Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-13 / 61. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1997. március 13., csütörtök Kétirányú tapasztalatszerzés, végre világos magyarázat a Dr. Egerszegi László szocialista országgyűlési képviselő tagja az új nyugdíjtörvényt előkészítő bizottságnak, s a napokban muníciót gyűjtött Fonyódon az áprilisban kezdődő parlamenti vitához. A tapasztalatszerzés kétirányú volt, mert a fórum résztvevői elégedetten fogalmazták meg: végre világos magya­rázatot kaptak a várható változásokról. Fórum Fonyódon a reformról Ma ülést tart az elnökség Ma délelőtt tartja ülését a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetsé­gének elnöksége. Kovács Lajos elnök ad tájékoztatót az 1996. évi munkáról és ismerteti az idei munkater­vet, a feladatokat. A tanács­kozáson döntenek a hó végi választmányi ülés elé kerülő jelentésről, elkészítik szer­vezet évi költségvetését. Az elnökség tagjai az országos érdekképviseletek munkájá­ról is információt kapnak. Öreg diákok közgyűlése A kaposvári felsőkereske­delmi és közgazdasági szak­iskola Öregdiák Baráti Köre ma délután tartja vezétőség- választó közgyűlését. Az összejövetelre a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szak- középiskolában kerül sor, délután fél 2-kor. Minden egykori iskolatársat és ér­deklődőt szeretettel várnak. Magyaratádiak ünnepsége Nőnapi ünnepséget tartottak a hét végén a magyaratádi nyugdíjasok. A jó hangulatú esten több mint hatvanan vettek részt. A klub férfi tagjai virággal köszöntötték a hölgyeket, akik vacsorával kedveskedtek a nyugdíjas­klub tagjainak. Kirándulás a Szelidi-tóhoz Gazdag kirándulási progra­mot készített a kaposvári Tájak, Korok, Múzeumok klubja. Május 17-én Cece és Kalocsa érintésével a Sze­lidi-tóhoz látogatnak. Június végén kétnapos tatai látoga­tás szerepel terveikben. Jú­lius 12-én Balatonszent- györgy, Vörs érintésével Za- lakarosra mennek, ahol ter­mészetesen a fürdőzés is szerepel a programban. Szociális gondozó Gadácson A Gadácson élő 158 lakos­nak a 70 százaléka nyugdí­jas. Legtöbben még család­ban élnek, vagy a közeli te­lepüléseken élő gyermekeik gondoskodnak róluk. Az egyedülállókat és a rászoru­lókat, két éve Váci Józsefné szociális munkás látja el. Korábban még öt idős em­ber számára hordta az élel­met, ma már csak egy igényli, ugyanis megfizethe- tetlennek tartják az ebédért kért 78 forintot is. Abban mindenki egyetért - mondta a képviselő -, hogy vál­toztatni kell. A világban két nagy rendszer működik: a fel- osztó-kiróvó, amely adott év­ben ki is fizeti a nyugdíjalapba befutó összegeket. A tőkefede­zeti szerint a munkavállaló pénztárakban gyűjti a nyugdí­ját, amelyet egy összegben vagy járadékként kap meg. Ná­Bükiné Vogronics Magdolna, a tamócai nyugdíjas klub elnöke elmondta: 40 tagja van a most alakult klubnak, a legidősebb 76, a legfiatalabb 46 éves. Ter­veik szerint két-három hetente tartanak összejöveteleket. A nyugdíjasok a tamócai faluház­ban kaptak ezekre az alkal­makra helyet. — Somogytarnócán sok az idős, körülbelül kétszáz nyugdí­jas él a faluban. Ezért láttuk szükségesnek, hogy legyen egy olyan szervezet, amelyre szá­míthatnak, amely összefogja Kovács József— akinél járunk — az idei tavaszon nem tud kedve szerint dolgozgatni a szabadban, mert a szürkehá­lyog rövid egy hónap alatt el­homályosította a látását. Azon az ünnepségen még nyoma sem volt a bajnak, felhőtlenül élvezhette faluja megbecsülé­sét, melyen negyedmagával ki­tüntetést vett át: Kutas önkor­mányzatának Közszolgálati dí­ját. Mutatja a hozzá tartozó aranygyűrűt, rajta a falu cí­mere, s megemlíti, hogy 36 éves tanácsi munkáért kapta. Kilenc évvel ezelőtt egy be­tegség kényszerítette nyug­lunk 1993-tól működnek ön­kéntes pénztárak. A Pénzügy­minisztérium a tőkefedezeti, a népjóléti tárca és a nyugdíj- pénztár a felosztó mellett vok­solt. így nálunk vegyes rend­szert dolgoztak ki. A fórum résztvevői elsősorban arra vol­tak kíváncsiak, milyen garan­ciák várhatók, hogy ne mehes­sen tönkre