Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-27 / 72. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. március 27., csütörtök Városlakók fórumai, javaslat a Kossuth-szobor áthelyezésére Párbeszéd Nagyatádért Párbeszédre hívta Nagyatád polgármestere a város lakóit. Azért, hogy elmondja, a költségvetési rendelet elfogadásakor miért úgy döntöttek a városatyák, ahogy döntöttek, s vázolja a várospolitikai terveket. Ezeknek megvalósításához keres tá­mogatókat, illetve azért, hogy javaslatokat gyűjtsön: mit kel­lene megcsinálni, és mit kellene másképpen tenni Nagyatádért. Gazdabolt nyűt Kutason is A kutasi kertekben is meg­élénkült az élet. Ha egy kicsit is jobb az idő, mindenki igyekszik a veteményezéssel. Hogy mennyire így van, azt leginkább Mátrai Sándor, a kutasi gazdabolt tulajdonosa tudja bizonyítani: egymásnak adják a kilincset a vevők. Egyaránt jönnek magvakért és kerti szerszámokért. Mát­rai Sándor büszke a boltjára: nevezetes épület, a kutasi krónikában is jegyzik a haj­dani vegyeskereskedést. Az a cégtábla rég lekerült róla, de a kereskedő - régi fény­kép alapján - eredeti formá­jában helyreállíttatta a hom­lokzatot. Mátrai Sándor a nagybajomi áfész irodáját cserélte föl a bolti pulttal; szerinte van jövője a kisgaz­daságoknak, s nélkülözhetet­len a sokféle mag és a vegy­szer. Első tavasza ez, s ed­dig nincs oka a panaszra. So­kan járnak a művelődési ház előtt, s betérnek a boltba, már csak kíváncsiságból is. Ka­posvárra vagy Nagyatádra kellett eddig utazniuk a gaz­dáknak, ha a lemosópermete­zéshez szer kellett. S már az is haszon, ha nem kell fél na­pokat utazással tölteni. N. J. Ötvenhárom díj a bor ünnepén Több közös rendezvényt tar­tanak az idén a taranyi, a se- gesdi, a nagyatádi és a.so- mogyszobi szőlősgazdák,kis­termelők. A négy településről százan vettek részt a Rinya menti táj borünnepén, ahol 53 gazda bora nyert díjat. Rendeztek borversenyt több faluban is. A kertbarát kör az idén is tart oltási és vegyszer bemutatót a környékbeli ter­melőknek, ezzel segíti mun­kájukat. A segesdi és a kónyi hegyen gazdálkodók haszno­sították a népfőiskolán tanul­takat, s ennek eredménye már látszik a gyümölcsösökön és a szőlőültetvényeken is. Ormai István találkozott az egyházak vezetőivel, a vállal­kozókkal, a főiskolásokkal és a civil szervezetek képviselőivel is. Elmondta, vitathatatlanul ki­tűnt a hozzászólásokból: a vá­rost magukénak tudják a nagy­atádiak, s olyanná lesz, ami­lyenné lakói formálják. A mos­tani beszélgetések során szán­dékosan egy-egy réteg képvise­lőit szólították meg, hiszen mindenkinek sajátosak a gond­jai. Az egyházaknak például a műemléki és műemlék jellegű épületek, a kegyhelyek rendbe tétele a legfontosabb. Ebben segít a város - Ígérte a polgár- mester, hiszen a város vezetői tudják, hogy a hitélet szerves része a város társadalmi életé­nek. Az egyházak is őrködhet­nek a város békéjének megőr­zése érdekében. A civil szerve­- Csak a gázolajra 1,8 millió fo­rintot költöttünk hetente - mondta Borbély András. - Több millió forintot fordítottunk az al­katrészek cseréjére, ez is jelentő­sen növeli az idén munkánk ön­költségét. A napokban vettünk föl tízmillió forint termelési hi­telt; ennyi kölcsönt gond nélkül vissza tudunk fizetni. A 3100 hektáron gazdálkodó segesdi szövetkezet szántóterü­letén az ősszel földbe került 350 hektár tritikálé, 220 hektár repce Gondban lennének a kis telepü­lések, ha nem volnának