormányzatok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, s csak arra számít­hatnak, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések részére fenntartott alapból segítség­hez jutnak. Háromfán most erre a csodára várnak. N. J. Kútfelújítók a város határában Szükségessé vált a nagyatádi konzervgyár vízigé­nyét kielégítő kútnak a felújítása is. Ez a létesítmény a berzencei út mentén, a város határában található. A munkálatokat a Vízkutató és Fúró Vállalat szakemberei végzik. fotó: lánc Róbert Tizennyolc önkormányzat együttműködése a Rinya mentén Esélynövelő érdekek Dél-Somogyban egyre többször hallat magáról az egykori nagyatádi járás területén lévő önkormányzatok szövetsége. Lassú István alelnök, Lábod polgármestere szerint a Rinya- menti Területfejlesztési Önkormányzati Társulás azért jött létre, hogy a térség érdekében együtt dolgozzanak. Közös célo­kat megfogalmazva keresnek megoldási lehetőségeket a gond­jaikra. A szövetség már akkor élt, amikor erre még törvény sem kényszerítette őket.- Önkéntes ez a társulás?- Egyetlen kényszerítő kö­rülmény van: a területfejlesztési törvény. A megyei területfej­lesztési tanács elsősorban olyan pályázatokat fogad el, amelyek­nek megvalósítását a kistérségi tanácsok is támogatják, ez azt je­lenti, hogy kedvezőbb elbírá­lásra számíthatnak a tagjaink. A somogyszobiakat is ez a felis­merés hozta közénk. Ma 18 ön- kormányzat a szervezet tagja.- Mint a régi járásban.- A rendszerváltás előtt is működött hasonló szervezet: a városkörnyéki koordinációs bi­zottságnak, külön alapja volt a fejlesztések támogatására. Vol­tak, akik attól tartottak, hogy a járási tanács születik újjá az alá- és fölérendeltségi viszonnyal együtt, ezért fel is oszlott. A mostani társulásban azonban nem érzeni ezt a félelmet; itt va­lóban helyi ötleteket fogalmaz­nak meg, s az elképzeléseket közösen formáljuk, együtt ke­ressük a megoldást. Ilyen volt például a regionális gázvezeték­építési program vagy a közvilá­gítás korszerűsítése, amely Se- gesdről indult el. Az önkor­mányzatok felismerték, hogy összefogva gazdaságosabban lehet orvosolni helyi gondokat is. Mára a gondolkodásban is el­jutottunk odáig, hogy nem egy­mással rivalizálva fejlesztenek; ha elkerüljük a párhuzamossá­got, akkor mindenki jól járhat.- Melyek a legfontosabb fel­adatok?- A gazdaság élénkítése. Amikor bezárták a munkahelye­ket, a városi üzemekből is leg­először a vidékieket küldték el, így ma a falvakban jóval na­gyobb a munkanélküliség. Nagyatádon például csak 12 százalékos, Lábodon viszont 26 százalékos, de a többi települé­sen is 20 százalékos arányról be­szélhetünk. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a falvak nem kí­nálnak olyan infrastruktúrát, amely a befektetőket csábítaná, ezért a városok gazdaságélénkí­tését kell szorgalmaznunk. Az ottani munkanélküliség meg­szűnése után majd a falvak la­kossága is munkához jut. Fon­tos, hogy az infrastruktúrában meglevő különbség is csökken­jen. Ezért is támogatjuk a gáz­programot, a közvilágítás kor­szerűsítését és az összekötőutak építését. A 18 település képvise­lői egyetértettek abban, hogy mielőbb meg kell építeni Kutas és Csököly, Rinyabesenyő és Háromfa, illetve Tarany és Víz­vár között az összekötő utat, így megszűnhet a bezártság, javul­hat a felzárkózás esélye. Több a lehetőség az idegenforgalomba való bekapcsolódásra is. Ez az itt élőknek jelenthet újabb meg­élhetési forrást, ezért is dolgoz­tatunk ki közös fejlesztési kon­cepciót. Nagy Jenő Ady-napok versennyel Atádon Régi hagyományt elevenítettek fel a nagyatádi Ady Endre Gim­názium diákjai: megrendezték az Ady-napokat. Erre meghívták a környék középiskolásait is. Bár a hivatalos megnyitót csak ma délelőtt tartják, már tegnap meg­kezdődött az eseménysorozat: megkoszorúzták