Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-03 / 52. szám
1997. március 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP OKTATÁS 11 Messze esett az alma mater Döntés, dőlés. Az élet iskolájában azért jobb, ha néha hátra néznek Ébredezik a diáktudat. Lassacskán, hiszen hosszú volt az éjszaka és sűrű a sötétség. A rémálomban vonalzók adtak körmösöket, öklök barackokat. Ismertem valakit, aki a „tanári diktátumot” parodizálva MK 27-es magnetofont skicceit spirálfüzetének bontóbelsőjére, s mutatta kollégáinak, ő bizony REC-PLAY üzemmódba kapcsolt, megörökítendő az örökkévalóságnak az előadást. A fémpálca ütlege váratlanul hullt fejére. Máig sajog, ha rá gondolok... Pedig ártatlan tréfa volt, egy jó pedagógus biztos tolerálta s tán még értékelte is volna, ha mással nem, egy számonkéréssel. Persze, az is igaz, egy jó pedagógus érdekfeszítését eszemben sem lett volna papírmagnóra venni, az ilyesmit a gyárilag beépített magnetofonjára szereti fölvételezni az ember. Onnan tutira nem törlődik le. Ébredezik a diáktudat. Kérdés, van-e értelme öntudatra ébredni, élni a jogokkal s eleget tenni a kötelességeknek, ha az iskola diktatórikus, ha benne a tanári fölé- és a tanulói alárendeltség Pink Floyd-i fala áll? Vagy létezik arany középút, kölcsönös tiszteletre épülő viszony? Létezik felismerés: már a kisgyermek lényét is tisztelni kell, s akképp lehet kiérdemelni tiszteletét? A bizalom játéka Kölcsönös tisztelet — ez a titok és a jó tanár-diák kapcsolat nyitja, tartják fiatalok, diákönkormányzati elnökök, akikkel a Középiskolások Szövetségének vezetőképző tréning- jén beszélgettem. Fotó is készült (itt látható valahol, jobbra fönn, emelendő e sorok szépségét), rajta a diákvezetők és (jobbra) az EDÖK-tréner, miközben „bizalomjátszanak”. A bizalomjáték izgalmas dolog, csukott szemmel kell hanyatt dőlni, s bízni: nem a szalagparketta, hanem a többiek óvó karja fog meg bennünket. Próbálná ezt eljátszani egy pártvezér, teszem azt, a Parlamentben, ellenei körében! De nem is ez a lényeg, hanem hogy az ifjak, közülük is a kaposvári Colos, alias Fehér Tamás arra hívta föl a figyelmem, csinálnánk inkább fotót a szimulációs játékról, a Bigs- ville-i fesztiválról, az komoly, tartalmas, kvázi olyan, mint a tréning. Ami igaz is. Hogy mégsem a fiktív A, B, C és D megyék vitatkozó, érvelő, konszenzusra törekvő képviselői láthatók képünkön, az azért van, mert a bizalomjáték látványosabb, mint a szimulációs. Ami viszont kétségkívül kreatívabb: egy 100 éves állam pályázatot ír ki ünnepségeinek lebonyolítására, cél, hogy a különféle adottságú régiók dobják be magukat, s ki-ki amiben a legjobb, azt tegye a közösbe. Mert az ország közösség. És mert egyedül nem megy, a megye sem. Játszi demokrácia Szóval, ott érveltek, lobbiztak fiúk és lányok, eljátszva demokráciát és parlamentarizmust, vezetést és vezetettséget. Ez a Diákpolgár '91 program lényege, amelyet a Középiskolások Szövetsége — mint Sólymos Gábor elnöktől megtudtam — Phare támogatásával indított útra. A program résztvevői tanulják, miként lehet gördülékeny és hatékony egy diákparlament, iskolagyűlés, igazlátónap, egyszóval az eszközök, amelyek segítenek, hogy a diákok tisztában legyenek kötelességeikkel, megismerjék jogaikat, s ha kell, (márpedig miért ne kellene?), küzdeni is tudjanak érte. — A legtöbb diák tájékozatlan — mondta