Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-05 / 30. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. február 5., szerda Jószándék gáncs Van, hogy önmagában a jószándék nem elég, mert a falakat nem tudja áttörni... Beszámoltunk egy nyolcgyermekes nagyberki cigánycsalád sanyarú sorsáról: egy romos, düledező épület egyetlen szobájában laknak, tízüknek jut egyetlen ágy. Elkeserítő nyomorúságukról értesülve egy jó szándékú olvasónk, Pleszkács Jánosné felajánlotta a családnak bátyja felszámolt lakásának teljes bútorzatát, edényeket, ruhákat. Csak azt kérte, hogy a holmik kiszállításában segítsen a helyi önkormányzat. Fel is vette a kapcsolatot Göndöcs Józsej polgármesterrel. Aztán hiába várta a telefont, a teherautót... Göndöcs József nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben. Mielőtt azonban ezt a kijelentést tette volna, magánemberként azt mondta: elegük van már a rengeteg felajánlásból, nem tudják elszállítani, és úgysem tudnák hova tenni abban az egyetlen helyiségben. Az érvelésre, hogy a környéken még legalább 10-15 család él ilyen helyzetben, a válasz annyi volt: nem biztos, hogy érdemesek a segítségre. Arra nincs sem magán-, sem hivatalos válasz, hogy milyen megbocsáthatatlan bűne van annak a csecsemőnek, kisgyereknek, akinek a puszta földön kell aludni, éhezik, és senkitől sem számíthat segítségre...? (Jakab) Búzára alkusznak Már az idei búzára keresik ,a vevőt Magyaratádon. Baksa Sándor, a Barátság szövetkezet elnöke tegnap három kereskedelmi társaság képviselőjével tárgyalt. Várhatóan március közepéig megkötik velük a szerződést. Az idén 405 hektáron termesztenek búzát, s várhatóan 200 vagon termést adnak el. Időközben elkészült a gyorsmérleg: a magyaratádi szövetkezet 200 millió forint bevétel mellett nyereséges. A növénytermesztésből 88 millió forint folyt be, az állattenyésztés 24 millió forintot hozott. Télvíz idején tették ki a szűrét a kazsoki diáknak Iskolatáskával az utcára Ahonnan kitiltották, s ahova visszatérhet fotó: kovács Tibor Az úgy kezdődött, hogy a Pisti visszaütött. Ki ne hallotta volna már az ösztönös védekezésnek ezt a formáját csemetéjétől egy kiadós verekedés után? A hajba kapott gyermekek között nehéz igazságot tenni. Ilyenkor jól jön az iskola rossza, akinek a számláját már jó néhány csíny terheli. Akinek minden mindegy —, mondván — úgy sem javul meg. A kazsoki Ballá Róbert, az igali általános iskola ötödik osztályos tanulója is ilyen „iskolarossza”, de már az iskolán kívül. Balló Robit ugyanis szó szerint az utcára tették. A dokumentumokkal is alátámasztott fegyelmi történet novemberben kezdődött. Akkor döntött úgy a tantestület, hogy a többszöri beírások után hathatósabb fegyelmezéshez nyúl, s a fiút egy hónapra másik iskolába helyezi. A szülők és Boldog Géza kazsoki polgármester szerint kétes fegyelmi eljárás nyomán csak hallomásból értesültek erről. Mert bár november 5-én volt a testületi ülés, a határozatról szóló levél — amit csak 20-án kaptak kézhez a szülők — 14-én kelt. Robinak pedig már 11-én a Somogy szili iskolába kellett volna járni. A határozatban nem szerepelt az indoklás sem: milyen törvény alapján történt az intézkedés. — Megkerestem dr. Jakab József igali polgármestert és dr. Foki Zsuzsa körjegyzőt. Az utóbbi megerősített abban, hogy a határozatot ilyen formában nem lehet elfogadni — mondta a kazsoki polgármester. — Az oktatási törvény fellebbezési jogot biztosít a szülőknek, akik ezzel éltek is. A második határozat megszületése előtt fölkerestem Császár Zoltánt, az iskola igazgatóját, és