a névadó szob­rát, s virágot vittek a temetőbe egykori tanáraik, Ködmön Im- réné, Jámbor Lászlóné és Har­sányt Jenő sírjára. Este író-ol­vasó találkozót tartottak a ho- mokszentgyörgyi születésű Horgas Béla íróval s feleségével, Levendel Júliával. A beszélge­tést Tüskés Tibor író vezette. Ma versmondó versennyel és rajzpályázati kiállítással, sport­viadalokkal folytatódik a prog­ram. S hogy a tanulást se feled­jék, rendhagyó órán dr. Csapó Edit, a Széchenyi Könyvtár osz­tályvezetője ismerteti a modem kommunikáció lehetőségeit. Es­tére diszkó várja a diáksereget. Nagyatádi zeneiskolások hangversenyeken Sikerrel szerepeltek a nagyatádi zeneiskolások a tavaszi verse­nyeken. Balatonföldváron a szolfézsversenyen Beleznay Kata­lin első, Plecskó Edina és Beleznay Judit második, Molnár Lilla pedig harmadik helyezést ért el. A barcsi négykezes zongora- versenyen Németh Gergely és Dobos Éva, illetve Németh Csaba és Pósa Dorottya egyaránt második lett kategóriájukban. Legközelebb Nagyatád várja a megye zeneiskolásait: április 25- én itt rendezik meg a hetedik vonósversenyt. Régi malomépület Segesden - múzeumnak Segesdnek jó esély kínálkozik arra, hogy hosszú vajúdás után legyen múzeuma, ott bemutathassák a régi települést, a dr. Ma­gyar Kálmán vezette középkori várásatások során előkerült le­leteket. Az önkormányzat ugyanis átveszi a termelőszövetke­zettől - az adósság fejében - a régi malom épületét, ahol beren­dezhetik a kiállítást. Az erről szóló megállapodást aláírták, most már csak az önkormányzat pénzügyi helyzetétől függ, hogy mikor tarthatják meg a múzeumavatót. Felkészítik a turisztikai versenyzőket A turizmus leendő szervezőinek tartott tréninget a budapesti Terra kft, amely a kistérségi turisztikai koncepciót dolgozza ki Nagyatád körzetére. A szakemberek a helyszínen tanulmányoz­zák az idegenforgalmi kínálatot, és feltérképezik a lehetőségeket. A részanyagokkal már elkészültek, s két hónap múlva befejezik a felmérést; ezt követi majd a tanulmány javaslatokkal. Addig is megkezdték a leendő turisztikai szervezők felkészítését. Nagykorpádon készülnek a korszerűsítésre Nagykorpádon több mint hetvenen kérték a gáz bevezetését, s erre már az idén lehetőség nyílhat. A helyi önkormányzat a lehe­tőségeket mérlegelve a tartályos gázfűtést választotta. Nagy fo­gyasztónak számít a községben az Agrona kft, ez egymaga tíz la­kásnak megfelelő igényt jelentett be. Saját erőből huszonötezer forintot kell a lakosoknak fizetniük, az önkormányzatnak ugyanis van tartaléka is a fűtéskorszerűsítésre. Már a tartályok helyét is kijelölték, ezeket egy üres önkormányzati területen helyezik el. Fiatal táncosok bemutatói a találkozón A somogyi gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesek területi ver­senyét a hét végén tartják Nagyatádon. Az Együd Árpád emlé­kére megrendezett bemutatón a csurgói Együd Árpád néptánc­együttes, a barcsi Kis-Boróka néptánccsoport és a művészeti iskola tánccsoportja, illetve a nagyatádi Fürjecske, a Kis-Rinya és a Rinya együttes vesz részt. Dél-somogyi amatőr képzőművészek tárlata Tizenkilencedik alkalommal állítanak ki a dél-somogyi amatőr képzőművészek Nagyatádon; hagyományos tárlatukra az idén huszonné­gyen hozták el alkotásaikat. Dr. Géger Melinda művé­szettörténész nem lehetett könnyű helyzetben, amikor a beküldött munkák közül ki­válogatta a nagyközönség elé kerülő alkotásokat. Az amatőr képzőművészek lel­kesen készültek, hiszen ez a tárlatsorozat számukra min­dig fontos állomás. Több­nyire ismert alkotók munká­ival találkozunk, hiszen a babócsai Vezér Dezső vagy Arató Béla falujában igazi iskolát teremtett. A nagyatádi Mezey Magdolna képei pedig olyan jellegzetes jegyeket viselnek, hogy messziről meg le­het mondani, melyik az övé. Mindig jelentkeznek újak is: az