Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-12 / 60. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. március 12., szerda Tölgyfából faragta ki Somogy mártír szabadságharcosát Noszlopy-szobor Sárdon Zsindely es építmény alá kerül a szobor fotó: király j. béla Megtermelik a napi betevőt Negyven idős ember várja, hogy otthonra leljen a lad- gyöngyöspusztai Magas Cédrus Szociális Otthonban. Szinte naponta kopogtatnak az ajtón bebocsáttatásért. A 210 ember ellátását szolgáló intézményben azonban jelenleg is hattal többen vannak, mint az engedélyezett létszám. A helyek számát — Fodor János igazgató szerint — még a bővítés árán sem érdemes növelni. Több mint fél évet kell várni a bekerülésre. A gondok enyhítése érdekében a megyei vezetésnek kellene lépni. Az egykori grófi kastélyt 1966-ban alakították öregek otthonává. A szobák mérete nem teszi lehetővé, hogy kétágyas helyiségeket alakítsanak ki. Az igazgató szerint az utóbbi években az infláció mértékét alig ötven százalékban követte a költségvetési támogatás: egy hely 25-26 ezer forintba kerül havonta. — 62 millió forinttal gazdálkodunk évente — mondta Fodor János. — Tízmillió kellene még, hogy ideális körülmények között működjünk. Egyelőre megkapjuk a gondozottak díjából és a gazdaságban termelt javak hasznosításából származó bevételt. Egy gondozottnak jelenleg 9510 forintot kell fizetni havonta az ellátásért, de április elsejétől ez az összeg 13 300 forint lesz. Takarékoskodunk: az iparos- és karbantartó munkák egy részét saját szakembereink végzik. Mintegy 4 holdon konyhakerti növényeket termesztenek. Egy gazda további 5 holdat adott át művelésre, ezen az idén burgonya, zab, zöldbab, csemege kukorica, uborka, petrezselyem és dinnye terem. Több mint száz sertés biztosítja az olcsó húst. Tavaly az egész évre való burgonyát megtermelték. — Harminc éve vezetem az otthont. Tudom, milyen fontos, hogy az idős emberek jól érezzék magukat, és ennek része az ízletes, elegendő táplálék is — mondta az igazgató. Várnai Ágnes Mindig az a legkedvesebb szobrom, amit utoljára csinálok. Nosziopy különösen az; kalandos élete, egyéniségi régóta foglalkoztat. Örülök, hogy fölveszi nevét a sárdi iskola - mondta a Somogysár- don élő Csikós Nagy Márton. Nosziopy Gáspár szobra egy zsindelyes építmény alá kerül, amelynek tornyában órát helyeznek el. így kettős rendeltetése lesz az építménynek. A szobrot Csikós Nagy Márton alig egy hónap alatt készítette. A munkában helybeliek is segítettek: Nosziopy orrát és fülét ugyanis a művész egy-egy szomszédjáról mintázta. Nagyon hasonlítanak Noszlopyra - mint mondta - egyes részletekben. Csikós Nagy Márton a hatalmas tölgyrönköt először fűrésszel és fejszével alakította. Mikor ott jártunk, még hátra volt egy-két napi munka; serényen dolgozott a művész a kora tavaszi napsütésben. A szobrot március 15-én leplezik le, az iskola előtti téren.- Szívvel-lélekkel faragtam. Örülök, hogy emléket ál— Magyarlad csodálatos, nem értem, hogy miért maradnak mégis a foghíjtelkek — mondta a nyolcszáznyolc lelkes település első embere. — Van olyan házhely, amelyen évtizedek óta kukoricát termelnek, s a gazdája még most sem vágta le a kukoricaszárat. Irthatunk Noszlopynak. Szorongva látom, hogy sok fiatalt nem érdekel a történelem; pedig e nélkül nincs nemzet. Miközben sokan a nyugati stílust majmolják, elfeledkeznek róla: magyarnak születtünk, ez a hazánk. S ez ránk is kötelességet ró. Fontos, hogy mindenki megtalálja a maga kis feladatát. Csak így léphetünk előbbre. Ezt tartottam szem Pedig Ladot dolgos emberek lakják. A várostól való távolság azonban nehezíti az elhelyezkedést, sok a munka- nélküli. Ötvenhármán részesülnek valamilyen támogatásban, ám tizenhat ladi ellátatlan. Nekik 2-3 havonként utal ki néhány ezer forintos támoelőtt, amikor dolgoztam. Ez a huszonnyolcadik köztéri szobrom, de úgy érzem, kicsit más, mint a többi... Csikós Nagy Márton azt mondta: a falunak nagy szüksége van a megtartó erőre. Somogysárd jó úton halad, az ünnepi rendezvénysorozat is bizonyítja az összetartást. Sokan dolgoznak ennek az előkészítésén. Harsányi Miklós gatást a polgármesteri hivatal. Az elmúlt két évben folytatták a faluszépítést. Rendbe tették a temetőket, rendszeresen tisztították a közterületeket, s a famatuzsálemekkel teli kastélyparkot sem hanyagolták el. Miközben gondozzák a parkot, arról folyik a diskurzus: jó volna, ha jönne már végre egy pénzes vállalkozó és hasznosítaná a Hoyos-kastélyt. A la- diak abbán bíznak, legalább 15-20 személynek lenne munkahelye. A polgármestertől tudom: tervezni csak óvatosan mertek. Negyvenhárom millió forintból gazdálkodnak, s nagy részét elviszi az iskola működtetése. Ebben az évben szeretnék elkezdeni a járdák felújítását, de csak az utcák egyik oldalán, mert többre nem futna. A fogorvosi ellátás viszont végleg megoldódna. Patosfán fogorvosi rendelőt szeretnének kialakítani, természetesen közös költségviseléssel, így a két település lakóinak nem kellene Szulokba utazniuk. A fogorvos hetente háromszor rendel majd. (Lőrincz) Patosfával közösen fogorvosi rendelőt akarnak kialakítani Munkahelyben bízik Lad Bár néhány ladi tulajdonosnak sikerült német vevőt találni a telkére, Németh József polgármester azt szeretné, ha az ön- kormányzati tulajdonban levő házhelyek is elkelnének. Németh József polgármester fotó: kovács tibor Jutái alsós „kenguruk” sikere Csillebércen Csillebércen rendezték meg az alsó tagozatosok részére a Kenguru versenyt, amelyen nyolc-nyolc fős csapattal huszonnégy iskola indult. A jutái kisiskola negyedik alkalommal vett részt sikeresen. Ezúttal a negyedik helyet szerezte meg. Egyéni összetett versenyben Szak Dávid lett az első, a második helyezést Szabó Gyöngyi és Vajda Viktória érte el. Negyedik lett Rapatyi Lilla és Fülöp Gábor. Ötödik helyen Fábián Gabriella, Györfi Richárd és Kiss Ildikó végzett. A jutái „kengurukat” — akiket Ágoston Attila készített fel a versenyre — sporteszközökkel jutalmazták. Hitépítő gimnazisták túrája Kercseligeten Egy évben két alkalommal tartanak lelkigyakorlatot Kercseligeten a plébánia-épületben a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium osztályai. Túrázások, csendes elmélkedések, játékok váltják egymást a lelkigyakorlaton, amelyen kis csoportokban vesznek részt a gimnazisták. A múlt hét végén is szerveztek egy lelkigyakorlatot; a tanulóknak'Várnai László mosdósi plébános tartott előadást. Szörényi Jánosné igazgatóhelyettestől megtudtuk: egy éjszakai gyalogtúrán is részt vettek a diákok, amely keresztét volt, stációkkal. A tanárok és a gimnazisták szerint is hatékonyak ezek az együttlétek. Nyugdíjas-klub alakult Várdán Régi álma teljesült a várdaiaknak. Harminchat idős ember részvételével megalakult a nyugdíjas-klub. Első, jó hangulatú összejövetelüket a nőnapon, a település faluházában tartották. Mózsiné Táskái Edit polgármester elmondta: nyáron, a régi hivatal helyén szeretnék kialakítani a végleges otthonukat. Erre nagy szükség van, mert a várdaiak 40 százaléka, 210 lakos nyugdíjaskorú. A külső faluból Ruzsó Józsefné és Dóra Lászlóné vezeti a klubot, a belsőből most választanak egyet. Az idős emberek havonta 150 forint tagdíjat fizetnek, ebből fedezik a vásárlás költségeit, amit szükség esetén az önkormányzat kiegészít. Dolgoznak a magyaratádi határban A magyaratádi Barátság szövetkezetben a napokban végeznek a talajlezárással. A kukorica alá ezt 439 hektáron végezték el. Befejezték a tavaszi árpa vetését is, amelyet 46 hektáron termesztenek. A szövetkezet bérmunkát is vállal: az egyik környékbeli gazdaságnak 120 hektáron szántanak. A gépműhelyben is készülnek a tavaszi munkálatokra. A szerelők tegnap rakodógépet javítottak, és a kukoricavető gépet készítik fel a vetésre. Baksa Sándor, a szövetkezet elnöke elmondta: tengerit várhatóan április 10-12 között kezdik vetni, összesen 439 hektáron. A munka feltétele, hogy a talaj hőmérséklete legalább 8-10 fok legyen. Megfontoltan gazdálkodtak Somogyszilban Hitelek fölvétele nélkül, saját erőből végrehajtott beruházásokkal és a normatív támogatás segítségével jól zárta a múlt évet a so- mogyszili önkormányzat. Kétszázötvenezer forintot költöttek a Kossuth utca vízelvezető árkának rendbetételére, és hatszázezret az iskola fölújítására. A helyi adóból 3,5 millió forint bevételük volt. A mintegy 18, jórészt mezőgazdasági vállalkozó nyolc ezrelék iparűzési adót fizet, a kommunális adó 1200 forint lakásonként. Idén majdnem 49 millió forinttal gazdálkodhatnak. Az alapfeladatok ellátására 21 millió forintot terveztek, 2 millióval többet, mint tavaly. A közalkalmazottaknak, január elsejéig visszamenően biztosították a 17 százalékos bérfejlesztést. A körjegyzőség fönntartására 7 millió 500 ezer forintot szánnak, ehhez 1 millió 100 ezer forinttal járul hozzá a gadácsi önkormányzat. A központi iskola költségeihez 450 ezer forintot ad. Településfejlesztésre költenek Mosdóson Kiemelt feladatának tekinti a mosdósi önkormányzat a település infrastrukturális fejlesztését. A szennyvízelvezető rendszer kiépítésén már idén fáradoznak, a gáz bevezetését a Kögáz Rt-vel történt tárgyalás után, a környező települések önkormányzataival megegyezve, 1998-ra tervezik. Nagy sújt fektetnek a közbiztonságra és a köztisztaságra, a közterületek rendbetételére. Tervezik az iskola tetőszerkezetének fölújítását, s a lakosság bevonásával a hegyközség őrzését. A megyei kórház és az önkormányzat együttműködésével a jövőben, házhelyeket szeretnének kialakítani, a Tüdő- és Szívkórház területén lévő üres telkeken. Mindezt hitel fölvétele nélkül akaiják megvalósítani. Terveikhez megnyerték a lakosság bizalmát. A helyi vállalkozók is támogatják a programot; legutóbb, a közmeghallgatást követő sorsoláson ők és az önkormányzat által vásárolt ajándékokat osztottak ki a 15 nyertes között. Elhanyagolt utca, kocsmázó munkanélküliek Gazdátlan gadácsi porták Terbe Sándor, Gadács polgár- mestere szerint kiváló adottságaik vannak a földjeiknek; talán az ország legjobb termőterülete a gadácsi. A 7 és 15 aranykoro- nás földeken búzát, kukoricát, takarmányt termelnek. Bár a kárpótlás lezajlott, a jegyeket még nem kapták meg a gazdák. A földeknek csaknem 50 százalékát idegenek birtokolják; To- ponártól Somogyszilig több településről is érdekeltek itt a gazdák. A hét és hetven hektár nagyságú területeken a gadá- csiak közül azonban csak ketten gazdálkodnak. Somogyszilban öten kaptak munkát, s ugyanannyian dolgoznak az igali fürdőn. A polgármester szerint a többi gadácsi a kocsmában tölti el a napot. A munkanélkülieket sem lehet bevonni a közmunkába. Pedig Gadácson valamikor nagyon szorgos nép élt. A svábok kitelepítése után megváltozott a falu képe. Az értékes gazdasági épületeket lebontották. A lakosság egy része elvándorolt, a betelepülők nem törődtek az értékekkel. Az épületek közül soknak az állaga romlott, környezetük elhanyagolt. Néhány német család is letelepedett a faluban. Bár csak idényjelleggel vannak itt, portájukat csinosítják, példát mutatnak a lakosságnak. A polgármester szerint a közterületek rendben tartása volna a legfontosabb. Mint mondta: ahhoz, hogy Gadács visszanyerje régi fényét, nem pénz kell. Mindenkinek a saját portáján kell rendet rakni. (Várnai) Szilvából és vegyes gyümölcsből lett a legtöbb pálinka A szeszfőzést tanulja Fontos a gondosság afokolónál is fotó: kovács tibor Knapp József most tanulja a pálinkafőzést. Németh István patosfai szeszfőzdéjének meglehetősen nagy a körzete, így jócskán van dolga. A fiatalember harmadik hónapja vigyázza az üstöt.- Szilvából főzettek a legtöbbet, de a vegyes pálinkát is szeretik a gazdák - mondta Knapp József. - A legtöbb pálinka egy főzésből hetveny- nyolc liter lett. Korábban éjjel is dolgoztunk, most csak nappal. Még néhány hét, és elfogy a gyümölcs. A törkölyt is hoznák, de abból nem főzünk, mivel külön engedély kellene rá. Többnyire a környék településeiről: Szigetvárról, Kadarkútról, Homokszentgyörgyről hozzák a szesznek valót. Knapp József szerint elégedettek a gazdák. Néha azonban előfordul, hogy meglepődnek a mennyiségen. Amelyik anyagba az esővíz is befolyik - mint megjegyezte ott, bizony, nem lesz sok pálinka. A fiatalember eredeti szakmája szobafestő, de biztonsági őr is volt. Ebben a munkahelyínséges időben sokat töprengett azon, hogy mivel keresse a kenyerét. Úgy véli: a pálinkafőzés biztosabb megélhetést ad majd. S hogy milyen szépséget talál munkájában a patosfai pálinkafőző? Először a gondosságot említi — enélkül ugyanis nincs jó pálinka —, aztán azt, hogy a várakozás ideje alatti légkört is kedveli. Van olyan gazda, amelyik fe- nenagy jókedvében felönt a garatra. Ő is megkóstolhatná, hiszen kínálják, de nem szereti a pálinkát. Helyette inkább a jó hideg sört választja. (Lőrincz)
