Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-27 / 49. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1997. február 27., csütörtök Aerobik-bemutató Kőröshegyen A kőröshegyi önkormányzat a település közel másfél száz nyugdíjasának szervezett nemrégiben találkozót a Faluházban. A község diákjai verset mondtak és vidám jeleneteket adtak elő. A helyi dalkör és a huszonöt tagú aerobikcsapat is bemutatta tudását. A nyugdíjas klub tagjai zenés-táncos játékkal, verssel, népdalokkal viszonozták a fiatalok műsorát. A találkozó a Muskátli étteremben elfogyasztott vacsora után táncmulatsággal ért véget. Egy evezőlapát volt a fődíj Siófokon a Móló hotelban a Mahart Balatoni Hajózási részvénytársaság vezetősége és a szakszervezet ötven nyugdíjasának szervezett batyusbált. Az idős embereket dr. Horváth Gyula vezérigazgató köszöntötte. A mulatság hajnalig tartott, Kovács József szintetizátor-zenéjére fáradhatatlanul táncoltak a "vén tengeri medvék". A tombolán fődíjként evezőlapátot sorsoltak ki. Gazdátlan nyeremények A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének farsangi bálján négy tombolatárgyért nem jelentkeztek a nyertesek. A Szent Imre utcai irodában hétköznap délelőttönként március 31-ig türelmesen várják a 227-es, 290-es, 406-os és 407-es számú szelvények tulajdonosait. Ha a fenti időpontig nem jelentkeznek, a gazdátlan tárgyakat a legközelebbi tombolán újra kisorsolják. - Az egyesület vezetői kérik az első fél év kirándulásaira jelentkezőket, hogy az előlegeket a közeli napokban szíveskedjenek befizetni. Tízéves idén az őszi Napfény Gazdag programmal készül megalakulásának tízéves évfordulójára a nagyatádi Őszi Napfény nyugdíjas klub. Mint Gergő Sándomé elnök elmondta, önálló műsoros estet rendeznek, kirándulást Pannonhalmára, pécsi nyugdíjasokat látnak vendégül. Bábszakkörük a gyermeknapra készít műsort, az óvodásoknak és a kisiskolásoknak szeretnének örömet szerezni. Vesztesek és nyertesek Kopátsy Sándor: Nem pénzügyi, társadalmi kérdés a reform Arról folyik jelenleg a nyugdíjreformról szóló társadalmi vita, hogy általában jó, vagy rossz. Ebben a vitában én egyértelműen azok oldalán állok, akik a kormány elképzelését általában is rossznak, főleg időszerűtlennek tartják - mondta Kopátsy Sándor. A kendőzetlen szókimondásáról ismert közgazdász professzor a közelmúltban e témában rendezett konferencián válaszolt lapunk munkatársának kérdéseire.- Azt külön sérelmezem - folytatta -, hogy a nyugdíj- rendszer átalakításának kitalálói, a tényleges döntéshozók távol tartják magukat a vitától, azt semmire fel nem hatalmazott tisztviselőkre bízzák. Na jó, a pénzügyminiszter néha részt vesz a vitákban. Mivel a nyugdíjreform minden más reformnál is inkább társadalmi és politikai természetű, súlyos hiba, ha védelmét szakbarbárokra bízzák.- Talán ezek a tisztviselők nem rendelkeznek kellő érvrendszerrel?- A szakbarbárokra - maradjunk ennél a kifejezésnél - az jellemző, hogy nincs semmire felhatalmazásuk, önálló véleményük, csak az átlagos szakmai problémákat látják, számukra nemcsak az egyén, de a széles társadalmi rétegek érdekei sem számítanak.- A reform pedig az egész társadalmat érinti.- A kormány elképzelése különbözőképpen fogja jutalmazni, illetve büntetni a társadalom különböző rétegeit. A fő haszonélvezője a lakosság magasabb jövedelmű harmada, különösen tizede. Kárvallottja a szegényebb kétharmad, vagyis a többség lesz. A monetáris politikának ezt a szándékát már hét éve szenvedi a szegényebb népesség, ezért kívánná vissza a nyolcvanas éveket. A rendszerváltás óta folyó gazdaságpolitika hivatalos elemzése ezért mindig csak az átlagra hivatkozik, soha nem utal a kárvallott rétegekre gyakorolt hatásra. Ezt teszik a nyugdíjreform mai védelmezői is.