Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-18 / 64. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1997. március 18., kedd Németországba utazott hétfőn Kovács László. A magyar külügyminiszter vendéglátójával, Klaus Kinkellel és a német politikai élet vezetőivel folytat eszmecserét. Kétnapos hivatalos látogatásra Hollandiába utazott hétfőn Keleti György honvédelmi miniszter. Holland partnerével, Joris Vooerhoeve-vel tájékoztatják egymást a fegyveres erők helyzetéről és áttekintik a kétoldalú együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Május 1-jén szólítják az urnák elé a brit választópolgárokat, akiknek arról kell dönteniük: ötödszörre is a kormányzó konzervatívok mellett teszik-e le a garast, vagy 18 év után először az ellenzék vezető erejét, a Munkáspártot akarják a hatalomban látni. John Major kormányfő hétfőn hivatalosan is bejelentette a parlamenti választások időpontját. Nyizsnij Novgorod megye eddigi kormányzója, Borisz Nyemcov elfogadta a Jelcin elnök által felajánlott első miniszterelnök-helyettesi posztot. A politikus várhatóan az állami monopóliumokat, illetve a szociális szférát felügyeli majd a kormányban. Az újonnan megalakult Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kész együttműködni az Együtt szerbiai ellenzéki pártkoalícióval, valamint a Demokratikus Központ nevű párttal - közölte Ágoston András, a VMDP elnöke abban a levélben, amelyet az Együtt koalíció vezetőinek írt. Nem engedték be Fehéroroszországba Peter Burnt, a Soros Alapítvány képviselőjét. Az amerikai állampolgárságú Bűmtől azért tagadták meg a beutazási engedélyt vasárnap, mert a helyi hatóságok szerint rendszeresen és aktívan részt vesz a fővárosi ellenzéki megmozdulásokon. Korlátozás nélkül veheti igénybe a gázai övezetben lévő Dahanija repülőteret Jasszer Arafat palesztin elnök és közvetlen környezete - ebben állapodtak meg izraeli és palesztin képviselők hétfőn Tel-Aviv- ban. Az egyezmény szerint a politikust szállító repülőgépek és helikopterek izraeli beavatkozás nélkül használhatják a gázai nemzetközi légikikötőt. Az ENSZ segélyprogramokkal foglalkozó tisztségviselői látogatást tettek Észak-Korea árvíz sújtotta vidékein. Fölszólították a világ országait, hogy haladéktalanul nyújtsanak élelmiszersegélyt a nélkülöző lakosságnak, mert ellenkező esetben tavasszal éhínség törhet ki. Együtt az Európai Unióba Václav Klaus megütközve fogadta az orosz követ nyilatkozatát Horn rámutatott: jól fejlődnek a magyar-cseh kapcsolatok FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A cseh kormány reméli, hogy Nyikolaj Rjabov prágai orosz nagykövet pusztán a magánvéleményét fogalmazta meg, amikor azt nyilatkozta: Oroszország esetleg felülvizsgálhatja Csehországhoz fűződő gazdasági kapcsolatait, ha Prága továbbra is a NATO-tagság elnyerésére törekszik - mondta Václav Klaus cseh kormányfő hétfőn Budapesten. „Világos elhatárolódó nyilatkozatot várok az orosz kormánytól ebben a kérdésben” - jelentette ki Klaus azon a sajtó- értekezleten, amelyet a magyar-cseh kormányfői tárgyalás után Hóm Gyulával közösen tartott. Klaus megfogalmazása szerint a cseh vezetés megütközve fogadta az orosz nagyköveti nyilatkozatot. A cseh miniszterelnök, aki Horn Gyula meghívására érkezett hazánkba egynapos hivatalos látogatásra, előbb szűk körben, majd a tárgyaló küldöttségek bevonásával folytatott eszmecserét vendéglátójával. A két kormányfő megbeszélésein elsősorban az euroat- lanti integráció kérdései kerültek terítékre. Horn és Klaus egyaránt hangsúlyozta: Budapest és Prága nem versenyez egymással a NATO-, illetve az európai uniós tagság elnyerése érdekében.