Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-28 / 50. szám

1997. február 28., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Mikrohitel negyvenegy vállalkozóknak Január végéig Barcson 41 vállalkozó jutott mikrohitelhez. A hároméves futamidejű és legalább 70 százalékban beruházásra fordítandó hitel elsősorban kisvállalkozások létrehozását ösz­tönözte a térségben. A 41 sikeres pályázatból 30 egyéni vállal­kozó. A Barcsra kihelyezett mikrohitelállomány eddig több mint 21 millió forint, a megyében felhasznált összeg tíz száza­léka. Sinsheimi adományok családoknak Több mint félmillió forint értékű ruhanemű, cipő és ágynemű kiosztását kezdték meg a Máltai szeretetszolgálat barcsi szerve­zetének tagjai. A nagymennyiségű adomány Barcs német test­vérvárosából, Sinsheimből érkezett. Eddig mintegy 30 család állíthatott össze magának csomagot az adományokból, ma újabb 11 családot hívtak meg a szervezethez. Létszámbővítés a biztosítéküzemben Januártól óta tíz új dolgozót vehetett fel a kálmáncsai biztosí­téküzem. Már 110 ember dolgozik az üzemben. A munkaerő­fölvételre a megrendeléseik megnövekedése miatt nyílt lehető­ségük. A jelenlegi termelésük havi 1 millió 200 ezer biztosíték, ami a tavalyinál 25 százalékkal több. Az ugyanitt lévő mű­anyagüzemben is fejlesztést terveznek. A tavasszal ötmilliós ér­tékben vásárolnak újabb gépeket. Gázberuházása miatt bűnhődik Bélavár A falu komfortosabbá tételéért, a gáz bevezetéséért bűnhődik most Bélavár. A gázberuházás törlesztésének lejártáig ugyanis nem reménykedhetnek támogatásban. Javításra érett a művelő­dési ház, öregek otthonát is szeretnének létrehozni és utakat is kellene javítani a faluban. Mindezeket azonban csak támoga­tással tudnák elvégezni. A művelődési ház felújítása három mil­lió forintba kerülne. Lenne hozzá társadalmi munka is ele­gendő, pályázati támogatás híján azonban mégsem lesz rá lehe­tőségük. Felújítják a csokonyavisontai iskolát Szerdai testületi ülésén elfogadta idei költségvetését a csoko­nyavisontai önkormányzat. A kedvelt fürdőhelyen kilencveny- nyolc millió forintból gazdálkodik a polgármesteri hivatal. A fürdő környékén két utcában folytatódik a gázépítés, és az álta­lános iskola épületét is szeretnék felújítani. A tervek között egy autóbusz-vásárlás is szerepel a csokonyavisontai gyerekek fa­lun belüli szállítására. Mivel a település hét kilométer hosszú, a lurkókat meglehetősen kifárasztja a gyaloglás. Alapítványi bál a darányi iskolában Első ízben rendeztek alapítványi bált a darányi iskolában. A be­lépőkből 120 ezer forint jött össze, és mintegy 38 ezer forint a felajánlásokból. Az alapítványi bálon az amerikai békefenntar­tók dél-somogyi képviselői is részt vettek. A nemrég létreho­zott alapítvány a 3-14 éves gyerekek támogatását tűzte célul. A számlájukon összegyűlt pénz kamatait a szegény családok gye­rekeinek támogatására, pedagógusok segítésére, kirándulások szervezésére fordítják. Képünkön: az iskola növendékeinek műsora az alapítványi bálon. Kétszázmillió forintot költenek Barcson fejlesztésre A gazdasági kitörés reménye Feigli Ferenc polgármester elmondta: az év során újabb önkormányzati lakások épül­nek a városközpontban, ott­honházi lakásokat létesítenek az időseknek, és elkészülnek az ezekhez kapcsolódó út és közműépítések is. Idén a Barcshoz tartozó mindkét te­lepülésen sor kerül beruhá­zásra. Somogytamócán