Takács István, a KÖSZ munkatársa —, s aki tudna sem igen mer kérdezni. — A helyzet az, hogy a jogaink ismertetését az iskolák egy részében nem is nagyon viszik túlzásba — jegyezte meg Sztranyák Linda Dóra, a siófoki Baross szakközépiskola tanulója. A diákság tájékozatlansága nem minden, passzivitása is komoly gondot jelent, folytatta a gondolatot Monostori Péter, a csurgói Nagyváthy középiskola diákja és a siófoki Kerekes Veronika. Elmondták: fel kellene ismerni mindenkinek, hogy tehetnek, mert van mit tenni a jobb, szervezettebb és aktívabb iskolai életért. Azért, hogy a középiskola közösség legyen, s ne termelje az iskola- és órakerülőket. Persze, ezért a „régivágású” tanároknak is kellene tenniük, az ifjúságot érintő problémákkal ma többnyire csak a fiatal pedagógusok azonosulnak. A terror pedagógiája — A tanároknak még új a gondolat, hogy a diákokat partnerként kezeljék, s hogy ez nemcsak kötelességük, de jól felfogott érdekük is — foglalja össze az elmondottakat Széles Kitty, az Egyesület a diákönkormányzatokért trénere. — A pedagógia szerintem gyönyörű hivatás, és nem szabadna terrort csinálni belőle, még akkor sem, ha a pedagógustársadalom a legkevésbé FOTÓ: KOVÁCS TIBOR megbecsült ebben az országban — tágította a gondolatsort a kaposvári Sebesi Tamás. S hogy melyek a mindennapos, apró problémái a diákoknak? Néhány már említetten túl a dolgozat javításának határideje: ezt több iskolában szeretnék korlátozni, két hétre például. Egyesekben a szankcionálás szüksége is felmerült. A számonkérés kapcsán amúgy Mihócsek Zsolt, a csurgói Nagyváthy diákja jó hírt közölt: náluk legfeljebb napi 1 röp- vagy nagydolgozat dukál. Házi rendetlenség Az iskolai házirendek a legtöbb iskolában már valamelyest tükrözik a diákság gondolatait, lévén a DÖK-ök véleményezésével készítik őket. De előfordult, nem is olyan régen, hogy egy elavult, „Elvtár- sak”-kal kezdődő irományt az ifjak kicsempészték a tanáriból, és jogi szakértővel meg- szakértették, majd a piros fil- ces javításokkal visszajuttatták rendeltetési helyére. Summa summárum, jogos a joghoz való ragaszkodás, de „félő”, az iskola ettől még iskola, a tanár tanár, a diák diák marad. Az időre, amikor filozófusok olajfák árnyékában okítanak jóra tanítványokat, még sokat kell várni. Mínusz kétezer évet, minimum. Balassa Tamás Önmeghatározás az általános oktatási intézményekben Iskolaválasztási program Az önmeghatározás korát élik az általános iskolák. A Nemzeti Alaptanterv 1998. szeptemberi életbe lépése előtt még idén — a fenntartók jövő évi költségvetési tárgyalásai előtt — pedagógiai programot és helyi tantervet kell írniuk, választaniuk. Ehhez olyan pillérek szükségesek, melyekre biztosan építhető az oktatás építménye. A Somogyi Megyei Pedagógiai Intézet folyamatosan tartja intézményvezetőket felkészítő tanfolyamait. Dr. Giber Vilmos igazgató helyettes szerint fontos, hogy az önmeghatározás pontos helyzetelemzésre épüljön. Az intézményeknek fel kell mérniük, hogy adottságaik, hagyományaik, „gyermekanyaguk” és felszereltségük alapján mivel kereskedhetnek az oktatási piacon. A fő vállalások adják a pedagógiai program gerincét az iskola legfontosabb, nyilvános dokumentumának, amelyet a tantestület fogalmaz meg és fogad el. Ha a fenntartó is rábólint, a programmal „törvény” lép életbe — mondta az igazgató helyettes. A kaposvári