Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1997. február 6., csütörtök Kitüntették a klubvezetőt Barcs város kitüntetését kapta eddigi munkájáért Virgoncz Lajosné, a barcsi nyugdíjasklub vezetője. A vezetése alatt alakult ki igazi, élő klubélet a nyugdí­jascsoportban; az ország több pontjára szerveztek ki­rándulásokat, gyakoriak az összejöveteleik. A barcsi klubnak ma mintegy másfél száz tagja van. Vendégségben Kőröshegyen A kőröshegyiek fogadták a marcali nyugdíjas klub kö­zel 40 tagját, akik Antalicz Istvánná vezetésével hangu­latos műsorral honorálták a kőröshegyiek meghívását. Miusza Jánosné és Takács Józsefné magyamótákat, Il­lés Józsefné régi táncdalo­kat énekelt, Berta Jánosné pedig balladát adott elő. Az asszonykórus népdalait ka- rikázó és cigánytánc kö­vette. Kovács Ferenc mon­dott verset. A helybéliek szendviccsel, süteménnyel, üdítővel és borral köszönték meg a vendégek műsorát. Ajándékot is adtak egymás­nak. A vidám hangulatú délutánt táncest követte. Farsangi bál volt Kaposmérőben Február elsején farsangi mu­latságot rendezett a faluház­ban a kaposmérői nyugdíja­sok klubja. Pártatlan zsűri díjazta az ötletes jelmeze­ket, majd a jelen levő höl­gyek közül megválasztották a bál nagyasszonyát, aki egy évig jogosult e címet és az elnyert koronát viselni - tu­dósítja lapunkat Vörös Ist­ván kaposmérői nyugdíjas. Tüskeváriak télbúcsúztatója Jutából és Mezőcsokonyáról érkeztek vendégek - a tele­pülések polgármestereinek vezetésével - a tüskevári nyugdíjas klub hétvégi far­sangi rendezvényére és nem is üres kézzel, válogatott, színvonalas műsorral. A jel­mezek felvonulását vacsora követte, majd pirkadatig tar­tott a vidám farsangi bál. Műsoros est lesz Somogytúron Vacsorával egybekötött mű­soros farsangi estet rendez­nek a hét végén a somogy- túri nyugdíjas klubban. Az étel-italkínálatról a helyi önkormányzat, a műsorról a klubtagok gondoskodnak. A mai nyugdíjrendszer kis korrekcióval működőképessé tehető Modellváltás helyett reform A hónap végéig tart a kormány nyugdíjrendszert átalakító ter­vezetének társadalmi vitája. A Nyugdíjasok Országos Szövet­sége véleményének összefoglalása kértük dr. Pirityi Ottót, a szövetség alelnökét, a kérdéskör jeles szakértőjét.- Az elnökségnek nincs határo­zatban rögzített álláspontja, de a fő kérdésekben teljes az egyetértés. Abban például, hogy a mai nyugdíjrendszer nem rossz, csak hibákkal ter­helt, ám ezek a hibák korrigál­hatok. Egyensúlyi, finanszíro­zási okokból nincs szükség új rendszerre,, az államháztartási reform megtakarítási feladatai a nyugdíj alrendszerben már tel­jesültek. Az a véleményünk, hogy a nyugdíjbiztosítás ma­radjon állami „ és társadalmi, maradjon meg teljes egészében az államháztartás keretében. A jelenlegi (úgynevezett felosztó­kirovó) finanszírozás a legbiz­tonságosabb és a leghatéko­nyabb. Inflációs körülmények között annak a pénznek van a legnagyobb hozama, amelyet azonnal elköltünk.- Úgy gondolom, a mai és a leendő nyugdíjasokat nem a modellek, rendszerek érdeklik, hanem a nyugdíjak reálérté­kének megőrzése, a nyugellá­tás biztonsága.- Ez pontosan így van. A nyugdíjas érdeke a reálérték csökkenésének megállítása, az eddig elszenvedett veszteség egy részének visszaszerzése a következő években, a jelenlegi keresetkövető rendszer fenntar­tásával. Ha eddig elszenvedni volt kénytelen azt, hogy az árak nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak, joga legyen az abból származó előnyhöz is, ha majd a nettó kereseti szint meghaladja az áremelkedést. A biztosítottat olyan alapkérdések érdeklik, hogy például mikor rendezik az özvegyi nyugdíja­kat, a mezőgazdasági járadéko­kat, mi lesz az egyedül élő idő­sekkel, hogyan bírják a nyugdí­jasok a gyógyszerár-emelkedé­seket, a háztartási költségek növekedését elviselni. A bizto­sított nem akar a tőle levont, vagy javára befizetett járulé­kösszeg tulajdonosa lenni, a sa­ját idős koráért való felelőssé­gét szorosan kapcsolja az állam iránti bizalomhoz, az állam iránta való felelősségéhez. Tud­ják, hogy a nyugdíjra való jo­gosultság vásárolt jog, amely­nek ellentételezés nélküli csor­bítása alkotmányellenes. Igaz­ságosnak és természetesnek tartják, hogy a nyugdíjbiztosí­tott olyan mértékben részesül­jön majd nyugdíjban, amilyen mértékben aktív korában hoz­zájárult az akkor nyugdíjban levők ellátásához. A jelenlegi nyugdíjrendszer hibájának tart­ják, hogy százezrek munkajö­vedelme után nem folyik be já­rulék a közös kasszába.- A korhatár felemelésével megszűnt a nyugdíjpénztár vesztesége. Mi indokolja akkor ezt a radikális modellváltást?- A 2010 körülire várt de­mográfiai csúcs a korhatár fel­emelésével teljesen letompul. Az újabb csúcs 2038-at követő esztendőkre várható. A számí­tások szerint a jelenlegi nyug­díjrendszer ez időpontig biz­tonsággal finanszírozható, sőt a legtöbb évben többlettel zár. Ehhez mindössze a járulékala­pok csekély mértékű szélesítése és a járulékfizetési fegyelem javítása szükséges. Finanszíro­zási okokból tehát a modellvál­tás szükségtelen.- A nyugdíjak biztonsága, a biztosítási elv erősítése lenne tehát a legfontosabb. Mi erről az elnökség véleménye?- Teljes az egyetértésünk abban, hogy a nyugdíjreform során erősíteni kell a biztosí­tási elv érvényesülését. Szoro­sabbá kell tenni a kapcsolatot a befizetett járulék és a kifizetett nyugdíj között. A szolgálati időt az eddiginél nagyobb súllyal kell figyelembe venni, ugyanakkor szigorítani kell a szolgálati idő beszámítását. A kockázatközösség biztosítási jellegű legyen, minél kevésbé szociálpolitikai, rászorultsági jellegű. Méltányosnak tarta­nánk a nyugdíjmegállapításnál jelenleg alkalmazott kereset­beszámítási degresszió mér­séklését és a valorizáció telje­sebbé tételét. Az egész nyug­díjbiztosítási rendszer kulcsa a bevételek oldalán keresendő. A nyugdíjbiztosítási Alap visszatérő hiányának oka, hogy a kötelező járulékok 25-30 százaléka nem fut be az alapba. Szigorítani kell a befi­zetési fegyelmet, másrészt a terhelést ki kell terjeszteni minden munkajövedelemre, így a járulékkulcsok mérséklé­sére is sor kerülhetne. Tör­vényben kellene a foglalkozta­tót kötelezni arra, hogy az élőmunka-költség három ele­mét - a nettó bért, a személyi jövedelemadót és a társada­lombiztosítási járulékot - egy­szerre, egymáshoz kapcso­lódva fizesse. Egyik elem se legyen kifizethető a másik kettő nélkül. A munkahelyi munkavállalói képviseletnek pedig legyen joga annak ellen­őrzésére, hogy a munkaadó a járulékot időben befizette-e. Ilyen egyszerű rendelkezések­kel is garantálható lenne hosz- szú távon a biztonságos nyug­díjkifizetés. Katona Csongor A klubban csendesen peregnek a napok Malmoznak az otthonban Telente a klub a leglátogatot­tabb találkozóhely. Sok nyug­díjas tölti itt mindennapjait ismerősökkel, baráti társa­ságban; kellemes a környezet, és érzik a segítő gondoskodást. Kaposváron 26-an járnak rend­szeresen a Petőfi utcai klubba, s időközönként még 10-15 nyug­díjas keresi fel. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak a tagok; ebédet 53-an hordanak innen a szociális étkeztetés keretében. Beszélgetésünkkor lencseleves és gombapörkölt volt az ebéd. — Lehetőségeinkhez mérten változatos programot álh'tunk össze — mondta Pozsár Sán- domé klubvezető. — Televí­ziót, videót néznek, olykor iro­dalmi vagy történelmi előadást hallgatnak. Legutóbb az egyik klubtag a stressz hatásáról be­szélt társainak. Együtt járunk könyvtárba, képtárba. Készü­lünk színházba is: a Luxemburg grófját szeretnénk megnézni, s már nagyon várjuk a farsangi mulatságot. A toponári idősek klubját ti­zennégyen látogatják. ViszJcut Gyöngyi gondozónő elmondta: a férfiak többnyire olvasás­sal töltik az időt, napi- és he­tilapok közül válogathatnak. Az asszonyok kézimunkáznak. Kissné Farkas Valéria, a ba­latonszentgyörgyi klub vezetője azt mondta: tizennégyen tölti ná­luk a napot, és alkalmanként be­tér hozzájuk még három-négy idős falubeli. Könyvek, újságok olvasásával töltik az időt, de sze­retik a játékot is: kártyáznak, sakkoznak vagy malmoznak. Népszerű a videó, a tévé; mos­tanában a Páger-sorozatot nézik a legtöbben. A napokban Zala­egerszegen is voltak; a Csárdás­királynőt nézték meg. Minden évben eljárnak Zalakarosra, s már tervezik az újabb, tavaszi kirándulást. H. M. Megválthatják biztosításukat a 60 év felettiek / CSEB-esek válaszúton Nagy port vert fel a CSÉB biztosítások ügye, főleg a hatvan év felettiek körében. Sokan közülük úgy vélik: az AB-Aegon Rt intézkedései miatt megint a nyugdíjasok járnak rosszul.- Kényes kérdés a CSÉB-biz- tosítás - mondta Haraszti András, az AB-Aegon Általá­nos Rt területi igazgatója. - Ezeknek a biztosításoknak a legnagyobb részét még az öt­venes-hatvanas években kö­töttük. Több változata van: a 15-ös, a 20-as, 25-ös, 30-as, 40-es, 50-es, 80-as és a 150- es CSÉB. Ezek a számok nemcsak a biztosítás fajtáját, hanem a fizetendő havi díjat is jelentik. 30-40 éve ez tisz­tes összegnek számított, és a biztosítási forma is korszerű volt. De az akkori szerződé­sekben nem kötöttük ki az idenxálást, a díjak inflációt követő változását, így a befi­zetés összege azóta is válto­zatlan. S nevetségesen kicsi a húszforintos biztosítási díj. Nincs futamidő sem, amely­nek lejárta után meghatáro­zott összeget vehetne fel az ügyfél. S ma már a CSÉB szolgáltatási köre sem megfe­lelő: a legtöbb térítés csak né­hány ezer forint. A gazdasági változások értelmetlenné tet­ték ezt a biztosítási formát. Nyereségünk rég nincs a CSÉB-en, a szolgáltatásokat egyéb nyereségünk terhére végezzük. Ennek ellenére nem szünte­tik meg a CSÉB-et. A hatvan év feletti korosztálynak fel­ajánlották: megválthatják a biztosításukat.- A biztosítás megváltása csak egy lehetőség a hatvan év felettieknek; szó sincs ar­ról, hogy kötelezővé tennénk vagy önkényesen megszün­tetnénk. Akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azoknak a szerződése továbbra is érvé­nyes; annyi a változtatás, hogy ezentúl a 20-150 forin­tos díjakat nem havonta kell befizetni, hanem év elején egy összegben. Ezzel a költségeket szeretnénk csökkenteni, hiszen a csekk továbbítása sokszor többe kerül, mint a rajta sze­replő összeg. A „legdrágább” biztosítás díja így is mindössze 1800 forint, évente. A Dél-Dunántúlon 63 ezer nyugdíjasnak ajánlotta fel az AB-Aegon a CSÉB megváltás lehetőségét, és a megkérdezet­tek 27 százaléka, több mint 17 ezer nyugdíjas élt is vele. Az akciót a biztosító meghosz- szabbította az év közepéig. Aki még nem érte el a 60 éves korhatárt, annak nincs megvál­tási lehetősége, de új szerző­dést köthet, s átválthatja bizto­sítását a korszerűbb CSÉB Extrára. (Jakab) Családban élnek a szentgyörgyi idősek „Öreg korra volt szükségem, hogy