Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-20 / 66. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP KÖZIGAZGATÁS 1997. március 20., csütörtök Jegyzöség vagy körjegyzőség? Somogy aprófalvas; 173 olyan községe van, amelynek lélek- száma nem éri el az ezret. Kétszáznál kevesebb lakosa van 22 településnek, 74 faluban élnek 500-nál kevesebben. Újabb 77 településen a lakosság száma 500 és 1000 között van. Somogy megyében az 1000 lélekszám alatti települések közül 47 tart fenn önálló hivatalt. Ha valahol, akkor megyénkben indokolt fontolóra venni a körjegyzőség alakítását. Szakmai szükségszerűség és gazdasági kényszer egyaránt indokolja a közös hivatal működtetését. Egy működőképes, a feladatokat teljesíteni tudó hivatal 5-6 személyes. Köny- nyen belátható, hogy a körjegyzőség finanszírozása az előnyösebb. A körjegyzőség nem érinti a községek képvi- selő-testületeinek és polgár- mestereinek önállóságát. Ennek jogi garanciái vannak. A körjegyzőt a képviselő- testületek együttes ülése nevezi ki, mégpedig minősített többséggel hozott, egybehangzó döntéssel. A körjegyző — vagy annak megbízottja — köteles részt venni mindegyik képviselő-testület ülésén, a törvényes működést felügyelni és a testületnek a szakszerű tájékoztatást megadni. Kötelessége az is, hogy évente számot adjon a körjegyzőség munkájáról, és intézkedjen, hogy hetente legalább egy napon minden községben ügyfélfogadást tartsanak. Indokolatlan hát a félelem, hogy az államigazgatási, hatósági ügyek intézésekor hátrány éri a körjegyzőségekben részt vevő településeket. Az önkormányzati törvény rendelkezése szerint az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek igazgatási feladataik ellátására alakíthatnak és tarthatnak fenn körjegyzőséget. Az ezernél nagyobb lélekszámú, de kétezernél kevesebb lakosú község részvételét sem zárja ki a jogszabály. Hangsúlyozom: a körjegyzőséghez való csatlakozás teljesen önkéntes. A kormányzat ösztönzi a kisebb településeket a körjegyzőségbe csatlakozásra. Az 1997. január 1-jén működő körjegyzőségek alaptámogatása köijegyzőségenként havi 45 ezer forint. Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg:- a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az ezret: a támogatás összege havi 60 ezer forint;- a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az ezer főt: 40 ezer forint támogatást kaphat;- a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az ezret, havi 90 ezer forint támogatásban részesül;- a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb 8 község után: községenként havi 30 ezer forint támogatásban részesülnek. A jegyzőségről vagy a körjegyzőségről minden településnek, önkormányzatnak felelőséggel magának kell dönteni. A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal erre való figyelemmel nem sietteti, hanem segíti a polgármesteri hivatalok rendeltetésszerű működését, körjegyzőséggé való alakítását. Dr. Kisgyura Attila főosztályvezető Iparűzési adó A helyi adókról szóló törvény az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozást (iparűzést) adókötelesnek minősíti. Iparűzési adót - ha az önkormányzat bevezette - a vállalkozóknak évi bevételük maximum 1,2 százalékáig kell fizetniük. A vásározó kereskedőktől akkor szed adót a vásár, piac területe szerinti illetékes önkormányzat, ha bevezeti az iparűzési adó átalánydíjas adóztatását. Ilyenkor alkalmanként max. 5000 forintig kell adót fizetniük. Egy vállalkozótól kétféle címen nem szedhető iparűzési adó. Kaposváron az adózók bevallásukban megjelölhetik, hogy az 1996-ban befizetett helyi iparűzési adó tíz százalékát milyen célokra fordítsa az önkormányzat. Külföldiek vásárlásai Ingatlanszerzésre irányuló kérelmet 1997. február 28-ig 239-et nyújtottak be; a vevők többsége német és osztrák állampolgár volt. A a közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével idén megvásárolt ingatlanok értéke meghaladja a 178 miihó forintot. / Állami támogatás A bentlakást és átmeneti elhelyezést biztosító szociális magánvállalkozások működésének engedélyezése és ellenőrzése mellett 1997. január l-jétől a normatív állami támogatás