Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-06 / 31. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1997. február 6., csütörtök Kitüntették a klubvezetőt Barcs város kitüntetését kapta eddigi munkájáért Virgoncz Lajosné, a barcsi nyugdíjasklub vezetője. A vezetése alatt alakult ki igazi, élő klubélet a nyugdíjascsoportban; az ország több pontjára szerveztek kirándulásokat, gyakoriak az összejöveteleik. A barcsi klubnak ma mintegy másfél száz tagja van. Vendégségben Kőröshegyen A kőröshegyiek fogadták a marcali nyugdíjas klub közel 40 tagját, akik Antalicz Istvánná vezetésével hangulatos műsorral honorálták a kőröshegyiek meghívását. Miusza Jánosné és Takács Józsefné magyamótákat, Illés Józsefné régi táncdalokat énekelt, Berta Jánosné pedig balladát adott elő. Az asszonykórus népdalait ka- rikázó és cigánytánc követte. Kovács Ferenc mondott verset. A helybéliek szendviccsel, süteménnyel, üdítővel és borral köszönték meg a vendégek műsorát. Ajándékot is adtak egymásnak. A vidám hangulatú délutánt táncest követte. Farsangi bál volt Kaposmérőben Február elsején farsangi mulatságot rendezett a faluházban a kaposmérői nyugdíjasok klubja. Pártatlan zsűri díjazta az ötletes jelmezeket, majd a jelen levő hölgyek közül megválasztották a bál nagyasszonyát, aki egy évig jogosult e címet és az elnyert koronát viselni - tudósítja lapunkat Vörös István kaposmérői nyugdíjas. Tüskeváriak télbúcsúztatója Jutából és Mezőcsokonyáról érkeztek vendégek - a települések polgármestereinek vezetésével - a tüskevári nyugdíjas klub hétvégi farsangi rendezvényére és nem is üres kézzel, válogatott, színvonalas műsorral. A jelmezek felvonulását vacsora követte, majd pirkadatig tartott a vidám farsangi bál. Műsoros est lesz Somogytúron Vacsorával egybekötött műsoros farsangi estet rendeznek a hét végén a somogy- túri nyugdíjas klubban. Az étel-italkínálatról a helyi önkormányzat, a műsorról a klubtagok gondoskodnak. A mai nyugdíjrendszer kis korrekcióval működőképessé tehető Modellváltás helyett reform A hónap végéig tart a kormány nyugdíjrendszert átalakító tervezetének társadalmi vitája. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége véleményének összefoglalása kértük dr. Pirityi Ottót, a szövetség alelnökét, a kérdéskör jeles szakértőjét.- Az elnökségnek nincs határozatban rögzített álláspontja, de a fő kérdésekben teljes az egyetértés. Abban például, hogy a mai nyugdíjrendszer nem rossz, csak hibákkal terhelt, ám ezek a hibák korrigálhatok. Egyensúlyi, finanszírozási okokból nincs szükség új rendszerre,, az államháztartási reform megtakarítási feladatai a nyugdíj alrendszerben már teljesültek. Az a véleményünk, hogy a nyugdíjbiztosítás maradjon állami „ és társadalmi, maradjon meg teljes egészében az államháztartás keretében. A jelenlegi (úgynevezett felosztókirovó) finanszírozás a legbiztonságosabb és a leghatékonyabb. Inflációs körülmények között annak a pénznek van a legnagyobb hozama, amelyet azonnal elköltünk.- Úgy gondolom, a mai és a leendő nyugdíjasokat nem a modellek, rendszerek érdeklik, hanem a nyugdíjak reálértékének megőrzése, a nyugellátás biztonsága.- Ez pontosan így van. A nyugdíjas érdeke a reálérték csökkenésének megállítása, az eddig elszenvedett veszteség egy részének visszaszerzése a következő években, a jelenlegi keresetkövető rendszer fenntartásával. Ha eddig elszenvedni volt kénytelen azt, hogy az árak nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak, joga legyen az abból származó előnyhöz is, ha majd a nettó kereseti szint meghaladja az áremelkedést. A biztosítottat olyan alapkérdések érdeklik, hogy például mikor rendezik az özvegyi nyugdíjakat, a mezőgazdasági járadékokat, mi lesz az egyedül élő idősekkel, hogyan bírják a nyugdíjasok a gyógyszerár-emelkedéseket, a háztartási költségek növekedését elviselni. A biztosított nem akar a tőle levont, vagy javára befizetett járulékösszeg tulajdonosa lenni, a saját idős koráért való felelősségét szorosan kapcsolja az állam iránti bizalomhoz, az állam iránta való felelősségéhez. Tudják, hogy a nyugdíjra való jogosultság vásárolt jog, amelynek ellentételezés nélküli csorbítása alkotmányellenes. Igazságosnak és természetesnek tartják, hogy a nyugdíjbiztosított olyan mértékben részesüljön majd nyugdíjban, amilyen mértékben aktív korában hozzájárult az akkor nyugdíjban levők ellátásához. A jelenlegi nyugdíjrendszer hibájának tartják, hogy százezrek munkajövedelme után nem folyik be járulék a közös kasszába.- A korhatár felemelésével megszűnt a nyugdíjpénztár vesztesége. Mi indokolja akkor ezt a radikális modellváltást?- A 2010 körülire várt demográfiai csúcs a korhatár felemelésével teljesen letompul. Az újabb csúcs 2038-at követő esztendőkre várható. A számítások szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer ez időpontig biztonsággal finanszírozható, sőt a legtöbb évben többlettel zár. Ehhez mindössze a járulékalapok csekély mértékű szélesítése és a járulékfizetési fegyelem javítása szükséges. Finanszírozási okokból tehát a modellváltás szükségtelen.- A nyugdíjak biztonsága, a biztosítási elv erősítése lenne tehát a legfontosabb. Mi erről az elnökség véleménye?- Teljes az egyetértésünk abban, hogy a nyugdíjreform során erősíteni kell a biztosítási elv érvényesülését. Szorosabbá kell tenni a kapcsolatot a befizetett járulék és a kifizetett nyugdíj között. A szolgálati időt az eddiginél nagyobb súllyal kell figyelembe venni, ugyanakkor szigorítani kell a szolgálati idő beszámítását. A kockázatközösség biztosítási jellegű legyen, minél kevésbé szociálpolitikai, rászorultsági jellegű. Méltányosnak tartanánk a nyugdíjmegállapításnál jelenleg alkalmazott keresetbeszámítási degresszió mérséklését és a valorizáció teljesebbé tételét. Az egész nyugdíjbiztosítási rendszer kulcsa a bevételek oldalán keresendő. A nyugdíjbiztosítási Alap visszatérő hiányának oka, hogy a kötelező járulékok 25-30 százaléka nem fut be az alapba. Szigorítani kell a befizetési fegyelmet, másrészt a terhelést ki kell terjeszteni minden munkajövedelemre, így a járulékkulcsok mérséklésére is sor kerülhetne. Törvényben kellene a foglalkoztatót kötelezni arra, hogy az élőmunka-költség három elemét - a nettó bért, a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot - egyszerre, egymáshoz kapcsolódva fizesse. Egyik elem se legyen kifizethető a másik kettő nélkül. A munkahelyi munkavállalói képviseletnek pedig legyen joga annak ellenőrzésére, hogy a munkaadó a járulékot időben befizette-e. Ilyen egyszerű rendelkezésekkel is garantálható lenne hosz- szú távon a biztonságos nyugdíjkifizetés. Katona Csongor A klubban csendesen peregnek a napok Malmoznak az otthonban Telente a klub a leglátogatottabb találkozóhely. Sok nyugdíjas tölti itt mindennapjait ismerősökkel, baráti társaságban; kellemes a környezet, és érzik a segítő gondoskodást. Kaposváron 26-an járnak rendszeresen a Petőfi utcai klubba, s időközönként még 10-15 nyugdíjas keresi fel. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak a tagok; ebédet 53-an hordanak innen a szociális étkeztetés keretében. Beszélgetésünkkor lencseleves és gombapörkölt volt az ebéd. — Lehetőségeinkhez mérten változatos programot álh'tunk össze — mondta Pozsár Sán- domé klubvezető. — Televíziót, videót néznek, olykor irodalmi vagy történelmi előadást hallgatnak. Legutóbb az egyik klubtag a stressz hatásáról beszélt társainak. Együtt járunk könyvtárba, képtárba. Készülünk színházba is: a Luxemburg grófját szeretnénk megnézni, s már nagyon várjuk a farsangi mulatságot. A toponári idősek klubját tizennégyen látogatják. ViszJcut Gyöngyi gondozónő elmondta: a férfiak többnyire olvasással töltik az időt, napi- és hetilapok közül válogathatnak. Az asszonyok kézimunkáznak. Kissné Farkas Valéria, a balatonszentgyörgyi klub vezetője azt mondta: tizennégyen tölti náluk a napot, és alkalmanként betér hozzájuk még három-négy idős falubeli. Könyvek, újságok olvasásával töltik az időt, de szeretik a játékot is: kártyáznak, sakkoznak vagy malmoznak. Népszerű a videó, a tévé; mostanában a Páger-sorozatot nézik a legtöbben. A napokban Zalaegerszegen is voltak; a Csárdáskirálynőt nézték meg. Minden évben eljárnak Zalakarosra, s már tervezik az újabb, tavaszi kirándulást. H. M. Megválthatják biztosításukat a 60 év felettiek / CSEB-esek válaszúton Nagy port vert fel a CSÉB biztosítások ügye, főleg a hatvan év felettiek körében. Sokan közülük úgy vélik: az AB-Aegon Rt intézkedései miatt megint a nyugdíjasok járnak rosszul.- Kényes kérdés a CSÉB-biz- tosítás - mondta Haraszti András, az AB-Aegon Általános Rt területi igazgatója. - Ezeknek a biztosításoknak a legnagyobb részét még az ötvenes-hatvanas években kötöttük. Több változata van: a 15-ös, a 20-as, 25-ös, 30-as, 40-es, 50-es, 80-as és a 150- es CSÉB. Ezek a számok nemcsak a biztosítás fajtáját, hanem a fizetendő havi díjat is jelentik. 30-40 éve ez tisztes összegnek számított, és a biztosítási forma is korszerű volt. De az akkori szerződésekben nem kötöttük ki az idenxálást, a díjak inflációt követő változását, így a befizetés összege azóta is változatlan. S nevetségesen kicsi a húszforintos biztosítási díj. Nincs futamidő sem, amelynek lejárta után meghatározott összeget vehetne fel az ügyfél. S ma már a CSÉB szolgáltatási köre sem megfelelő: a legtöbb térítés csak néhány ezer forint. A gazdasági változások értelmetlenné tették ezt a biztosítási formát. Nyereségünk rég nincs a CSÉB-en, a szolgáltatásokat egyéb nyereségünk terhére végezzük. Ennek ellenére nem szüntetik meg a CSÉB-et. A hatvan év feletti korosztálynak felajánlották: megválthatják a biztosításukat.- A biztosítás megváltása csak egy lehetőség a hatvan év felettieknek; szó sincs arról, hogy kötelezővé tennénk vagy önkényesen megszüntetnénk. Akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azoknak a szerződése továbbra is érvényes; annyi a változtatás, hogy ezentúl a 20-150 forintos díjakat nem havonta kell befizetni, hanem év elején egy összegben. Ezzel a költségeket szeretnénk csökkenteni, hiszen a csekk továbbítása sokszor többe kerül, mint a rajta szereplő összeg. A „legdrágább” biztosítás díja így is mindössze 1800 forint, évente. A Dél-Dunántúlon 63 ezer nyugdíjasnak ajánlotta fel az AB-Aegon a CSÉB megváltás lehetőségét, és a megkérdezettek 27 százaléka, több mint 17 ezer nyugdíjas élt is vele. Az akciót a biztosító meghosz- szabbította az év közepéig. Aki még nem érte el a 60 éves korhatárt, annak nincs megváltási lehetősége, de új szerződést köthet, s átválthatja biztosítását a korszerűbb CSÉB Extrára. (Jakab) Családban élnek a szentgyörgyi