Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

1997. március 3., hétfő SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 5 Az önkormányzat nyúlt a zsebébe Tömegközlekedés: visszafogott buszjáratok Torma Kálmán: Az utasok joggal vártak volna magasabb színvonalú szolgáltatást A tartalékaik kezdenek kime­rülni — állítja Torma Kálmán, a Kaposvári Tömegközleke­dési Rt ügyvezető igazgatója. — Nem szabad megvárni, amíg a mostaninál sokkal na­gyobb áldozatok árán lehet csak tartani a jelenlegi színvo­nalat. Az önkormányzat támo­gatásával a társaság újból éve­ket nyert a városi tömegközle­kedés biztonságos működteté­sében — mondta Torma Kál­mán, a Tömegközlekedési Rt ügyvezető igazgatója. — Az alaptevékenységünk évek óta veszteséges, ezt csak az egyéb tevékenységünkkel tudjuk ellensúlyozni. A viteldíj akkor fedezné a ráfordításokat, ha nem kellene minden évben forgalomcsökkenéssel szá­molni. Az utasok száma 1992 és 1995 között 10-11 száza­lékkal csökkent a viteldíj je­lentősen emelkedett. A járatok számát 13-14 százalékkal kel­lett csökkenteni. Az utasok a magasabb árért — joggal — magasabb színvonalú szolgál­tatást vártak volna. Ez a fo­lyamat azóta is folytatódik: ta­valy öt százalékkal, januárban már 6,9 százalékkal volt keve­sebb az utas. Különösen nagy gond a tanuló- és a nyugdíjas­bérletek 8-10 százalékos csök­kenése. Tavaly nem szüntet­tünk meg járatokat, mert úgy láttuk: a színvonalat már nem csökkenthetjük. A múlt évet néhány száz­ezer forintos minimális nyere­séggel zárta a társaság. Műkö­dési gondjaik nem voltak ugyan, de fejlesztésre alig jut pénz: két autóbusz vázszerke­zet-átépítését és 10 autóbusz motorjának környezetbaráttá alakítását sikerült csak kigaz­dálkodniuk, nagyrészt hitelből. A környezetvédelmi prog­ramra pályázatot nyújtottak be, így az idén újabb tíz jármű mo­torját korszerűsítik. Mindez 16 millió forintba kerül majd, en­nek a 40 százaléka saját erő, 30 százaléka pedig hitel. — Évek óta először az idén végre valós fejlesztésre is jut, az önkormányzat segítségével — mondta Torma Kálmán. — Négy új autóbusz vásárlására 88 millió forint hitelt veszünk fel, ehhez az önkormányzat vállalta a kezességet és a ka­matok törlesztését. Az önkor­mányzat segítsége nélkül semmilyen fejlesztést nem ter­vezhettünk volna. Ilyen célra mindössze 16 millió forintunk maradt volna, s egy új autó­busz ma 22-23 millió forintba kerül. A törvény most úgy rendelkezik, hogy a helyi köz­lekedési társaságoknak az ön- kormányzat segítségére kell számítaniuk, ehhez a többletfe­ladathoz viszont a városok semmilyen központi forrást nem kapnak. A városoknak össze kellene fogni, mert ál­lami támogatás nélkül ezt nem tudják vállalni. (Jakab) Rendőrkézen a gyanúsítottak Csak a dolgozatírást robbantotta a bombariadó A nyomozók elkapták azt a 20 éves kaposvári fiatalembert, akit azzal gyanúsítanak, hogy négy iskola bombariadóját je- lenttte. Mindegyik vaklárma volt. A rendőröknek azt mondta, a bejelentéseket diák­ismerősei kérésére tette, akik nem akartak dolgozatot írni, ezért hozzá fordultak „segítsé­gért”. A rendőrség közveszéllyel fenyegetés vétségével gyanú­sítja. Mint ismeretes, január 14- én a Noszlopy Gáspár Közgaz­dasági Szakközépiskolába és az Iparművészeti Szakközépisko­lába telefonált: hamarosan bomba robban... Február 12-én a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskolában okozott bejelentésével pánikot. Február 19-én pedig az 512-es Szak­munkásképzőt hívta fel: „Jó napot, keressék meg a bombát, mert baj lesz!” A fiatalember a kihallgatása­kor elismerte, hogy ezt a négy bombariadót ő jelentette be. — Kaposváron az idén eddig 15 bombariadó volt. Jóval több, mint tavaly összesen — mondta Ferincz József bűnügyi osztály- vezető. Hozzátette: a közel­múltban történt bombariadók bejelentői közül a kaposvári fiatalemberen kívül elfogták a Csiky Gergely Színházba, va­lamint a Zrínyi általános isko­lába a bombariadót bejelentő személyt is, a többit pedig nagy erőkkel keresik. (Tamási) A MEGYESZÉKHELY KOMFORTJA Lengyel László magyar politológus szerint manapság job­ban meghatározza egy ember lehetőségeit, közérzetét az, hogy hol él, mint a képzettsége, foglalkozása. Munkatársa­ink Kaposvár polgárait kérdezték a város komfortjáról. Dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester: - A szolgáltatások­kal meg vagyok elégedve, az üzletekben változatos a kínálat. A közterületek tisztaságával azonban súlyos gondok vannak. Sok szemét gyűlt össze. Az emberek hibája mindent eldobálnak: csikkeket, papírzsebkendőt, nejlonzacskót. Nemcsak a parkok­ban, hanem a Kossuth téren is. Egy város, egy nép kultúrájához hozzátartozik az is, hogy mennyire ügyel a tisztaságra. Egyéb­ként jól érzem magam a városban. Igaz, a fogadónapok után el­keseredem, mert a sok hozzám forduló gondján nem tudok úgy segíteni, ahogy szeretnék. Boti Tiboraé adminisztrátor, kisebbségi képviselő: - A szentjakabi városrészre, ahol élek, nem mondhatnám azt, hogy komfortos. Rosszak az utak, van, ahol járda sincs, s az úttesten közlekedünk. Hiányzik jó néhány szolgáltatás is: nincs fod­rászüzlet, játszótér. Gyógyszertár szerencsére már itt is nyílt, s a rendszerváltás óta két élelmiszerbolt is van a városrészben. A nyugdíjasoknak nem kell már egy kilométert gyalogolni, ha ke­nyeret akarnak venni. Az indokoltnál ritkábban jár viszont a 17- es busz; mindössze négyszer naponta. A 7-es pedig nem megy ki a Nádasdi utcába. Bunovácz Dezső, a Ceba Hungary Kft igazgatója: - Kü­lönösen a lakótelepek szemetesek. Jónak tartom az üzletek ellá­tottságát, kevés olyan áru van, amit nem lehet megkapni a vá­rosban. A jó közérzet egyik alakítója, hogy végre rendeződik a Berzsenyi, az Ady és a Vár utca környéke. Viszont rossz, hogy évek óta üresen, kihasználatlanul áll a vasútállomással szemben fekvő telek. A hét végén katasztrofális a tömegközlekedés Ka­posváron. Egy óra alatt lehet eljutni a város egyik végéből a másikba. Rossz üzletpolitika, hogy a 12-es buszra — amely az egyetlen várost átszelő járat — félórákat kell várni. Balaskó Lajosné ügykezelő: - Az utóbbi években látvá­nyos a fejlődés. Fontosnak tartom a kerékpárút megvalósítását: ez elősegíthetné az egészségesebb életmód kialakítását. Keves­lem a belvárosban a zöldet, a szökőkutas parkokat, ahol a sok kipufogógáz után tiszta levegőt szívhatnánk. Legjobban azon­ban a munkanélküliség aggaszt. Jakab Jánosné nyugdíjas könyvelő: - Kaposvár kelle­mes kisváros. Nincs tömeg és zaj. Akinek van elég pénze, az megvehet itt mindent. Igaz, az üzletek sok fiatal eladóját nem tanították meg köszönni, pedig belőlünk, vevőkből élnek. A belvárosban lakók nem panaszkodhatnak az ellátásra, a külső kerületekben már kisebb a komfort. Kiss Levente vállalkozó: — Lenne mit javítani a város komfortján: az utakon nem lehet végigmenni úgy, hogy a ko­csi ne érezné meg. Szégyen, hogy a huszadik században még földes utak vannak. A panelházakban az utcát fűtik, s ezt is a lakókkal fizettetik meg. Nem hiszem, hogy ne lehetne mű­szaki megoldást találni, arra hogy mindenki csak azért a hő­mennyiségért fizessen, amit valóban elhasznál. Eszméletlen­nek