Kodály általános iskola — amelynek 24 osztályában 700 gyerek tanul — már két éve elkészített egy helyzetelemzést. Andrássy Antalné igazgató elmondta: aprólékosan feltárták a szülők, az iskola környezetét, adottságaikat, az intézménnyel szemben támasztott igényeket. — A hagyományos ének-zenei, ha lehet tagozatjellegű képzésre továbbra is nagy hangsúlyt szeretnénk helyezni. Kiemelten támogatjuk a művészeti tevékenységeket, táncosainkat és zeneiskolásainkat is. A tantárgyi oktatást tekintve a Kodály mindig az eleminél magasabb szinten gondolkodott a tankönyv-választásban, tantervkészítésben. Ettől a jövőben sem akarnak eltérni. Az igazgatónő kételye, hogy nem látják tisztán a leendő 7. osztályosok tantervi átmenetét. A NAT szerinti tanulást 1998-tól az első és hetedik évfolyamosok kezdik. A Berzsenyi iskola programja a tanév végére várható. Sziklai Béla igazgató azt mondta: a végső formába öntés feltétele, hogy megismerjék a tantervkí- nálatot és az alapműveltségi vizsga követelményeit. Ami már most bizonyos: a jövőben is kiemelt szerep jut a testneveléstagozatnak. — Létünket az utánpótlásnevelés eddig is döntően meghatározta, amint az is, hogy gyereke-' ink 80 százaléka beiskolázási körzeten kívüli. A közoktatási intézményeknek a programkészítés során nem árt együttműködni a fenntartóval. Kaposváron néhány hét múlva elkészül az a fejlesztési terv, amelynek alapján leülhetnek az iskolavezetőkkel tárgyalni. Az egyeztetés feltétlenül szükséges lesz a speciális képzéseknél, tagozatoknál, ha azok nagyobb időkeretet, többletfinanszírozást igényelnek. A programválasztás kapcsán felmerül az a kérdés is: ha nem ugyanazt tanítják, „átjárhatóak” maradnak-e az iskolák? Dr. Giber Vilmos szerint jogos a félelem, amint az js félő, hogy a minőségi különbségek tovább mélyülnek. Főként a vidék szakadhat le, mivel ott „a mindent” kell tanítani. Hét település 153 diákja jár a szentbalázsi általános iskolába. Gelencsér Árpád igazgató azt tartja: náluk nem lesznek favorizált tantárgyak. Az alapozás a lényeg, jóllehet a képzőművészeti képzést és a sportot tovább erősítik. Az iskola a pécsi Gandhi Gimnáziummal is felvette a kapcsolatot, a megyein kívül a borsodi pedagógiai intézet, valamint a kecskeméti piarista rend is segítséget adott. — Megrendeltük az összes segédanyagot, ami a helyi tantervkészítéshez kell — mondta az igazgató. — A testület és az iskolaszék véleményezte az alsós és a felsős tanterveket. Miovecz János mérői iskolaigazgató tart tőle: ha a mintatan- tervek megkésnek, sok jó ötlet kimarad a helyi tervekből. — A sok mintatanterv között nem vész el a gyerek? — A számunkra is hasznos elképzeléseket vesszük csak át, hiszen mindent a saját iskolánkra kell átszabnunk. — Hol van a helyi kreatív pedagógusgárda? — Azért a pénzért, amit a pedagógusok kapnak, nem várható el, hogy oly lelkesen vegyenek részt a programkészítésben. Különben is: őket a főiskolán nem erre készítették fel. Fekete József, a pedagógiai intézet igazgatója azt mondta: nem egy iskola várakozó álláspontra helyezkedett, mert úgy véli, a helyi pedagógiai program tantervi elemeit kizárólag külső segítséggel is megalkothatja. Pedig a tantervek a helyi adottságok figyelembe vétele nélkül aligha adaptálhatók. Az intézet információs irodájában jelenleg 47 tantervi ajánlat szerepel, de az év végére már mintegy 500 lesz, ígéri