a falu­ház átalakítását fejezik be, és megépül a gázvezeték Dráva- szentesen. Uj épületbe költö­zik a barcsi Szivárvány gyógypedagógiai központ, összeköltözik a vasút- és a bu­szállomás, valamint új üzlet­A Dráva szeszélyes folyó. Míg máshol a meder sodrásvonalá­ban húzzák meg a határt, itt a folyó kiszámíthatatlanul ka­nyarog, hol az egyik, hol a má­sik oldalon képez kisebb-na- gyobb hurkokat. így történhe­tett meg, hogy a Dráván túl is vannak magyar területek, s in­nen is vannak Horvátország­hoz tartozó földek. A hazai bir­tokosok a folyón túl évekig nem folytattak semmiféle te­vékenységet, hiszen a part is nehezen volt megközelíthető. A birtokokon erdők nőttek, míg nem a tilalmakat feloldot­ták, s megkezdődött odaát a fakitermelés. A Sefag Rt-nek is vannak erdőrészletei a túlol­dalon. Egy hete február 21-én délelőtt itt dolgozott az 54 éves Szűcs János. A vadföldet kellett letakarítania az MTZ- 80-as traktorra szerelt munka­géppel. A traktort és a trakto­rost is az erdészet kompjával vitték át a folyón. Amikor érte mentek, hogy hazahozzák, nem találták sehol. A traktort se. Ekkor figyeltek föl a folyó­ban levő gumiabroncsokra. Kiderült, a traktor a folyóban felborult. A vezetőfülkébe re­kedt a traktoros és a Drávába fulladt. Csak gyanítani lehet, hogy az eset fél tizenkettő és fél egy között történt. Azt, hogy Szűcs János a munka vé­geztével a folyóban akarta le­mosni a traktort, s ekkor tör­tént a szerencsétlenség. Ma már tudható az, ha lett is volna szemtanúja az esetnek, segí­teni akkor sem lehetett volna. A Dráván túli területen ugyanis nincs segélykérő tele­fon, s odajutni szinte lehetet­len. Bázing György, a barcsi tűzoltóparancsnok tehetetlenül tátja szét a kezét. Nekik már későn szóltak. Ám ha időben központ épül az autóbuszál­lomás helyén. Folytatódnak a városban az útépítések, útfel­újítások. Emellett 100 millió forintot terveztek elő ipari park kialakításához. Az idén várható bevételek­ből több tétel egyszeri bevételt jelent. A képviselőtestület szándéka szerint ezeket a pén­zeket a hosszú távú fejlesztési elképzelések finanszírozására tartalékolják. A Dráva-menti város idei évét leginkább a gazdasági ki­töréshez szükséges fejleszté­sek megkezdése jellemzi — mondta el a barcsi polgármes­riasztják őket, akkor sincs mi­vél kimenni a folyóra. Amikor a barcsi tűzoltóság még állami volt, az állománytáblájukban szerepelt egy rocsó is. Soha nem látták, csak a papírokból tudják, hogy őket ez is megil­lette. Ma már az iratok között sem szerepel. De nem csak a motorcsónak hiányzik. Nincs búvárfelszerelés, emelőgép sem. Csak a folyó. — Az új tűzvédelmi törvény előírja, hogy a műszaki mentés a mi feladatunk. Csak az eszkö­zökről nem rendelkezik. Az er­dészet kompja sem alkalmas arra, hogy a meglevő techni­kánkat át lehessen vinni a túl­oldalra. Még a határőrségnek sincs olyan hajója most, amivel kimehetnénk a vízre. — Hasonló eset bármikor bekövetkezhet. Gondoltak-e arra, hogy a horvát kollégáktól kérjenek segítséget. — Tudomásom szerint ilyen esetekre szóló, kölcsönös segít­ségnyújtási egyezményt a két tér. — A több mint 200 millió forintos önerős fejlesztés mel­lett a várost elkerülő út meg­építése és a határfejlesztési program megvalósítása is el­kezdődik idén. Ezeknek a be­ruházásoknak a finanszírozása nem a város kasszájából törté­nik, de a költségvetés számos kiadási