Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-05 / 54. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. március 5., szerda Művelik az ősi jussot, de féltik a jövőjüket a gazdák A somogyszili föld ereje Szakályéknak még megéri gazdálkodni fotó: kovács tibor Polgármester a páston — A bizalommal élni akarok, s nem visszaélni. Azt szeretném, hogy Magyara- tád tovább fejlődjön — mondta Takács János, a település új polgármestere. — Az önkormányzati munka ismerős számomra. 1990 óta képviselő voltam, harmadik éve pedig alpolgármester. A mostani választáson felkérésre indultam; örültem, hogy bizalmat kaptam a helybeliektől. Az embereket jól ismerem, szinte egész életemet itt töltöttem. — Mi a legfontosabb célja? — Az, hogy ne kényszerüljön hitelfelvételre a falu; ez az egyik legfontosabb feladatunk. Remélem, megőrizzük pénzügyi egyensúlyunkat. Az idén 42 miihó forintból gazdálkodunk, ennek 83 százalékát intézményeink fenntartására fordítjuk. A maradék pénzből felújítást is tervezünk: meg kell javítani a polgármesteri hivatal tetőszerkezetét, mert majdnem leszakad. Tervezzük, hogy a belső úthálózat egy részének és a buszvárónak a felújítását is. Fontos a falu arculata is: a parkot rendben tartjuk, s ügyelünk a tisztaságra. Virágos Ma- gyaratádot szeretnénk mindannyian. — Hogyan hasznosítja vállalkozói tapasztalatát? — Tiszteletdíjas polgár- mester vagyok, szobafestőmázoló a szakmám. Úgy érzem, kiterjedt kapcsolat- rendszerem jól hasznosítható az önkormányzati munkában. Természetesen számítok képviselőtársaim segítségére is. — Közeleg az újabb választás. Mire ügyel a legjobban? — Alig másfél évre kaptam bizalmat. Nem akarok felelőtlenül ígérgetni; most a polgármesteri munkára összpontosítok. Ez előnyt élvez a vállalkozásommal szemben is. (Harsányi) A terített asztalon foszlós kalács. A káposzta még a tűzhelyen melegszik. Szakály Im- réné déli harangszóra várja haza férjét. Kezét ölébe ejtve méláz. A testes gazda illedelmesen leveszi sapkáját, amikor belép a konyhába. A somogyszili földkiadó bizottság elnökeként az utolsó határozatokat írta alá. Tekintete fáradt, térdei nehezen hajolnak. — Akinek volt panasza, az még elintézhette — mondta. — So- mogyszilban kétezer hektár földet osztottunk ki, csak a fele maradt a szövetkezetnél. Szakály Imre 15 hektáron gazdálkodik. Főleg kukoricát termeszt, mert mint mondja, a szóbeszéddel ellentétben minden szemre talál vevőt. A hajdan 50 holdon gazdálkodó gazda össze sem tudja számolni, hány őse eredt a szili földből. Növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Az utóbbival ma már nem dicsekedhetnek. — Somogyszilban a fiatalok 90 százaléka elment traktorosnak. Én is voltam a téeszben. Még a kiváló dolgozói jelvényt is megkaptam. Ötvenéves koromban leszázalékoltak; csak tengtem-lengtem otthon, nem találtam föl magamat. Már akkor is volt egy traktorom. Vettem hozzá fűrészt és jártam a falut. Az asszony korábban a napközis konyhán dolgozott, majd beállt mellém segíteni. Rajta voltam a földvisszavételre jogosultak listáján, de a gyerekeim hallani sem akartak a birtokról. Megmérgesedtem, és kivettem. Sajnos, a feleségem mindössze pár ezer forintot kapott vissza a té- esztől, pedig bent volt a földje. Azt mondja: a földkiadó bizottság elnökeként nem akart erősködni a régi jussáért. Ezért most ilyen meg olyan földje is Laubené Mészáros Erzsébettől, az ÁNTSZ családvédelmi szolgálatának vezetőjétől megtudtuk: a romló szociális helyzet ellenére sem nőtt számottevően a terhességmegszakítások száma. 1993-ban ezeregyszáz- hatvankilencen, 1995-ben 1287-en, 1996-ban 1276-an kérték a beavatkozást. Az kérelemmel jelentkező 19 éven aluliak száma 10 százalék, nem van. Szerencsére mind jól terem. Csak az állat nem kell senkinek. Megszűnt a tejcsamok is, nem éri meg áthordani a kannákat a szomszéd faluba. A 67 éves gazda nyereséggel termel. Megélnek belőle és futja a gépekre is. Két MTZ traktor, pótkocsi, eke, műtrágyaszóró, vegysze- rező, kukoricavető gép áll csatasorba a munka dandárján. Több mint egymillió forint, kedvezményes hitellel vásárolta őket. S jutott még a fiának is millión fölül egy személygépkocsira, a lányának meg amire kellett. — A fiam Büssüben gazdálkodik. Könnyebben jön haza az autóval. Hogy meddig bírjuk még? Ez a munka semmi. Csak tavasszal kell nekiveselkedni. Ha nem lennének ilyen rosszak a lábaim, sokkal többet bírnék, így is bériünk még 23 hektárt. A fiam veszi át majd a munkát. — Az első évünk volt a legszegényebb, de úgy gondolom, emelkedett. A megszakítást kérők közül legtöbben nem kívánnak már gyermeket, súlyos válsághelyzetbe kerültek — nem élnek házasságban —, vagy már idősebbek. A szolgálat tanácsadásán résztvevők közül az utóbbi időben többen döntöttek úgy, hogy megtartják gyermeküket: 1995-ben hatvanötén, tavaly már hetvenkilencen. Laubené szerint az is segíti a mégis az volt a legjobb, mert félünk: megint minden odalesz — veti közbe az asszony. — Az őstermelői igazolványban mindent nyilvántartanak; nem tetszik ez nekünk. Én azt mondom: nehogy valaki be merjen jönni az udvaromba, hogy sanda szemmel méricskélje, hogy mi van! A mostani nép nem szereti a közösséget, de még a maga gazdája sem tud lenni igazán. — A földkiadó bizottság elnökeként miként látja a történteket? — A nép nem beszél; magába fojtja az érzéseit. De ha összejövünk, csak kibuggyan a keserűség. — Mi okból? — Félnek. Talán most nem jönnek seprűvel, de a pénzt ki akarják szipoly ózni a gazdákból. Tartok tőle: a választás sem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Várnai Ágnes gyermek melletti döntést, hogy mindenki kaphat gyest. Nem emelkedett a szociális indok alapján abortuszt kérők száma sem, bár legtöbben csak a családi pótlék, vagy a munkanélküli segély átvétele után vállalkoznak a beavatkozásra. — Nem visszatartó erő a pénz, igaz a rászorulóknak az önkormányzat fizeti be a tarifát — monda. Nőtt a tanácsadást igénylők száma. Sajnos — ennek ellenére — a jelentkezők egyharmadának már volt abortusza és akad olyan, aki egy évben háromszor is műtőasztalra kerül. (Várnai) Többen meggondolják magukat Demográfiai hullámhegyet jósoltak a népesedéspolitikusok 1995-re. Országosan ez nem igazolódott be; 1995-ben alig több mint 122 ezren látták meg a napvilágot, ugyanakkor 145 és félezren hunytak el. A Kaposvár környéki településeken azonban valamivel jobb a helyzet. Megmarad Nagybajomban a sertéstelep A nagybajomi mezőgazdasági szövetkezet nem adja el a sertéstelepet. Udvari János főállattenyésztő elmondta: a versenytárgyalásra egy pályázó adta be jelentkezését, ám ő sem felelt meg a tender-előírásoknak. A pályázatot érvénytelennek nyilvánították. A szövetkezet úgy döntött, hogy újabb pályázatot nem ír ki, a sertéstelepet megtartja. Az első két hónap szaporulati mutatói biztatóak. A telepen magyar nagyfehér törzstenyészetet tartanak: bíznak a tenyészsüldő-forgalom növekedésében, mivel az idei támogatások kedvezően változtak. A múlt héten harminc darab kocasüldőt adtak el. Most százhúsz anyakocát és ennek szaporulatát tartják. Megszépítik Szentbalázs tereit is Harmincezer forintot nyert a megyei önkormányzat környezetvédelmi és műemléki bizottsága által meghirdetett Legyen szebb a mi falunk elnevezésű pályázaton a szentbalázsi önkormányzat. Az összeget fa- és díszcserje-vásárlásra fordítják. A tavaly alakult helyi környezetvédők és faluszépítők baráti köre teszi rendbe a falut; az Erzsébet térre és a templom környékére ültetik a növényeket. Kaposfői fiatalok sikeres rockoperája Kaposfő után Kaposmérőben léptek fel a Tékozló fiú című rockoperával a kaposfői katolikus gyülekezet fiataljai. Iváncsits Tamás művére több mint százötvenen voltak kíváncsiak. Az előadás után befolyt adományokat a község katolikus templomának felújítására fordítják majd. Az alkalmi előadóegyüttes Kaposvárra és Toponárra is meghívást kapott. Táborba a mezőcsokonyai báli bevételből Sikeres jótékonysági bált rendeztek a mezőcsokonyai általános iskolában. A hangulatos esten több mint százan vettek részt. A száztízezer forintos bevételt a gyermeknapi rendezvényre és a tanulók nyári kirándulásának, az első alkalommal megrendezendő vándortábomak támogatására fordítják a szervezők. Húsvétra kimeszelik a szennai házakat Egyre többen látogatják ezekben a hetekben a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt. Áprilistól délután négy helyett este hat óráig lesz nyitva a falumúzeum, ahova nemcsak hazai, hanem külföldi vendégek is érkeznek. Sási Jánostól, az Európa Nostra-díjas gyűjtemény vezetőjétől megtudtuk: a hideg tél szerencsére nem tett kárt a házakban, a nagy szél viszont néhol megkezdte a zsúpot, amit hamarosan helyreállítanak. Már kimeszelték a fogadóépületet, és húsvétra a talpas házak is sorra kerülnek. Most a virágoskerteket, az udvart teszik rendbe. A csökölyi pajta zsúptetője megérett a cserére, ám nem biztos, hogy ebben az évben jut erre pénz. Hatezer liter tej naponta Zimányból A Kapostáj mezőgazdasági szövetkezet zimányi szarvasmarha telepén négyszázhúsz tejelő vöröstarka holstein fríz tehenet és ennek szaporulatát tartják. Szépics Tibor telepvezető elmondta: az elmúlt esztendőben egy tehén éves tejtermelése hatezer-há- romszázötven liter volt. Ä zimányi tejet a Szekszárdi Tejipari Részvénytársaság vásárolja, s mindennap a dombóvári telepre szállítják. Naponta általában hat-hatezerötszáz liternyit visznek el a teherautók. Tegnap is két alkalommal fordultak. A bikaborjakat kis, százötven-kétszáz kilogrammos súlyban vágásra értékesítik. A zimányi telepen — a szarvasmarhán kívül —még sertést és lovat is tartanak. Tizenhét gyerek a somodori óvodában A somodori óvodába jelenleg tizenhét gyermek jár. Májusban öt nagycsoportos elballag, és helyettük szeptemberben várhatóan négy-öt gyermek jön majd az óvodába. A beíratás áprilisban lesz. Évek óta nagyjából annyi gyereket iratnak be, mint amennyi elmegy. Mezei Mária óvodavezető elmondta: egy vegyescsoportot alakítottak ki. Az intézményben egy óvónő, dajka és szakácsnő dolgozik. Tizenkétezer kötet Kadarkúton A kadarkúti könyvtárban tizenkétezer kötet gondos őre és ajánlója Bukovicsné Pál Mária. Néhány hónapja azonban nemcsak a kölcsönzés, hanem az internet miatt is jönnek a látogatók. Az iskola számítógépes fakultációjának is itt vannak a foglalkozásai. Bakó György tanár, amolyan mesebeli terülj, terülj, asztalkámnak tekinti az internet információit. Többnyire a diákok és a nyugdíjasok térnek be a tékába, ahol tíz napi- és hetilap is található. A tanulók elsősorban a kötelező irodalmat kölcsönzik, az idősebbek pedig a szerelmesregényeket és a krimit. Az idén százharmincezer forint jut állománygyarapításra, így meglehetősen nehéz gazdálkodni. Nemcsak a kéziBakó György és Bukovicsné Pál Mária fotó: lórincz Sándor könyvek, hanem a meseköny- deznek. Legutóbb Varga Do- vek is drágák. Kiállításokat és mokos és Janikovszky Éva volt író-olvasó találkozókat is ren- a könyvtár vendége. Hat nap alatt ötven mázsa táp fogy el a farmon Pulykakakas Kenézről Fazekas Attila kétezer pulykát nevel Kenézpusztán. Korábban egyik barátjával Bodrogon vállalt bérhizlalást; akkor kapott kedvet az állattartáshoz. Időközben munkanélküli lett, s jól jött a hizlalásban való jártasság. A Zala-Baromfival van kapcsolatom — mondta. — Előnevelten, nyolchetesen és kétkilósan hozzák ki a szárnyasokat a telepre. A kakasoknak 15 kiló feletti súlyt kell elérniük, a tojókat 8 kilósokra hizlalom. Egy évben kétszer pulykázom; három hónap után érkezik az új szállítmány. A gazda hatnaponként 50 mázsa tápot etet meg a szárnyasokkal. Gázinffákkal melegíti őket, de a téli hidegben jó pár elpusztult. Hogy érdemes-e pulykákat nevelni? A gazda azt tartja: még van rajtuk nyereség, bár nem ritka, hogy a nyári hasznot elviszi a tél. A pulykák ugyanis ilyenkor saját testük fűtésére fordítják a tápból nyert energiát, s kevesebb jut a súlygyarapításra. Egy doboz gyógyszer 3 ezer forintba kerül; azt pedig meg kell venni, mert a kór könnyen megtizedeli az állományt. A pulykafarmon a feleség és az após is gyakran megfordul. Főleg a szállításkor, mert időre kell pakolniuk. A pulykákat élősúlyban, kétszáz forint körüli áron veszik át. Mindegyik szállítmányból jut az asztalra is. Fazekasék szeretik a pulykahúst, s örülnek, hogy nem kell érte Debrecenbe menni... (Lőrincz) Mosdósiak mérlege Jól gazdálkodott 1996-ban a mosdósi önkormányzat. 4,4 millió forint tervezett hiányt gazdálkodtak ki .Többek között ez hangzott el a napokban megtartott közmeghallgatáson, ahol a múlt év munkáját értékelték és fölvázolták az új tennivalókat. A nagy érdeklődéssel kísért fórumon részt vett Pásztohy András országgyűlési képviselő, az intézményvezetők és a taszári rendőrőrs vezetője. Gál József polgármester elmondta: nem kellett hitelt felvenniük. Takarékos gazdálkodással, pályázatok segítségével, a 6 millió forintos hiány ellenére, idén sem kívánnak eladósodni. V. Á.