a pénztár, ne vesszen őket. Segítséget remélünk a barcsi és a tamócai településré­szi önkormányzattól. Biztos, hogy minket is ugyanúgy segí­tenek majd, mint a barcsi nyug­díjasklubot. Megkeressük azo­kat a vállalkozókat is, akik tá­mogatnának bennünket. A tamócai nyugdíjasok tele vannak elképzeléssel. — Ki­rándulásokat tervezünk, elő­adókat hívunk meg. Már né­hány orvossal beszéltem is ar­ról, hogy előadást tarthatnának a magas vérnyomásról, cukor- betegségről, az egészséges díjba, de azóta is élénken fi­gyeli a közösség ügyeit. — Mindenütt a pénz hiányá­ról beszélnek, csődbe jutott te­lepülésekről, tönkrement gaz­daságról. Aktív koromban mindig csak olyasmit tervez­tünk, amihez pénz is volt. Azt sem igazán értem, hogyan le­het a kormány részéről felelős döntéseket meghozni, egy ren­deletet kihirdetni, majd szinte másnap módosítani — je­gyezte meg a mai valóságról, köztük a gazdatüntetésekről szót ejtve. — Az azonban megnyugtat, hogy a falu jó ke­zekben van, még ha itt is gond el sokévi befizetett tőke. A képviselő elmondta: a vezetők szabályozzák a pénztárak gaz­dálkodását, működését. Egyéb­ként örökölhető lesz a befizetett pénz. Szigorúbbak lesznek a korkedvezményes nyugdíjazás feltételei, illetve a szolgálati idő beszámítása. Ami nagy gondot jelent majd - mondta dr. Egerszegi László -, hogy a tőkefedezeti rész kie­sik a társadalombiztosítási kasszából és évről-évre jelentő­sen nő a költségvetési hiány. Bár a társadalmi vitával csök­kenni látszanak az ellentétek, sok még a nyitott kérdés. G. M. életmódról — mondja Bükiné. Egy nyugdíjasklub már mű­ködik Barcson. Arra a kérdésre, hogy miért nem inkább ahhoz csatlakoztak a tamócai idősek, a klubvezető azt mondta: ve­lünk együtt már túl nagy lenne a barcsi klub létszáma, és elve­szítené a közösség jellegét. Emellett úgy gondoltuk, hogy nekünk is jobb, ha önálló klu­bot hozunk létre Somogytamó- cán. Sok tenni akaró ember van itt is, és az idősek is jobban fel­oldódnak a közeli barátok, is­merősök között. Mindenképpen szeretnénk azonban együttmű­ködni a barcsi klubbal. A két klub meglátogatja egymást, és szeretnénk közös kiránduláso­kat összehozni... N. L. a munkanélküliség. A köz­ügyeket hétvégeken elhomá­lyosítja az unokák várása, a két kislány élvezi a nagypapa en­gedékenységét és Rózsi mama pudingjait. A húsvéti bevásár­lást is számba véve a nyugdí­jas bajokról beszélgetünk, me­lyek között mi is állhat első he­lyen mint a betegség, a gyógy­szerek. — A magas gyógyszerárak nagyon érzékenyen érintik az idős embert — veszi át a szót Kovács Józsefné. — Eddig nem panaszkodtunk a megél­hetésre, segíthettük az unoká­kat, de nem sok jót várok a jö­vőtől. A súlyos csontritkulá­somra például olyan spray-t kaptam, amiből egy 16 napos adag több mint ötezer forintba került. Melyik nyugdíjas tudja ezt megfizetni? I. E. Az időtöltésen túl segíti az eligazodást a világ dolgaiban Klub alakult Somogytarnócán Nyugdíjasklubot alakítottak a somogytarnócai idősek. A Barcshoz tartozó kistelepülés nyugdíjasai az új egyesületüktől nemcsak azt várják, hogy kellemes időtöltést nyújtson, hanem eligazodni is segítsen majd az őket érintő ügyekben, esetenként pedig segítséget is adjon azoknak, akiknek erre szükségük van. Aranygyűrű harminchat évért A kutasi porta előtt kénytelen megállni a járókelő, olyan gyö­nyörködtető az első napsütésre a földből kibújó krókuszok lát­ványa. A terebélyes előkertben sehol egy gyom, hiába is szabó- dik a háziasszony. Minden frisson kapálva, gereblyézve, irigy­lésre méltó az udvar. MIRE KÖLT, MIN TAKARÉKOSKODIK? Télen általában többet költünk a megélhetésre, mint az év más hónapjaiban. A hideg évszak végén munkatársaink azt kérdezték: mire költött a legtöbbet a télen? Hogyan takaré­koskodott? Kozma Jánosné kaposvári nyugdíjas: — Az árammal alig, a fűtéssel viszont lehetett takarékoskodni. Sajnos nem csak az energia, hanem az élelmiszer is drágult időközben. Manap­ság már nem mindegy, hogy hol vásárolunk. Két, egymás köze­lében található boltban is jelentős eltérés