és bevételi tétele kap­csolódik hozzájuk. A beruházások megvalósu­lásától elsősorban a foglalkoz­tatás javulását, a jelenleg 20 százaléknál is magasabb mun­kanélküliség csökkenését vár­ják Barcson. Nagy László ország kormánya még nem írt alá. Azt sem tudom, hogy a ve­rőcei kollégák milyen felszere­léssel rendelkeznek, közöttünk nincs semmiféle hivatalos kap­csolat. Ahhoz, hogy valaki itt hajó vagy komp nélkül Magyaror­szágról Magyarországra tudjon menni útlevél kell, mert csak a barcsi hídon juthat át. Tűzoltó­autóval azonban még így sem egyszerű. Mindenféle engedé­lyek szükségesek. De tételez­zük föl, hogy átmegy a hídon a mentőszer. Ä hídon túlról sza­bályosan nem juthat a túloldali magyar területre, mert Horvát­országról Magyarországra csak a kijelölt határátkelőn lehet át­kelni. Legalább határsértést kell elkövetni, ami ugye, bünte­tendő. Ahhoz, hogy erre figyel­jenek fel az illetékesek, egy tragédiának kellett bekövetkez­nie. A kérdés most csak az, hogy mikor és milyen megol­dás születik. Nagy Jenő Fürdő-remény Babócsán A fürdő fejlesztésének és ásványvízpalackozó létesí­tésének lehetőségét vizs­gáltatta meg nemrég a ba- bócsai önkormányzat. Ehhez a munkához fran­cia szakértőt is segítségül hívtak, aki a barcsi vállal­kozói iroda közreműködé­sével került Babócsára. A vállalkozói központ támo­gatásával készült el az a ta­nulmány is, amely a szakem­berek vizsgálatainak ered­ményét tartalmazza. Eszerint a babócsaiak bátran alapoz­hatnak a vizükre, az megfe­lelő minőségű és a környék adottságai is jók a továbbfej­lődéshez. Jelenleg a falu kül­földi kiadványokban szere­pel, vállalkozókat keresve az itt található lehetőségek ki­használásához.- A vizsgálatok megerősí­tették; a babócsai víz összeté­tele alapján alkalmas reuma­tikus fájdalmak, gyomorbán- talmak, nőgyógyászati pana­szok enyhítésére - mondta András Zoltán babócsai pol­gármester. - Gyógyfürdővé nyilvánítani csak a fejleszté­sével együtt van értelme. A vízen mindenesetre nem mú­lik. Több lezárt melegvizes kutunk is van; a szükséges vízmennyiségben sincs hiány a továbbfejlődéshez. A szakemberek az ás­ványvíz-palackozó idetelepí­tést is helyeslik. Az itteni ás­ványvíz dúsítás nélkül is megfelelő, sok fekélygyanús, gyomorfájós beteg issza már jó ideje, és nyilvánvaló a gyógyhatása.- Ä fejlesztés költségeit a falu egymaga nem bírja el - mondta a polgármester. - A palackozó egymilliárdos be­ruházás lenne a számítások szerint, erre pedig itt nincs pénz. Csak külső tőkében reménykedhetünk, ennek ér­dekében szereplünk több kül­földi kiadványban, igyek­szünk megismertetni ma­gunkat és ezt a lehetőséget. N. L. A folyón túl a mentés ma lehetetlen A Drávába fulladt a traktoros Az MTZ-traktor elmerült a gyorssodrású folyóban Gazdagond Drávagárdonyban Nagyon rosszul mennek most a dolgok. A bizonytalanság nehe­zíti a gazdálkodást. Állatokat tartunk és takarmányt terme­lünk. Haszna nincs; jó, ha a pénzemnél maradok - mondta a 72 éves Krizsán József Drávagárdonyban. Gázhoz jut Drávaszentes Heteken belül megkezdődik a kiépítése, és a nyár végére el­készül a Barcshoz tartozó Drávaszentesen a gázvezeték. Erről állapodott meg tegnapi tárgyalásán Feigli Ferenc barcsi polgármester a Kögáz képviselőivel Nagykanizsán. A Babócsa-Barcs közötti ve­zetékre csatlakozó drávaszen- tesi hálózat 500 lakosú tele­pülést juttat gázhoz. Március végén hirdeti ki a versenytár­gyalás eredményét a gázszol­gáltató vállalat, és április 1- jével megkezdődhet a munka. Június 31-re el kell készülnie a drávaszentesi gázvezeték­nek. Barcs vállalta mintegy 1,7 kilométer hosszú, telepü­lésen kívüli útszakasz föld­munkáinak elvégzését. Több mint harminc hektár földje van. Fejős tehenet tart, és öt-hat üsző növekszik az istál­lóban. Takarmányukat is maga termeszti. Minden gépe meg­van a föld megműveléséhez, a betakarításhoz.