Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1997. márc. 29., szombat A márciusi szél... Boldog ember, aki megérzi a titkokat, amelyektől megszépül életünk. A szerelmes másként lát, irigyeljük is érte. Boldogabb, aki ki is tudja fejezni azt, amivel többet lát társainál. Ő a művész vagy a költő. Figyelünk rá, mert tanulhatunk tőle. „...Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, mi ez, de érezem, Hogy megszépült megint az életem, Szavaid selyme szivem simogat, Mint márciusi szél a sírokat!... ” Juhász Gyula sorai elgondolkodtatnak. Úgy tűnik, van, aki még többre képes. Az a legboldogabb, aki nemcsak érzi, hanem érti is a „sírokat simogató” szél üzenetét. Ő szerencse fiává, igazi „kegyelmes” úrrá válik. Felfogja a szerelem virágnyelvét is és túl a tavasz üzenetén, szíven találja őt a húsvéti jó hír, az evangélium. Ettől szépül meg az élete. Rajta csodálhatjuk, hogyan szereti Isten a világot. Sorsa maga a kinyílt biblia. Lángol a szíve, mert örömét el nem veheti senki sem. Kivágódnak előtte az addig zárt ajtók, mert vele a Lélek, aki nem ismer lehetetlen, ha menteni kell a másikat. Önfeledten szolgálja a gyengébbet, hiszen őt is ingyen szerették. Tele van gyönyörű tervekkel, vágyakkal, mert, mint a megtért Pál, az egész világ adósának érzi magát. Szívesen telepszik az utolsó helyre, elvégre az is része a végső lakomának, s egyébként is, számára egyértelmű, ez a világ nem végállomás. A legboldogabb akkor is boldog, ha üldözik, ha mocskolják, hiszen ő ahhoz tartozik, aki mindezen már túljutott és valóban feltámadott. Aki mindebből eddig semmit sem észlelt, az sincs veszve. Él még, tehát minden lehetséges. Azért van történelem, azért ismétlődik évezredek óta az ünnep, hogy meghalljuk üzenetét. Aki elakadt a szellem alagsorán, annak karácsony a nagy evészet, húsvét a nagy ivászat napja, ő, a főszereplő, a Jézus Krisztus viszont húsvétkor azt üzeni: békesség, én vagyok...! Én vagyok az Ünnep. Ne féljetek, többet kaptok ételnél, italnál. Aki a biológiát is rosszul tudja, hittanból is felmentett volt, azzal könnyen elbánnak a reklámok. Csúfot űznek belőle, hogy tojásszülő nyállal butítsa gyermekét, s közben észre se vegye, ismételten kizsebelték. Ő viszont, aki akkor is hűséges, amikor mi hűtlenek vagyunk, húsvétkor azt üzeni, ha üt utolsó órád, kívül belül árván maradt gyermekedet megvigasztalom: mindnyájan feltámadunk. Aki elfeledte bibliáját, az nekikeseredve így korholja unokáját: „vigyázz, mert megver az Isten...” Aki viszont hetvenszer hétszer is megbocsát, húsvétkor azt üzeni, visszavárlak bárhová is tévedtél, s ha megérkezel, ünnepet készítek számodra. Akit becsaptak alulinformált keletiek, az már csak abban bízik, hogy a reinkarnáció keserves körei után életével együtt véget ér szenvedése is. Aki azonban könnyeket törölt és sírokat bontott, húsvétkor azt üzeni, csak a munkaidőnk jár le, de nem az életünk. Arra biztat, éljünk szépen, tartalmasán, legyen mit megjutalmaznia az ítélet napján. Akit megfertőztek beteg lelkű nyugatiak, életundorában azzal nyugtatgatja magát, jobb is, ha elmúlunk, mert a halhatatlanság szörnyű unalmas lenne. Ezzel szemben a fiatal Jézus, akire felfigyelt a szomorú világ, húsvétkor azt üzeni, a legnagyobb meglepetés vár reánk. Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi értelem föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt! A márciusi szél ma is simogatja a sírokat... Balás Béla püspök A nyuszi mindenkié A nyuszi nemcsak fészket rak, hanem fészkelődni is lehet az ölében. Ő az abszolút toleráns: nemzetiségre, vallásra, korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek tojik. Ezúttal emlékül egy közös fényképet. A Fotocentrum kedveskedett így a gyerekeknek a sétálóutcában, de Logan őrnagy, az SFOR sajtófőnöke is a tapsifüles kegyeibe férkőzött A feltámadásról, a megújulásról, a hitről és a jövőbe vetett bizalomról Magasabb rendű kötelességeink A húsvét története és a kereszténység tanítása ismert és könnyen megérthető: Jézus Krisztus nagypénteken meghalt a kereszten, hogy harmadnapon feltámadva megváltsa a világot. Feltámadásával bebizonyította, hogy a halál után van megújulás. De meg tud-e újulni földi életében napjaink embere, és körülötte a világ? — erről beszélgettünk dr. Gál Ferenccel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával. Az egyháznak az a feladata, hogy hirdesse tanítását, és eljuttassa azt az emberekhez — mondja a teológia professzora. — A lehetséges befogadók azonban annyi félék, ahányan vannak, és az eredményt a legkülönbözőbb hatások befolyásolják. De mindez immáron kétezer éve van így, s mindig voltak és lesznek hitvallók, a hit tagadói és közömbösök. — Milyen arányban él ez a három embercsoport hazánkban? — A hatásokról szólva nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon több mint negyven évig hirdették hivatalosan, az állampolitika szintjén a materializmust, tagadták Isten létét. Két generáció nőtt fel ebben a szellemben, és úgy, hogy a vallásról, az egyházról, a papokról csak rosszat hallott. Mindez természetesen nem maradt hatás nélkül, az egyház azonban megmaradt, és hívei sem hagyták el. — A Szentírásban olvashatók Jézus Krisztus szavai: „Ha majd a világ végén eljön az Ember Fia, talál-e hitet a Földön?" A kérdés tehát nem új keletű, s bár szó nincs a világ végéről, a válasz — az igen — kimondható. Az „igen” pedig csakis optimizmust fejezhet ki. Egyben azonban realisták is vagyunk. Mert amíg búza van, a konkoly is megtalálható. — Mi a történelmi tendencia? Erősödnek és sokasodnak a hitben élők? — A földi élet kísértésekkel teli. A magyarországi materializmushoz hasonló következményekkel járt egyes nyugateurópai országokban az anyagi jólét. Rendszerint könnyen járhatóak azok az utak, amelyeken félrefut az ember élete. A húsvét azonban a többi között arra figyelmeztet —- hadd emlékeztessek a Krisztussal keresztre feszített két lator példájára —, hogy a tévesztett útról vissza lehet fordulni. Bűnbánattal és még inkább cselekedettel. Az egyháznak az is feladata, hogy figyelmeztesse az embereket magasabb rendű kötelességeikre. Ennek egyik megnyilvánulási formája a katolikus püspöki kar tavaly kiadott körlevele, amely a hívekhez, s velük együtt minden jóakaratú emberhez szól a magyar társadalomról helyzetéről. — Ezzel a meglehetősen nagy visszhangot kiváltott dokumentummal a napi politika színterére lépett az egyház? — Nem erről van szó. Az egyház mindig is hirdette az igazságosságot, a szeretetet, és meggyőződésem szerint ezt teszi a körlevéllel is. Az élet — a társadalom — köznapi megnyilvánulásait és gondjait számba véve olyan követelményeket önt szavakba, hogy emberek, ne használjuk ki egymást, próbáljunk ítéleteinkben és a javak társadalmi elosztásában igazságosak lenni. — Napjainkban immár köz- használatú kifejezések a piac, a tőzsde, a nyereség és hasonlók, s ezek törvényekbe ágyazódnak, törvények szerint működnek. Szükséges emlékeztetni az embereket ezekre, de ugyanakkor az örök erkölcsi parancsolatokra is. (Folytatás a 14. oldalon) Ahol Ábrahám védelmezi a zarándokokat Hebron húsvéti őrei Az idei húsvéton izraeli katonák, palesztin rendőrök és keresztény rendfenntartók együtt őrzik Ábrahám sírját a ciszjor- dániai Hebronban. Ebben a manapság különösen sok vihart átélő városban ugyanis húsvétkor nemcsak a Megváltó feltámadását ünnepük. Itt nyugszik az ősatya Abrahám, az első ember, aki a hit erejét, a találkozást Istennel megtapasztalta. Hogyan került Ábrahám a mai Hebronba? A mindenható azzal az ígérettel küldte annak idején Há- ránba, majd Kánaánba, hogy ott földje lesz és utódokat fog nemzeni. Ábrahám bízott a jóslat beteljesülésében, ám erre sokat kellett várnia. Eleinte úgy látszott, hogy felesége terméketlen, ezért az egyiptomi szolgáló, Hágár ajándékozta meg egy fiúval, Izmaéllal. Már betöltötte a századik életévét, amikor feleségétől, Sárától megszületett Izsák nevű fia, akiben a zsidó vallás az isteni ígéretek megvalósulását látja. Ma Ábrahám egykori lakóhelyén, a ciszjordániai Hebron városában négy síremlék található. Itt vannak azok a mauzóleumok, amelyeket Jákob (Izsák fia) és annak felesége, Lea jelképes síremléke fölött emeltek a 14. században; a másik oldalon pedig egymás mellett találhatók Ábrahám és Sára síremlékei. Valamikor az a keresztény templom állt itt, amelyet Justinianus császár építtetett. Most a keresztények zarándokhelyének szomszédságában mecset áll, amelyet egykor a mamelukok alakítottak ki. Egyik termében pedig ott találhatók Izsák és felesége, Rebeka jelképes sírjai: e terem jobboldalát ma a zsidók használják imahelyként, a hívők a papír- szeletkékre Ábrahámhoz írt imáikat a padló nyílásán leejthetik a Machpela-barlangba. Ábrahám sírbarlangja, a Machpela fölött emelkedő monumentális építmény a keresztény húsvétkor — illetve a zsidók által ugyanekkor tartott pé- szah ünnepén — fogadja hagyományosan a legtöbb látogatót: keresztényeket, zsidókat és a Hebron lakóinak zömét kitevő muzulmánokat egyaránt. A legenda szerint húsvétkor mindig Ábrahám védelmezi Hebronban a zarándokokat, nehogy bárki kárt tegyen bennük. Az idén azért az őrök jelenléte sem felesleges... Jeruzsálem vendégei Az idén is áradnak a zarándokok Szentföldre. A Nagyhét, Húsvét hívja őket. A katonai-politikai feszültség — ki tudja, miért — most is csak keveseket riaszt el. Talán, mert biztosak benne, ezen a tájon mennyei védelemre számíthatnak. A Jeruzsálembe érkező csoportok vagy magányos utasok sokfelé veszik az útjukat. Vannak, akik maguk ácsolta keresztfával vonulnak végig az óvárosban, a Via Dolorosa stációin, mások a különös alakú dombon emlékeznek, amely a Golgotha nevet viseli. Húsvét idején egyszerre jelentkezik itt múlt, jelen és a jövő, a feltámadás gondolatvilága áthidalja az időt. A keserű kérdés, nem csap- pant-e meg az idén a zarándokok száma, mégsem ünneprontás. Hiszen nem bensőséges hitek megrendüléséről, hanem a világ és egy válságtérség kemény rea- litásairól van szó. Szigorú biztonsági intézkedések, mindent átvizslató fémkereső detektorok jelzik a már bekövetkezett merényletek és gyakran hangzó fenyegetőzések árnyékát. ÚJ KÖNYVEK ROBIN COOK: Invázió Sci-fi alapokra helyezett orvosi regény, amely a víruskutatás már-már krimiszerű izgalmát gyorsan pergő, fordulatokkal teli történettel párosítja, s mindez Robin Cook feszes ritmusában, a tőle megszokott egyedülállóan magas színvonalon. IPC: 598 Ft. Daloskönyv A „Daloskönyv” című kiadványban a magyar gyermekdalok színe-javát gyűjtötték egy kötetbe. Áquila: 998 Ft. Démonhercegnő Három izgalmas, fordulatos kisregény és több mint másfél tucatnyi novella hívja Önt egy meglepő utazásra, a fantázia és a kalandok világába! Cherudbion: 798 Ft. BELVA PLAIN Örökzöld A szenvedélyes és a kitömi vágyás kimagasló erejű modem klasszikusa gyökeresen megváltoztatta mindnyájunkban azokról a bátor bevándorlókról alkotott képet, akik hajdan megérkeztek Amerika partjaihoz. Totem I.-II. 1398 Ft. Megújulások kora Az új képes történelem sorozat legújabb kötete Magyarország történetét mutatja be 1526- 1711-ig. Magyar könyvklub: 1480 Ft.