idén Bárdi Éva, Boldoczki Sándorné, Horváthné Nagy Vera, R. Hosszú Valéria és v. Fábos Rózsa mutatkozott be az amatőr képzőművészek tárlatán. S nemcsak a szűkén vett Dél-So- mogyból, hanem Tapsonyból, Böhönyéről is jöttek kiállítók. Képünkön: Ligetiné Äckermann Éva festménye, a „Muzsikus”. A kábelrendszer alkalmas a fejlesztésre Lehetőség az Internethez A nagyatádiak sem akarnak lemaradni - ezt fogalmazták meg azon a kedd esti beszélge­tésen, amelyre a város vezetői hívták az elektronika és az in­formációáramlás iránt érdek­lődőket. Pünkösd Márton saj­tóreferens, Faragó Károly gimnáziumigazgató, Sasvári Tamás, a Data Garl és Zsirai Csaba, a Látsat Kft vezetője mutatta be a helyi vállalkozók­nak az Internetben rejlő lehető­ségeket. Elmondták: Nagyatá­don is kialakítható egy elektro­nikus hálózat, amely biztosítja az intézmények, szervezetek közötti gyors információáram­lást és az Internet révén a vi­lághálózatokhoz is csatlakozni lehet. Faragó László szerint az oktatás nehezen képzelhető el enélkül; ők mindenképpen rá­csatlakoznak, ám az igazi az lenne, ha a diákjaik az iskolán kívül is használhatnák. A város kábeltévét üzemeltető Látsat kft tulajdonosa arról beszélt: hálózatuk alkalmas arra, hogy informatikai jeleket is továb­bítsanak. Nem kell új vezeté­keket lefektetni. Ormai István polgármester a Somogyi Hír­lapnak elmondta: az önkor­mányzat támogatja az elképze­lés megvalósítását. Először a város intézményeit, szerveze­teit szeretnék rákapcsolni a há­lózatra. Egyelőre még a terve­zés folyik Nagyatádon. Az öt­let gazdái azt szeretnék, ha mi­nél olcsóbban j urnának a város intézményei és lakói a rácsat­lakozás lehetőségéhez. N. J. Színes kínálat, művelődés - vállalkozók támogatásával Csapatmunka hoz ötletet Szőke József: Igyekszünk mindenkit megszólítani A nagyatádi művelődési ház néhány nappal a tavaszi feszti­vál zárása után is színes prog­ramokkal várja az érdeklődő­ket. Az ötletekből szinte ki­fogyhatatlanok a népművelők. Miközben máshol a támogatá­sok hiányáról beszélnek, Nagyatádon azt mondják; kö­szönik jól vannak, mert azt csinálhatják, amit hivatásul vá­lasztottak.- Könnyű-e ma népművelő­nek lenni? - kérdeztem Szőke Józsefet, a nagyatádi művelő­dési ház igazgatóját.- Aki szereti a szakmáját, annak könnyű. A szakma iránti elhivatottság sok mindenen át­segít. Persze csak akkor, ha vannak határozott elképzelései az intézmény működéséről, s olyasmit csinál, amire vevő a város lakossága.- Mire vevők a nagyatá­diak?- Harminc csoport működik ebben a házban, s ezeket ezer ember látogatja, a kertbarátok­tól a fiatalokon át a nyugdíja­sokig. Igyekszünk mindenkit megszólítani. Ha kell, színházi bérletsorozatot szervezünk, háromdimenziós moiit csiná­lunk, s ha a középkorúaknak dzsesszre van igényük, akkor azzal állunk a rendelkezé­sükre. Az intézményhez tarto­zik a faszobrász-alkotótelep, a múzeum, mi intézzük a könyv­tár gazdasági ügyeit. Minden egy helyben található, és ez néha nagyon nagy előny.- A színes kínálathoz pénz is kell.- Mert önkormányzati in­tézmény vagyunk, költségve­tésből gazdálkodunk. Kiadása­ink egyharmadát azonban mi keressük meg; bérbe adtuk a büfét, vásárokat tartunk, és szakmai pályázatokon veszünk részt. Az igazán nagy segítsé­get a vállalkozók adják, pél­dául a színházi bérletakcióknál az „aranypáholy” megvásárlá­sával. Áldoznak azért, hogy egy-egy előadás elhozatala minél kevesebbe kerüljön, s így a nagyatádiak helyben lát­hatnak értékes előadásokat. A vállalkozók támogatása sokat jelent nekünk. Megkérdezték már: nem vállalunk-e erőnkön felül? Lehet, hogy úgy tűnik, de az elmúlt évek arra kötelez­nek bennünket, hogy mindig csináljunk valami újat, érdeke­set. Most például már a majá­list szervezzük. Nagy Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents