Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. március 14., péntek Avar-és erdőtűz a határ mentén Lángok pusztítottak a somogyi határszélen. Lakácsa kivételével csaknem mindenütt égett az avar az utóbbi napokban. Darány környékére például ötször kellett kivonulniuk emiatt a tűzoltók­nak. A legnagyobb kár Babócsá- tól délre keletkezett: egy tizenöt éves 15 hektáros fenyveserdőre terjedt át az avartűz, félmillió fo­rintos kárt okozva. Csaknem kétmillió forintos értéket viszont sikerült megmenteni. A legtöbb avartűz szerencsére nem okozott nagyobb kárt a Dráva mentén. A szándékosság is fölismer­hető: sokan fütyülnek a tűzgyúj­tási tilalomra, mikor takarítják a területet. A tilalom életbe lépése óta csak romlott a helyzet, tűz­höz naponta kétszer kell tűzhöz kivonulni a tűzoltóknak. N. L. Aracs 1,5 milliója az iskolásokért Somogyaracs idei költségvetése 11 millió 256 ezer forint. Ebből több mint három és fél millió fo­rint a hitel. Tíz óvodása és har­mincegy általános iskolása van a kis településnek, és mert itt nincs oktatási intézmény, Babó- csára kell bejárniuk. így az ara- csi önkormányzat az iskola fenn­tartására egymillió 560 ezer fo­rintot fizet, az óvoda működteté­sére pedig 400 ezret. A köijegy- zőség fenntartása - négy község tartozik ide - az aracsi önkor­mányzatnak közel egymillió fo­rintba kerül. A kisközségben 17 munkanélkülinek fizetnek jöve­delempótló támogatást. G. A. Klub a darányi fiataloknak Klubot alakítanak ki Darányban a fiataloknak - így döntött leg­utóbbi ülésén a község képvi- selő-testülete. A fiatalok a mű­velődési ház emeletén kapnak helyet. Az átalakítási munkákat néhány héten belül megkezdik. Az átalakításra közpénzből 200 ezer forintot szánnak, s részt vesznek benne a falu fiataljai is. Klarinéttal a hóna alatt három világrészben Muzsikusok takaréklángon A Szamba trió: Sárközi Ferenc, Dingó József és Bozsányi Gyula fotó: pölöskei tiborné A billentyűs bejárta a világot, a dobos szinte minden zenei irányzatba belekóstolt, a szaxofonos pedig az együttes mo­torja. Röviden így mutatható be a barcsi Szamba trió, amely néhány napja a barcsi kultúrházban lépett fól, majd a Vitái szállóban Felsőszentmártonban. Olaszország, Anglia vagy Franciaország Sárközi Ferenc­nek szinte már a hazai vidéket jelentette Dél-Jemenhez, Kuva- ithoz vagy Amerikához képest. A barcsi együttes billentyűse ugyanis a világ távolabbi felét is bejárta klarinéttal a hóna alatt. Most Barcson muzsikál, de néha kiruccan a környékre is, ha meghívják egy kis öröm­zenélésre. — Sok egzotikus helyre elju­tottam, de ezekből az orszá­gokból alig láttam valamit, hi­szen mi fellépésre mentünk oda, nem szórakozni. Előfor­dult például, hogy nem tud­tunk hazajönni időben, akkora sikerünk volt. Ez jólesett ugyan, de egy idő után már nagyon fárasztóvá vált. Dél- Amerikából két hét késéssel érkeztünk, mert újabb és újabb fellépéseket szerveztek. Most már szívesen emlékszem visz- sza erre a sikerre, de akkor örültem, hogy vége lett. Dingó József dobos a nép­zenétől a countryig mindenbe belekóstolt már. — Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a vér­beli muzsikus nyitott, és min­den irányzatra kíváncsi. A co­untry-csapatom most éppen téli álmot alszik, de hamaro­san ébresztőt fújunk — mondta. — Minden zenét sze­retek, csak gépzene ne legyen. Inkább évekig nem zenéltem, csak mert a komputeres zene volt divatban, és azt én nem akartam csinálni. Szerencsére megint egyre divatosabb az élőzene. A zenekar összetar- tója a szaxofonos Bozsányi Gyula. — A Szamba trió mindhármunknak afféle taka­réklángot, örömzenélést jelent — mondja. — Ennek megfele­lően választottuk meg a műfajt is. Egy éve van együtt a csa­pat. Az hívta életre, hogy mindhármunknak hiányzott már a muzsikálás. Amióta összetalálkoztunk, ebben nincs hiány. Nagy László Kiállítások sora a városi múzeumban, alkotóműhely igénye Csurgói művészek tárlata Jó érzékkel állítják össze a csurgói városi múzeum időszaki kiállításait; a közönség tudja, minden anyag hozzájuk szól. Ezúttal öt csurgói alkotó munkáiból nyílt kiállítás. Az alkotó művész, a téma vagy a somogyi föld ürügyén termé­szetes a művészi jelenlét. Ihász János múzeumvezető munkát dicséri ez. Most helybeli művé­szek, rajztanárok - öten - mu­tatkoznak be igényes alkotása­ikkal. Ünnepi megnyitójában dr. Kovács Tamásné aljegyző a nevelés-alkotás hivatásban gyökerező közös alapját emelte ki a most bemutatott művekben s alkotójukban.- Kevés ember mondhatja el magáról, hogy ugyanazt a tevé­kenységet űzi szabad idejében, mint ami a hivatása - hangsú­lyozta. - Mindegyikük életében volt egy meghatározó művész egyéniség: kinek Raksányi La­jos, kinek Soltra Elemér vagy éppen Varga Nándor Lajos volt a mestere. Gavallémé Frank Edit tus­rajzait könyvek, kiadványok il­lusztrációként is láttuk már. Egy csurgói alkotói műhely lét­rejöttét hiányolja, mert mind ez ideig elszigetelten dolgoznak. Hirka Mónika mostanában ke­veset festett. Azt vallja: a mű­vészetet csak halálosan komo­lyan tudja művelni. Witt Kata­lin megtalálta az önkifejezés egyéniségéhez illő formáját; pasztellkrétával és vegyes technikával készült képei a természet nyugalmát tükrözik. Podobni Sándor nemrég költö­zött Csurgóra. Festészettel, szobrászattal, grafikával egy­aránt foglalkozik. Szabó Zoltán restaurál, szobrokat önt, néha fest. Keze nyomán megifjod- nak a régi, értékálló használati tárgyak is. Horváth József Barcsi zeneiskolás növendék országos sikere Az országos trombitaversenyen harmadik helyezést ért el Luczek Jó­zsef, a barcsi Vikár Béla zeneiskola tanítványa. Felkészítő tanára Kápolnás Mihály. A fiatalember továbbtanulásnál előreláthatólag vá­logathat az iskolákban; már felvételt nyert a pécsi művészeti szakkö­zépiskolába, de várhatóan felveszik a budapesti művészetibe is. Soros-ajándék a csurgói ifjúsági könyvtárnak A Soros-alapítvány ajándékaként 23 ezer forint értékű könyvado­mánnyal gazdagodott a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium ifjúsági könyvtára. A küldemény értékét növeli, hogy olyan, eddig hiányzó könyvekhez jutott az iskola, amelyeknek be­szerzésére egyébként - anyagiak híján - nem lett volna lehetősége. Választást tartottak a cigányszervezetek Közgyűlést tartott a dél-somogyi cigányképviselők szervezete, és a kisebbségi önkormányzatok somogyi társulása, s megválasztot­ták Szegedi Tibornak, az elhunyt korábbi elnöknek az utódját. A cigányképviselők szervezetének elnöke Balogh Imre lett. A helyet­tese Károly János istvándi cigányképviselő, a titkár Balogh Zoltán, az ügyvivők pedig Berényi László és Orosházi István Babócsáról. A kisebbségi önkormányzatok társulásának a vezetésére is őket vá­lasztották meg. A barcsi kisebbségi önkormányzat elnöke szintén Balogh Imre lett, az elnökhelyettes pedig Balogh Zoltán. Kisdiákok, gimnazisták versmondóversenyen Városi vers- és prózamondó versenyt tartottak Barcson a Széchényi gimnáziumban. Hetedik éve rendezik meg ezt a versenyt március 15. tiszteletére./Az idén 19 kisdiák és 16 középiskolás vett részt, a házi­versenyeken elért eredményei alapján. Az általános iskolások között első helyezést ért el Kincsei Éva, a Dráva Völgye tanulója, a kö­zépiskolások közül Kincses Judit gimnazista bizonyult a legjobbnak. Növekvő vendégforgalom Csokonyavisontán Három-négyszeresére* nőtt a csokonyavisontai fürdő forgalma, a múlt év hasonló időszakához képest. A hétköznapokon átlagosan 120-150 látogató érkezik, a hétvégeken ennél százzal többen veszik igénybe szolgáltatásaikat. A kempingbe is megérkeztek az első ven­dégek: hét-nyolc lakókocsi jelzi a tavaszi forgalom indulását. A megnövekedett érdeklődés részben annak köszönhető, hogy vissza­került a tb támogatási körébe a medencefürdő használata. Új gépsort állítanak be a parkettagyárba Új gépsorok vásárlásáról döntöttek a Dráva Parkettnél. Ezek a be­rendezések a szalagparketta-gyártó üzemrész (képünkön) munkáját segítik majd, mert a 23 éves réteggyártó gépsorai ugyancsak megér­tek már a cserére. Thaiföldről hozzák a korszerű, német gyártmányú gépsorokat, s ezek az év második felében érkeznek Barcsra. A beru­házás költsége 200 millió forint lesz. fotó: pölöskei tiborné Változott a munkanélküliek összetétele Nőtt a munkanélküliek száma tavaly Barcson és térségében. Két éve még kétezernél kevesebb munkanélkülit tartottak számon. Ta­valy azonban volt hónap, amikor 2400-at számoltak össze. A múlt évi összegzés szerint teljesen megváltozott a munkanélküliek ösz- szetétele: növekedett a tartósan munkanélküliek száma, azoké, akik jövedelempótló támogatást kapnak, illetve semmilyen segély­ben nem részesülnek. A munkanélkülieknek nagy része képzetlen. Nagy segítség a szülőknek, bölcsőde helyett Babócsai tipegők Nulladik évfolyamot, úgyne­vezett tipegő-csoportot indí­tanak a babócsai óvodában. Ezzel szeretnék helyettesí­teni a bölcsődét, s némileg csökkenteni a most nagy lét­számú óvodai csoportokat.