- Csehországnak és Magyarországnak azonosak az érdekei, és a két vezetés intenzív politikai párbeszédet folytat egymással az integrációs kérdésekről - jelentette ki Václav Klaus. Ami a NATO-t illeti, Horn Gyula leszögezte: a magyar belépésről kizárólag a NATO és Magyarország dönt majd. A kétoldalú viszonyról a kormányfők elégedetten nyilatkoztak. Elhangzott, hogy a dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatokban a magyar fél külkereskedelmi deficitjének csökkentésére törekszik. Václav Klaus, méltatva a regionális együttműködést, említést tett néhány kisebb jelentőségű problémáról is, így például arról, hogy Csehország és Magyarország között egyelőre nehézkes a minőségi tanúsítványok kölcsönös elismerési eljárása. Egyelőre keresik a tettest fotó: feb/reuter Merénylet a mecsetben Öt napon belül immár másodszor történt pokolgépes merénylet Párizsban: míg a múlt hét csütörtökén a francia főváros központjában, egy boltba dobtak be robbanószerkezetet, hétfő hajnalban Párizs egyik külső kerületében, egy mecset előtt robbant a pokolgép. A detonáció következtében az épület gondnoka könnyebben megsebesült, s jelentős anyagi károk is keletkeztek: a mecset bejárati ajtaja megrongálódott, a környékbeli házakban pedig betörtek az ablaküvegek. A nyomozás első eredményei szerint a pokolgépet egy tűzoltókészülékbe rejtették a tettesek. Az elkövetők kilétéről egyelőre semmit sem tudni; a hatóságok szerint az mindenesetre bizonyos, hogy nincs közük a múlt csütörtöki merénylethez. (Ez utóbbi tettesét sikerült azonosítani: a robbantást a bolttulajdonos egyik ismerőse követte el, aki így akarta rendezni kettőjük „vitáját”.) A rendőrség még mindig nem tudta kézre keríteni a francia fővárosban végrehajtott, tavaly decemberi pokolgépes akció elkövetőit, noha az a merénylet négy ember halálát követelte. Albániában nyitva a boltok, dolgoznak a hivatalok Lassan helyreáll a rend Albániában kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba. A menekültek továbbra is ostromolják az olasz kikötőket. A balkáni államban hétfőn a boltok és a bankok többsége kinyitott, s a kormány felhívásának engedelmeskedve munkába álltak a hivatalnokok. Görög diplomaták szerint hétfőn Fier város közelében tanácskozásra ültek össze azok a dél-albániai katonai vezetők, akik a múlt héten megalakították a Nemzeti Megmentés Tanácsát. Helmut Kohl német kancellár szerint az E¥ tanácsadói segíthetnek, de az ország belső rendjét az albánoknak kell megterem- teniök, külső katonai közreműködés nélkül. Az amerikai hadsereg eddig csaknem 800 embert - köztük 385 amerikai állampolgárt - menekített ki Albániából. Lemondásra szólította fel Sáli Berisha államfőt Fatos Nano, az albán szocialista párt vezetője. A 45 éves politikus, aki vasárnap szabadult ki a börtönből, arra kérte honfitársait, hogy tegyék le a fegyvert, és támogassák a nemzeti megbékélési kormányt. Hétfőre már meghaladta a négyezret az Olaszországba menekült albánok száma. Az olasz hatóságok közölték, hogy csak ideiglenes menedéket nyújtanak az odaérkezőknek. * • • „Ongyógyító” kúra Albánia „öngyógyító kúrára” van ítélve - fogalmazott az Európai Unió külügyminisztereinek hétvégi tanácskozása után a bonni diplomácia vezetője. Klaus Kinkel szavai arra a döntésre utaltak, amelyet a nyugat-európai integráció illetékesei a gyors beavatkozást szorgalmazó tiranai vezetés felkérésére hoztak. Hasonlóképp értelmetlennek vélte Washington is egy stabilizációs erő küldését a balkáni államba. Egyelőre tehát valószínűtlen egy közvetlen, akár NATO-, akár NYEU-színekben végrehajtandó katonai fellépés. Az elmúlt néhány nap eseménysora: a terjedő káosz, a sok ezer külföldre menekülő, a hadsereg raktáraiból széthordott fegyverarzenál, a széthulló államhatalom, a már száz körüli halálos áldozat első pillantásra érthetetlenné teszi az EU elzárkózását. Hisz nem kétséges, hogy a nyugati integráció tagjai képesek lennének a hatékony beavatkozásra. Csakhogy a nagy dilemma nem a csapatok bevetése, hanem az, ki mellett és ki ellen, miként és meddig kellene egy ilyen intervenciót elindítani. Márpedig ezekre a kérdésekre jelenleg szinte képtelenség választ adni. Berisha helyzete enyhén szólva ingatag, de nem tartja kézben az események menetét az ellenzék sem. Lerohanni az ország déli részét? Megszállni a kikötőket, netán a fővárost? „Felszabadítani” a tiranai nemzetközi repülőteret? Katonai értelemben mindegyik elképzelhető. Ám ameddig nem tisztul a politikai összkép, amíg nem dől el, kivel lehet tárgyalni, ki képes az indulatok lecsillapítására, addig meglehetősen illuzórikus azt hinni, hogy néhány tengerészgyalogos egység vagy deszant bevetése mindenre gyógyír lehet. Marad tehát a Kinkel által említett öngyógyulás - bár az is lassú, véres gyógymódnak ígérkezik. Szondy Gábor Kellemes kivételnek számítanak a skandinávok Hölgyek a parlamentben Számarányuk és képességeik alapján a nők a mostaninál jóval nagyobb szerepet játszhatnának a politikában, ám ettől messze járnak. A világ parlamentjeiben csak 11,7 százalékban vannak jelen a nők, holott a tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol indulnak a választásokon, ott általában győznek is. Az Interparlamentáris Unió (IPU) vizsgálatai szerint a helyzet csak igen lassan javul. A legutóbbi felmérés óta a képviselőnők aránya mindössze 0,4 százalékkal emelkedett a világon. Az ezernél több megvizsgált politikai párt közül csak 7,7 százalékban volt a parlamenti frakcióvezető nő, a pártok szóvivői között ez az arány 9 százalék, míg a parlamentek 7,1 százalékának van nőelnöke. Kellemes kivételnek az északeurópai országok számítanak: ott minden harmadik képviselő a szebbik nemhez tartozik, átlagos arányuk 36,4 százalék, de Svédországban meghaladta a 40 százalékot. Az európai országok közül különösen Németország nem áll rosszul, hiszen a hölgyek 26,2 százalékkal képviseltetik magukat a törvényhozásban. A másik végletet a fejletlen, illetve mohamedán államok képviselik: nincs például egyetlen nő sem a törvényhozásban Kuvaitban, Szaúd-Árábiában, vagy Pápua Új-Guineában. Sokba kerül a hiányos nyelvtudás a hatalmas országnak Angolul tanulnak az amerikaiak Az Egyesült Államok lakosságának 11 százalékát teszik ki az utóbbi években érkezett bevándorlók. Ennek a 24 millió embernek jelentős része, mintegy 14 millió egyáltalán nem, vagy csak rosszul beszéli új hazája nyelvét. A nyelvtudás hiánya különösen drámai, amikor a betegek életét az angolt rosszul értő ápolónőkre bízzák. Minthogy immár az amerikai orvosok egy része is olyan, aki külföldön született és tanult, egy új rendelkezés értelmében 1998-tól még az amerikai orvosegyetemeken végző külföldieknek is nyelvvizsgát kell tenniük. Az ötven államból eddig 23 fogadott el olyan törvényt, amely szerint a közalkalmazottaknak folyékonyan kell angolul tudniuk, noha az USA-nak nincs kötelező államnyelve. New Orleansban tavaly decemberben egy nagy hajó kikötés közben nekiment a Mississippi torkolatánál épült bevásárlóközpontnak, és az épület jó részét romba döntötte. Mintegy száz vásárló megsebesült. Á balesetet az okozta, hogy a hajó kínai legénysége nem tudott angolul, s nem értette a kikötői hatóságok utasításait. New Yorkban a taxizás hagyományosan az új bevándorlók foglalkozása: a 45 ezer taxisofőr kilencven százaléka új jövevény. Most már az újaknak ugyancsak nyelvvizsgát kell tenniük. Ha megbuknak, több száz dolláros büntetést fizetnek, és kötelesek nyolcvanórányi nyelvoktatáson részt venni. Becslések szerint az új bevándorlók nyelvtudásának hiánya az oka annak is, hogy sokszor képzettségüknél jóval alacsonyabb szinten tudnak csak munkába állni; ez évi 175 milliárd dolláros kárt okoz az amerikai gazdaságnak. A helyzet orvoslása annál sürgetőbb, mivel a beáramlás gyorsul: az Államok lakossága a következő fél évszázadban 130 millió emberrel gyarapodik, többségük bevándorló. Nagy részük Ázsiából érkezik, s ők az átlagosnál is többet küszködnek a nyelvvel. (Heltai) Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Jön a nyár, és mi megyünk • Kislány, tanulj csókolózni! • Nekem testvéreim vannak, másoknak biciklijük • Az evés nem gyógyít Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!