tartom, hogy a város közepén tornyosuló egészségbiztosí­tási székházba nem lehet bemenni, az ügyintézőket jobban őr­zik őket, mint a köztársasági elnököt, vagy mint egy bankot. Az ilyen dolgok rontják az emberek közérzetét, pedig pénzbe sem kerül a megoldás. A csarnok füstje Gazdagabb lett Kaposvár egy piaccal. A csarnok az Arany téren épült fel és pezsgővel koccintottak az első vásárlók­kal. Az első vásárlók aztán el­mentek, az ital pedig úgy lát­szik, ott maradt. Azt, hogy szükség volt erre a második piacra, a forgalom egyértelműen bebizonyította. Azt, hogy szükség van a már majdnem kicsi új piacon az italra, eddig még senki sem állí­totta. A tény azonban ettől még tény. A zöldséget és a gyümöl­csöt kékes-lila cigarettafüst „pácolja” és a füst magával vi­szi a három italmérés valame­lyikének semmivel össze nem téveszthető „illatát” is. Ezt a két utóbbit alighanem minden pi­acra járó szívesen mellőzné. A nyolcvanas években kezdődött ez a városfejlesztés Kalapemelés a tanácselnöknek Pap János, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem állate- nyésztési karának gazdasági igazgatója Kaposvár városért kitüntetést kapott a város szolgálatában végzett több évtizedes kiemelkedő munká­jáért. A rendszerváltozás előtti évtizedben Pap János volt Kaposvár első embere, előtte pedig a tanácselnök-he­lyettesként szolgálta a várost. Munkássága alatt új lakóte­lepek épültek, s kialakult a sé­tálóutca mai képe. Küzdelmes, de szép időszaka volt az — mondja. — 1980 és 1990 között több olyan fejlesz­tés kezdődött el, amelyek alap­vetően meghatározzák a város mai képét. Ót év alatt több mint háromezer lakás épült Kaposvá­ron. Családi házak építésére al­kalmas telkeket alakítottunk ki Kaposfüreden, Toponáron és a Cserben. Nem a város pénzéből, hanem az állami lakásfelújítási keretből újítottuk fel az elörege­dett belvárosi házakat. Kicserél­tük a Fő utca elavult közműveit, új burkolatot kapott a sétálóutca. Az akkori városfejlesztési kon­cepció szerves folytatása ma a Teleki utca és a Berzsenyi utca beépítése. Létrejött a városban a Azon lepődtem meg, hogy kaptam ezt az elismerést gyermekintézmények hálózata: a bölcsődék, az óvodák és az ál­talános iskolák. A nyolcvanas évek második felében már csak a középiskolai hálózat létreho­zása volt vissza: biztosítani kel­lett a város igényeinek megfe­lelő gimnáziumi, közgazdasági és az iparhoz kapcsolódó gép­ipari, élelmiszeripari szakkép­zést. Igaz, hogy ez az intéz­ményrendszer piára túlnőtte önmagát. — Itt él a városban. Mi­lyennek látja? — Úgy vélem, a városkép mai alakítása jó folytatása a ha­gyományoknak. A kedvezőtlen jelenségeket, mint a munkahe­lyek megszűnése vagy a fiata­lok elbizonytalanodása nem le­het a város nyakába varrni. — Tudja-e azt, hogy ki java­solta a kitüntetésre? — Megtudtam: Szita Károly polgármester javasolt az elis­merésre. — Meglepte? — Azon lepődtem meg, hogy egyáltalán megkaptam ezt a kitüntetést. Amióta, közgaz­dászként az állattenyésztési kar .gazdasági ügyeit intézem, semmiféle kapcsolatom nem volt a város vezetőivel. — Gesztusértékű ez a kitün­tetés vagy több ennél? — Elismerés. Gondolom an­nak is szánták a képviselők. Úgy vélem, több szálon is ész­revették a kapcsolódást az ak­kori és a mai várospolitikai el­képzelések között. Örülök, hogy van rangja a Kaposvárért kitüntetésnek, ezt mutatja az is, hogy sokan felkerestek és gra­tuláltak, olyan emberek is, akik azelőtt nem keresték velem a kapcsolatot. S. Pap Gitta Drágán épülnek a kaposvári belvárosi lakások A fészek ára Betonvázra téglából épülnek a mai lakások, az üzletek Sokkal kevesebb lakás épül a városban, mint a hetvenes években, de legalább nem pa­nelek. Az áruk sem. Ma a la­kások többnyire vasbeton tartószerkezettel, téglából ké­szülnek. Gázzal fűtenek, a belső kialakításuk gyakran az egyedi igényektől függ. A Teleki utcában 11 lakás épül, egyenként az alapterületük 60-120 négyzetméteres lesz. Virányi Zoltán, a kivitelező Tér és Forma Kft ügyvezetője azt mondta: az 1998. második ne­gyedévében elkészülő lakások négyzetméterenként 70-82 ezer forintba kerülnek. Az Irányi Dániel utcai 13 la­kásos társasházat a jövő év első hónapjaiban adják át. Itt 45-60 négyzetméteresek lesznek az otthonok, de átalakíthatok, akár össze is kapcsolható két lakás. Négyzetméterenként 80-90 ezer forintért lehet majd bir­tokba venni ezeket. — Lenne igény több lakásra is, de elfogadhatóbb árat kel­lene kínálni — állítja Sági Ist­ván, a Középületkivitelező Kft ügyvezetője. — Erre alkalmas a társasházi forma, de nem belvá­rosi telekáron, hanem olcsób­ban. Ha beindul a Lakáskassza, évek múlva talán lendít az épít­kezésen. Olcsóbb lakossági hi­telekre lenne szükség. Augusztusban a Jutái úton adnak át 35 lakást, négyzetmé­terenként 65 ezer forintért. Szerkezetkész állapotban is bir­tokba veheti a tulajdonos. Ak­kor 40 ezer forint az ára. Topo­náron elkészült egy 6 lakásos társasház. Ennek négyzetmé­tere 60 ezer. Az Arany téren év végén lesz kész az első 13 la­kás, később még 15 épül ott. 69-90 négyzetméter alapterüle- tűek lesznek. A Kaposvári Épí­tőipari Szövetkezet a Fő utca 70. szám alatt épít tíz, 54-75 négyzetméteres lakást. Ezek jövő tavasszal lesznek készen. Négyzetméterenként 60 500 és 81 000 forint között lesz az áruk. Katona József Táncsicsos sikerek Két negyedikes táncsicsos diák is bejutott matematiká­ból az Országos Középisko­lai Tanulmányi Verseny döntőjébe. Horváth Pétert és Kálmán Editet Terlaki Edit és Kubatov Antal készítette fel a versenyre. Rablás pofonokkal A kaposvári pályaudvaron két ismeretlen pénzt kért egy bogiári férfitól, majd megfenyegették és erőszak­kal elvették zsebéből a 600 forintját. A „biztonság ked­véért” megpofozták, majd eltűntek. A kaposvári rend­őrök keresik a tetteseket. A VÁROSLAKÓK KÉRDEZIK Akukák rendje A lakótelepek szemetes konténereinél félóránként váltják egymást a kuká­zók, és mindent szétfötör- nek. A hét végén, vasár­nap estére már minősíthe­tetlen a kukák környéke, mert nem tudják elnyelni a rengeteg hulladékot, és a guberálók szétdobálják a szemetet. A közterületfe­lügyelők miért nem figyel­nek jobban erre, illetve miért nem akadályozzák meg ezt a kömyezetszeny- nyezést? - kérdezte Biro- vits József Németh István, a közterület­felügyelet vezetője: - A ku­kázók „ténykedése” köztisz­tasági szabálysértés. A gu­beráló beleturkál a kukába, szétdobálja a neki értéktelen dolgokat, de vissza már nem rámol. Ha közterület-fel­ügyelő látja ezt, akkor meg­bünteti. Már ha meg lehet büntetni, hiszen a kukázók többnyire hajléktalan, nincs­telen emberek. Többnyire így hát marad csak a fi­gyelmeztetés. A legnagyobb büntetésük az lehet, hogy vissza kell rámolni a konté­nerbe. Ez azonban nem biz­tosíték arra, hogy másnap nem fötör szét ugyanott ugyanaz a személy 4-5 ku­kát. Igazán hatékonyan nem tudunk föllépni velük szem­ben. (Továbbra is várjuk a ka­posvári olvasók kérdéseit, amelyekre mihamarább vá­laszt próbálunk szerezni. A város életével kapcsolatos kérdéseiket levélben tehetik föl. A névvel és címmel ellá­tott levélen kérjük tüntessék föl, hogy „A városlakók kérdezik”.

Next

/
Thumbnails
Contents