a külön­böző pályázati lehetőségek - ál­lítja Végh Gábor kisbajomi pol­gármester. A 473 lelkes falu szinte elszigetelve éli életét, hi­szen egyetlen jelentős út sem vezet át rajta. Munkalehetőséget csak a termelőszövetkezet és a tizennégy asszonyt foglalkoz­tató varroda kínál. A munkaké­pes lakosságnak több mint a fele munkanélküli. Végh Gábor azt zetek ugyancsak sokat tesznek azért, hogy a lakosság élete még tartalmasabb legyen. El­mondták: szívesen vállalnak szerepet a közösségi rendezvé­nyek szervezésében és rendezé­sében. Képviselőik vetették fel, hogy egy klubhelyiség kellene a városban az idősebbeknek és a fiataloknak. Javasolták, hogy a Kossuth-szobor kerüljön vissza régi helyére, a Széchenyi tér sarkára. S kortól függetlenül amellett szavaztak, hogy mie­lőbb épüljön meg a sportcsar­nok Nagyatádon. A csarnok hi­ánya egyébként szinte kivétel nélkül szóba került minden fó­rumon. A nagyatádiak jogosnak tartják az igényt, s az önkor­mányzat sem akar kitérni előle. Ebben a döntő lépés a közeljö­vőben várható. A vállalkozók sürgették az új és 700 hektáron az őszi búza. A múlt héten már elvetettek 240 hektár zabot. Folyamatosan dol­goznak a talaj előkészítésén; vegyszereznek; kiszólják a mű­trágyát is. Néhány hektárnak a mélyszántása az ősszel elmaradt: ezt is pótolják. Az elnök el­mondta, hogy minden földet megmunkálnak. Kukoricát 615 hektáron vetnek, 300 hektáron pedig napraforgót; 330 hektár termesztenek silócirkot és kuko­ricát, s 140 hektáron egyéb etet­mondta, ma már az önkormány­zat a legnagyobb foglalkoztató, hogy a szociális ellátáshoz szük­séges munkaviszonyt meg tud­ják szerezni az érintettek s ne veszítsék el a járadékukat. Fejlesztésre és működtetésre ilyen körülmények között nem sok pénz marad. Pályázni kell, hogy forintokhoz juthassanak. Gond persze az is, hogy a leg­több pályázathoz le kell tenni az önrészt, s néha ennek az előte­munkahelyek teremtését. Bár tudják, hogy ebben az önkor­mányzat csak részszerepet vál­lalhat, fontosnak tartják, hogy a város kedvező feltételekkel csábítsa ide a beruházókat. Ám azt is mondták, hogy ne kapja­nak mindenáron elsőbbséget a kívülállók. Ha a beruházások­ról, felújításokról, közbeszerzé­sekről van szó, akkor azonos ajánlat esetén a helyi pályázó kapjon zöld utat. Fontos, hogy fellendüljön a gazdasági élet, hiszen azok a fiatalok, akik most főiskolákon, egyetemeken tanulnak, csak akkor térnek vissza, ha munkahelyet is talál­nak a városban. Ez a velük foly­tatott beszélgetések tanulsága. Ismét bebizonyosodott: a nagy­atádiak érdeklődnek a köz­ügyek iránt; akiket meghívtak a találkozókra, többnyire ott vol­tak és véleményt nyilvánítottak. Fontos ez a visszajelzés, mert ellenkező esetben nem lehet tudni, hogy ki jár jó úton. „Az érdek közös, hiszen a városunk­ról van szó” - mondta Nagy­atád polgármestere. Nagy Jenő nivalót. Úgy látjuk, van piaca az idén is minden terménynek.- Gépeink üzemképesek - mondta az elnök. - Fejlesztésre azonban nincs pénzünk, pedig nagy szükség volna modem, kis fogyasztású gépekre. Drága az alkatrész is, és üzemanyagra a tavalyi 32 millió forint helyett most már negyvenmillió kell. Növényvédő szerekre is elmegy 50 millió forint. Segesden 780 szarvasmarhát tartanak, s az állományt száz üszővel növeük majd. A tejet jól el tudják adni - literjét 50 forin­tért - a Danonnak, a takarmány pedig nem okoz gondot, mert megtermelik. Németh István remtése sem könnyű. A falu- gondnokság