- Kiknek jelent előnyt, kiknek hátrányt a nyugdíjrendszer átalakítása?- A kormány által tervezett piacosított nyugdíjrendszer előnyös lesz a lakosság képzettebb és nagyobb jövedelmű harmadának. De kétharmadnak újabb méltánytalan hátrányt jelent, mert évtizedekre meghosszabbítja a hét éve tartó folyamatot. Ezután is elsősorban azok fizetik meg az átalakulás árát, akiket eddig is terhelt.- A társadalom milyen rétegei kerülnek a vesztes kétharmadba?- Tovább romlik a nők helyzete. Az első lépés az volt, amikor a nők nagyobb arányban vesztették el az állásukat, mint a férfiak. A másodikban megszüntették alacsonyabb nyugdíjkorhatárukat. Most harmadik csapásként csökkenteni tervezik a nők nyugdíjának azt a részét, amit a „kötelező-önkéntes” magánpénztáraktól fognak kapni. A politikai döntéshozók nem veszik tudomásul, hogy a mi társadalmunkban a nőknek a férfiaknál sokkal többet kell teljesíteniük, ha munkavállalóként is helyt akarnak állni. Farizeus érvelés, hogy majd más csatornákon keresztül kárpótolják a nőket. Előbb kárpótlás kellene, aztán jöhet az újabb sarc. De szólni kell a tragikus foglalkoztatás-politikáról is.- Egy másik vesztes társadalmi réteget említ?- Jelenleg a munkaerő negyede vagy nem talál munkát, vagy olyan kényszervállalkozó, aki egyáltalán nem, illetve csak minimális járulékot fizet. A változtatásra a kormánynak egyelőre elképzelései sincsenek, tehát joggal lehet azzal számolni, hogy a potenciális munkaképes évek, a munkaviszony idejének negyede a jövőben is elvész. Ez azonban nem egyformán érint mindenkit, a lakosság legképzettebb harmadában öt százalékos kieséssel sem kell számolnunk, a legalsó harmadban pedig az ötven százalékos kalkuláció is kevés lehet. Példaként elég, ha a cigány népességet említem.- Egy újabb kárvallott csoport?- A nyugdíjreform legnagyobb vesztesei lesznek. Náluk vált legtragikusabbá a munka- nélküliség a rendszerváltás óta. Ma a cigányság legjelentősebb jövedelmi forrása - a fekete gazdaság mellett - a családi pótlék. Akik azt prédikálják, hogy a reform bevezetése esetén a cigányság is érdekelt lesz abban, hogy öreg napjairól már évtizedekkel korábban gondoskodjon, vagy cinikusak, vagy ostobák. Nemcsak a cigányság, de a jelenlegi munkavállalók és kényszervállalkozók anyagi helyzete sem olyan, hogy ne a mai biztosra, hanem az évtizedek múlva az államilag sem kellően garantált magánpénztárak hozamára építsen. Ezt bizonyítja az a sok ügyeskedés, ami országosan - fent még sokkal jobban, mint lent - a járulékfizetés kijátszása érdekében folyik. Ideje volna rádöbbenni, hogy a nyugdíjrendszer nem csupán pénzügytechnikai kérdés, hanem mindannyiunk húsába vágó, alapvető társadalmi probléma. Ennek megfelelően kellene kezelni. Katona Csongor Pedagógus életutak emlékei A kaposvári Nyugdíjas Pedagógusok Klubjának legutóbbi ösz- szejövetelén a Megjárt utak emlékei című pályázatra küldött dolgozataikat ismertették a szerzők. Mint dr. Cserhalminé Mo- óhr Márta, a klub vezetője elmondta, a felkéréssel az is volt a célja, hogy további kedvet teremtsen a pedagógusemlékek megörökítésére. Hogyan lettem tanító? - ezt a címet adta visszaemlékezéseinek Halmos László. Tanulmányai a háború, a front, a harcok idejére estek. Pályamunkájában hazautazásának történetét közli, amikor Kaposvár helyett Sümegen találta magát egy hadtáp elosztó egységnél, innen tovább hurcolták Grácba. Leírja menekülésének útját, majd somogyi tanítóskodásának állomásait. 