- Nincs tartozásom, de a pénzem sem gyarapszik - mondta Krizsán József. - A ve­tőmag ára a búzáénak kétsze­rese, a kukoricáénak meg a tíz­szerese. A kukorica mázsája 1800 forintba került, a táp ára viszont 4000 forint körül van. Bosszantó, hogy a tejet literen­ként 40 forintért veszik át, a boltban meg több mint 80 forin­tért adják. Vettem öt mázsa mű­trágyát hektáronként, erre el­ment 20 ezer forintom. Aztán jelezték, hogy áremelés lesz, és vásároltam még 50 mázsát. Nem tudom, megtérül-e. A 30 hektár a talaj előkészí­tése, a vetőmag, műtrágya, vegyszer több mint 800 ezer fo­rintjába került a gazdának. S hogy mit termel majd? Ez még kérdéses. Nem várt vesztesége is volt. - Tavaly elpusztult egy vemhes • tehén - mondta. - A traktoron is meghibásodott a hidraulika- vezérmű, szerelőhöz kellett vinni. Ha nem javíttatom meg, napi egy liter olaj folyt volna el. A fiam gépésztechnikus, és én is értek a traktorhoz; amit tu­dunk, itthon megcsináljuk. Ezen a vidéken sok a vad; le­tarolta a lucernáját.- Az új vadászati törvény szerint meg öt százalékig nincs vadkártérítés; ez felháborító. Egyszerűen nem tudom fel­fogni, amit a kormány művel - panaszolta. - Gazdasági isko­lába jártam, van rálátásom. Erősen a csőd felé ballag a me­zőgazdaság. Ha mi nem terme­lünk, nem eszik a nép. A felesége házastársi pótlé­kával együtt 23 ezer forint a család biztos jövedelme. - Nincs más választásunk, dol­gozni kell - mondta. - Valami­kor 16 órát is ültem a traktoron, ma öt óra is elég. (Gamos) A csurgóiak jövőképe Tíz napot töltött Magyarorszá­gon a CET és az Ökotárs-ala- pítvány meghívására Joe Sza­kos, amerikai szociológus. Kí­váncsi volt Csurgóra, ahol az országban az elsők között ala­kult meg a Települési Gyer­mek- és Ifjúsági Önkormány­zat. A Csurgó és Térsége Terü­letfejlesztési Önkormányzati Társulás pedig a maga nemé­ben máig egyetlen ilyen kez­deményezés. Volt mit letenni az asztalra. Bihariné Asbóth Emőke hely közösségszervező szerkesztésében a napokban hagyta el a nyomdát Az ifjúkor válságai és jövőképe Csurgó térségében című tanulmány. Joe Szakos a civil szerveze­tek képviselőivel tartott csur­gói műhelybeszélgetésen 20 éves közösségfejlesztő tapasz­talta alapján mondta: - Egyet­len közösség sem számíthat arra, hogy a távolból megold­ják a problémáit. Venni kell a bátorságot, vállalni a felelős­séget a döntésekhez. Milyen lesz a jövőnk? A vendég két csoportot kiala­kítva lerajzoltatta, mit szeret­nének. Felderülve mutatott az egyik rajzra. „Két hete Virgi­niában erre a kérdésre ugyan­ilyen elképzelés született. Tíz perc elég volt, hogy egyet akar­jatok, mert az értékrendetek a közösségé”. Csurgón főként a pénz körül folyt a beszélgetés. Az önkormányzati társulás te­rületfejlesztési alapítvánnyá alakul. Az amerikai székhelyű Partnership Alapítvány már számol a csurgói pályázatok­kal. Horváth József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents