Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. március 28., péntek Galériát tervez az üdülőfalu új, szobrászművész lakója Kisplasztikák Szülőkből Benkéné Weigelt Márta kisplasztikáiból nyílt kiállítás a héten a barcsi Dráva múzeumban. A szobrászművész négy éve vásá­rolt nyaralót a dél-somogyi fürdőhelyen, s tavaly ősszel úgy döntött: itt telepedik le. - Négy éve fürdőhelyet kerestünk - mondta -, s így jutottunk a férjemmel Szulokba. FOTÖ: PÖ LÖS KEI TIBORNÉ Tavaszi koncert zenetanárokkal A Vikár Béla zeneiskola mű­vésztanárai és volt növendé­kei tartottak közös koncertet Barcson. A tavaszi fesztivál keretében rendezett kamara­esten Könyves Zoltán, Tóth Krisztina, Vízi Krisztina, Za­kó Norbert, Vucseta László, Fiilöp István, Vincze Zoltán és Petrákovics Ilona lépett a zeneszerető közönség elé. Szeméthalmok Bélaváron Bár a nemzeti park része, a Dráva-vidék legtöbb tele­pülését lassan elborítja a szemét. Kevés falu oldotta meg a szemételhely ezést.Bé- lavár is ezzel küszködik. Bélaváron a leginkább szem­beötlő szemétlerakó közvet­lenül a temető mellett van. Nemcsak csúf, hanem kegye­letsértő is. - Hajön a jó idő, a falu határában szinte minde­nütt megnő a szeméthalmaz - mondta Újfalvi Jánosné polgármester. - A szemétügy megoldása az önkormány­zatnak túl nagy falat. Pén­zünk nincs az elszállíttatá­sára, segítséget nem kapunk; pénzt a környezetvédelemre senki nem ad. Pedig ha ko­molyan gondoljuk a nemzeti parkot, és valóban szeretnénk megteremteni a falusi turiz­must, mielőbb rendet kell tenni a házunk táján. Mert ha az ide érkező vendég meglát egy ilyen szeméthalmot, sze­di sátorfáját, s hazamenekül. Bélavár önkormányzata már tárgyal a szemétszállító tár­saságokkal: rövidesen meg­oldódik ez a gond. A telepü­lés vezetői azonban borúlá­tók; ismerik a lakosság szem­léletét s anyagi körülményeit. Állítják: előre látható, hogy a akkor sem szűnnek meg a fa­luszéli (törvénytelen) szemét- lerakók. Hiszen ez „ingyen” van nekik, de a szemét elszál­lításáért fizetni kell. N. L. Szulokban újra tudok dolgozni — Nemcsak a fürdő szólt Szü­lök mellett, hanem az is, hogy németajkú község, közösek a gyökereink. Nagyon megszeret­(Folytatás az I. oldalról) Kérték a mosógépet szép szóval, rendőri segédlettel - sehogy sem ment. Odáig fajult a dolog Kas- télyosdombón, hogy amikor legutóbb összetalálkozott a két férfi, szóváltás alakult ki közöt­tük, és az egykori polgármester beleharapott a helyi sportkör el­nökének — önkormányzati kép­viselőnek — az ujjába. — Majdnem leszakította az ujjam a fogával — mondta Galy- lyas Ferenc. — Pedig ebben az ügyben csak azt vetheti sze­münkre, hogy legutóbb késett a Megérkezett a három kishajó a barcsi határőr-kirendeltségre. A határőrök április elején már megkezdik a vízi járőrözést. Lő- rincz László, a barcsi kirendelt­ség vezetője elmondta: Volvo és Yukon kishajók kerültek tem az ittenieket, és úgy érzem, a falu is befogadott. Családi tra­gédiák miatt az utóbbi hat évben nem vettem a kezembe agyagot. fizetés a mosatásért. Ahhoz azonban már nincs joga, hogy megtartsa ezeket a gépeket! Ä volt polgármesternek már nem ez az első ilyen esete. Régebben is előfordult, hogy a haragosaiba beleharapott... Másképpen hangzik azonban ez a veszekedés Bognár József előadásban: — Gallyas kapta el a nyakam a buszmegállóban, én csak vé­dekeztem. És persze arról sem beszélt, hogy korábban lapát­nyéllel vágott engem fejbe egy másik önkormányzati képviselő. Barcsra. Tavaly több hajót ki­próbáltak, s ez a két típus vált be a Dráván. Érkezett egy finn gyártmányú is, ami az idén pró­bálnak ki. Ha alkalmasnak bizo­nyul a drávai közlekedésre, ez is bővíti majd a határőrhajók sorát. Amióta azonban itt, Szulok­ban élek, újra tudok dolgozni. Benkéné Weigelt Márta mű­veit régóta ismerik a baranyaiak; több országos bemutatón is részt vett, a somogyi közönségnek azonban ezzel a tárlatával mu­tatkozik be. Témái jobbára szo­morúak: a háború, a kitaszított­ság vagy épp egy koldus ihleti munkára. Romantikus szobrai­ban azonban ott a derű. Nagyapja Vilmos császár fő­tervezője volt, apja a Zsolnay- gyárban a kézifestőműhely ve­zetője. Nem csoda, hogy korán kézbe vette az ecsetet. — Tizen­hat évesen selyemképeket festet­tem; ezekkel annak idején többet kerestem, mint amennyi a mű­helyvezető apám fizetése volt. A zsolnai képzőművészeti szabad­iskolán kezdtem a tanulást, Pal- kovics Sándor volt a mesterem. A kezdő művész munkáiról elismeréssel szólt Habsburg Ottó és Walburga, biztatták a folytatásra. 