Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. március 12., szerda Tölgyfából faragta ki Somogy mártír szabadságharcosát Noszlopy-szobor Sárdon Zsindely es építmény alá kerül a szobor fotó: király j. béla Megtermelik a napi betevőt Negyven idős ember várja, hogy otthonra leljen a lad- gyöngyöspusztai Magas Céd­rus Szociális Otthonban. Szinte naponta kopogtatnak az ajtón bebocsáttatásért. A 210 ember ellátását szolgáló intézményben azonban jelen­leg is hattal többen vannak, mint az engedélyezett létszám. A helyek számát — Fodor Já­nos igazgató szerint — még a bővítés árán sem érdemes nö­velni. Több mint fél évet kell várni a bekerülésre. A gondok enyhítése érdekében a megyei vezetésnek kellene lépni. Az egykori grófi kastélyt 1966-ban alakították öregek otthonává. A szobák mérete nem teszi lehetővé, hogy két­ágyas helyiségeket alakítsanak ki. Az igazgató szerint az utóbbi években az infláció mér­tékét alig ötven százalékban követte a költségvetési támoga­tás: egy hely 25-26 ezer fo­rintba kerül havonta. — 62 millió forinttal gazdál­kodunk évente — mondta Fo­dor János. — Tízmillió kellene még, hogy ideális körülmények között működjünk. Egyelőre megkapjuk a gondozottak díjá­ból és a gazdaságban termelt javak hasznosításából származó bevételt. Egy gondozottnak je­lenleg 9510 forintot kell fizetni havonta az ellátásért, de április elsejétől ez az összeg 13 300 forint lesz. Takarékoskodunk: az iparos- és karbantartó mun­kák egy részét saját szakembe­reink végzik. Mintegy 4 holdon konyha­kerti növényeket termesztenek. Egy gazda további 5 holdat adott át művelésre, ezen az idén bur­gonya, zab, zöldbab, csemege kukorica, uborka, petrezselyem és dinnye terem. Több mint száz sertés biztosítja az olcsó húst. Tavaly az egész évre való bur­gonyát megtermelték. — Harminc éve vezetem az otthont. Tudom, milyen fontos, hogy az idős emberek jól érez­zék magukat, és ennek része az ízletes, elegendő táplálék is — mondta az igazgató. Várnai Ágnes Mindig az a legkedvesebb szobrom, amit utoljára csiná­lok. Nosziopy különösen az; kalandos élete, egyéniségi régóta foglalkoztat. Örülök, hogy fölveszi nevét a sárdi is­kola - mondta a Somogysár- don élő Csikós Nagy Márton. Nosziopy Gáspár szobra egy zsindelyes építmény alá kerül, amelynek tornyában órát he­lyeznek el. így kettős rendelte­tése lesz az építménynek. A szobrot Csikós Nagy Márton alig egy hónap alatt készítette. A munkában helybeliek is se­gítettek: Nosziopy orrát és fü­lét ugyanis a művész egy-egy szomszédjáról mintázta. Na­gyon hasonlítanak Noszlopyra - mint mondta - egyes részle­tekben. Csikós Nagy Márton a hatalmas tölgyrönköt először fűrésszel és fejszével alakí­totta. Mikor ott jártunk, még hátra volt egy-két napi munka; serényen dolgozott a művész a kora tavaszi napsütésben. A szobrot március 15-én leplezik le, az iskola előtti téren.- Szívvel-lélekkel farag­tam. Örülök, hogy emléket ál­— Magyarlad csodálatos, nem értem, hogy miért maradnak mégis a foghíjtelkek — mondta a nyolcszáznyolc lel­kes település első embere. — Van olyan házhely, amelyen évtizedek óta kukoricát ter­melnek, s a gazdája még most sem vágta le a kukoricaszárat. Irthatunk Noszlopynak. Szo­rongva látom, hogy sok fiatalt nem érdekel a történelem; pe­dig e nélkül nincs nemzet. Mi­közben sokan a nyugati stílust majmolják, elfeledkeznek róla: magyarnak születtünk, ez a hazánk. S ez ránk is köteles­séget ró. Fontos, hogy min­denki megtalálja a maga kis feladatát. Csak így léphetünk előbbre. Ezt tartottam szem Pedig Ladot dolgos embe­rek lakják. A várostól való tá­volság azonban nehezíti az el­helyezkedést, sok a munka- nélküli. Ötvenhármán része­sülnek valamilyen támogatás­ban, ám tizenhat ladi ellátat­lan. Nekik 2-3 havonként utal ki néhány ezer forintos támo­előtt, amikor dolgoztam. Ez a huszonnyolcadik köztéri szob­rom, de úgy érzem, kicsit más, mint a többi... Csikós Nagy Márton azt mondta: a falunak nagy szük­sége van a megtartó erőre. Somogysárd jó úton halad, az ünnepi rendezvénysorozat is bizonyítja az összetartást. So­kan dolgoznak ennek az elő­készítésén. Harsányi Miklós gatást a polgármesteri hivatal. Az elmúlt két évben folytat­ták a faluszépítést. Rendbe tet­ték a temetőket, rendszeresen tisztították a közterületeket, s a famatuzsálemekkel teli kas­télyparkot sem hanyagolták el. Miközben gondozzák a par­kot, arról folyik a diskurzus: jó volna, ha jönne már végre egy pénzes vállalkozó és hasznosí­taná a Hoyos-kastélyt. A la- diak abbán bíznak, legalább 15-20 személynek lenne mun­kahelye. A polgármestertől tudom: tervezni csak óvatosan mer­tek. Negyvenhárom millió fo­rintból gazdálkodnak, s nagy részét elviszi az iskola mű­ködtetése. Ebben az évben szeretnék elkezdeni a járdák felújítását, de csak az utcák egyik oldalán, mert többre nem futna. A fogorvosi ellá­tás viszont végleg megol­dódna. Patosfán fogorvosi rendelőt szeretnének kialakí­tani, természetesen közös költségviseléssel, így a két te­lepülés lakóinak nem kellene Szulokba utazniuk. A fogor­vos hetente háromszor rendel majd. (Lőrincz) Patosfával közösen fogorvosi rendelőt akarnak kialakítani Munkahelyben bízik Lad Bár néhány ladi tulajdonosnak sikerült német vevőt találni a telkére, Németh József polgármester azt szeretné, ha az ön- kormányzati tulajdonban levő házhelyek is elkelnének. Németh József polgármester fotó: kovács tibor Jutái alsós „kenguruk” sikere Csillebércen Csillebércen rendezték meg az alsó tagozatosok részére a Kenguru versenyt, amelyen nyolc-nyolc fős csapattal huszonnégy iskola in­dult. A jutái kisiskola negyedik alkalommal vett részt sikeresen. Ezúttal a negyedik helyet szerezte meg. Egyéni összetett verseny­ben Szak Dávid lett az első, a második helyezést Szabó Gyöngyi és Vajda Viktória érte el. Negyedik lett Rapatyi Lilla és Fülöp Gábor. Ötödik helyen Fábián Gabriella, Györfi Richárd és Kiss Ildikó végzett. A jutái „kengurukat” — akiket Ágoston Attila készített fel a versenyre — sporteszközökkel jutalmazták. Hitépítő gimnazisták túrája Kercseligeten Egy évben két alkalommal tartanak lelkigyakorlatot Kercseligeten a plébánia-épületben a kaposvári Nagyboldogasszony Római Kato­likus Gimnázium osztályai. Túrázások, csendes elmélkedések, já­tékok váltják egymást a lelkigyakorlaton, amelyen kis csoportok­ban vesznek részt a gimnazisták. A múlt hét végén is szerveztek egy lelkigyakorlatot; a tanulóknak'Várnai László mosdósi plébá­nos tartott előadást. Szörényi Jánosné igazgatóhelyettestől megtud­tuk: egy éjszakai gyalogtúrán is részt vettek a diákok, amely ke­resztét volt, stációkkal. A tanárok és a gimnazisták szerint is haté­konyak ezek az együttlétek. Nyugdíjas-klub alakult Várdán Régi álma teljesült a várdaiaknak. Harminchat idős ember részvé­telével megalakult a nyugdíjas-klub. Első, jó hangulatú összejöve­telüket a nőnapon, a település faluházában tartották. Mózsiné Tás­kái Edit polgármester elmondta: nyáron, a régi hivatal helyén sze­retnék kialakítani a végleges otthonukat. Erre nagy szükség van, mert a várdaiak 40 százaléka, 210 lakos nyugdíjaskorú. A külső fa­luból Ruzsó Józsefné és Dóra Lászlóné vezeti a klubot, a belsőből most választanak egyet. Az idős emberek havonta 150 forint tagdí­jat fizetnek, ebből fedezik a vásárlás költségeit, amit szükség ese­tén az önkormányzat kiegészít. Dolgoznak a magyaratádi határban A magyaratádi Barátság szövetkezetben a napokban végeznek a ta­lajlezárással. A kukorica alá ezt 439 hektáron végezték el. Befejez­ték a tavaszi árpa vetését is, amelyet 46 hektáron termesztenek. A szövetkezet bérmunkát is vállal: az egyik környékbeli gazdaságnak 120 hektáron szántanak. A gépműhelyben is készülnek a tavaszi munkálatokra. A szerelők tegnap rakodógépet javítottak, és a ku­koricavető gépet készítik fel a vetésre. Baksa Sándor, a szövetkezet elnöke elmondta: tengerit várhatóan április 10-12 között kezdik vetni, összesen 439 hektáron. A munka feltétele, hogy a talaj hő­mérséklete legalább 8-10 fok legyen. Megfontoltan gazdálkodtak Somogyszilban Hitelek fölvétele nélkül, saját erőből végrehajtott beruházásokkal és a normatív támogatás segítségével jól zárta a múlt évet a so- mogyszili önkormányzat. Kétszázötvenezer forintot költöttek a Kossuth utca vízelvezető árkának rendbetételére, és hatszázezret az iskola fölújítására. A helyi adóból 3,5 millió forint bevételük volt. A mintegy 18, jórészt mezőgazdasági vállalkozó nyolc ezre­lék iparűzési adót fizet, a kommunális adó 1200 forint lakásonként. Idén majdnem 49 millió forinttal gazdálkodhatnak. Az alapfelada­tok ellátására 21 millió forintot terveztek, 2 millióval többet, mint tavaly. A közalkalmazottaknak, január elsejéig visszamenően biz­tosították a 17 százalékos bérfejlesztést. A körjegyzőség fönntartá­sára 7 millió 500 ezer forintot szánnak, ehhez 1 millió 100 ezer fo­rinttal járul hozzá a gadácsi önkormányzat. A központi iskola költ­ségeihez 450 ezer forintot ad. Településfejlesztésre költenek Mosdóson Kiemelt feladatának tekinti a mosdósi önkormányzat a település infrastrukturális fejlesztését. A szennyvízelvezető rendszer kiépí­tésén már idén fáradoznak, a gáz bevezetését a Kögáz Rt-vel tör­tént tárgyalás után, a környező települések önkormányzataival megegyezve, 1998-ra tervezik. Nagy sújt fektetnek a közbizton­ságra és a köztisztaságra, a közterületek rendbetételére. Tervezik az iskola tetőszerkezetének fölújítását, s a lakosság bevonásával a hegyközség őrzését. A megyei kórház és az önkormányzat együtt­működésével a jövőben, házhelyeket szeretnének kialakítani, a Tüdő- és Szívkórház területén lévő üres telkeken. Mindezt hitel fölvétele nélkül akaiják megvalósítani. Terveikhez megnyerték a lakosság bizalmát. A helyi vállalkozók is támogatják a programot; legutóbb, a közmeghallgatást követő sorsoláson ők és az önkor­mányzat által vásárolt ajándékokat osztottak ki a 15 nyertes között. Elhanyagolt utca, kocsmázó munkanélküliek Gazdátlan gadácsi porták Terbe Sándor, Gadács polgár- mestere szerint kiváló adottsá­gaik vannak a földjeiknek; talán az ország legjobb termőterülete a gadácsi. A 7 és 15 aranykoro- nás földeken búzát, kukoricát, takarmányt termelnek. Bár a kárpótlás lezajlott, a jegyeket még nem kapták meg a gazdák. A földeknek csaknem 50 száza­lékát idegenek birtokolják; To- ponártól Somogyszilig több te­lepülésről is érdekeltek itt a gaz­dák. A hét és hetven hektár nagyságú területeken a gadá- csiak közül azonban csak ketten gazdálkodnak. Somogyszilban öten kaptak munkát, s ugyan­annyian dolgoznak az igali für­dőn. A polgármester szerint a többi gadácsi a kocsmában tölti el a napot. A munkanélkülieket sem lehet bevonni a közmun­kába. Pedig Gadácson valami­kor nagyon szorgos nép élt. A svábok kitelepítése után megvál­tozott a falu képe. Az értékes gazdasági épületeket lebontot­ták. A lakosság egy része elván­dorolt, a betelepülők nem törőd­tek az értékekkel. Az épületek közül soknak az állaga romlott, környezetük elhanyagolt. Né­hány német család is letelepedett a faluban. Bár csak idényjelleg­gel vannak itt, portájukat csino­sítják, példát mutatnak a lakos­ságnak. A polgármester szerint a közterületek rendben tartása vol­na a legfontosabb. Mint mondta: ahhoz, hogy Gadács visszanyer­je régi fényét, nem pénz kell. Mindenkinek a saját portáján kell rendet rakni. (Várnai) Szilvából és vegyes gyümölcsből lett a legtöbb pálinka A szeszfőzést tanulja Fontos a gondosság afokolónál is fotó: kovács tibor Knapp József most tanulja a pálinkafőzést. Németh Ist­ván patosfai szeszfőzdéjének meglehetősen nagy a körzete, így jócskán van dolga. A fia­talember harmadik hónapja vigyázza az üstöt.- Szilvából főzettek a legtöb­bet, de a vegyes pálinkát is szeretik a gazdák - mondta Knapp József. - A legtöbb pá­linka egy főzésből hetveny- nyolc liter lett. Korábban éjjel is dolgoztunk, most csak nap­pal. Még néhány hét, és elfogy a gyümölcs. A törkölyt is hoz­nák, de abból nem főzünk, mi­vel külön engedély kellene rá. Többnyire a környék telepü­léseiről: Szigetvárról, Kadar­kútról, Homokszentgyörgyről hozzák a szesznek valót. Knapp József szerint elége­dettek a gazdák. Néha azonban előfordul, hogy meglepődnek a mennyiségen. Amelyik anyagba az esővíz is befolyik - mint megjegyezte ott, bi­zony, nem lesz sok pálinka. A fiatalember eredeti szak­mája szobafestő, de biztonsági őr is volt. Ebben a munkahely­ínséges időben sokat töpren­gett azon, hogy mivel keresse a kenyerét. Úgy véli: a pálin­kafőzés biztosabb megélhetést ad majd. S hogy milyen szép­séget talál munkájában a pa­tosfai pálinkafőző? Először a gondosságot említi — enélkül ugyanis nincs jó pálinka —, aztán azt, hogy a várakozás ideje alatti légkört is kedveli. Van olyan gazda, amelyik fe- nenagy jókedvében felönt a garatra. Ő is megkóstolhatná, hiszen kínálják, de nem szereti a pálinkát. Helyette inkább a jó hideg sört választja. (Lőrincz)

Next

/
Thumbnails
Contents