megtanuljam, amit tudni akartam, most fiatalságra volna szükségem, hogy jól el­mondhassam, amit tudok”. A balatonszentgyörgyi általános iskolai diákjai ezzel a mottó­val adtak irodalmi műsort a nyugdíjasok hétvégi találko­zóján. Ez az éjszakába nyúló vígsággal zárult vacsoraest valóban a sajátos öregkori emlékezés és a tudás átadásá­nak szellemében telt el. Sze­rencsés község Balatonszent- györgy, hogy sok idős lakója van, akik sok-sok tudást és tapasztalatot halmoztak fel. És vannak fiataljai, akik kí­váncsiak erre a tudásra, mert használni akarják. Tóth Ferencné, a Vöröske­reszt helyi szervezetének tit­kára elmondta, hogy a vörös­keresztes aktívák és az iskolai konyha dolgozóinak áldozat­vállalásával sikerült ilyen szépen ez az est. A számlát egyébként az önkormányzat állta. Most sem feledkeztek meg arról, hogy virággal, ajándékkal köszöntsék a leg­idősebbeket. Ezúttal Szabó Ilonka nénit és Kulcsár Jenő bácsit. Dr. Kiszling Mátyás csa­ládorvos, aki az önkormányzat szociális bizottságának és a he­lyi Vöröskeresztnek egyaránt elnöke megerősítette: a köz­ségben szerencsére nagyon kevés idős ember él egyedül. Jellemző a generációk közös otthona. Az öregek napközi otthona a gondoskodás egyik helyszíne, de aki nem tud be­járni, az sem marad meleg étel nélkül, mert házhoz viszik neki. Akad, akinek még a hét­végére is befizetnek az étte­rembe, s ha kell bevásárolnak a gondozónők. G. M. Feldolgozta Nágocs történetét a földosztástól napjainkig Lemásolja a természetet A nágocsi Cseplits István tájképei­vel már több alkalommal bemutat­kozott Somogybán. Legutóbb a ka­darkúti művelődési házban találko­zott alkotásaival a közönség. A rokkantnyugdíjas férfi azonban nem csak az ecsethez ért. — Az ötvenes-hatvanas években tánc­dalokat énekeltem a rádióban — mondta. — Kiadták a kottákat, én meg a stúdióban, mikrofon előtt elénekel­tem a dalokat. A pécsi Bányász kísért. Cseplits István egykor vasúti főtiszt volt; a kaposvári MÁV kultúrotthont igazgatta. A zenekarral „haknizni” is eljártak. Szeretett énekelni, hege­dülni, és haway gitáron is remekül ját­szott, ám a képzőművészet jobban foglalkoztatta. Tízéves kora óta raj­zolt. Mivel az egész család vasutas volt, a kamaszgyerek állandóan moz­donyokat rajzolt. Mindig vágyott a képzőművészeti főiskolára, de nem jutott be. A pécsi tanárképző rajz sza­kán és a kaposvári festőművész, Völ­gyi Dezső keze alatt viszont megta­nulhatta az alapokat. — Lemásolom a természetet — mondta. — Kimegyek a nágocsi kas­télyparkba, és nemcsak gyönyörkö­döm a látványban, hanem próbálom megfesteni is. Amerre járok, minden­honnan hozok témát. A Kárpátokat is megörökítettem, meg az alföldi ta­nyavilágot. — A tájképfestészetet eléggé lejá­ratták... — Szerintem már finomult ez a né­zet, de azért létezik giccs. Fonalat gombolyító macskákat és a szarvas le­heletét én sem festeném meg. Cseplits István a nágocsi önkor­mányzattól ment nyugdíjba. Huszonöt évig dolgozott a közigazgatásban. A hetvenes évektől fotózással és filmké­szítéssel is foglalkozott. Szakkört veze­tett a faluban, s dokumentumfilmet ké­szített a földosztástól 1983-ig. Érdekli a helytörténet és a tárgyalkotó népmű­vészet is, hiszen megtanult faragni is. Sok mindenhez ért, legfeljebb néha dilemmát okoz neki, hogy mihez nyúl­jon. Készítse a festőállványt, akassza nyakába a fényképezőgépet, vagy in­kább vegye kezébe a faragókést. Ha nem tud dönteni, előveszi a gitárt, s el- játssza-elénekli kedvencét, a Homok­órát vagy a Mississippit. Lőrincz Sándor Cseplits István büszke a tájképeire

Next

/
Thumbnails
Contents