1990-ben tűzzo­mánckészítéssel is próbálko­zott; aztán hat évi csönd kö­vetkezett. Most barcsi tárlatára új munkái mellett elhozta né­hány régi kedvencét is. Újra tele van energiával, életkedvvel.Egy szuloki kisga- léria létrehozását tervezi. — A korábbi lakóhelyemen, Kisúj- bányán is volt galériám; ilyet szeretnék létrehozni Szulok­ban. Ez már nemcsak terv: ha minden jól megy, a nyárra el­készül ez is. Nagy László S hogy miért tartották maguk­nál a mosógépet, centrifugát? — Máig is tartoznak még a mosatásért. Ezt egyébként azért vették el a feleségemtől, mert kérdőre mertük vonni a jelenlegi polgármestert. Ez a megtorlás azért, mert aláírásokat gyűjtöt­tünk és szeretnénk elszámoltatni a falu vagyonáról... A mosógé­pet, centrifugát különben már visszaadtuk; a sportkör azonban a tartozását még mindig nem rendezte. Idáig fajultak a közéleti csatá­rozások Kastélyosdombón.N. L. A Dráva alacsony vízállása az, ami egyedül gondot okozhatna a határőröknek, ezek a vízi jármű­vek azonban akkor is használha­tók. Kiemelhető a motoijuk, és ezáltal lecsoroghatnak velük a Dráva sekély részein is. N. L. Mosógép miatt lobbantak fel az indulatok Kastélyosdombón Megharapták a képviselőt Út épül Drávagárdony és Tamási között Május a határidő, de előreláthatólag jóval hamarabb elkészül az út Drávagárdony és Drávatamási között. A két zsáktelepülést összekötő szakasz 80 százaléka kész. Az építés költsége 39 mil­lió forint; ehhez a két falu 26 millió forintot nyert az útalaptól és 8 milliót a megyei önkormányzattól. A fennmaradó ötmilliót kellett a településeknek saját forrásból előteremteniük. Horvát szőttes népviselet a Borókának Hat rend ruhához készítette el Greguricz Józsefné - egy hónap alatt - a szükséges szőtteseket, a barcsi Boróka néptáncegyüttes számára. A rukávék és a biklák a híres táncegyüttes vasárnapi fellépéséhez szükségesek, ahol Dráva menti horvát táncokat is előadnak. Az idős asszony kedvezményes áron készítette el a szőtteseket, s most, a héten végzett ezeknek a szövésével. Gyékényesen már virágzik a kockás liliom A hajnali fagyok, a hűvös idő ellenére a koratavasz jótékony ha­tását látni Gyékényes határában is; szépen zöldellnek a vetések. Javában virágzik már a táj védett virága, a kockás liliom. Majdnem 600 millió forintra nőtt a betét A nagy pénzintézetek árnyékában töretlen igyekezettel látja el szolgáltatásait a Csurgó és Vidéke Takarékszövetkezet. Az utóbbi években két és félszeresére, 596 millió forintra nőtt a be­tét. A takarékszövetkezeti tagok száma itt háromezer-három­száz, ezek a lakosságnak minden rétegét képviselik. Sok a munkanélküli Csurgó környékén is Két kisüzem idei indításától a munkanélküliség számottevő csökkenését várják Csurgón. A munkaügyi központ helyi ki- rendeltségének összesítése szerint az állástalanoknak ez év eleji száma 1326, ez kevesebb ugyan, mint egy éve volt, csakhogy a gazdaságilag aktív népességen belül most a keresők száma is alacsonyabb. Kedvezőtlenebb a munkanélküliek aránya is: a megyei átlag 13,4, a csurgói pedig 17,8 százalék. HomokszentgyÖrgyi házak német üdülőknek Német vendégeknek vesz házakat Homokszentgyörgyön az idegenforgalommal foglalkozó baranyai cég. Több családdal is tárgyalnak jelenleg, és a tervek szerint a megvásárolt házakat üdülővendégeknek - nyugdíjasoknak - ajánlják. Nemzetközi minősítés a barcsi terméknek Nemzetközi minősítést szereztek a barcsi Seres gépgyártó üzem termékei. Főként kommunális és mezőgazdasági gépek hidrauli­kus elemeit gyártja, elsősorban szemétszállító cégeknek. Siófokra és Hódmezővásárhelyre készítik a konténerszállító szerkezeteket (képünkön), teleszkópos változatban is. fotó: pölöskei tiborné Zeneiskolások sikeres négykezese zongorán A barcsi zeneiskolában megtartott négykezes találkozón a nö­vendékek versenyén kategóriájában a Révai Kata-Fucskár Réka- Dalmatin Pálma hatkezes produkcióját tartotta a legjobbnak a zsűri. Mindhárman a barcsi Vikár Béla zeneiskola növendékei. Falusi iskolák gondja: egyre kevesebb gyerek Hét osztály Vízváron Hiányzik egy évfolyam Víz­váron. A nyolcosztályos kör­zeti iskolában drámaian ke­vés a gyerek; a IV. évfolya­mon már csak egy diák ma­radt, s kénytelenek voltak barcsi iskolába irányítani.- Most csak 92 gyerek jár az iskolánkba; régebben jóval több diákunk volt - mondta Babaicsné Dobozi Zsuzsa Víz­vári iskolaigazgató. - Nehéz helyzetben van az iskola. A negyedikbe ugyan eredetileg négy tanuló is járt; háromnak a családja azonban elköltözött a faluból, s így végül csak egy szem negyedikes maradt. Keserves-kellemes állapot a kis tanulólétszám; ha kevés a gyerek, a pénz is kevés. Kel­lemes viszont azért, mert a kis létszámú osztályokban lehet igazán jó munkát végezni, s ez Vízváron is igazolható.- Előreláthatólag lesz még egy gyerekben ínséges évünk. Olyan, hogy egy tanuló sem lesz egy évfolyamon, talán már nem fordul elő. A születéseket látva úgy tetszik: hosszabb időre berendezkedhetünk a 12-16 tanulós osztályokra. Osztályösszevonásra az idén nem került sor. Jövőre várható a készségtárgyaknál. S a kevés gyerek miatt fenyeget a lét­számleépítés. A technikai dol­gozók számát már csökkentet­ték; jövőre valószínűleg sorra kerülnek a tanárok is. N. L. Csurgón a talpon maradás élteti a hagyományt Vállalkozásra tanít az iskola Segíts magadon, a fenntartó is megsegít. így módosították Csurgón az ismert mondást. A Nagyváthyban a 8 osztályos gimnáziumtól a technikusképzőn át a szakközépiskoláig, az ál­talános gimnáziumig minden megtalálható. — Hogyan őrzik a pénzt? — kérdeztük Laczó Jánost, az in­tézmény igazgatóját. — Minden lépésünket a költ­ségszemlélet vezérli. A vezetési gyakorlaton fuvarozunk, a me­zőgazdasági gyakorlatot saját földjeinken, az állattenyésztésit a saját telepünkön végezzük. Megtermeljük a konyhai nyers­anyagot. Eddig zuhanyoztattuk a teheneket, most ügyelünk a trágyatermelésre. Takarékos­kodunk a fűtéssel: a szüneteket úgy adjuk ki, hogy a törvé­nyadta lehetőségeket kihasz­nálva a legtöbb energiamegta­karítást érjük el. Egy kis szer­vezéssel több millió forintot nyerünk. Hiába megyünk a fenntartóhoz a pótigénnyel, pénz helyett tanácsot adnak. — Miből fejlesztenek? — A költségeket úgy tervez­zük, hogy az önrészbe bekalku­láljuk diákjaink munkáját is. A kőművesek, asztalosok gyakor­lati oktatása tehát „éles” mun­kahelyen történik. Minden ve­zetői értekezleten szó esik a gazdálkodásról. Felélhetnénk ugyan a vagyonúnkat, de akkor mi lesz jövőre. Fejleszteni kell az informatikát, haladni kell a korral, hogy jövőre is bennün­ket válasszanak. — Modern iskola a csurgói? — Igen is és nem is. kedve­zőek a személyi feltételek. Sok fiatal dolgozik itt, közülük mintegy tízen a tanítványaim voltak. Mindenki elfogadta, hogy a gyerekért van az iskola, és nem fordítva. A technikai feltételekkel már nem vagyok ilyen elégedett: minden törek­vésünk ellenére nem rendelke­zünk olyan lehetőségekkel, mint a nagyvárosok. Nehezeb­ben jutunk hozzá olyan kísérleti eszközökhöz, amelyek jelentő­sen emelhetnék a szakmai okta­tás színvonalát. Most sikerült vennünk egy traktort, de az utána következő legfiatalabb is már 15 éves. A kollégák érték- megőrző és értékteremtő mun­kája teszi lehetővé, hogy ezen a színvonalon dolgozhassunk. — Vannak barátai, szpon­zorai a Nagyváthynak? — Szerencsére vannak. Olyan termelők, akik a szak­képzési hozzájárulásukat az is­kolának fizetik, segítik a szak­mai programokat, rendezvé­nyeket. Még azok is támogat­nak bennünket, akik egyébként komoly piaci versenyben tud­nak csak talpon maradni. Nekik is tartozunk annyival, hogy igyekezzünk erőnkhöz és lehe­tőségeinkhez mérten jól csi­nálni. Lengyel János

Next

/
Thumbnails
Contents