folyósítása, felhasználásának pénzügyi ellenőrzése is a közigazgatási hivatal feladata. Jelenleg három intézményt finanszíroznak folyamatosan, így mintegy 100-zal több rászorulót tud ellátni Somogy megye intézményi keretek között. Kiskorúak segítése A statisztikai jelentések tanúsága szerint a gyámhatóságok Somogy megyében a múlt évben 9593 kiskorút tartottak nyilván veszélyeztetettként. A fő veszélyezte- tettségi ok - az összes veszélyforrások 79 százaléka - az elmúlt évekéhez hasonlóan változatlanul az anyagi körülményekben rejlik. Mérséklése, illetve megszüntetése érdekében 16 ezer 199 kiskorú részére folyósítottak rendszeres nevelési segélyt. Autószerzési igény A személygépkocsi-szerzési támogatások nagy száma miatt a megyei közigazgatási hivatal minden felterjesztett igényjogosultságot megvizsgál. Az 1994. január 1-je előtti igénylőknek (csaknem 500).- akiknek az évenkénti felülvizsgálatát a jogszabály nem teszi lehetővé - kérdőívet küld ki. Ez a nyilvántartás segíti, hogy a 750 jogosult közül a leginkább rászorultak kapják a támogatást. Változott az illeték Az illetéktörvény 1997. január l-jétől hatályos változásai szerint az úgynevezett általános tételű eljárási illeték a korábbi 800 forintról 1000 forintra emelkedett. A jogorvoslat továbbra is önálló, illetékköteles eljárás, s a fizetendő illetékminimumot ezer forintról 2000 forintra emelték. Változatlan a fellebbezési eljárás százalékos mértékének számítási módja és a fizetendő illeték maximuma, mely 2000 forintig terjedhet. Gépjárművek adójáról A gépjárműadóról szóló jogszabály 1996. évi módosítása következtében a belföldi gépjárművek adója sajátos helyi adóként működik. A törvényben meghatározott minimum és maximum között a képviselő-testület rendeletben állapítja meg az adó összegét. Az önkormányzat által megállapítható adó - jelenleg a súlya alapján - az adóztatott gépjármű esetében 100 kilónként 400 forint, legfeljebb 800 forint. A motorkerékpár, lakópótkocsi, lakóautó, sátras utánfutó tételes adója - tömegétől függetlenül évente 5000 forint között van. Megjegyzendő, hogy míg gépjármű esetében az önsúly, tehergépjármű esetében az önsúly + a raksúly 50 százaléka az adó alapja. 1996. január l-jétől az adó alanyának egész évben azt kell tekinteni, aki az év első napján a gépjármű - forgalmi engedélyében feltüntetett - tulajdonosa. Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Ha a tulajdonos év közben eladja gépjárművét, s a vonatkozó jogszabálynak megfelelően ezt a körülményt a rendőrségnek bejelenti, az adásvételi szerződés megkötésének időpontját követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Attól az időponttól a tulajdonjogot szerző felet kell adóalanynak tekinteni. Környezetvédelmi érdekekre tekintettel 1996. január l-jétől a katalizátoros gépjárművekkel azonos - 50 százalékos - adókedvezmény jár az elektromos meghajtású, valamint a kizárólag gázüzemű gépjárművekre. Kétségtelen, hogy az autó fenntartása, üzemeltetése egyre növekvő összegeket vesz el a családi költségvetésből. Ennek ellenére megállapítható, hogy az autó életünk nélkülözhetetlen részévé vált. A közutak, autópályák forgalmát naponta látva, elmondható a társadalom értékítélet. „Márpedig hajózni (autózni) kell.” Dr. Fehér Zoltán osztályvezető Ajánlatunk a következő modellekre érvényes: Cinquecento Ajtók szóma: 3 Ár: 1.195.000 Ft-tól Punto Ajtók szórna: 3/5 Án 1.595.000 Ft-tól Bravo Ajtók szóma: 3 Brava Ajtók szórna: 5 Marva Ajtók szóma: 4 Marva Weekend Ajtók szóma: 5 Márkakereskedőinknél külön szaktanácsadó segíti abban, hogy az Ön számára legmegfelelőbb választás szülessen. Budai Autóház Kft., 7400 Kaposvár, Vár u, 16.. tel.: (82) 419 720, 319 720, fax: (82) 311 142 Budai II, 8600 Siófok, Jegenyesor u. 4/d, tel.: (84) 323 722, fax: (84) 323 720 Az inflációs növekedéshez képest 2000-ig kamatmentes részletfizetés Rendkívül ^ ^ kedvező fizetési feltételek: Ok # 0% kamat ^4% 0 50% előleg 0 1-4 évig terjedő részletfizetési lehetőség 0 autóbérlési lehetőségek cégek és vállalkozók számára 0 a bérleti díjak AFA mentesek A nyilvánosságról Alkotmányunk szerint a helyi önkormányzás nem más, mint a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Azt is mondhatjuk, hogy az önkormányzatok jogszerű működése egyben a hatalomgyakorlás demokratizmusának minősítése. Az önkormányzati törvény ezért mondja ki, hogy a helyi önkormányzat demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve fejezi ki és valósítja meg a helyi közakaratot. A testületi ülések nyilvánossága tulajdonképpen a közvetlen demokrácia egyik, talán legfontosabb megnyilvánulási formája, eszköze. A nyilvánosság elve azt jelenti, hogy a képviselő-testületi üléseken bármely állampolgár részt vehet, közvetlen tapasztalatokat szerezhet: miként képviseük érdekeit. Úgy gondolom, ha az állampolgárok minél többször élnek a nyilvánosság adta lehetőséggel, akkor ez visszahat az ön- kormányzatok munkájára is. A társadalom által ilyen formában végzett „ellenőrzés” feszesebb, jogszerűbb munkára ösztönözheti a testületeket. Másrészt a testületek tevékenysége gazdagíthatja az állampolgárok ismereteit. Megtanulhatják a közügyekben való részvétel módját. Ez a sokat koptatott szó, a „demokrácia” nem más, mint a jövőnk. Nem mindegy tehát, hogy jogainkkal hogyan élünk. Tudatosan használtan a jog szót, hiszen itt nem lehetőségről, hanem sokkal többről, jogosítványról van szó. Ennek biztosítására az önkormányzati törvény 12. paragrafus (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a képviselő-testület ülése nyilvános, kivéve azokat az ügyeket, melyekben a törvény vagy a testület Szervezeti és működési szabályzata zárt ülés megtartását engedi. A zárt ülésen tárgyalandó ügyek köre viszonylag szűk. Ilyenek lehetnek az önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyek. Bizonyos ügyeket csak akkor lehet nyilvános ülésen tárgyalni, ha az érintett belegyezik. Ilyenek: a választás, a kinevezés, a felmentés, a vezetői megbízás (visszavonása is!), a fegyelmi eljárás megindítása - kiszabása, állásfoglalást igénylő ügyek. Mérlegelési joga - miszerint zárt ülést tarthat a testület - csak két esetben van az önkormányzatnak: a vagyonával való rendelkezés vagy az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekét sértené. Tudvalevő, hogy a megélhetésért való küzdelem, a mindennapi elfoglaltság sem mindenki számára teszi lehetővé, hogy végigülje a testületi üléseket. Ezért biztosítja a törvény azt, hogy a választópolgár - a zárt ülés kivételével - betekinthet a képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekbe, az ülések jegyzőkönyveibe, melyeknek elkészítése az ülést követő 15 napon belül a jegyző kötelessége. A nyilvánosság egyik igen fontos eleme, a helyi közügyekben való részvétel gyakorlásának egy másik módja a közmeghallgatáson való részvétel. A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást köteles tartani. Ezen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést tehetnek fel és megfogalmazhatják javaslataikat. Ez a fórum ad lehetőséget arra, hogy közvetlenül részt vehessünk közvetlen környezetünk, településünk életének formálásában. A jog tehát biztosítja, tőlünk állampolgároktól függ, hogy miként élünk vele. Dr. Németh Jenő hivatalvezető Ha már egyszer építkezik... Az építési engedélykérelem néhány gyakran előforduló hiányossága: az építési jogosultság nincs igazolva. Tulajdonosi mivoltát az építkezni akaró okirattal igazolhatja.Ez leggyakrabban az ingatlan tulajdoni lapjának 6 hónapnál nem régebbi, hiteles másolata. Ha a telek közös tulajdonban van, a tulajdonostársaknak nyilatkozatban kell hozzájárulni az építkezéshez;ha az ingatlant haszonélvezet terheli, a haszonélvező nyilatkozata is kell. A tervezd nem jogosult az építéstervezésre. Az adott munka tervezője a képesítése alapján csak a kategóriájának megfelelő tervezési munkákra jogosult. A helyszínrajz nem tartalmazza a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosainak nevét, címét. Az engedély megadásáról, illetve megtagadásáról hozott határozatot írásban kell közölni velük is. Körültekintőbb eljárással, az építési hatóságnál tájékozódva lényegesen előbb kézhez vehető az építési engedély; ez nemcsak idegi, hanem pénzügyi szempontból sem mindegy. Mert aki időt nyer, pénzt nyer. T. K.