működtetésre most nyertek pénzt, és máris keresték az újabb lehetőséget. Sürgős felújításra vár az orvosi rendelő. Most ideiglenes működési en­gedélyt kaptak a tisztiorvosi szolgálattól. Mielőbb rendbe kell tenni, és szükség van mű­szerekre is. A népjóléti miniszté­rium pályázati kiírásának is ezért örültek. Természetesen pá­lyáztak, s várják az eredményt. Drágább üzemanyag, növekvő önköltség és tízmillió forint hitel Újabb száz üsző Segesden A nyolc és fél millió forintos nyereségünk már most elment üzemanyagra - mondta Borbély András, a segesdi Új Élet szö­vetkezet elnöke. Az időjárása kedvezett a munkáknak: kint a határban dolgozott öt Rába traktor és a kisebb erőgépek. Lépéshátrányban Kisbajom Közmunkások javítják meg az iskola tetejét Segesden közmunkásokkal szeretnék felújítani az iskola tető- szerkezetét. A művelődési minisztérium ugyanis pályázatot hirdetett az oktatási és kulturális intézmények felújítására, s ha az önkormányzatok közmunkásokkal végeztetik el a munkát, akkor a minisztérium átvállalja a bérköltségeket. A segesdi ön- kormányzat benyújtotta a pályázatát, s ha kedvező elbírálásban részesül, akkor megkezdhetik a tetőszerkezet felújítását is. Tizenkét új véradó is jelentkezett Harmincnégy donor jelentkezett véradásra Somogyszobon. Kö­zülük tizenkettő volt új véradó, aki most segített első alkalom­mal a rászoruló betegeken. A nagyatádi véradóállomás szak­dolgozói összesen 14 liter vért vettek az önkéntes véradóktól. Játszóház kisdiákoknak és kiállítás Húsvéti játszóházat tartottak a nagyatádi Bárdos Lajos Általános Iskolában. A gyerekek egy hétig készültek, hogy ajándékkal lep­jék meg egymást és szüleiket. Nagy sikere volt a nyuszibemuta­tónak (képünkön); ide mindenki elhozta legkedvesebb plüssállat- káját. A játszóház a tavaszi szünet kezdetét is jelentette. Korszerűsítik az óvodát Ötvöskónyiban Korszerűsítik az ötvöskónyi óvodát. Erre a takarékosság is rá- kényszerítette az önkormányzatot, mert eddig két külön épület­ben volt a két gyerekcsoport. A tervek elkészültek, jelenleg kivi­telezőt keresnek. A munkát hárommillió forinttal támogatta a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Hivatal is, mivel több cigány- gyermek jár ide. Az önkormányzat 4,9 millió forintot tervezett a munkákra, s ha kell, szükség esetén kiegészíti a tartalékalapban levő pénzből is. Az óvodás csoportok közös épületben való elhe­lyezése hosszú távon jelentős megtakarítást hoz Ötvöskónyinak. Szobon szabadság után jön a krokodil Szabadságolták erre a hétre a Napsugár ruházati szövetkezet somogyszobi varrodájának dolgozóit, keddtől azonban már újra munkába állnak, és folytatják a krokodil emblémával díszített Lacost sportruhák varrását. A részvénytársasággá átalakuló szövetkezet az idén 65 millió forint értékben készít ruhákat bérmunkában a világmárka tulajdonosának. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg harminchat dolgozót foglalkoztató üzemet az igények szerint bővíteni is tudják. Házasságról, családról a kutasi fiatalok Szerelem, házasság, család címmel tartott előadássorozatot Ku­tason a 16-20 év közötti fiataloknak Vörös Józsefné védőnő. Ezt a művelődési házban tartották, s húszán látogatták rendsze­resen. A tanfolyamon véleményüket is kifejtették: a hűségen alapuló házastársi kapcsolatot tartja fontosnak a legtöbb fiatal. Kutyajó hétvége volt Nagyatádon Kutyajó hétvége címmel rendeztek kutyabemutatót a múlt hétvé­gén a nagyatádiak. A dobbermanok, schnauzerek és német dogok felvonultatása mellett volt vadászkutya-bemutató, és fórumot rendeztek a pitbull-törvényről; ezen közéleti személyiségek és künológusok, illetve állatorvosok fejtették ki véleményüket. Környezetünk védelme és a szolgáltatás: a havi díj lakónként egy üveg sör ára Hét település szemetét gyűjtik Tátrai Jenő: Egy üveg sör ára a díj fotó: pünkösd märton Hét dél-somogyi településen gyűjti a szemetet a Sauber- macher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. Háromfa, Bakháza, Ta- rany, Ötvöskónyi, Görgeteg, Csokonyavisonta önkor­mányzata szavazott bizalmat neki, a pályázat elbírálásakor. A Rinyamenti Területfejlesz­tési Önkormányzati Társulás legutóbbi ülésén kiderült, akik rájuk voksoltak, nem szavaz­tak rosszul. Tátrai Jenő rész­legvezetőt kérdeztük.- Azt mondják, a Sauber- macher-Ryno kft megjelenésé­vel nem jártak jól a lakók, mert drágább lett a szemétszállítás.- Mondják, s ez igaz is, de nem tudják, hogy nem ezért drágult a szolgáltatás. 1993 óta nem emelték a tarifát; a díjat az önkormányzat állapítja meg. Neki eddig is ráfizetéses volt a szolgáltatás, hiszen a különbö- zetet a városnak kellett megfi­zetnie. Hogy drága a szemét- szállítás? Ha jól utánaszámo­lunk, akkor a havi díj lakón­ként egy üveg sör ára. S a mos­tani rendszer valamivel igaz­ságosabb, mint a régi. Koráb­ban kukazáró szalagot kellett venniük a nagyatádiaknak. In­kább az erdő szélére vitték ki a szemetet. Az új rendszer beve­zetése óta 50 százalékkal nőtt az általunk begyűjtött hulladék mennyisége; most tehát nem a szabadban szórják szét. S ez már önmagában is jó hír.- Sokan ringbe szálltak a szemétszállításért. Ennyire aranybánya ez a tevékenység?- Számoljunk együtt! Egy korszerű, tömörítőlapos Steyer kocsi 28 millió forintba kerül, s mindenhova kukákat helyez­tünk ki. Egyelőre csak a pénzt viszi el. Mi komolyan vesszük a jelmondatunkat: Környezet, amelyben érdemes élni. Áz or­szágban egyedülálló módon gyűjtjük a lakossági veszélyes hulladékot. Novemberben szer­veztük az első akciót, s évente újra meghirdetjük. Éppúgy, mint a lomtalanítási akciókat mind a hét településen.- Van-e elég hely a telepen a szemét befogadására?- Számításaink szerint leg­alább negyven évig még erre a telepre hordhatjuk a hulladé­kot. Hogy eloszlassuk az aggá­lyokat, felkértünk egy intéze­tet, hogy készítsen hatástanul­mányt. Reméljük, hogy ennek hisznek a kétkedők.- Bó'vülhet-e a szerződést kötők köre?- Több településsel is tárgya­lunk. Az önkormányzatok pénz­telenségben szenvednek, de a kényszer előbb-utóbb rávisz mindenkit, hogy a hulladék megnyugtató elhelyezésére. Va­lóban a jövőnkről van szó. Nagy Jenő Elsősegélynyújtók Sziágypusztán Nyolc településről nyolcvan el­sősegélynyújtó jött Sziágypusz- tára. A Lábodhoz közeli kirán­dulóközpontban tartották az egynapos továbbképzést, egy­bekötve gyakorlattal. Ezt a ri- nyabesenyői önkormányzat és az Orsós Julianna vezette vö­röskereszt-szervezet rendezte az elsősegélynyújtó családok tagja­inak. A sziágyi egésznapos fog­lalkozáson Batka Gyula nagy­atádi mentőtiszt tartott előadást, és dr. Kató Ernő, a Magyar Vö­röskereszt főtitkárhelyettese is beszélgetett a résztvevőkkel ta­pasztalataikról. A területi szer­vezet bővíti ebben a segélynyúj­tási formában résztvevők körét: a rinyabesenyőihez hasonlóan az idén Szabáson és Nagykorpá­don is képeznek ki családokat.

Next

/
Thumbnails
Contents