1948-ban Remetepusztán kezdte oktatói munkáját, ezután Domboldalon lett sorkosztos tanító. Miha Mihályné pályamunkájának címe: Kaposvár, Márama- ros, Zsippó. Az oklevél megszerzése után hat évig nem kapott állást, 1940-ben Tiszave- resmarton léphetett katedrára. Egy teremben három tanulócsoportot oktattak. Mint úja, a négy nyelvű, négy vallású település lakói békességben éltek egymással. A háború után Kaposvárra jött haza, majd Zsippón lett tanítónő, ahol egy juhho- dályt alakítottak át iskolává - írja visszaemlékezésében a 83 éves pedagógus. Papp Irén a Kaposvári Egyesületi Leánygimnázium történetét írta meg Emlékeim a régi iskolánkról című pályázatában. Ezt az intézményt a 60-as évektől Munkácsy Mihály Gimnáziumként ismeijük. A szerző egykori híres tanárainak, tanártársainak és a gimnázium kiemelkedő életpályát befutó diákjainak emlékét örökíti meg. K. Cs. A népjóléti igazgatóság költségvetése Új autó, fürdőszoba Kaposvár polgármesteri hivatalának népjóléti igazgatósága hat intézmény szakmai felügyeletét látja el, melyek költségvetését februári ülésén fogadta el a városi képviselőtestület. Az előzetes szakmai egyeztetésnek köszönhetően e témában nem került sor jelentősebb vitákra — tudtuk meg dr. Szili Mária népjóléti igazgatótól. Ismerve az anyagi lehetőségeket, csak a legszükségesebbeket tervezték az intézmények. Az időskorúak ellátásával foglalkozik a Szociális Gondozási Központ, mely a tavalyihoz hasonlóan most is het- venmillió forintból gazdálkodhat. Tavaly már átestek egy jelentős karcsúsításon. Januárban megszűnt a Jutái úti klub is, a kihasználatlan épület felújítását már nem volt érdemes vállalni. A négy klub költségvetésének nagyobb részét az energia, a bérek és terheik teszik ki, eszközökre, felszerelésekre már csak igen kevés jut. A Szigetvári utcai klub idősei nagy örömmel vették tudomásul, hogy képviselői javaslatra egymillió forintot szavaztak meg a városatyák, s ennek köszönhetően új fürdőszobával gyarapodik az intézmény. A szociális étkeztetést ötszázan veszik igénybe Kaposváron, ebből közel kétszáz adagot házhoz szállítanak gépkocsival. A képviselőtestület most egymillió 400 ezer forintot megszavazott egy új gépkocsi vásárlására, ami jelentősen lerövidítené a szállítás idejét. A népjóléti igazgató elmondta azt is, hogy látják, az idős emberek egyre nehezebben fizetik ki a térítési díjat, pedig igyekeznek személyre szólóan, méltányosan megállapítani azt. Az új térítési ösz- szegekről márciusban dönt a testület. Fontos szolgálatot látnak el a házi gondozónők, akik 89 időset keresnek fel rendszeresen otthonukban. A tíz hivatásos és 43 tiszteletdíjas gondozó a takarítástól a bevásárlásig szinte mindenben segíti a magányos, sokszor tehetetlen öregeket. A bérezésük azonban nem áll arányban tevékenységükkel, átlagban 26 ezer forint a bruttó bérük, ennek ellenére közöttük ritka a fluktuáció. Az 56 férőhelyes Liget Idősek Otthonába csak hosszas várakozás után lehet bejutni. Működésére 34 miihó forint jut az idén, ennek 42 százalékát az állami támogatás adja, 21 százalékát pedig az önkormányzat. Itt is a három műszakban dolgozó gondozók bérezése a legégetőbb gond, a nagy türelmet, figyelmet kívánó szolgálatot 27 ezer forintos bruttó alapbérért kell ellátniuk. I. É. Boszorkányok a Zselic bálján A Zselic Természetjáró Egyesület tagjainak többsége bizony jócskán túl van már a tinédzserkoron - mondta Kis Gáli János, az egyesület vezetője. Az idős emberek egészségéhez mérik a túraútvonalak hosszát is, nyolc-tíz kilométeres gyaloglást egy- egy kiránduláson. A szezon elején - Zsuzsanna-nap környékén - bált rendeznek immár évek óta, az ideit a múlt hét szombatján tartották az Együd Árpád Városi Művelődési Központban. Nem zárt körű összejövetelek ezek, mostani téltemető farsangjukra is meghívták a város más nyugdíjas klubjainak tagságát. Toponár- ról például fél autóbusznyi boszorkány érkezett, ahogy kell, söprűvel a kézben. A jelmezes maskarák parádéja után - ami ugyancsak nagy közönségsikert aratott, hisz bohóctól a régi idők fandlis, cserpákos, pálinkás üveges építő munkásáig, a nyakba akasztott tálcán cipőpertlit áruló vállalkozóig sok karakter megjelent - mutatták be fergeteges táncukat. Ne csodálkozzunk hát ezen az enyhe februári tavaszon, a toponári boszorkányoktól riadt meg a zord tél. K. Cs. Modell lett az alkalmi főzőkanálárusból is A tavaszt várja a kadarkúti festőnő Ackermann Éva kedveli a pasztellt Egyszer egy cigányember kopogtatott be a kadarkúti Ackermann Évához. Csak a főzőkanalain akart túladni, nem gondolta, hogy hamarosan modellt kell ülnie. Az amatőr festő a dús lombú fa alá tessékelte, s nyomban nekilátott a portréfestéshez. A házaló árust azzal nyugtatta: az összes kanalát megveszi, csak ne mocorogjon. A fiatal budapesti rajz-földrajz szakos tanárnő férje Ligeti Béla révén került Ka<jarkútra. Csaknem két évtizeden át tanította a helyi és a környékbeli lurkókat, s közben — amikor sajátjai is még aprók voltak — járta a művésztelepeket. Egy idő után nemcsak környezete, hanem ő is azt tapasztalta: jobban fest, mint korábban. Az ecsetet, a pasztellt nem akarta letenni, jóllehet, nem minden rajztanár tartja fontosnak, hogy alkosson. Ackermann Éva azt vallja: nem szabad, hogy a festőállványt belepje a por. Ahhoz, hogy tovább lépjen, s megújuljon, elengedhetetlen a rendszeres munka. S a kiállítások, hiszen akvarelljeivel, grafikáival, olajfestményeivel nemcsak Somogybán, hanem az ország különböző tárlatain is találkozhattunk. — Általában modell és természet után festek — mondta Ackermann Éva, aki legutóbb a mosdósi Riba Márta művésztelepén vett rész. — Bejártam már a környéket, s megpróbálom visz- szaadni a kadarkúti, a gigei, a nagy- korpádi táj és a Tisza-part szépségét, a falusi életforma romantikáját. Modell- jeimet is a népből választom. A budapesti Szent Rita templom egyik képéhez a kadarkúti gyerekek ültek modellt a díványon; ők voltak a puttók. Wéber Zoltán szobafestő figuráját pedig Szent István alakja őrzi. A nyugdíjas pedagógus — mint mondta — gyakran felállítja festőállványát a verandán, de van úgy, hogy néhány hetes pihenőre kényszerül. Gondolatban ilyenkor is járja a vidéket és készíti vázlatait. Már a tavaszi, nyári kirándulásokat tervezi. Minden városban először a templom(ok)ba vezet az útja, csak azután keresi a kies részeket. Szabadban általában a vízfestmények készülnek; odahaza, vázlatok alapján pedig a több időt igénylő alkotások születnek. Az otthoni munkát — mint mondta —, jobban kedveli, mert a vászonra, a papírra nemcsak a színeket, a formákat tudja felvinni, hanem az érzelmeit is. Lőrincz Sándor Egy hely, ahol szeretnek minket A kaposvári 48-as Ifjúság utcai könyvtárban működő nyugdíjas klub tagjai küldtek levelet szerkesztőségünknek, amelyben négyéves működésük élményeit írták le. Kirándulások, író-olvasó-találkozók emlékeit idézték fel. Mint írták, köszönet jár a könyvtár vezetőjének és munkatársainak azért, hogy biztosítják az összejövetelek lehetőségét, tisztelik az idős embereket. Ügyes-bajos dolgaink intézésében is segítenek, türelemmel vannak irántunk. Örömmel járunk ide, ez egy olyan klub, ahol szeretnek minket - írták a 48-as Ifjúság utcai könyvtár nyugdíjas klubjának tagjai.