elmondtam: nem az áthelyezés ellen van kifogásunk, hanem az ellen, hogy Somogy- szilba kell utazgatnia a gyereknek. Szilba ugyanis csak igali átszállással jut el, és télen az 50-60 perces késések miatt gyakran nem várják meg egymást a csatlakozó buszok. S a hidegben, sötétben kellene ácsorognia a buszmegállóban. Kértem, vizsgálják ki az ügyet és hallgassák meg a szülőket is. Az igazgató megígérte: amíg ez nem történik meg, Balló Róbert Igáiban járhat iskolába. A következő héten — az igazgató távollétében — Varga Istvánná igazgatóhelyettes, az áthelyezésre való hivatkozással kidobta a gyereket az iskolából. Robi, a buszmegállóban várta a 10 órás járatot. En vettem föl és vittem haza. Másnap ismét a buszmegállóban találtam a fiút. Fölkerestem az osztályfőnökét és elmondtam, miben egyeztünk meg az igazgatóval. Az igazgatóhelyettes, akivel ugyancsak beszéltem erről, úgy csinált, mintha nem tudott volna a dologról. A második határozat tartalmában megfelelő volt ugyan, de ugyanazzal a dátummal látták el, amivel az elsőt. Kértem, hogy az osztályfőnök, a szülők az igazgatóhelyettes és az igazgató jelenlétében beszéljék meg a dolgokat. Az igazgatóhelyettes nem cáfolta meg a történteket. A szülők a fellebbezéshez négyoldalas beadványt csatoltak. Ebben szerepelt a kaposvári nevelési tanácsadó véleménye is, miszerint a kisfiú gyenge értelmi képességű, dadog és dyslexiás (olvasászavara van). Fölajánlották a logopédiai foglalkozást, ám a heti kétszeri kaposvári utat a szülők nem tudták vállalni. Javasolták még: mentesüljön az anyanyelv tantárgy osztályzása alól. Ennek ellenére ebből megbuktatták. Azt is kérték: a gyermeket — a problémákra való tekintettel — az osztálylétszám megállapításánál két gyermekként vegyék figyelembe. Nem így történt. Robit mindentől eltiltották, amitől csak lehet. A fiú lassan kirekesztődött az iskolai közösségből, bár akadt két tanár, aki — a fiú elmondása szerint — megértette és segítette. A szülők nem tagadják: gyermekük eleven. A kazsoki polgármester szerint csak any- nyira, mint bármelyik hasonló korú fiú. Emellett jószívű, segítőkész. Az iskolában csak a rossz gyereket látták benne, aki akadályozza társainak előmenetelét, s szabadulni akartak tőle. A fellebbezést december 17-én tárgyalta meg az önkormányzat. Január 22-én indoklás nélkül, egy ötsoros értesítést küldtek a szülőknek. Ebben jóváhagyták az iskola döntését. — Egy hónap távoliét a másik iskolában, jó irányba változtathatja a fiú személyiségét — állította Császár Zoltán iskolaigazgató. A somogyszili iskola helyett azonban nem tud mást ajánlani, mert a még szóba jöhető intézmények nem fogadták a kisfiút. — A fegyelmi döntéssel nem tudok mit kezdeni — mondta. Dr. Jakab József igali polgármester — az iskolaigazgatóval történt megbeszélés alapján — ígéretet tett: tavaszig fölfüggesztik Robi büntetését, és arra is van remény — ha a fiúval addig nem lesz gond —, hogy elengedik azt. Várnai Ágnes Hedrehely fut a munkahelyteremtők után A szövetkezettől sok utat visszakapott a hedrehelyi önkormányzat. Ezek tisztán tartására, árokásásra, valamint más közterületek rendbetételére február 1-jétől egy éven át tíz közhasznú munkást foglalkoztat az önkormányzat. Bertalan Béla polgármester elmondta: a településen hetvennégy regisztrált munkanélküli és nyolc ellátatlan személy él. Korábban abban bíztak, hogy egy helyi érdekeltségű vállalkozó több hedrehelyinek kenyeret ad majd, ám szertefoszlottak a remények; a munkahelyteremtő beruházás még csak távlati cél sem lehet. Pedig ha önerőből vagy vállalkozók bevonásával nem jön létre új munkahely, akkor — ahogy a polgármester fogalmazott — elvérzik a település. Gazdára talált a kercseligeti Maár-kúria Végre gazdára talált a kercseligeti Maár-kúria. A tizenkilencedik század első felében épült, műemlék jellegű épületet egy budapesti kft vásárolta meg. Információink szerint gyógyászati célokra használja majd. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megyei referense legutóbbi műemléki helyszínelése során megtekintette a kercseligeti kúriát, mivel bejelentés érkezett: hordják az ajtókat, ablakokat, beázik az épület. A szemlén bebizonyosodott: a tulajdonos védi a kúriát. Megjavíttatta a tetőt és az ablakokat is bedeszkáz- tatta. Tavasszal megkezdődnek a parkhelyreállítási és az épületrekonstrukciós munkálatok, így a közeljövőben megszépülhet a klasszicista stílusú épület. Beruházásra 55 millió forint Kadarkúton Legutóbbi ülésén elfogadta költségvetését a kadarkúti önkormányzat képviselő-testülete. 239 millió 156 ezer forint áll a kiadások és a bevételek oldalán. A tartalékalap 22 millió 535 ezer forint. 55 millió 210 ezer forintot terveztek beruházásokra. Az iskola és az óvoda működtetésére 96 millió 404 ezer forintot szánnak. Németországban elemzik a nagybajomi vizet Németországba küldtek vízmintát a nagybajomi fürdőből. Testvér- városuk, a németországi Schortens segítségével végzik az elemzést. Ennek célja, hogy megismerjék az ötvenöt fokos melegvíz összetételét. A hasznosításról később döntenek, várhatóan projektet dolgoznak ki. Mint Ács Attila polgármester elmondta, hosszú távon számolnak a fürdővel, ezért végzik el a vizsgálatot. Most egy huszonöt méteres úszó-, és két termálvizes medence található Nagybajomban. Nagyüzem a somogysárdi gépműhelyben A somogysárdi Haladás mezőgazdasági szövetkezetben január elején kezdték a gépek téli nagyjavítását. A munkálatok során öt MTZ traktort ellenőriznek, ezek közül kettőt teljesen felújítanak. A szakemberek ezenkívül még tárcsák és a vetőgépet javítását végzik el, s a pótkocsikat is felkészítik a közelgő műszaki vizsgára. A felújítással várhatóan március közepéig végez a tizenhat munkás. Kártalanítják a taszári lakosokat is Még ebben a hónapban kártalanítják azt a 140 taszári lakost, akiknek háza az amerikai IFOR-konvojok bevonulásakor sérült meg. A Honvédelmi Minisztérium már értesítette őket arról, hogy egyenként, 31 ezer forinttal fogadták el a kárigényüket. Az érintettek 90 százaléka kevesebbet kap a vártnál, legtöbben ugyanis 60-80 ezer forintra becsülték saját kárukat. Akadnak azonban néhányan, akik valamivel többet kaptak a vártnál. Aki nem elégszik meg az ajánlott összeggel, peres úton követelhet nagyobbat. Az első harmincnégy károsult pénteken, harminchatan a jövő héten és hatvanan azt követően vehetik át az ajánlott összeget. Vállalkozók fóruma Dombóváron Dombóváron a tb-járulékkal kapcsolatos anomáliák miatt eddig 135 vállalkozó adta vissza vállalkozói igazolványát. Egyebek közt ez hangzott el a Dombóváron megtartott vállalkozói fórumon. A rendezvényt immár rendszeresen megrendezik negyedévente, hogy tájékoztassák a város vállalkozóit. A mostani fórumon a munkaügyi központ munkatársa számolt be azokról a lehetőségekről, amelyekkel — a vállalkozók közreműködésével — csökkentem lehet a munkanélküliség arányát a térségben. Szó volt még a szakképzési alapról, a személyi jövedelemadó felajánlható egy százalékának dombóvári lehetőségeiről, valamint az Országos Foglalkoztatási Alapítvány kuratóriumának pályázati lehetőségeiről is. A résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a Pécs-Budapest intercity járatok Dombóváron megálló járatpáijairól is. Öt bárdudvarnoki asszony fut a pénze után Lóvá tett kacsatömők (Folytatás az 1. oldalról) Szóvá tették a fizetés elmaradását Nagyné Bálim Ildikónak. Az hitegette őket: anyagi gondjai vannak, majd később fizet. Közben újabb szállítmány érkezett, s ők újabb két hétig kacsát tömtek. Január 6-ára ígérték nekik a pénzt, de nem kapták meg. — Készült szerződés a kacsatömésre? — írásos nem, csak szóban állapodtunk meg. — Amikor átvették az első összeget, aláírtak valamilyen papírt? — Csak a nevünket, hogy felvettük a pénzt. Mondtam is a többieknek, hogy jó volna valamilyen elszámolás, hiszen kell majd az adóbevalláshoz, de gondoltuk, ezt majd az utolsó fizetéskor kapjuk meg. Nemhogy pénzt nem kapunk, de Nagyné még azt is letagadta, hogy tartozik nekünk. Mivel nem találtuk meg az albérletében, meglestük, hogy mikor jön a faluba, és megállítottuk a kö- vesúton. Azt mondta: nekünk már mindent kifizetett. Az Akurat kft-től a kaposvári Herczeg kft bérelte a zsipói egykori tehénistállót; a bérleti díját rendezték is a vállalkozók. Az ott bejegyzett címen kerestük Nagyné Bőhm Ildikót. Információink szerint a kaposvári lakásból albérletbe költözött, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült találkozni vele, hogy őt is meghallgassuk a történtekről. L. S. Takarékos emberek élnek a szennai portákon A vállalkozó leltára Mátés Tibor fotó: lang Szennában az Árpád utca egyik felújított parasztházában működteti irodáját Mátés Tibor. Leltároz, árjegyzéket készít, üzleti tárgyalások időpontját egyezteti. Ebben a faluban született, s mint mondta, sohasem gondolt arra, hogy elhagyja gyermekkora kedves vidékét. Vízvezetőként kezdte, s a műszaki főiskolán kötött ki. 1969 óta vállalkozó. Épületgépészet- tel foglalkozott, aztán átnyergelt a vízkőtelemtő berendezések, vízszűrők és -lágyítók forgalmazására. — Akkor kezdtem, amikor Magyarországon még csak megtűrték a vállalkozókat — mondta Mátés Tibor. — Nagyon megnézték, kinek adnak engedélyt. A három évtized megedzett. Igaz, régebben — a kevesebb vállalkozó miatt — több munka volt. Most átestünk a ló másik oldalára: eluralkodott a vadkapitalizmus; divat lett a másikba belekönyökölni. — Mi ma a vállalkozók legnagyobb gondja? — Szerintem az, hogy nincs meg a kellő anyagi háttér, nem kielégítő a banki hitelkonstrukció. Hirdetik ugyan a vállalkozásbarát politikát, de ebből vajmi keveset érzünk. — Melyek a jó üzletember erényei? — Fontos a pontosság, a gyors döntőképesség, a szakmai tájékozottság, és nem árt, ha van tőkéje. — Milyen emberek élnek Szennában? — Takarékos a nép; inkább összerakják a pénzt, sem mint feléljék. — Az üzleti életből mi zökkenti ki? — A vadászat. Nagyapám, apám is szenvedéllyel járta az erdőt, s nem csak nagyvadakra céloztak. (Lőrincz) Gáz hét falunak Naponta 40 ezer köbméter gázt termelnek a Mól Rt csombárdi telepén. A gázt csaknem kétezer méter mélységből hozzák fel, s a regionális vezetéken juttatják el a környékbeli hét faluba. A csombárdi gázt használják - a helybeliek mellett - Hetesen, Mezőcsokonyán, Somogysár- don, Nagybajomban, Jutában és Bodrogban is. Sütő Ervin telepvezető elmondta: a hidegebb időt azonnal megérzik, mivel számottevően nő a felhasznált gázmennyiség. Az elmúlt időszakban december végén mértek kiugró értéket: egy nap alatt 80 ezer köbmétert termeltek. Az idei csúcs eddig 41 ezer köbméter volt. A telepen jelenleg heten dolgoznak. - A gázellátás folyamatos lesz - mondta a szakember. H. M.