idősek „Öreg korra volt szükségem, hogy megtanuljam, amit tudni akartam, most fiatalságra volna szükségem, hogy jól elmondhassam, amit tudok”. A balatonszentgyörgyi általános iskolai diákjai ezzel a mottóval adtak irodalmi műsort a nyugdíjasok hétvégi találkozóján. Ez az éjszakába nyúló vígsággal zárult vacsoraest valóban a sajátos öregkori emlékezés és a tudás átadásának szellemében telt el. Szerencsés község Balatonszent- györgy, hogy sok idős lakója van, akik sok-sok tudást és tapasztalatot halmoztak fel. És vannak fiataljai, akik kíváncsiak erre a tudásra, mert használni akarják. Tóth Ferencné, a Vöröskereszt helyi szervezetének titkára elmondta, hogy a vöröskeresztes aktívák és az iskolai konyha dolgozóinak áldozatvállalásával sikerült ilyen szépen ez az est. A számlát egyébként az önkormányzat állta. Most sem feledkeztek meg arról, hogy virággal, ajándékkal köszöntsék a legidősebbeket. Ezúttal Szabó Ilonka nénit és Kulcsár Jenő bácsit. Dr. Kiszling Mátyás családorvos, aki az önkormányzat szociális bizottságának és a helyi Vöröskeresztnek egyaránt elnöke megerősítette: a községben szerencsére nagyon kevés idős ember él egyedül. Jellemző a generációk közös otthona. Az öregek napközi otthona a gondoskodás egyik helyszíne, de aki nem tud bejárni, az sem marad meleg étel nélkül, mert házhoz viszik neki. Akad, akinek még a hétvégére is befizetnek az étterembe, s ha kell bevásárolnak a gondozónők. G. M. Feldolgozta Nágocs történetét a földosztástól napjainkig Lemásolja a természetet A nágocsi Cseplits István tájképeivel már több alkalommal bemutatkozott Somogybán. Legutóbb a kadarkúti művelődési házban találkozott alkotásaival a közönség. A rokkantnyugdíjas férfi azonban nem csak az ecsethez ért. — Az ötvenes-hatvanas években táncdalokat énekeltem a rádióban — mondta. — Kiadták a kottákat, én meg a stúdióban, mikrofon előtt elénekeltem a dalokat. A pécsi Bányász kísért. Cseplits István egykor vasúti főtiszt volt; a kaposvári MÁV kultúrotthont igazgatta. A zenekarral „haknizni” is eljártak. Szeretett énekelni, hegedülni, és haway gitáron is remekül játszott, ám a képzőművészet jobban foglalkoztatta. Tízéves kora óta rajzolt. Mivel az egész család vasutas volt, a kamaszgyerek állandóan mozdonyokat rajzolt. Mindig vágyott a képzőművészeti főiskolára, de nem jutott be. A pécsi tanárképző rajz szakán és a kaposvári festőművész, Völgyi Dezső keze alatt viszont megtanulhatta az alapokat. — Lemásolom a természetet — mondta. — Kimegyek a nágocsi kastélyparkba, és nemcsak gyönyörködöm a látványban, hanem próbálom megfesteni is. Amerre járok, mindenhonnan hozok témát. A Kárpátokat is megörökítettem, meg az alföldi tanyavilágot. — A tájképfestészetet eléggé lejáratták... — Szerintem már finomult ez a nézet, de azért létezik giccs. Fonalat gombolyító macskákat és a szarvas leheletét én sem festeném meg. Cseplits István a nágocsi önkormányzattól ment nyugdíjba. Huszonöt évig dolgozott a közigazgatásban. A hetvenes évektől fotózással és filmkészítéssel is foglalkozott. Szakkört vezetett a faluban, s dokumentumfilmet készített a földosztástól 1983-ig. Érdekli a helytörténet és a tárgyalkotó népművészet is, hiszen megtanult faragni is. Sok mindenhez ért, legfeljebb néha dilemmát okoz neki, hogy mihez nyúljon. Készítse a festőállványt, akassza nyakába a fényképezőgépet, vagy inkább vegye kezébe a faragókést. Ha nem tud dönteni, előveszi a gitárt, s el- játssza-elénekli kedvencét, a Homokórát vagy a Mississippit. Lőrincz Sándor Cseplits István büszke a tájképeire