tapasztalható. Drága a tej, a kenyér és a cukor. Ez utóbbi kapható 106 forintért, 112- ért, sőt, 130-ért is. Tóth Kálmán nagyatádi nyugdíjas: — Ketten élünk egy nyugdíjból, aminek több mint a felét elfűtöttük a télen. Csak a gáz nyolcezer forintba került havonta, erre még rájött a villany- bojler és a palackos gáz költsége. Pék Ferencné kaposvári rokkantnyugdíjas: — Még ki tudjuk fizetni a számlákat. Lakásunkban központi fűtés van, s emiatt talán a fűtésre költöttük a legtöbbet. Horváth Ferenc toponári nyugdíjas: — Nekem drága volt a tél, mivel eltörött a kezem. Leginkább ez bosszantott... A fűtés nem került sokba, mivel tűzifát használtam. Egy helyiség­ben csináltam meleget, az elmúlt néhány hónapban alig öt köbméter fát tüzeltem el. Villanyra is csaknem két ezer forintot költöttem, ennivalóra viszont nem sokat. A boltban veszem a reggelit, az ebédre előfizetek. Alkalmanként 154 forintba ke­rült, de még így is kedvező. Egyedül élek, nem kell vesződnöm a konyhai munkával. özv. Bíró Jánosné toponári nyugdíjas: — 21 ezer forint a nyugdíjam. A korábbi évekhez hasonlóan az idei tél is sokba került nekünk. Amikor legutoljára leolvasták, azt mondta a szakember: várhatóan 22 ezer forintot fizetünk majd. 11 éves unokámat én nevelem, el lehet képzelni, hogy mennyit kell ta­karékoskodnunk... Szinte egyetlen fillért sem tudunk félretenni. Fuith Józsefné somogydöröcskei nyugdíjas: — Mint mindig, az utóbbi időben is a fűtés vitte el a legtöbb pénzt. Csa­ládi házban lakunk, s a fűtésre mintegy 40 ezer forintot költöt­tünk. Szőke Józsefné balatonfenyvesi nyugdíjas: — Az ember manapság minden fillér kiadást meggondol: az ebédet az öre­gek otthonából visszük. Otthon is vigyázunk mindenre. A há­zunkba bevezették a gázt, de fával fűtöttünk. így olcsóbban jöt­tünk ki, mintha gázt használtunk volna. Mózsi Petemé kaposvári nyugdíjas: — Húsba vágó volt az idei tél. A világítás mellett a fűtés került a legtöbbe. A me­leggel sok pénzt meg lehet takarítani. Ezért csak egy szobát fű­töttem fel, napközben is a hideg konyhában főztem. Nem lehet minden helyiséget felfűteni. Vigyáztam arra, hogy ne fázzak meg. A kemény takarékoskodás ellenére is épphogy csak kijöt­tem a nyugdíjból. özv. Komáromi Józsefné toponári nyugdíjas: — A napi vásárlással sokat spórolhatunk. Sajnos az ember nem vehet meg mindent, amit kíván. Az alapvető élelmiszerek ára is az égbe szökött. Egyik fiammal együtt lakom, s hiába takarékos­kodtunk, így is drága volt a tél. Csak a villanyért több mint há­rom ezer forintba kerül havonta. A gázra pedig legalább 15 ezer forintot költöttünk az elmúlt néhány hideg hónapban. Hiába a drágaság, fűteni azért kellett. Senki nem akar megfagyni.... Tóth Józsefné somogydöröcskei nyugdíjas: — Egyedül élek, ismerőseimhez hasonlóan télen én is többet költők általá­ban. Legdrágább a tüzelő volt: az öt köbméternyi tűzifa — fel­vágással együtt — 30 ezer forint volt. A fűtéssel is lehet spó­rolni. Délelőttönként az idősek otthonában voltam, és csak dél­után fűtöttem be a lakást. A közlekedéssel is takarékoskodtam. Az orvos kijárt az otthonba, így nem kellett beutaznom Török- koppányba. Péter József balatonfenyvesi nyugdíjas: — Télen a tüze­lőre, és a villanyra fizetünk sokat. Igyekeztünk mindennel spó­rolni, hiszen kevés a nyugdíj. Sajnos, már az ennivaló is egyre drágább. Kaposvári nőnapozók A múlt hét végén a hölgyeket kö­szöntötték a nyugdíjas klubok­ban, egyesületekben is. A bal ol­dali kép a kaposvári Noszlopy- klubban készült: a hölgyek virá­got kaptak, de a férfiak sem ma­radtak ajándék nélkül. A tavaszi fáradékonyság ellen két narancs­ból és egy banánból álló vitamin- bombát adnak épp egy rászoru­lónak. De a férfiaknak szánt többi meglepetés is igen dús fan­táziáról tanúskodott. - A jobb ol­dali kép a Tájak, Korok, Múzeu- mok-klub nőnapi megemlékezé­sén készült, A zenés, táncos ösz- szejövetelen más kaposvári egyesületek tagjai is részt vettek. Minden jelenlevő hölgy ajándék- csomagot kapott. FOTÓ: KELEMEN, TÖRÖK

Next

/
Thumbnails
Contents