az Országos Közoktatási Intézet. (Balassa - Lőrincz) 1997 A SIKER EVE MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB INTÉZMÉNYI BEFEKTETŐ CÉGÉNEK ALKALMAZÁSÁBAN felvételt hirdetünk főállású TERÜLETI VEZETŐ, és TERÜLETI KÉPVISELŐ munkakör betöltésére. KERESETI LEHETŐSÉG 100-150 000 Ft/hó. Kreatív, jó megjelenésű, határozott, középfokú végzettséggel rendelkezők jelentkezését várjuk Kaposvár és Siófok környékéről. (Kaposvár 20/580-175; Siófok 84/310-477-es telefonon) hétfőn és kedden 08.00-16.00 óra között. co INGYENES ÁTKÉPZÉST BIZTOSÍTUNK! | Gyógypedagógiai központ Barcson Szavak a sikerről Januártól gyógypedagógiai központ a barcsi Szivárvány általános iskola. A kisegítő iskola és bentlakásos diákotthon mellett létrehoztak korai fejlesztőközpontot, ahol már csecsemőkortól lehetőség van a gyermek fejlesztésére. Az új központ összefogja eddigi tevékenységeiket, és új lehetőségeket teremt. Balatincz Kitti hallássérült. Korábban hallássérültekkel itt nem tudtak foglalkozni, csak Kaposváron vagy Pécsen. Most fogyatékos gyereket nem kell elutasítani Barcson. — A kislány 3-4 szóval indultunk - mondja az anyja -, a lányom jóformán itt tanult meg beszélni a lányom — mondja az anyuka. — Rengeteget fejlődött, szeptemberben mehet iskolába. Nem a siketek iskolájába Kaposvárra, hanem az ép gyerekek közé, itt Barcson. Ezt hívják sikernek. Meg azt- is, hogy a Down- szindrómával született kisbaba kilenchónapos korára elérte a korosztályának megfelelő színvonalat. S persze azt is, hogy a mozgássérült kisgyerek, aki másfél éve úgy került ide, hogy nem tudott lábra állni, most járókerettel jár, és idővel önállóan is menni fog. — Eddig ezek a gyerekek csak hányódtak. Értük kellett létrehozni ezt a központot — mondja Szemere Márta igazgató. — Egyetlen cél van: elérni, hogy aki csak lehet, ne fogyatékosként élje le az életét. Ehhez pedig minél korábban meg kell kezdeni a sérült gyerekek nevelését. Mert minél korábban kezdődik, annál eredményesebb lehet a fejlesztésük. Az első három év meghatározó a gyermek számára, ekkor érhető el a legtöbb eredmény. Ahogy terjed a hírük, egyre több szülő hozza el a gyerekét, most 156 a fejlesztő központban a gyerekek létszáma, és folyamatosan nő. Főleg .dél-somogyi gyerekek, de akad közöttük siófoki is. — A korai fejlesztés megelőzni szeretné a bajt - mondja a korai fejlesztő vezetője Bod- námé Nagy Krisztina. - Akiket ide hoznak a szülők, nem minden esetben sérült, fogyatékos gyerekek. Viszont azokká válhatnak, ha nem lépünk közbe időben. Korábban sok olyan esettel találkoztunk amikor teljesen rendbehozható lett volna a gyermek, ha időben hozzánk kerül. Komplex fejlesztést végeznek: például a hallássérült is részt vesz mozgásterápián. A foglalkozásokon mindig jelen vannak a szülők. Lássák, hogy mi miért történik, hiszen otthon nekik is ez lesz a feladatuk. A korai fejlesztés mellett a Szivárvány szakembereinek dolga lett a súlyosan sérült gyerekek kötelező gyógypedagógiai fejlesztése is. 5-18 éves korig azokat a gyerekeket is képezik, akik a súlyos állapotuk miatt a barcsi egészség- ügyi gyerekotthonban, vagy otthon nevelkednek. Ezen kívül van néhány autista gyerekük is. Az őszre már új épületbe kerül a gyógypedagógiai központ. A régi bírósági épületet kapja meg az intézmény, ahol méginkább elkülönülhet az iskola és a fejlesztő központ. Nagy László