- Épp egy éve, hogy ideiglene­sen bezáratta képviselő-testü­let a babócsai bölcsődét. Az ok a szokásos: kevés volt a gye­rek, gazdaságtalan a működte­tése - mondta András Zoltán polgármester. - A növekvő munkanélküliség sem használt a bölcsődének, hiszen állásta­lan gyermeke erre nem jogo­sult. A végére már több száz­ezer forintjába került a falunak egy-egy bölcsődés. Ezért dön­töttünk úgy, hogy ideiglenesen megszüntetjük. A megoldást is megtaláltuk: az idén a tipegő­csoport az óvodához tartozik majd, és a háromévesnél fiata­labb gyerekek kerülnek ide. Azoknak a szülőknek segít ez, akik nehéz helyzetbe kerül­tek a bölcsőde bezárása miatt, mert nem tudnak három évig gyesen maradni. így már a má­sodik év után visszamehetnek dolgozni. S lehetőség lesz a most még nagy létszámú óvo­dai csoportok csökkentésére is; van olyan óvodáscsoport Babócsán, amelybe 36 gyerek jár. S további előny, hogy a ti­pegőknek nem jelent majd tö­rést, ha a bölcsődéből az óvo­dába mennek. A bölcsőde épü­letének hasznosításáról azon­ban még nem döntöttek. N. L. Hálóval fogott kétmázsás harcsát, csónakból, Péterhida alatt Drávái hal, nyárson is Megélhetést is adott a Dráva a péterhidaiaknak. Sokan halász­tak itt valaha. Káló Géza akarva-akaratlanul belecsöppent ebbe a vízi világba; híres halász volt az apja, nagyapja is.- Halászszövetkezetben dolgoz­tunk, eladásra fogtuk a halakat. Még az 1950-es években is vit­ték Pécsre, Budapestre - mondta Káló Géza. - Hatan halásztunk ezen a szakaszon. Mindenkinek megvolt a feladata: a kormá­nyosnak éppúgy, mint a háló- dobálónak vagy az első hajtó­nak. Én kisegítőként dolgoz­tam, és igyekeztem minél töb­bet ellesni az idősebbektől. Fia­tal legényként a húzóhálózás jutott. Nagyszerszámos halá­szok voltunk, csónakból vetet­tük ki a hálót. Olykor hat-hét mázsa halat is kiemeltünk na­ponta; megesett persze, hogy csak harminc kilót. A legna­gyobb, amit fogtam, egy 198 kilós harcsa volt. Majdnem el­merültem a csónakkal... Szinte a Dráván éltek. Ételü­ket a víz adta; bográcsban főz­ték a halászlevet. Nyársra tűzve is sütöttek halat, azzal várták a vendégeket. Másoknak ünnep volt ez, nekik mindennapi munka. Káló Géza, mint mondta, most is nagyon szereti a halat, legjobban a harcsát. A péterhidai nyugdíjas már nem halászik. Tavaly azonban a fiá­val lement a babócsai holtágra, Erzsébet-szigetre. De csak a táj szépségéért. - Halászatból már nem lehet megélni - mondta. - Az unokám egyébként horgá­szik; finom nejlonzsinórral, tár­csás orsóval... Másmilyen esz­közök voltak régen, de egy kis esőzés után pecabottal még a Rinyában is fogtunk sok halat. A hatvanas évektől már a té- eszben dolgozott. Majdnem ne­gyedszázadot.- Nyolcmázsás bikákat adott le a szövetkezet. Kaptunk ház­tájit, tőlünk is szállítottak évente három-négy bikát - mondta Káló Gézáné. - Most? Nincs már jószág; drága a ta­karmány. Legföljebb saját szükségletre veszünk majd négy malacot. Gamos Adrienn Gázra állnak át Szentgyörgyön Tartályos gázfűtésre térnek át a homokszentgyörgyi álta­lános iskolában. Ézt a váltást nem is a szilárd tüzelőanyag nagyobb költségei indokol­ják, hiszen a télen fűtésre mindössze 1,7 millió forintot kellett kiadniuk; elsősorban azért indokolt az átállás, mert a szentgyörgyi iskola jelen­legi fűtésrendszer elörege­dett, és igen gyakorivá vált a meghibásodás. A korsze­rűbb, környezetkímélőbb fű­tésrendszer kialakítását több lépcsőben végzik el. Az idén még csak az iskola régi épü­letében és az óvodában lesz gázfűtés, a többi épületre ké­sőbb kerítenek sort. Ä gázra való áttérés költsége mintegy hatmillió forint. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents